Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)
2000-09-16 / 255. szám
iÜÜ 2000. Szeptember 16., szombat HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Hegyen-völgyön lakodalom Mit jelent ma az első esküvő? A hagyományok szép lassan elkopnak, ám közben újabb szokások születnek. Évtizedek, évszázadok óta ez a gyakorlat, leginkább az a változás, hogy a pénznek, az ajándékoknak megnőtt a szerepe. Ma egy közepes polgári násznak száz vendéggel számolva egymillió forint a költsége. Adódik hát a kérdés: mire készüljünk, ha meghívnak bennünket egy lagziba?- Négy és fél éve együtt vagyunk, tavaly volt az eljegyzés, s már akkor eldöntöttük, hogy most szeptemberben esküvőt tartunk. Jól is tettük, hogy időben neküáttunk az intézkedéshez, mert amikor hat hónapja bejelentkeztem, már reggel negyed 6-kor odaálltam a hivatal ajtajába, s ha 10 percet kések, akkor a kiválasztott időpontot lefoglalják - emlékezik a házasság (kötés) első zökkenőjére Láng Péter, aki a mát hét végén kelt egybe Tímeával. Az ifjú feleség csípősen válaszol, amikor arról faggatom, nem jártak volna-e jobban, ha a költségeket megkapják a szülőktől, s nincs a rizikó, hogy mi jön az adományokból.- Aki az első házasságra készül, mind nagy esküvőre szeretne emlékezni. A lányoknak ez különösen fontos, barátnőim körében szinte kivétel nélkül ez a módi, Péter pedig az utolsó nősülő a barátai között, de neki is ez a tapasztalata. (Péter közben jóváhagyóan bólogat). Nem az a döntő, hogy mi mennyibe kerül, hogy mikor mennyit kell visszaadni, a családi, baráti találkozás, a buli sokkal többet jelent. Évente 750-800 esküvőre kerül sor Pécsett, a megyében ennek a duplájával lehet számolni - tudtuk meg Hajnal Pálnétól, a Pécsi Polgármesteri Hivatal anyakönyvi csoportjának vezetőjétől. Tíz évvel korábban még másfélszer ennyien mondtak igent egymásnak a megyeszékhelyen, de a demográfiai hullámvölgy a házasságkötéseknél is kimutatható. A csúcsidőszak jó ideig május volt, de az utóbbi két évben augusztusra, szeptemberre tolódott az időpont. A házasságkötéseket jól előkészítik, a szervezéssel nincs probléma. De napjainkban müyen alapokra lehet házasodni? Ha visszamegyünk száz esztendőt az időben, rögtön kiderül, akkoriban a közös életet anyagilag sokkal jobban megtervezték. Egy középpolgár hölgy megfelelő kelengye nélkül nem is gondolhatott esküvőre. A család a lánynak éveken át gyűjtötte a stafírungot, ami egy mai városi polgár szintjén a következőkből állt: 24 női ing (vászonból, batisztból, si- fonból, csipkézett, azsúrozott és hímzett darabokból), 6 női hálóing, 12 hálóköntös, 12 női nadrág, 6 alsószoknya, 6 teljes ágykészlet, 6 tolihuzat, 12 ágylepedő, 12 házi kötény, 2 paplan, 6 damaszt asztalkészlet szalvétával, 4 kávés asztalkészlet, 30 törülköző, 36 zsebkendő, 30 pár harisnya, 2 cselédágykészlet, 3 tolihuzat, 12 edénytörlő, pohár- és flanel padlótörlő, három szövött és három bőrkesztyű, egy csinos berendezésű táska és egy fűző. Tímea és Péter úgy fogalmaznak, hogy a házasság előtt a legfontosabb együtt élni néhány hónapot, mert így kiderül, milyen buktatói lehetnek a kapcsolatnak. Persze az sem hátrány, ha van anyagi háttere a közös jövőnek. Ha pedig visszajön a vacsora ára a menyasszonytánccal, akkor a pénzt arra költik, hogy a jelenlegi garzonból olyan otthonba költözzenek, ahol a tervezett gyerekeknek lesz elég hely - jegyzi meg nevetve Tímea. Az egyik örömapa, Láng Miklós ad részletes könyvelést a lagziról.- Egy átlagos méretű városi polgári esküvő nem áll meg egymillió alatt 120 meghívottal. Egy négyszemélyes vendégcsalád legalább 25-30 ezer forintos adománynyal kell érkezzen, hogy az ifjú párnak rentábilis legyen a ceremónia.- Ha már a pénzről van szó, mi az elvárható minimum manapság egy meghívott családtól?- Ötezer forint körül van a vendéglői kiadás személyenként, úgyhogy ennél csak több lehet. Vagyis a háromfős család minimum 20- 30 ezer forinttal kell számoljon. De érdemes a vendégfogadás tételeit egy kicsit részletezni. Az éttermek sok helyütt az ételt feltűnően olcsón kínálják, de úgynevezett dugópénzt kell fizetni a pincéreknek. Ugyanis Mába veszik meg a szülők olcsón termelőktől a bort, a pálinkát, az italokat csak úgy engedik felszolgálni, ha a mennyiség után pénzt kapnak. Ők úgy fogalmaznak, hogy egy hozott üveg sör tó- nyitásáért, felszolgálásáért 70-80 forintot kell pluszban fizeüii. Ez az összeg pedig alig valamivel marad el a Mvata- los vendéglői ártól, így aztán megfontolandó, hogy melyik hely az olcsóbb. Az étel- és az italfogyasztás egyértelműen a szülők költsége, s az étlap szinte kottára ugyanaz mindenütt. Töltött káposztát ma már csak éjfélkor szolgálnak fel, de inkább vegyespörköltet tálalnak helyette. A hivatalos menü többnyire hús-, vagy raguleves, töltött hús vegyes sültek, rétesek, a tortát külön rendelik meg valamelyik cukrászdából. Az asztalokon előre megtervezett ülésrend szerint névre szólóan ülnek le a vendégek. A kiadások sorát gyarapítja, hogy hamar röpködnek a tízezresek az esküvői ruha beszerzésekor is. A kölcsönzés 50 ezer forintnál kezdődik, és a kellékeket (fátyol, gyöngyök, legyező, kesztyű stb.) többnyire külön kell beszerezm. Ma már kevesen varratnak ruhát, mert az később semmire sem jó. Sőt, a menyecskeruhát, az éjfél utárn viseletét is sokan kölcsönzik. Külön pénzt jelenthet a párt szállító autó bérlete. Péterék egy Buickkal érkeztek, de lehet kérni hintót is. Aki extra dolgokra vágyik, az kérhet még tűzijátékot, ágyúdörrenést darabonként 50 ezerért, de galambröp- tetés is van: ha valaki úgy kívánja, 300 fehér galambot indítanak útra a templomtól.- És hogy zajlik az ellentételezés? Mikor és milyen ajándékot vár el az ifjú pár?- Azt kértük a rokonoktól, hogy inkább készpénzt hozzanak - mondja Tímea. - Az átadás a menyasszonytáncnál történik, ekkor kosarakat hord körbe a két nászasszony, s ebbe dobálják a borítékokat. Az az új rend, hogy a borítékot névvel is ellátják, feltüntetve a benne rejlő összeget is, hogy a házaspár tudja, mennyit is kell visszavinme, ha ott később szintén esküvő lesz.- A népies szokások teljesen kiveszőben vannak - jegyzi meg Péter. Csak a gyertyafénykeringő, a menyasszonytánc, az aprópénzsöprés és az éjféli átöltözés maradt meg. Maszler Róbert, egy másik leendő férj, bár a Tettye tulajdonosának fia, a széles rokonsággal nem fér el a vendéglőbe. Társával, Falusi Virággal egy nagyobb helyre mennek, de nem gondoltak arra, hogy két részletben, külön az idősebbeknek és külön a fiataloknak is lagzit tartsanak. így más lenne a hangulat - mondják, pedig a 250 emberrel óvatosan kalkulálva is másfél millió forintba kerül a lagzi.- Modellújságokból választották a ruhánkat, a fiúknál leginkább a hosszított zakó, alul hajtás nélküli egyenes szárú nadrág, a zakó alá pedig Mmzett vastag selyemmellény járja, a nyakkendő helyett sálat veszek - így Robi. - A nőknél szélesebb a repertoár. Virág egyszerű rövid ujjú hagyományos változatot választott, kesztyűvel, a hajban élővirággal. Menyecskeként pedig hosszú piros estélyit vesz föl. Robi fekete nadrággal piros inget hord majd, mert a pirosnak dominálMa kell az éjszakai viseletben.- Virág is söpörni fog hajnaltájt, sőt, ha kell fűrészelünk is, ugyanis az is szokás, hogy az átöltözött pár egy fa átvágásával bizonyítja, tudnak együtt dolgozm - teszi hozzá Róbert. - Mindkettőnknek fontos a templomi szertartást, mert tóvőnek tartjuk magunkat. S amit az egyház összead, azt ember nem választhatja széjjel. MÉSZÁROS B. ENDRE 100 évvel ezelőtt „Az esküvőn a meghívottak majd mindegyike kedveskedik valamivel a fiatal párnak, a nők többnyire kézimunkával. A násznagyoknak (tanúknak) azonban illő kitenni magukért, s maradandó értékű ajándékot adni. A násznagyok írják alá az esketési jegyzőkönyveket. Tanúknak ne hívjunk rangban sokkal fölöttünk állót, mert kapaszkodással, és joggal nevetséges hiúsággal vádolhatnak’ - ez egy 1900-as évekből való tájékoztató a házasulóknak. A lányok a menyasszonyi ruhát varratták, vagy maguk varrták, mert ilyen szintű varrótudás követelmény volt egy polgárlánytól. A ruha mindig fehér volt, s bár esküvő után átalakíthatták estélyivé, legfeljebb egy évet lehetett használni, mert a fehér szín az első bálozóknak járt, később már csak színesbe lehetett öltözni. A fiúknál a frakk, a szalonkabát, a mellényes sötét öltöny volt az elvárás, keménykalappal vagy cilinderrel, s a fehér csokomyak- kendö, valamint a fehér kesztyű elmaradhatatlan volt. Általában 50 fős, vagy annál kisebb esküvőket tartottak, csak faluhelyen volt 100 embernél több meghívott. Péter és Tímea - egy Buickkal érkeztek az esküvőre fotós tóth László PUMÁI IMRE Tiikörreflex Magyarország már túl van jogrendszere európai uniós normákhoz való igazításának 80 százalékán, s 2001 végéig készen áll a felvételi követelmények teljesítésére -jelentette ki a Phare-programokat felügyelő tárca nélküli miniszter Pécsett egy nemrég rendezett fórumon. Úgy is mint európaiakhoz igazított jogalany, büszkén kihúztam magam, hiszen ismét megerősítést nyert, hogy az unióba törekvő országok között hazánk osztályelső tanuló. Ezt egyébként nemcsak a mi szükségképpen elfogult miniszterünk mondja, hanem a nyugati sajtó mérvadó orgánumainak zöme is. A beszéd egy kitérője azonban füliövön ütött, amitől a korábbi rendszerben a sajtónak gyakran szajkózott intelmet hallottam csengeni: „Nem kell mindent feketére lakkozni". A mai miniszter ugyanis akként fogalmazott, hogy a politikai kultúránk, illetve a hazai regionaliz- mus helyzete korántsem olyan aggasztó, mint azt sokan vélik. A nagyobb gond az, hogy a magyarpolitikai gyakorlatban a viták a médiában folynak, s az gyakran torzítva tükrözi a valós helyzetet. Pedig egyes vitás kérdésekben ma már nem annyira politikai, mint inkább szakmai érdek- és nézetkülönbségek jelennek meg. Jó lenne tehát konszenzust teremteni abban, hogy összefogással enyhítsék a médiapolitikára ömlesztett hatásait. Tehát már megint a tükör torzít. A benne „látszó”politikusok megnyilvánulásait csak a sajtó csoportosítja pártállások szerint, egyébként ők mindig szakmailag vitatkoznak a legjobb saját meggyőződésük szerint. Afféle nem is létezik, hogy jól jövedelmező pozíciók betöltéséért folynak harcok, pártos hűbéri láncolatok kovácsolódnak a tisztségekhez. És ezek szerint az EU azon megfigyelője is a magyar sajtóból tájékozódott, amikor nemrég kritikával illette regionalizmusunk alakításának központosítási tüneteit, törekvéseit. Folytathatnám, de inkább az ötletem propagálom. Fonákjáról is lehet keresni a megoldást: enyhíteni kellene a politikának a. médiára ömlesztett hatásait. Úgy emlékszem, az utóbbi évtizedekben ez még nem lett kipróbálva. KOZMA FERENC Hatástalanító Hajói emlékszem, egy német autógyár konstruktőreinek mellényét lohasztotta le az a hazai gépkocsitolvaj, aki a különleges védelmi rendszerrel ellátott járművüket fél perc alatt elkötötte. Természetesen próba volt a dolog, ekként értették meg a külhoni mérnökökkel, hogy nem lehet lopásbiztos gépkocsit gyártani. Arról jutott ez eszembe, hogy a minap a BRFK sajtótájékoztatóján egy olyan autóri- asztó-semlegesítőt mutattak be a rend őrei, amelyet a felderítési csoportjuk talált egy bűnbandánál, s melyről eleinte azt sem tudták, hogy micsoda. Kezdetben robbantószerkezetnek vélték, s csak később derült ki, hogy a PIN-kóddal ellátott berendezés segítségével könnyűszerrel el lehet hallgattatni az autóriasztót, sőt arra is képes a masina, hogy bizonyos számú ajtónyitást is engedélyezzen annak, aki ilyen szerkezettel rendelkezik. A mobiltelefonhoz hasonlító mütyürke rádióhullámok segítségével kódolja az autóriasztókat 30-40 méteres körzetben, tehát leggazdaságosabban ott működtethető, ahol sok személygépkocsi van egy rakáson a parkolóban. A rendőrök feltételezik, hogy az egyébként másfél millió forintot is érő szerkezetet egy profi számító- gépes szakember készítette, egy valódi hacker, aki minden bizonnyal a kódolt programok feltöréseivel edzette magát. A kérdés természetesen jogos: van-e esélye ezek után bárkinek, hogy megvédje szeretett gépkocsiját? Én tudok ilyesmiről. Egy pécsi ezermester szerint gázspray a megoldás, amit be kell szerelni az autóba, ösz- szekötni működését az indítóval, s és gépkocsi feltörésekor a gyanútlan gépkocsitolvajt órá- ig-ideig harcképtelenné teszi. Persze hatásos lopásgátló lehet a beépített dinamit, a ketyerére kötött plasztikbomba (úgy kell a tolvajnak!), vagy a kesztyű- tartóban elbújtatott pitbull és a kormánykerékre feltekert vipera. Vagy egy olyan minimum 18 éves, karosszériáját éppen ledobó, működésképtelen autót kell tartani, ami a kutyának se kell. Egy öregember emlékirataiból Éttermi tapasztalatok hetedik oldal HÉTFŐ Riport A Baranya Megyei Szociális Tanács szeptember 19-én alakul meg. Első napirendjén szerepel a szociális szol- gáltatások területi alaphálózatának megyei fejlesztése, melynek programját egy konzorcium dolgozta ki. A szoci- ális szféra egyes szakemberei sérelmezik, hogy nem kaptak meghívást az alakuló ülésre. Portré Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Rt. New York-i kiren- deüségének munkatársa Pécsett született 1970-ben. New Yorkba két éve érkezett, ahol Magyarországot próbálja az amerikaiaknak eladni. A férfi egy pálinkát ivott és két sört. Tudom, mert most fizetett. Ám mégsem indul haza, ismerősként beszélget az egy személyben pultos és pincér kisasszonnyal:- Azt hallotta, hogy meghalt a Feri bácsi?... Hát igen. Én is csak most olvastam. A Kelemen írta. A fiatal hölgy töri a fejét, egyik törzsvendége sem tűnt el. Kérdi:- Ki az a Feri bácsi?- Hát a Rákóczi Feri bácsi! Rodostóban! Most olvastam a Mikes Kelemennél.- A szakállas kocsmai tréfán el- nézőn mosolygunk. A férfi két sakkozóhoz lép, belebeszél a partiba, de nem küldik el, végül még egy sörre is megMvják, de nem sakkoznak tovább. A tábla a bábukkal átkerül két idős úrhoz, az ő játékukba tiszteletlenség lenne belebeszélm. Szeretem az ilyen emberszabású és léptékű helyeket. A vendégek fele köszönőviszonyban van. Hétköznap házias menüt kínálnak, az étlapon háromféle főzelék s több tészta szerepel. Lazac rizlingmár- tásban nincs, de a marha-, pacal- és zúzapörkölt ugyancsak ehető, azért is, mert nem keverik össze az aprópecsenyével, mint néhány elegáns vendéglőben, ahol csak mutatóba löttyintenek rá egy pici szaftot. Kinézve Kígyós Sanyi szobrát látom, az ablak, a vendéglőcske tiszta és csöndes. A fröccstől nem kell megborzongani, az áraktól sem. Régen kiskocsmának mondtuk volna. Ma a panelek tövében, oázis. Lenéztem ezeket a kis helyeket. Régen úgy tűnt, füstösek, büdösek, koszosak, részegek ordítozásától hangosak, ételük Mg, boruk savanyú. Rosszak a beidegződéseim, és nemcsak nekem. Vendéglátásról beszélve divat még műidig legyin- tem. Persze érik az embert bosszúságok, de nem szabad általánosíta- M. Pécsre főként nem igaz, hogy mindenütt egyforma étlap vár bennünket. Kialakultak sajátos profilok. Persze a kuriózumokat és az eleganciát meg kell fizetm. Nem érdemes bemenM az első utunkba eső étterembe, de ha Md- juk, mire vágyunk, van választék. Legalábbis ételben és sörben. Az már külöMeges eset, ha a borválaszték is gazdag. S olyan is előfordul, hogy folyóborból öt-hat féléből választhatok, ám mindegyik darabízű. Csak az igazság kedvéért. Rendelésnél nem árt az óvatosság. Van ahol házi finomságú zöldségleveseket kapsz menüben is, de kedvencemet, a gombalevest nem sikerül eltalálM. Másutt súlyemelőknek való adagot adnak rafinált ételekből, de a sótartót még senki sem mutatta meg a szakácsnak. Vagy ellopták az éves sókészletet. Egy belvárosi éttermet azért díjazok, mert tudják, hogy a baromfinak nem csak mellehúsa van. Pulykamell, csükemell, kacsamell sütve, párolva, töltve és filézve mindenütt van, de comb csak itt kerül a tányérba. De a só mellett az asztalon fűszerpaprika itt sincs. Ám nem ezért haragszom átmeneffleg rájuk. A Város Napján csak pár percre ültem be, erőt gyűjteni, egy kávéra. A főnök mellém ült, s egy perc múlva jött a szakács, hogy olyan cseresznyepaprikát kapott, ami egyáltalán nem erős. Kóstoljuk meg. Nem vagyok bélpoklos, nem falok magában feferómt. Hoztak hát mindkettőnknek pecsenyekacsazsíros kenyeret. A paprika, mint a méreg. Kaptam hát gyorsan paradicsomot, de mit cifrázzam. Annyit ettem, hogy kétnapi koplalással sem tudtam gondolkodó embert fa- ragM magamból. A cukrom tombolt. Hogyne, Msz paradicsommal ettem a kacsazsírt, lilahagyma helyett. A hagyma inzulinnal felér, a kacsazsírban meg nincs koleszterin. Ha nem paradicsommal eszem, szinte egészségesen étkezem. Hát igen. Nagyon fontos a köret megválasztása. Es a mértéktartás. Bükkösdi László
