Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-02 / 241. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2000. Szeptember 2., szombat Közös használatú utat zár le a gimnázium PÉCS A szomszédok tiltakozása ellenére kerítést húznak a Gandhi gimnázium déli ol­dala köré, ami azzal jár, hogy az épület mellett húzó­dó aszfaltút egy szelvényét elzárják a környéken lakók elől. A tiltakozók a területet a saját életterüknek tekin­tik, ahol a gyerekek labdáz­hatnak és az autók parkol­hatnak. Pedig az út papíron az iskola tulajdona. Végül az első kapavágásokat vég­ző munkásokon csapódott le a Do­bó utcaiak haragja, akik tegnap délután - megtudva, hogy a Gan­dhi gimnázium körül kerítés épül - csoportba gyűlve vonták kérdőre a körülményekről mit sem tudó, éppen dolgozni kezdő embereket. A tervezett kerítés vonala ugyanis szemmel látha- tóan kihasít egy ' á” darabot abból ‘ az útból, amit lakóközösség használt, ezzel lehetetlenné vá­lik az átjárás a WmBkJmBEBk területen, és parkolóhelyek is megszűnnek. A felháborodott szomszédok az önkormányzathoz fordulnak, hogy leállíttassák a munkálatokat.- Amikor a gimnázium megvet­te az egykori bányavagyon-hasz- nosító épületét, akkor ez a terület is a tulajdonába került - mondta a Dunántúli Napló kérdésére Csóv- csics Erika (képünkön), a Gandhi gimnázium igazgatónője. - Eddig nem állt szándékunkban a terület bekerítése, de mára tarthatatlanná vált a helyzet. Az épület szóban forgó oldalán ugyanis - tűzvédel­mi okok miatt - egy nagy üvegfal­felületet alakítottak ki, amiben is­meretlenek rendszeresen kárt tesznek. A kitört üvegen keresztül rög­tön a gázkazán épületébe jut az ember, ami nem illetéktelenek­nek való terület. A rongálások mellett azonban az igazgatónő más indokot is lát az elkerítésre.- Furcsa dolgokat - például fecskendőket - találnak néha a tanulóink itt, a fal melletti ré­szen, ami arra utal, hogy ebben az eldugott zugban nemkívána­tos dolgok is történnek. A lebetonozott terület lezárása elvileg úgy is megoldható lett vol­na, hogy az U alakú épület két szárnyát kötik össze egy egyenes kerítéssel, és az út továbbra is szabadon marad. Az igazgatónő - amellett, hogy nem tagadja, a belső udvarra előbb-utóbb igényt tartottak volna - a tűzoltóságra hivatkozik.- Mi tervasztal felett határoztuk meg a tűzoltási felvonulási terüle­tet, és a jogszabályoknak megfele­lően döntöttünk úgy, hogy a kerí­tést az iskolához tartozó területen, az utat lezárva kell felépíteni. Az épület biztonsága csak így szava­tolható - mondta az önkormány­zat egyik illetékese. A mintegy másfél méter magas kerítés kivitelezését néhány héten belül szeremé befejezni a gimnázi­um. A későbbi tervek szerint - ahogy az anyagiak engedik - az in­tézmény keleti oldala mellett talál­ható, ugyancsak parkoló funkció­jú, és ma még ugyancsak közös használatú magánterület egy része köré is kerítést- vonnak majd, s. c. Vadbaleset-szezon: veszélyes üzem Továbbra sem egyértelmű a kérdés jogi megítélése Miután a Legfelsőbb Bíróság a mai napig nem foglalt állást arról, hogy egy minisz­teri rendelet, illetve a Polgári Törvény- könyv (Ptk) vonatkozó passzusa-e az irányadó a vadak és az autó találkozása esetében, a kérdés megítélése továbbra sem egységes. A vadbalesetekből adódó kártérítéses peres ügyek kimenetele ép­pen ezért megjósolhatatlan, pedig akár több százezer forint is lehet a tét. Baranyai körkép Mivel a vadak vonulásának most van sze­zonja, sajnos a következő hetekben több vadbalesetre kell számítani. Kellemetlen meglepetés érheti az autósokat, ha az éj­szakában egyszer csak váratlanul - az ál­latkertben egyébként oly sokszor megcso­dált - őz, szarvas vagy vaddisznó keresz­tezi az útjukat. Az ilyen esetekben az üt­közés szinte elkerülhetetlen, miként a bal­esetek megelőzése is. A következő, szin­tén nem túl kellemes meglepetés pedig ak­Fókuszban a tábla A KRESZ szerint az „állatok” elnevezésű veszélyre figyel­meztető közúti jelzőtáblát azokon az útszakaszokon helye­zik el, ahol a szabadban élő, illetve a háziállatok megjele­nésével fokozottan számolni kell. A szarvast mintázó az előbbi, a tehenet formázó pedig utóbbira hívja fel a figyel­met. Fontos tudnivaló, hogy a jelzést nem közvetlenül a ve­szély várható kezdeténél helyezik el, hanem autópályán előtte 250-500 méterrel, lakott területen kívül eső egyéb utakon 150-250 méterrel, míg a településeken belül 50- 100 méterrel, kivéve, ha az ábra alatt kiegészítő tábla is van, amely ezt a távolságot másként is megszabhatja. Baranya megyében mintegy kétszáz ilyen jelzés található, egy-egy tábla kihelyezése tízezer forintba kerül. kor éri a járművek tulajdonosait, ha kide­rül, hogy az ég egy adta világon senki nem fizeti ki nekik a keletkezett, adott esetben akár milliós nagyságrendű kárt, és az autóst ilyenkor az sem vigasztalja külö­nősebbképp, hogy legalább túlélte az'igen veszélyes ütközést. A kimondottan jogi probléma gyökere még 1996-ra vezethető vissza: ekkor ugyanis - éppen a kártérítési esetek elszaporodása miatt - a törvényalkotók a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben látták szükségesnek rögzí­teni azt, hogy mikor állapítható meg a terü­letileg ületékes vadásztársaság felelőssége az ügyben. A jogszabály végrehajtása tekinteté­ben a Földművelésügyi Minisztérium (FM) (értelemszerűen alacsonyabb szintű) rende­leté a mérvadó, amely mindössze két eset­csoportra szűkítette a felelősség kérdését. Ennek értelmében a társaságok akkor felel­nek az okozott kárért, ha a találkozás vadá­szat idején történt, illetve, ha az út száz mé­teres körzetébe bármilyen módon odaszok­tatták az állatot. Már a törvény megjelenését követően fel­merült, hogy a rendelet ellenére üyen esetek­ben továbbra is a Polgári Törvénykönyv sokat citált szakaszát kellene irányadónak tekinte­ni, amely kimondja, hogy minden olyan magatartás, amely nem felel meg az adott helyzetben elvárható követelménynek, felróható magatartásnak minősül. Esetünkben ilyen lehet például a veszélyre figyel­meztető tábla elhelyezésé­nek elmulasztása. Az el­lentmondás a mai napig sem tisztázott. Pécsett az elmúlt évek­ben a bírói gyakorlat a Ptk-t tekintette irányadó­nak, azaz a hasonló ügyekben gyakran elma­rasztalták a vadásztársasá­gokat, máshol viszont a miniszteri rendelet értelmében hoztak határozatokat.- A Legfelsőbb Bíróság még mindig nem nyüatkozott ügydöntőén - tájékoztatta a Du­nántúli Naplót dr. Martin Zohán pécsi ügy­véd. - Nem biztos, hogy jogegységi határo­zatot hoznak, lehet, hogy csak határozatban rögzítik álláspontjukat, csak az a kérdés, mi­kor. Úgy tudom, már az Alkotmánybírósághoz is érkezett beadvány ezzel kapcsolatban. Vélemé­nyem egyértelmű: szerin­tem egy alacsonyabb szin­tű jogszabály nem ütheti felül a magasabb szintűt, ezért úgy vélem, világos, hogy az FM-rendelet tör­vénysértő. Bár már szület­tek precedensértékű bírói döntések, ami alá­támasztja az én álláspontomat, a megítélés továbbra sem egységes. Gondos Gyula, a Baranya Megyei Vadász­szövetség vadászmestere lapunk kérdésére elmondta, amennyiben a kritikus útszaka­szon nem helyezik ki a vadveszélyre figyel­meztető táblákat, ú^y a balesetek bekövetke­zésekor felelősségük egyértelművé válhat, s erre a társaságok figyelmét is felhívta. A szakember elmondta, párzáskor, élelemvál­táskor, vízlelőhelyek keresésekor fellépő ter­mészetes vadmozgásokat nem tudják befo­lyásolni.- A vadászok kérésére, persze megfelelő indok esetében az ő költségükre bárhova ki­helyezzük a veszélyre figyelmeztető táblát - mondja Árki Sándor (képünkön), a Baranya Megyei Közútkezelő Kht. főmérnöke. - Leg­utóbb mintegy hat esztendővel ezelőtt érke­zett erre vonatkozóan sok kérelem, azóta ál­talában évente egy-kettő. A találkozásokkor a járművekben akár több százezer forintos kár keletkezhet, egy szarvasbika értéke pedig még az egymillió forintot is meghaladhatja. Amint az egyik legnagyobb biztosító kárrendezési szakértő­je lapunk kérdésére elmondta, a már citált FM-rendelet életbe lépése után a vadásztár­saságok megszüntették biztosításukat, így baleset esetén csak azoknak az autósoknak fizetnek, akiknek van cascójuk. KETTEN HALTAK MEG. Két súlyos közlekedési baleset is történt tegnap Baranyában, a 66-os úton. Árpád-te­tőnél egy Mercedes ütközött össze a Pannon Volán Pécs és Komló között közlekedő autóbuszával, míg Mániánál egy Fiat borult az árokba. Az előbbi karambolnál a szefnélygépkocsi utasai közül ketten a helyszí­nen életüket vesztették, egy sérültet életveszélyes állapotban szállítottak kórházba, míg a fejtetőre állt jármű vezetője könnyebb sérüléssel úszta meg a borulást. ________________________________fotók: laufer l„ tóth l Vá roslakók régi és új kincsei Idén számos kísérőrendezvény kapcsolódik a Pécsi na­pok fesztiválhoz. A többi közül is kiemelkedik két teg­nap nyílt rendhagyó kiállítás, az egyiken testvérvárosok alkotói mutatkoznak be, a másikon pedig a város elmúlt száz évének emlékei láthatók. PÉCS Bár más-más kultúrkörből táp­lálkoznak azok az alkotók, akik Pécs testvérvárosaiból érkez­tek, a Pécsi Galériában bemuta­tott közel félszáz mű sok szem­pontból hasonló. A grafikai esz­közökkel, fotótechnikai eljárá­sokkal, a számítógépes nyom­tatási lehetőségekkel virtuózán bánó kiállítókat láthatóan le­nyűgözik a magas színvonalú, új képalkotó módszerek, ám a fő kérdés továbbra is az: ho­gyan él és érez az emberi lény a modem világ folyamataiban. A hónap végig látható tárlatra Fellbachból, Terracinából, Kütahyából, Grazból, Lahtiból, Eszékről, Krakkóból, Kolozs­várról és Seattle-ből érkeztek vendégek, mindannyian jó ne­vű, akadémiákon végzett, illet­ve tanító alkotók. Pécset Pincze- helyi Sándor és Gyenis Tibor képviseli. Egészen más hangulatú az a gyűjtemény, amelynek a Parti Galéria ad otthont két héten át. A pincegalériában nem műal­kotások, hanem a mindennapi élet tárgyai mutatják be a város életét, az elmúlt száz év, de in­kább a századforduló utáni idő­szak emlékeit. Az emeletes ba­baház, a báli legyező, a kisautó, a helyben olvasgatható emlék­könyvek a személyes történe­lemről számolnak be, amely mindig más, mint a tanköny­vekben. Itt minden tárgynak története van, egy osztálytabló­nak, egy munkakönyvnek, egy mesterlevélnek. A városlakók kincsei mellett a békeidők pol­gári családjainak is szenteltek vitrineket a szervezők, többek között látható a Hamerlí család néhány relikviája is. Érdekesek lehetnek a régi kalauzruhák, vagy a Zsolnay tűzoltósági em­lékkupái, és talán a megbámult családi fényképek, amelyekről, ahogyan az „Ilyenek voltunk” című válogatás összeállítói mondják: régi kisgyerekek, szépleányok és asszonyok, ko­moly urak, iparosok, meleg te­kintetű öregek néznek le ránk, akikkel együtt éltük, éljük a XX. századot. H. I. GY. Négy díjazott Sellye Kitüntetéseket adott át a város vezetősége a tegnapi ünnepi képviselő-testületi ülésen - amely az idei Dinnyefesztivál nyitórendezvénye volt - azok­nak, akik sokat tettek a város fej­lődése érdekében. Sellye dísz­polgárává id. Czupy Györgyöt, a város mezőgazdasági szaikmun- kásképző intézetének alapító igazgatóját avatták, aki kiváló helytörténeti munkájával öreg­bíti Sellye hírnevét. „Sellye Szolgálatáért” kitünte­tést Varga Sándor, az általános is­kola hajdani igazgatója, Palotás Károlyné, a helyi óvoda egykori vezetője, és Petkó Jenő, az általá­nos iskola magyartanára vehet­ték át. A díjazottak kiváló szak­mai munkájukkal az ormánsági fiatalok nevelésében elengedhe­tetlen szerepet töltöttek be. _________________________W. K. Ös szefogtak a rendőrökkel A Villányi-hegység három csúcsa, így a Templom-hegy, a Szársomlyó, valamint a Fekete-hegy fokozottan védett te­rületnek számít. Ritkaságaikat a tiltott területen kirándu­lók és a virág-, valamint kőzetgyűjtők veszélyeztetik. Nem véletlen, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park ezen ré­szeire csak engedéllyel és természetvédelmi őr kíséreté­ben lehet belépni. Villány és környéke A természetvédelmi őrjárat szak­emberei együttműködnek a me­ző- és vadőrökkel, az erdészek­kel, a piacellenőrökkel, mostaná­ban pedig a rendőrökkel is. A megelőzési munkában emellett sokat segít Villány önkormányza­ta, újabban pedig Nagyharsány községvezetősége is. Máris szépek az eredmények, hisz a villányi Templom-hegyről kitiltották a kéngőzős barlango­kat és a római kori kőfejtőt káro­sító kőzet- és kövületgyűjtőket. A nagyharsányi kőbánya is úgy döntött a természetvédők kéré­sére, hogy a siklóejtőernyősök nem ereszkedhetnek alá a bá­nyaudvar sziklafalairól. Sok ejtő­ernyőző azonban titokban feljár a szársomlyói csúcsra is, ahol az évek során annyira széttaposták az értékes növényzetet, hogy már csak a gyomok élnek meg. Itt ezért a nemzeti park őrei a rendőrökkel együtt akcióra ké­szülnek, hogy elkapják a termé- szetrongálókat. Dudás György, a Villányi-hegy­ség turistákat vezető természet- védelmi őre (képünkön) elmond­ta, aki nem a kijelölt csapáson jár, arra akár 10 ezer forintos bírság is kiróható. Hozzátette, Nagyhar- sányban már tetten értek áta­lányárasokat, akikét most még csak figyelmeztettek. Ha azonban tovább kereskednek a védett rit­kasággal, akkor a bírság, sőt a rendőrségi fel­jelentés követ­kezik. Ennél jóval nehezebben megy a tűz­gyújtók megfé­kezése. A Szársomlyöra engedély nél­kül járók közül ugyanis jó páran raknak tüzet. Idén eddig már kétszer pusztítot­tak a lángok a területen. Az egyik tüzet egy házaspár, míg a másikat gyerekeket kísérő pedagógus okozta. Hírek röviden PÉCSETT ISMÉT át lehet menni a Barbakán bástyaudvarán. Befe­jeződött ugyanis a belső hídfelújítása, a kőhullást pedig felszámol­ták. A gyilokjárót, mivel balesetveszélyes, továbbra sem szabad lá­togatni. A bástyarész megerősítését a későbbiekben tervezik, (cs) KISTÓTFALUSI UTAK. A település a község Tenkes-hegyi részén csaknem öt kilométer hosszúságban turistautakat újított fel. Jelzé­seket tettek ki, szalonnasütőket, valamint tűzgyújtó helyeket alakí­tottak ki például a Csukma-dűlőben és az Akasztófa-dombon. A ki­vitelezéshez a pénzt döntően saját erőből biztosították. (cs) KISBESZTERCE PÁLYÁZATI pénzt nyert a belterületi vízelveze­tők újjáépítéséhez. A kivitelezés hamarosan kezdődik, melynek so­rán csaknem fél kilométer hosszúságban kibetonozzák az árkokat. Ezzel hosszú időre megszűnik a belvízveszély. (cs) REAGÁLÁS ÍRÁSUNKRA. Kesjár János, az APEH Baranya Megyei igazgatója a egy korábbi cikkünkkel kapcsolatban a következőket írja. „A Dunántúli Napló 2000. augusztus 26-ai számában, Bükkösdi László Egy öregember emlékirataiból rovatában megje­lent Példamutatás tisztességből című cikk alapján vizsgálatot ren­deltem el. A vizsgálat eredményeként azt állapítottam meg, hogy a hivatkozott cikk az 1. hasábban az ott írt tényt hamis színben tün­tette fel, a 2-4. hasábban pedig valótlan tényeket állított, s ezzel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint az adóhatóság köz- tisztviselőinek jó hírnevét sértette.” __________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom