Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-13 / 252. szám

I POLITIKAI V I T A F 0 RUM- ■ 2000. Szeptember 13., szerda Új Dunántúli Napló - 13. oldal Megalapozatlan kritikák Augusztus folyamán „Sajátos segélyezési mód­szer” és Jelzáloghitel lett a segélyből? - a MIÉP a rendelet visszavonását kívánja” cím­mel cikkek jelentek meg a Dunántúli Napló­ban. E cikkek a szociális ellátásokról szóló 13/2000. (IV. 28.) mohácsi önkormányzati rendeletben foglalt következő rendelkezést ki­fogásolták: „Ha a rendszeres szociális segély­ben részesülőnek van olyan ingatlanvagyona, amelyből az ellátás egészben vagy részben fe­dezhető, a folyósított támogatás összegét a jo­gosult halálakor hagyatéki teherként a területi­leg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.” 1. A támogatás összegének hagyatéki te­herként való bejelentése nem új keletű ren­delkezés: a szociális törvény módosításáról szóló 1994. évi VI. törvény szerint „ha a rend­szeres szociális segélyben részesülő személy­nek van olyan ingatlanvagyona, amelyből az ellátás részben vagy egészben fedezhető, az önkormányzat rendeletében meghatározott esetekben a folyósított támogatás összegét a jogosult halálakor hagyatéki teherként a terü­letileg illetékes közjegyzőnél bejelentheti.” A törvény ezen rendelkezésére figyelem­mel mondta ki hat évvel ez­előtt a mohácsi képviselő- testület, hogy ha a segély­ben részesült halála után a hagyatékban van olyan in- f||§ In­gatlanvagyon, amelyből az ellátás egészben vagy rész­ben megtérülhet, azt hagya­téki teherként be kell jelen­teni. Az 1994-es önkor­mányzati rendelet ezen sza­kasza azonos tartalommal jelent meg később az 1999-es, majd a 2000-es önkormányzati rendeletben. 2. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a törvény által megengedett módszer „Baranyában egyedülálló, a szakma illetéke­sei szerint országosan is párját ritkítja”. Csak példaképpen említem, hogy hasonló rendel­kezés szerepel a szigetvári, a siklósi, a dom­bóvári, a komlói önkormányzat és számos ba­ranyai község szociális rendeletében. A fővá­rosi önkormányzat is ugyanígy jár el. 3. A támogatás összegének hagyatéki te­herként való bejelentése nem egyedülálló a szociális ellátások rendszerében, mivel az időskorúak járadékában részesülő személy­nek folyósított járadék hagyatéki teherként való bejelentése minden esetben törvény alapján kötelező. 4. Nem felel meg a valóságnak, hogy nem tájékoztatjuk az igénylőket a segély feltételei­ről. A részletes tájékoztatást minden igénylő megkapja, ezen túlmenően a hagyatéki teher­ként történő bejelentés tényéről a segély meg­állapításáról szóló határozat minden esetben rendelkezik. 5. Tévedés, hogy az önkormányzat gyakor­lata jelzáloghitelezés lenne: mindenben a szociális törvény rendelkezéseit és fogalmait követjük. Dr. Bódis Mihály Ki tud többet 1956-ról? „Ki tud többet az 1956-os Forra­dalom és Szabadságharc ese­ményeiről?” Ez a pályázat címe. Kedves fiatalok, írjátok le azt, amit tudtok. Esemény volt elég. Vol­tak felemelők és elszomorítók. Voltak véres események, har­cok, sortüzek, árulások, bitó­fák, temetőparcellák, melyek emlékeztetnek. És még vannak az események túlélői, akik em­lékeznek. Az 56-os Szövetség Pécs:Ba- ranya megyei Szervezete azt szeretné felmérni és közreadni, hogy ti, a tanulóifjúság mit tud­tok hazánk e történelmi esemé­nyeiről. írjátok le, amit tudtok, de legfeljebb öt oldalon. Beadási határidő 2000. szep­tember 30. A pályázatokat a Baranya megyei 56-os Szövetség címére küldjétek: 7626 Pécs, Béri Ba­logh Ádám u. 3. Elbírálás után az első három helyezett pénzjutalmat, további heten oklevelet kapnak. Ezen­kívül átadásra kerül, mint az 56-os forradalom jelképe, egy felszentelt lyukas zászló. Ezt az az iskola kapja meg, ahonnan a legeredményesebb pályázatok érkeztek. A díjakat és a zászlót októ­ber 23-án ünnepélyesen ad­juk át. Várjuk írásaitokat! Az 56-os Szövetség Pécs-Bara­nya megyei Szervezete nevében: Pető Sándor elnök PÁRTHÍR Az MSZP ingyenes jogsegély- szolgálatot működtet minden hétfőn 17 órától a Tüzér utcai pártszékházban. Keressünk példaképeket! A rendszerváltozáskor az egyete­mi közvélemény által tanszékve­zetői beosztásából politikai múlt­ja miatt menesztett professzor piedesztálra emeltetett Pécs ün­nepnapján. Az új díszpolgárt méltatók a rég­volt események óta eltelt hosszú történelmi idő­ről, az emberek­nek a múlt irán­ti közönyéről, a nem a „pillana­tokat”, hanem az életművet tekintő értékelésről beszéltek, s megbocsátást, meg­békélést kértek. Sokan álltak azonban a ma egyesek által érdektelennek mon­dott korszakban mindig az árnyé­kos oldalon. Ők most arcul csapva érzik magukat, hisz ez esetben nem egy tudományos életút elis­meréséről, hanem Pécs legrango­sabb közéleti díjának odaítéléséről van szó. A sorsüldözöttek nem tudják feledni a diktatúra okozta sebeket, nem tudnak megbocsáta­ni, főleg azok nevében nem, akik már nem tudnak szólni. A Rákosi éra rémtetteit itt nem említve, csu­pán az ötvenhatos forradalmat kö­vető bosszúhadjáratban 229 em­bert végeztek ki, huszonkétezret bebörtönöztek, tizenháromezret internáltak, és tízezreket büntet­tek napi életterükből való elbocsá­tással, s tartottak hatósági felügye­let alatt. Még gyermekeik is visel­ték a bélyeget. Útjukat soha nem melengette zavartalanul a napsu­gár, s most azok, akik felelősek a politikai ítéletek nyomán megrop­pant sorsokért, élik vüágukat és kitüntetéseket osztogatnak egy­másnak. így kapott glóriát feje fölé - többek között - az 1956 októbe­rében a Párttól kapott pisztolyára és a forradalom utáni rendcsiná­lásban való részvételére büszke tudós, az alapító munkásőrök egyike. A kommunizmus rászolgált a vereségére, elbukott. Mégsem mondhatjuk, hogy legyőztük. Az egypártrendszer szellemi és politi­kai örököseinek öntudata ugyanis a bolsevik történelmi kísérlet ku­darca ellenére még nem rendült meg. Utóvédharcaikhoz pedig kü­lön erőt és önbizalmat ad, ha elv­társaik, a demokrácia megcsúfolói ma megdicsőülnek. Jól van ezlgy? A vörös diktatúra maradékai­nak felszámolásához nélkülözhe­tetlen a kristálytiszta értékrend, mert a félmúlt árnyéka fenyegető­en vetül társadalmunkra. Nem le­het a dolgokat felemás módon megítélni. Le kell szögezni: a rémuralmat fegyverrel a kezében védelmező, honfitársainak több­ségére fegyvert irányítani képes személy nem lehet példakép. Márpedig a díszpolgár az legyen. Schmidt Pál dr. Tiszta közélet A Magyar Demokrata Néppárt ál­tal tartott „Polgármesteri nyo­másgyakorlás az igazságszolgál­tatásra” tárgyú sajtótájékoztatón Toller László polgármester Fi- deszre tett megjegyzései miatt a Fidesz-Magyar Polgári Párt Pécsi Elnöksége a következő sajtóköz­leményt adja ki. A Fidesz-Magyar Polgári Párt Pécsi Elnöksége a Magyar De­mokrata Néppárt révén nyilvá­nosságra hozott dokumentum alapján megdöbbenéssel értesült arról, hogy Toller László polgár- mester egy önkormányzati cég vezetője által ittas állapotban el­követett, testi épséget veszélyez­tető, anyagi kárt okozó büntető­ügyben az enyhébb megítélés ér­dekében nyomást gyakorolt a vá­rosi ügyészségre. Tízéves és jö­vőbeni munkánk fundamentu­ma a tiszta közélethez való ra­gaszkodás. Felszólítjuk a polgármestert, hogy hagyjon fel minden ehhez hasonló cselekedettel, hagyjon fel az ügyet érintően tett máso­kat ért alaptalan, a politikai kul­túrát is sértő vádaskodásaival. Legyen bátorsága vállalni a fele­lősséget azért, amit elkövetett. Erre a cselekedetre nincs mentség. Ez a magatartás szá­munkra - sem politikustól, sem vezető beosztású gazdasági szakembertől - nem fogadható el. Pécs, 2000. szeptember 8. Körömi Attila Fidesz-Magyar Polgári Párt pécsi elnöke Egy csomag minden gyereknek Az MSZP budapesti karitatív ta­gozata elsődleges céljának a hátrányos helyzetű diákok tá­mogatását tekinti. Úgy döntöttek, hogy az idei tanévkezdés alkalmából min­den megyében egy olyan isko­lában osztják ki a hasznos aján­dékokat, ahová a legtöbb rossz szociális körülmények között élő gyerek jár. Baranya megyében a komlói Kenderföldi Általános iskola ta­nulói kapták a tanszercsoma­got. A kenderföldi iskola 355 di­ákja az első tanítási napon vet­te át Páva Zoltán polgármester­től az iskolaszereket, melyek összértéke egymillió forint volt. Azok az első milliók... A Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb és testvériesebb vi­lágot című körlevelének 62. pont­jában olvassuk: „A társadalom szegényebb rétegei hazánkban évek óta egyre súlyosabb terhe­ket cipelnek... az erős gazdasági­politikai helyzetben lévő rétegek­nek az eddiginél sokkal nagyobb önmérsékletet és szolidaritást kellene mutatniuk.” Az utóbbi hetek történései - olajügyek, a munka törvény- könyve „soron következő” mó­dosításának tervezete, az egész­ségügyi mun- kavállalók többletpénz bejelentésének mikéntje stb. - sajnos az 1996- ban megfogal­mazott körle­vél gondolatait erősítik meg. Több köz­gazdász arra hivatkozik, hogy a tő­kefelhalmozás idejét éljük és ilyenkor nem a visszafogottság, a szolidaritás az elsődleges cél. Eh­hez csatlakozva több politikusunk hivatkozik arra az észak-amerikai mondásra, amelyik úgy szól, hogy „csak azt ne firtassa senki, hogy az első milliót honnan és hogyan sze­rezték az ősök!” Ez a mondás saj­nos a mi társadalmunkban is egy­re igazabb, csak annyi különbség­gel, hogy a milliót a mi esetünk­ben milliókkal, illetve milliárdok- kal kell behelyettesíteni. A sokat emlegetett és szidott fekete-szürke gazdaságban - egyes mértéktartó becslések sze­rint - a nemzeti össztermék több mint 25 százalékát állítják elő. Ez igen nagy veszélyt jelent társa­dalmunkra, mivel az itt szerzett milliók sokak tisztességtelen gya­rapodását eredményezik. A választások előtt a politikai pártok többsége elszámoltatást, rendcsinálást ígér. Amint bejut­nak a parlamentbe - ne adj’ isten! kormányzati pozícióba is kerül­nek - amnéziába esnek. Legtöbb­ször csak annyira jut az erejük­ből, hogy beígérik a vagyonnyi­latkozat bevezetését. Úton-útfé- len azt halljuk: „Nem a vagyon­nyilatkozatot kellene itt bevezet­ni, hanem a vagyon eredetét kel­lene megvizsgálni!” Tudjuk, hogy vannak tehetsé­ges és rátermett emberek, akik egy jó ötlet, éjt nappallá tevő munka alapján gyarapodtak. De vannak más és gyorsabb mód­szerek is! Sokat hallani a kárpót­lási jegyek tisztességtelen fel- használásáról, olajszőkítésről, tönkretett termelőszövetkezetek­ről, sógor-komaság alapján tör­tént privatizálásokról stb. Ezért az illetékeseknek meg kellene tudakolni, hogyan lehe­tett „tisztességes úton” pár év alatt milliárdos vagyonra szert tenni. Persze, a választópolgárok többségét az is érdekli, hogy miért nem volt a rendszerváltás óta kor­mányzati pozícióba jutott olyan politikai erő, amelyik fel merte volna vállalni, hogy megvizsgálja egyesek feltűnő és jelentős anyagi gyarapodásának az okát. Petényi József Érveket várok Immáron ötödik esztendeje pub­likálok a Dunántúli Naplóban. Vannak, akik ellenszenvvel fo­gadják a kapitalizmust illető kri­tikai megjegyzéseimet, valamint az előző társadalmi rendszer eré­nyeit méltató soraimat. Számomra az volna imponáló megoldás, ha az egyet nem értők a nekik nem tetsző írás mondan­dójával foglalkoznának; ha kifo­gásolásuk közben meggyőzésre irányuló érveket sorakoztatnának fel, ütköztetésre ledorongoló, sér­tegető otrombaságok, csúsztatá­sok helyett. Elvszerű kritika he­lyett olyanok becsmérelnek, ócsárolnak másokat, akik nem tudnak mit kezdeni az igazsággal. Ezek jutottak eszembe a szentlászlói Mezei Mihály írásának olvasása közben (DN, július 19.). Szerinte, ha valakire ráfogha­tó, hogy ismeretségi körébe olyan tartozik, akinek köze volt valamilyen történelmi gaztett­hez, akkor nincs helye a vitának, mérlegelésnek. Elegendő a meg­történt szörnyűséget fölemlítem, megnevezni, máris minden esz­köz megengedett elvi ellenfelével szemben, mert az eleve ki van re- kesztve a politikai közéletből. Mezei dr. nem cáfolta Rendha­gyó megemlékezés című íráso­mat, hanem a mai parlamentben szokásos meg­oldást válasz­totta: sárral do­bálózott. Fel­rótta nekem a kiskunhalasi MSZMP-titkári tisztséget, hol­ott rajtam kívül az ott élők is tudják, hogy soha nem voltam a párttitkáruk és soha nem laktam Kiskunhala­son. Az utóbbi időben többen valót­lan epizódokkal egészítették ki ön­életrajzomat. Javaslok egy autenti­kus forrást, melyből egyszer s min­denkorra megismerhetik életuta- mat. Ilkei Csaba Nem hallgatha­tunk! Avagy: a Südi-jelenség című műve az, mely 1985-ben a Népsza­va Lap- és Könyvkiadó gondozásá­ban Pozsgay Imre ajánlásával je­lent meg. Dr. Siidi Bertalan Adóreform - adócsökkentés A magyar gazdaság 1996-ban tar­tós növekedési pályára állt. Az ak­kori gazdasági csődből való kilá­balás árát az adófizetők fizették meg. Most itt az idő, hogy a kor­mány visszaadja a pénzt oda, ahol a legjobb kezekben van: a polgároknak. A mindenkori kormány szö­vetségese lehet a polgároknak abban, hogy olyan környezetet, olyan feltételeket biztosít, amely megjutalmazza a munkát és elő­segíti a beruházásokat, új mun­kahelyek létrejöttét. De ne feled­jük, nem a kormány teremt jólé­tet! A jólétet a polgárok kreativi­tása, vállalkozása, kockázat- és felelősségvállalása teremti. A. kormány ebben lehet partner. Az SZDSZ adóreformjának alapelve a bizalom. Ha egy kormány bí­zik polgáraiban, akkor adót csökkent. Ha nem, ha azt hiszi, hogy politikusai és bürokratái jobban tudják, mire kell az adó­fizetők pénzét költeni, akkor adót emel. A Fidesz 1998-ban adócsök­kentést ígért. A KSH hivatalos adatai szerint tavaly nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt az átlagos adóterhelés. A Fidesz 1998-ban adóreformot ígért. Ez sem valósult meg máig. Ezért az SZDSZ elkészítette adóreform-programjának koncep­cióját. A koncepció elemei: 1. Az SZJA csökkentése Az SZDSZ kormányra kerülése esetén előkészíti és a következő kormányzati ciklusban bevezeti az egykulcsos személyi jövede­lemadó rendszert, amelyben egyetlen 20 százalékos adókulcs van minden jövedelemre. Az úgy­nevezett lineáris adózás bevezeté­sére 2003 és 2005 között két lé­pésben van lehetőség. Ezzel pár­huzamosan az egyszerű adórend­szer érdekében a kedvezmények egy része (a hosszú távú megta­karításokat és beruházásokat ösz­tönző kedvezmények kivételével) megszűnik. A gyermekkedvezmé­nyek teljes összegét családi pót­lékká alakítjuk át. A változás által hátrányosan érintett kisebbséget más költségvetési eszközzel kell kompenzálni. 2. Tb-járulék csökkentése A tb-járulék megkezdett csök­kentését folytatni kell. De a nyug­díjreform folytatása és az egész­ségügyi reform haladéktalan meg­kezdése nélkül könnyen finanszí­rozhatatlanná válhat a társada­lombiztosítás rendszere. 3. Adóalkotmány Kiszámíthatóság és hosszú tá­vú stabilitás A jó adórendszer legfőbb is­mérve a kiszámíthatóság. A jó adórendszer hosszú távú stabili­tást teremt nemcsak a gazdasági életben, hanem a polgárok ma­gánéletében is. Csak úgy lehet előre tervezni, ha tudjuk, milyen környezetben, milyen feltételek mellett lehet befektetni, beru­házni és megélni. Az SZDSZ el­képzelése szerint két évre előre kell megállapítani az adószabá­lyokat A helyi adók súlyának csökken­tése Az SZDSZ adóreform-koncep­ciója a központi és helyi adók megosztása során növelné az utóbbiak súlyát. Az adóbevéte­lek elköltését a lehető legköze­lebb kell „vin­ni” az adófize­tőkhöz. Az ön- kormányzatok és a régiók sok­kal pontosab­ban tudják, mi­re kell a pénzt költeni, mint a központi kor­mányzat. Ez egyben jótékony hatással lehet az adómorálra is, mivel az adófi­zetők „látják” a befizetett pén­zük eredményét. Hosszú távra szóló törvényben rögzítsék a kü­lönböző adónemek megosztását központi, regionális és helyi adók szerint. A felhasználásról szóló döntés és felhasználás nyilvánossága Az adófizetők csak akkor bíz­nak a kormányban, csak akkor fi­zetnek tisztességesen adót, ha tudják, hogy a kormány nem „zsebpénzként” kezeli az esetle­ges többletbevételeket és valóban betekinthetnek a pénzek elkölté­sébe. Politikamentes adóhivatal Törvényi garanciákat kell te­remteni az APEH politikamentes működésére. 4. Az adószabályozás és az adóbevallás egyszerűsítése Elkerülhetetlen a túlbonyolított adóbevallás és adószabályozás le­egyszerűsítése. Javaslataink is ezt szolgálják. Ottó Krisztián Ottó, SZDSZ pécsi ügyvivő

Next

/
Oldalképek
Tartalom