Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)
2000-09-13 / 252. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló KISTER MELÓK 2000. Szeptember 13., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek NÖVÉNYVÉDELMI S. 0. S. A kistermelők kártétel esetén telefonon kérhetnek szaktanácsot a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomástól. A szakemberek munkanapokon reggel negyed 8 és 8 óra között készséggel állnak rendelkezésre a pécsi 72/552-240-es számon. MESZEZÉS. Sokat hallani a káposztafélék, a karalábé, a karfiol és a fejes káposzta plazmodio- fórás gyökérgolyvájáról. Ennek jele, hogy amikor a növényt a talajból kihúzzuk, a gyökéren, a gyökémyak közelében jól látható sárgás daganat képződött. A védekezésre két módszer van. Az egyik az évenkénti területváltás, a másik: a kórokozónak olyan életfeltételeket teremtem, ahol nem képes szaporodni. Mivel csak savanyú talajon érzi jól magát, lúgosabb kémhatású talajon termesszük, vagy ősszel meszez- zük a talajt. Kerti gyepgondozás ősszel Az idei nyár nem kedvezett a kerti gyepnek. Aki tavasszal elvetette a fűmagot, tapasztalhatta - ha nem öntözte rendszeresen -, hogy ki sem kelt, vagy csak foltokban, de később az is kiégett. A korábbi években telepített gyep is nagyon szenvedett az aszálytól. Csak a rendszeres öntözés segít az életben maradásban. A víz pedig egyre nagyobb kincs. A kifoltosodott, kiégett gyepet szeptember elején hegyes gereblyével fellazítjuk, és a helynek megfelelő fűmagkeverékkel felülvetjük, majd ge reblyével bedolgozzuk és lehengereljük. Új gyepnél is ez időben jól előkészített, gyommentes, aprómorzsás ülepedett vagy hengerezett talajra vessünk. Négyzetméterenként 3-4 dekagramm magkeveréket egyenletesen elszórunk, majd gereblyével bedolgozva lehengerezziik. Öntözni csak akkor kezdjük, ha a talajnedvességet folyamatosan tudjuk biztosítani. Ha az egyszeri beöntözés hatására csírának indult mag kiszárad, abból már nem lesz növény. A korábban telepített, vagy öntözött gyepet szeptember végéig, október közepéig kaszálhatjuk. Nitrogén műtrágyát ekkor már ne adjunk. Az őszi lehulló lombot folyamatosan gereblyézzük le, mert alatta a fű kipusztulhat. Ut mentén, virágágyásnál a gyep szélét éles ásóval vágjuk egyenesre, hogy a tarackoló füvek ne terjedjenek át. Fák tövében - ha nem használunk dami- los szegélynyírót - kapálással távolítsuk el a nyírás után megmaradó füvet. A tömődött talajú, mohás, lekaszált és rajtahagyott fűtől nemezes gyepet szeptember közepén hegyes fogú, vagy speciális fűhasogató gereblyével műveljük meg, levegőztessük. Késő őszszel, vagy télen fejtrágyázzunk. Négyzetméterenként 6-10 deka vegyes műtrágyát (N, P, K) szórjunk ki egyenletesen, csomómentesen. Rostált kom- posztot, fekete tőzeges földet is teríthetünk, másfél kilogrammot. A nyíratlan, hosszú, megdőlt fű, az otthagyott lehullott levélcsomók tavaszra a gyep foltos pusztulását okozzák. Télen ne használjuk a gyepet, ne járjunk a fagyott talajon, mert akkor nem tud regenerálódni. Sáros talajon ugyancsak kárt okozunk. Búzás László Ültessük el a szedertöveket! KERTBARÁTOK. Tisztújító közgyűlést tartott a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége. A jövőben is kiemelten kívánnak foglalkozni a környezetbarát termesztés és növény- védelem ajánlásával, az ilyen módszerek terjesztésével. A fő cél a minőségi termesztés ösztönzése, hogy minél több bélés külföldön eladható termék álljon rendelkezésre. KÖNYVAJÁNLÓ. Második, bővített kiadásban jelent meg a Hrotkó Károly szerkesztette Gyümölcsfaiskola. A mű részletesen leírja a gyümölcstermő növények szaporításának elemeit, a faiskolákra vonatkozó rendeletektől a csemeték tárolásáig. Megújult az alanyokat taglaló fejezet. Az egyes fajták részletes leírásán túl segítséget kaphat az olvasó a tulajdonságokat ösz- szevető táblázatokból is. ■ Faiskola Pécsen a Vásártéren naponta 8.00- 15.00 Siklós-Máriagyűdön Árkos u. 9. 9.00- 17.00 Kiváló minőség, kedvező ár, nagy választék 72/351-527, 20/9606-274 •44154* Korábban foglalkoztunk az augusztus derekán esedékes sze- derbujtással. Azoknak a gazdáknak, akik a már megerősödött töveket az idén szeretnék elültetni, néhány jó tanáccsal szolgálunk. A kiültetett szedemövény szárait 20-25 centiméterre kell visszavágni. Az első évben, tehát jövő tavasz- szal, csak egy-két hosszú vesszőt hagyjunk meg. Ezeket azonban máris kötözzük a támrendszerhez, hogy minél több fényt kapjanak és az esetleg földre lenyúló részei nehogy gyökeret verjenek. A már meglévő ültetvényen a nyáron fejlődött hónaljhajtásokat vissza kell vágni. Ezáltal a hónaljrügyek a következő évben megerősödnek. Ezekből indulnak majd ki a jövő évi termőhajtások. A szeder vesszői csak két évig élnek. Amint leteremnek, az ágak lassacskán elhalnak. Ezeket tóméletlenül tövig vissza kell metszeni, mert egyébként elvonnák a következő évi termőrügyek elől a tápanyagokat és a támrendszerük kibogozhatatlan szövevénnyé alakulna át. A kivágott, már letermett ágak helyén tőből újabb hajtások nőnek. Ezeket kell majd a támrend- szemek arra az oldalára kötözni, melyen a következő évben várható a termés. A termő szedertövön legfeljebb 5-6 termő (kétéves) és ugyanennyi egyéves friss hajtást hagyjunk meg. Ezeket a legcélszerűbb legyezőszerűen elrendezni a támrendszer megfelelő oldalán. Kötözzük az indákat folyamatosan, nehogy kifussanak a kezünkből és átnyúljanak a túloldalra, vagy sarjakat növesszenek a földdel érintkező inda részei. A nemes szeder sok tápanyagot és vizet igényel. Tavasszal, különösen egy-egy kemény tél után, sok nitrogénre van szüksége. Magnéziumhiány esetén például a friss hajtások sárgák lesznek és a bogyók nem érnek be. A levélerek közti sárgaság vashiányra utal. Istállótrágyázással mindez megelőzhető. Ne lepődjünk meg ha az örökzöld, tövismentes szeder sarjai tüskések lesznek. Tartósan tüskementes csak a Thonfree fajta marad. Király L. Természetes permeüevek Amennyiben gyümölcsfáink a szedés idején enyhén fertőzöttek, használjunk természetes alapanyagú permetleveket. Olvasóink kérték, közöljük néhány bioié receptjét. Ezúttal a konyhai hulladékokból és egyes gyógyhatású növényekből házilag elkészíthető permet- szerekről szólunk. A fehérüröm kivonatával az almamolyok, a le- véltetvek, a takácsatkák, a káposztalepke, a fekete ribiszkerozsda, a vetési bagolypille és a hangyák ellen lehet védekezni. Háromszáz gramm friss ürömből 10 liter víz hozzáadásával készítsünk főzetet. Ha érő gyümölcsökre vagy szedés előtt a zöldségfélékre permetezzük, a főzetet két- háromszoros hígításban használjuk. A paradicsom hónalj- és oldalhajtásaiból készült kivonattal a kártevő peterakása idején permetezzük a leveleket. Nyomjuk ösz- sze két maroknyi paradicsom zöldjét, és áztassuk fél napig 2 liter vízben. A vöröshagyma héjából készült tea (100 grammot 10 liter vízben áztassunk négy napig, majd főzzük fel) hatásos a burgonya- és a paradicsomvész ellen. A földet permetezzük vele, mivel ott vannak a kórokozó gombák. A konyhában már használhatatlan foldiagymából is készíthetünk teát, melyet a fák tányérjába vagy az ágyásokba kell kilocsolni tízszeres hígításban. Jól véd a penészbetegségektől. Locsolhatjuk a vöröshagymateával együtt is, például földieper vagy burgonya alá. Gombák ellen (magas kovasavtartalma miatt) hatásos az egy kiló mezei zsurlóból készített tea is. Munkaigényes, de olcsó a házi befőzés FOTÓ: MÜLLER ANDREA A legolcsóbb a saját befőzés Jelentősen drágulnak a konzervek Jelentős áremelkedés várható a konzervipari termékeknél, hiszen a nyersanyagokat a feldolgozók az idén a tavalyinál átlagosan 20-25 százalékkal drágábban tudják csak megvásárolni. Szakemberek egybehangzó tájékoztatása szerint az idei kedvezőtlen időjárás miatt a konzervgyárak a tavalyinál jóval magasabb áron veszik át a termelőktől a szükséges nyersanyagokat. Noha a konzervipari termékek előállítási költségeinek csupán 40 százalékát teszi ki a nyersanyagköltség, a megnövekedett átvételi árak a megemelkedett energiaköltségekkel párosulva jelentős drágulást okoznak. Igazolódni látszik az a korábbi vélemény, amely szerint idén azok a kistermelők járnak igazán jól, akik a maguk termelte alapanyagból saját készítésű befőtteket, házi konzerveket tesznek el. Ugyan a gyümölcsök ilyen jellegű tartósításának szezonja már lejárt, a paradicsom, illetve a különböző savanyított termékek eltevéséről még nem késtek le azok, akik időben meggondolják magukat. Ha saját terméssel nem is rendelkezik valaki, a piacokon már kapható a csalamádénak való paprika, uborka és a káposzta is. K. E. A bazsalikom E régebb óta használt kiváló fűszernövényünk kedveltsé- gére utal, hogy több elnevezése is ismert: kerti bazsalikom, bazsalikum, németbors, királyfű, szentjánosfű. Perzsiában őshonos, ajakos virágú, egyéves növény, hazánkban kertekben és cserepes fűszernövényként is termesztik. Negyvenhatvan centiméter magas növény, már a tőtől elágazó szárú, levelei fényes-zöld színűek, lándzsa ala- kúÁ, virágai picik, fehérek. Meleg- és vízigényessége miatt a könnyen felmelegedő, tápdús, jó vízgazdálkodású talajon termesszük. Mivel a hidegre érzékeny, ezért szabadföldbe május előtt ne vessük, jobb ha a palántákat előneveljük és májusban kiültetjük. Rendszeresen öntözzük, és a nitrogén fejtrágyázás is szükséges! Az ültetési távolság 40-50 cenü legyen. A levél- és virágrészeket először a virágzáskor, júliusban szedjük, másodszor a fagyok előtt, majd szárítjuk és lemorzsoljuk. Fénymentesen, légmentesen kell tárolni. Levesek, főzelékek (fehérbab), saláták, szószok, sültek, mártások, darált húsok fűszere. Kiváló ecetízesítő, kellemes ízt ad az ecetes uborkának. Használják halételekben is. Buzássy Lajos Praktikák a kiskertben Ősszel sok ötletes megoldással könnyíthetjük meg munkánkat a veteményesben és a gyümölcsösben egyaránt. Rovatunkban ehhez szeretnénk tanácsokkal szolgálni. A melegigényes növények számára például melegágyat .készíthetünk a komposztozó elvét alkalmazva. Ezzel a „két legyet egy csapásra” módszerrel ugyanakkor elkerülhetjük a szeptemberre és októberre oly jellemző és a környezetünkre káros avarégetést is. Az ősszel lehullott leveleket egy körülbelül két méter átmérőjű, kör alakú drótketrecbe gyűjtsük ösz- sze. A tél folyamán ez a szerves hulladék részben komposztáló- dik, s eközben hő keletkezik. Ezt használja fel a leleményes kertész. Kora tavasszal a levélkupac közepébe 30 centiméteres mélyedést vájunk úgy, hogy a ketrec szélén 30-40 centiméter vastagságú kom- posztréteg védje a hidegtől a bekerülő magvakat. A mélyedésbe a szokásosnál jóval korábban vethetjük a hidegre érzékeny, magról kelő növényeket (palántát). Az elültetett magokat szórjuk meg érett komposzttal. Tapasztalatok szerint a sárgarépa különösen jól fejlődik a laza közegben. Korai zöldborsó nevelésére is alkalmas ez a melegágy. Betakarítás után az addigra már kellően lebomlott levéltrágyát komposztként szórjuk ki a kert ágyásaira. A tengerentúli gazdák már évek óta Sikerrel védik meg terményeiket a madaraktól egy egyszerű és nem költséges megoldással. Az érésben lévő gyümölcsfák egyik-másik külső ágára, illetve a szőlőtőkék közé sárga vagy piros léggömböt kötöznek. A lufikra a ragadozó madarak szemére emlékeztető ábrát festenek vízálló üvegfestékkel. A madárszemek láttán a léggömbnél kisebb termetű károkozók megriadnak. Állítólag ez a módszer a hagyományos madárijesztőnél hatásosabb. Gyökérzöldségeket (sárgarépát, petrezselymet, zellert, céklát) és a burgonyát a panellakásokban is tárolhatunk szobahőmérsékleten, akár négy hónapon át is. Tegyünk műanyag zsákba 20 százalék nedves homokot, 80 százaléknyi alginittal vagy perlittel keverve. Lehetőleg esővízzel nedvesítsük a keveréket, s ebbe helyezzük a sértetlen, egészséges télirevalót. Király László Gyenge az idei zöldségtermés Gyenge termésre számíthatnak a gazdák a szántóföldi zöldségeknél, különösen az öntözetlen területeken - adta ki országos tájékoztatójában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A megyei tapasztalatok alapján készült szakértői elemzés tájékoztat arról, hogy sok helyen szélvihar és jégeső kísérte a július közepi csapadékot, amely főként a kordonos uborkában tett kárt. Az esők hatására szinte mindenütt erőteljes a gyomosodás a táblákon. A zöldbab betakarítása folyamatos, ám a gazdaságosságot biztosító mennyiségű és minőségű termés csak az öntözött területeken lesz. A terméskiesés pótlására másodvetéssel próbálkoznak a gazdák az öntözhető területeken. A csemegekukorica az öntözött táblákon 12-18 tonnás termésátlagot ad hektáronként és a minőség is jó. Az öntözetlen területek nagy részén csak süózással lehet a terméskiesés okozta kárt csökkenteni. Mivel e növényi kultúra vetésterületének nagy része öntözhető, a megtermelt árualap az igényeket kielégíti. A július végi lehűlés nem kedvezett az uborka kötődésének, így keresleti piac alakult ki. A három-hat centiméteres uborkát 120 forintos kilogrammonkénti áron, a hat-kilenc centiméterest pedig 75-80 forintos kilogrammonkénti áron veszi át a felvásárló. A paradicsomnál az ipari felvásárlási ár még nem alakult ki. Az öntözetlen területeken jelentős a terméskiesés az alacsony termésátlagok miatt. Ezért a termelők a magasabb felvásárlási árban reménykednek. A jó minőségű paprika iránt ugyancsak élénk a kereslet, Ösz- szességében az aszály miatt kiesett termést sem a fűszerpaprika, sem az étkezési paprika esetében nem pótolja az öntözött területeken termelt mennyiség. A vöröshagymánál szintén folyik a betakarítás, a termés minősége jó. A magról vetett vöröshagymából megfelelő mennyiség takarítható be, míg a dughagy- más szaporítású táblák a közepesnél kisebb termést adnak a felmérések szerint. A termések alakulása várhatóan komoly szabályozó hatást gyakorol majd nemcsak a felvásárlási, hanem a piaci árakra is, ezért a kistermelőknek is érdemes tájékozódniuk az értékesítés lehetőségei felől, mielőtt megkezdik a betakarítást. ________ _______________________ICL i
