Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-12 / 251. szám

2000. Szeptember 12., kedd BŰN Uj Dunántúli Napló - 9. oldal-KRIMI­R E N D Kommandósok - egymás ellen A tizennégy különféle akadály még a legjobbakat is próbára tette Három napon keresztül vetélkedtek Pakson a megyei rendőr-főkapitány­ságok legképzettebb kommandósai. A szakmai megmérettetésen néhány éve már a közönség is részt vehet. Paks Tizenkilenc - köztük a baranyai Mecsek nevű - beavatkozó alosztály képviseltette magát az elmúlt hétvégén, Pakson meg­rendezett Országos Kommandós Verse­nyen. A kilenc éve indult megmérettetés eredetileg az országban működő beavat­kozó alosztályok kötelező felmérése volt, amely azóta a legjobbak vetélkedésévé vált. A szakmai szempontok továbbra is megmaradtak a verseny lebonyolításá­Az első nap a céltábláké volt a főszerep nál, viszont néhány éve a nagyközönség is megtekintheti a rendezvényt. A há­romnapos eseményt mintegy féléves elő­készítés előzte meg. Közvetlenül a ver­seny előtt alakították ki a simontornyai lőtéren az új szituációs lőgyakorlat hely­színét éppúgy, mint Paks-Úrgemezőn a 6,5 km-es akadálypályát. A megnyitót követően lövészettel kez­dődött a verseny. A simontornyai lőtéren bonyolult és igen nagy összpontosítást igénylő összetett feladatsort kellett a résztvevőknek teljesíteniük. A második versenynapon, pénteken a járőrverseny következett. A négyfős csapatoknak egy, a Paks-Ürgemezőn kijelölt 6,5 km-es pá­lyán kellett végighaladniuk, amelyen hét akadályt helyeztek el a tervezők. A hoz­záértők szerint az utóbbi évek talán egyik legnehezebb terepe várt a résztve­vőkre. Az első feladat során egy kúszófo­lyosón kellett meredek dombra felkúszni a szögesdrót alatt. A monotonitástól két palánk mentette meg a versenyzőket, amelyen át kellett vetniük magukat. Má­sodikként a „vietnami híd” következett, amely inkább látványosnak tűnt, mint nehéznek, igaz, a két kifeszített drótköté­len sem volt könnyű az átjutás, ezt a szá­mot amúgy 800 méter intenzív futás előzte meg. A harmadik akadályt már gázálarcban kellett megközelíteni, és aki már futott gázálarcban, ismerheti az él­ményt. A bunkerben eltöltött percek után további 900 méteres levezető futás következett, ahol a csapatok általában szétszakadtak. A leggyorsabbak jutalma volt, hogy két megtöltött 20-20 literes kannával nekilódulhattak a domboldal­nak. A követke­ző két emberre egy homokkal megtöltött fegy­verláda, na és a domboldal várt. A negyedik aka­dálynál tizenegy kézigránátot kel­lett célba juttat­ni, az utolsó előtti állomáson pedig egy álca­hálóval fedett hí­don kellett át­kúszni, amely­nek talapzata gu­miabroncsokkal volt fedve. A csa­patok az utolsó állomásra gyak­ran egymást tá­mogatva érkez­tek. Az utolsó domboldalon ki hason, ki a hátsó felén csúszott le a szö­gesdrótok alatt, hogy a végső tartaléko­kat felhasználva elfusson a célig. Minden induló teljesítette a távot, amelyhez a legjobbaknak alig harmincöt percre volt szükségük. A harmadik napon akadályversenyre került sor. Egy 250 méter hosszú pályán tizennégy akadályt helyeztek el, amely­ből - különösen a pálya második felében - egy-egy leküzdéséhez is emberfeletti erőre és tartalékra volt szükség. A fantá­zianévvel ellátott akadályok próbára tet­ték az ügyességet, gyorsaságot és állóké­pességet, az akadályokról való lelépés, leesés esetén újra kellett kezdeni a végre­hajtását. Jó néhány versenyzőnek már csak arra maradt ereje, hogy beessen, il­letve bemásszon a célba. Sajnos sérülés is történt, bár nem súlyos, az egyik ver­senyzőt kisebb agyrázkódással kellett kórházba szállítani. A verseny első helyezettje a Paksi Ne­utron Beavatkozó Osztály, míg második a Fejér megyei Álba Beavatkozó Alosz­tály, harmadik pedig a Heves megyei Kobra Beavatkozó Alosztály lett. Oldalszerkesztő: Schneider Gábor Könyv a drogról „Drog” címmel a kábítószer­megelőzésről, a szülők és a pe­dagógusok feladatairól jelent meg kötet a közelmúltban. A szerző, Makai Rozália útmuta­tást kíván nyújtani a fiatalokat nevelőknek, az oktatási és gyer­mekvédelmi intézmények mun­katársainak arról, mi a teendő akkor, ha a gyermek krízishely­zetbe kerül. A könyv áttekintést ad a je­lenlegi magyarországi helyzet­ről, ismerteti az egyes kábító­szercsoportok hatásait és taná­csokat ad, hogyan segíthetnek a nevelők a veszély elhárításá­ban. Az olvasók részletes tájé­koztatást kapnak a drogfo­gyasztással kapcsolatos bünte­tő jogszabályokról, a Magyaror­szág határain kívüli szankciók­ról. Kitérnek arra is: a mentöor- vosnak tájékoztatnia kell-e a rendőrséget, ha kábítószer-fo­gyasztó kér tőle segítséget. Az érdeklődők arra is választ kap­hatnak, hogyan segíthet gyer­mekének a szülő abban, hogy miként mondjon nemet, ha ká­bítószerrel kínálják. A polgárőrök napja A Kertvárosban önkénteseket toboroznak Ellehetetlenül a Legfelsőbb Bíróság? A perrendi szabályok és az illetéktörvény sürgető módosítá­sa mellett az igazságszolgáltatás intézményi reformja sem halogatható sokáig, ellenkező esetben - az ügyek sokasága miatt - ellehetetlenül a Legfelsőbb Bíróság, ami az egész igazságszolgáltatás, mi több a közigazgatás működését is megzavarhatja. Orfü-Pécs Nyolc település polgárőrei gyűltek össze a hétvégén Orfűn, hogy egy egész na­pos program keretében be­mutatkozzanak, és hogy egy kicsit jobban megismer­jék egymást. Polgárőrnapot rendezett az el­múlt szombaton az Orfűi Polgár- mesteri Hivatal és a helyi polgár­őr egyesület. Az eseményre ösz- szesen további hét településről (Bánfa, Bakonya, Kővágószőlős, Cserkút, Bicsérd, Kővágótöttös, Rózsafa) érkeztek vendégek és kollégák. A délelőtt folyamán különbö­ző sportágakban mérték össze erejüket a polgárőr egyesületek csapatai, a versengést pedig be­mutatók követték. Nagy sikert aratott a közönség körében a Buczó Zoltán vezette Kertvárosi Dzsúdószakosztály önvédelmi bemutatója, csakúgy, mint az ezt követő kutyás prog­ram, amelyet a Vágó András által irányított iskola kutyái adtak elő, természetesen a gazdik közre­működésével.- Igen változatos eredmények születtek a sportversenyeken - mondta Szakács János, az Orfűi Polgárőr Egyesület titkára. - Kis­pályás fociban Bánfa, asztalite­niszben Rózsafa, sakkban Orfű, váltófutásban pedig Cserkút 1. csapata nyerte el az első díjat. A Pécsi Közbiztonságért Egye­sület égisze alatt polgárőrcsopor­tot alakítanak ki Pécsett a régi és az új Kertvárosban. Bogorín György (72-413-012) és Faragó György (20-9-770-430) kezdemé­nyezése a városrész közbiztonsá­gának javítását, a bűnmegelőzési tevékenység erősítését és a kör­nyezet védelmét célozza meg. A szervezők várják a tettre kész kör­nyékbeliek jelentkezését, de örömmel fogadnak anyagi segítsé­get is. A jelenleg mintegy tíz főt számláló csoport tényleges műkö­dését a városi rendőrkapitányság és a kertvárosi rendőrőrs is támo­gatja. A tervek szerint a polgár­őrök a későbbiekben közösen jár- őröznének a városrész rendőrei­vel, és az ott szolgálatot teljesítő közterület-felügyelőkkel is. ■ A Legfelsőbb Bíróság közigazga­tási tanácsa előtt átlagban egy­szerre 900 eljárás van folyamat­ban, egy ma érkező új ügyben pe­dig csak 2002 őszére tudják csak kitűzni a tárgyalást - fejtette ki a napokban tartott tájékoztatóján Lomnici Zoltán, a Magyar Köz- igazgatási Bírák Egyesületének el­nöke. A jogbiztonságot és a gazdasá­gi élet normális működését ve­szélyezteti a jelenlegi helyzet, hi­szen milliárdos nagyságrendű ügyekben - a 30 napos határidő­vel meghozott első- és másodfo­kú közigazgatási határozatok, majd a fellebbezés esetén több­nyire fél éven belül megszülető elsőfokú megyei bírósági ítéletek után - éveket kell várni a legfel­sőbb bírósági döntésre. Előfor­dul, hogy mire egy gazdasági tár­saság hozzájuthatna jogos köve­teléséhez, csődbe megy, nem egyszer épp a jogvita késedelmes eldöntése miatt. A vitatott vám­áruk például évekig raktárban vannak, ami műszaki cikkek ese­tében szinte teljes elértéktelene­désüket jelenti. Ma már a soron kívüli ügyek is sorban állnak, tárgyalásukra csak a beérkezést követő 6-8 hónap múlva lehet számítani, nem szól­va arról, hogy egy-egy nagy jelen­tőségű tipikus jogvita végleges le­zárása iránymutatásként szolgál a közigazgatás számára is, késedel­mes meghozatala tehát hátráltatja munkájukat.- Amikor azonban a magyar igazságszolgáltatás időszerűségé­ről, gyorsaságáról esik szó, tekin­tettel kell lenni arra is, hogy az ország méreteihez, a lakosság­számhoz viszonyítva aránytala­nul magas az évente a bíróságok­ra érkező mintegy másfél millió ügy. A Legfelsőbb Bíróság a száz bírájára jutó évi mintegy 15 ezer üggyel vélhetően a föld legleter­heltebb bírósága címre is igényt tarthatna - fejtette ki Lomnici Zoltán. Ezen a - bírák és a jogkereső közönség számára egyaránt elvi­selhetetlen - helyzeten sürgős jogszabály-módosításokkal, illet­ve a belátható időn belül megva­lósítandó intézményi reformok­kal lehetne javítani. A garanciális biztosítékok megőrzésével egyi­dejűleg szűkíteni kell az eljárási törvényekben a perorvoslati jo­got, illetve kellő mértékben emel­ni szükséges az illetékeket. A közigazgatási eljárásban például rendkívüli perorvoslat útján a Legfelsőbb Bíróságig juthatnának az ügyek, annak ellenére, hogy az eljárás kezdeti szakaszában már két fokon államigazgatási döntés is született. A példátlanul ala­csony illetékek a pereskedési ked­vet növelik - mondta az elnök, utalva arra, hogy a Legfelsőbb Bí­róság előtt nem meghatározható perérték esetén például 13.500 fo­rint illeték lerovása fejében még évekig lehet késleltetni egy dön­tést. Az ilyen eljárások tömege rendkívüli módon megnehezíti azt is, hogy a bírák kellő energiát fordítsanak azokra az igazán je­lentős ügyekre, amelyekben százmilliós nagyságrendű, vagy éppen állampolgárok ezreit érin­tő ügyről kell végleges döntést hozniuk. Az illeték mértéke ter­mészetesen nem válhat a jogor­voslati jog érvényesítésének aka­dályává, ezen a területen is kellő­en differenciált szabályozás kiala­kítására van szükség. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne a bírói gyakorlat során felgyülem­lett tapasztalatok korábbinál na­gyobb mértékű felhasználása is.- A magyar igazságszolgálta­tás hatékonyságának növelésé­hez a perrendi változtatások mellett elengedhetetlenek az in­tézményi reformok is. A legma­gasabb bírói fórumok feladata a világ országaiban jellemzően az egységes ítélkezési gyakorlat biz­tosítása, illetve a rendkívüli per­orvoslatok elbírálása. A magyar Legfelsőbb Bíróság viszont kép­telen kellő figyelmet fordítani ezekre a feladatokra, hiszen energiáinak 60 százalékát a fel­lebbezéssel elé került másodfo­kú ügyek eldöntése köti le - fo­galmazott Lomnici Zoltán. Fokozódik a bűnözők intenzitása ISMERTTÉ VÁLT KÖZTÖRVÉNYES BŰNCSELEKMÉNYEK MAGYARORSZÁGON Tanulmány a bűnözés jogkövetkezményeiről 1980-1999 között Budapest A jelenlegi ismeretek szerint az 1980-as év választóvonal a ma­gyarországi bűnözés történetében - derül ki Vavró István, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztályveze­tőjének elemzéséből, amelyben az 1980-1999 közötti bűnözés és ítél­kezés főbb adatait vizsgálta. A vizsgálat kiindulópontjául szolgáló év­ben, 1980-ban az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma elérte a 130.470-et, ebből 34.022 bűncselekmény (26,08 százalék) elkövetőjét nem sikerült felderíteni - derül ki Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium főosztályveze­tőjének elemzéséből. Az ismertté vált el­követők száma ebben az évben 77.154 volt. Az ezt követő időszakban a közvá­das bűncselekmények száma jelentősen emelkedett, 1980-hoz viszonyítva 1989- ig 1,7-szeresére, 1999-ig pedig 3,9-szere- sére nőtt. A növekedés 1990-1999 között másfélszeres volt, 1990-ben 341.061, 1991-ben pedig már 440.370 esetet re­gisztráltak. A népességszám a vizsgált időszakban 1980. január 1-jén volt a legmagasabb (10,709 millió), és azóta folyamatosan csökkent, tehát a bűnözés mennyiségi növekedése a bűnözési intenzitás foko­zódásának következménye. Vavró István tanulmánya szerint a bű­nözés mennyiségi növekedésével meg­változott annak szerkezete is. A vagyon elleni bűncselekmények száma 1980- 1989 között kétszeresére, 1980 és 1999 között 4,6-szeresére nőtt. Az 1990-1999 közötti időszakban egyharmadával nőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma. Az 1980-1988 között mért arányuk 59,57-66,34 százalék volt, ez 1989-ben 71,27 százalékra emelkedett, és 1990 óta minden évben meghaladta a 70 százalé­kot. A vagyon elleni bűncselekmények aránya 1991-ben 80,99 százalék volt az összbűnözésen belül. Vavró István megállapítása szerint a bűnözés mennyiségi növekedése és szer­kezetének megváltozása mind nehezebb helyzetbe hozta a bűnüldöző szerveket, ezért a felderítési arány a korábbi idő­szakokhoz viszonyítva - elsősorban 1990 után - mérséklődött. A jogtudós kitér arra is, hogy a bűnö­zés volumenének növekedésével egyide­jűleg fokozódott annak társadalomra való veszélyessége is. Ezt a bűntettek számá­nak vétségekét felülmúló növekedése, a halmazati bűnelkövetés gyakoribbá válá­sa, a büntetett előéletűek arányának emelkedése egyaránt bizonyítja. A tanul­mány szerint a bűnözés mennyiségi nö­vekedése ellenére az ítélkezési gyakorlat- jelentős mértékben éppen a vagyon elleni bűncselekmé­nyek elkövetése miatt indult el­járásokban - enyhült. A végre­hajtandó szabadságvesztés al­kalmazási aránya az 1980-as évek második felétől az 1990-es évek közepéig nagyon jelentő- 1 sen csökkent, azóta ezen az ala­csony szinten stabilizálódott. A közvádas eljárásban jogerősen elítélt fiatalkorúak száma az 1980. évi 4613-ról 1995-ig 8717- re emelkedett, azóta - kisebb ingadozá­sokkal - viszonylag kiegyenlítetten ala­kult, 1999-ben 7750 volt. A közvádas el­járásban jogerősen elítélt felnőttek száma 1980-ban 51.721 volt, azóta folyamatosan emelkedik, 1999-ben 87.693 felnőttkorú bűnözőt ítéltek el. Az ítélkezési gyakorlat enyhülését jel­zi, hogy a felnőtteknél a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya a meg­221.799 130.470 m 1980 1989 1999 figyelt időszak elején 26-27 százalék volt és ennek a büntetési nemnek az alkalma­zási aránya 1986 óta 1995-ig csökkent, azóta 12-13 százalék körüli szinten stabi­lizálódott. Az elemzésből az is kiderül, hogy ha­lálbüntetés kiszabására - alkotmányelle­nességének megállapítását megelőzően - csak kivételesen került sor. Összesen 29 főt ítéltek halálbüntetésre 1980 és 1989 között, ám a kivégzések nem mind­egyikét hajtották végre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom