Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-19 / 258. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2000. Szeptember 19., kedd ÜíflMlv Póznaadó: még tart a vita A közigazgatási hivatal a héten foglal állást Pécs-Boly A közigazgatási hivatal a hétre ígéri állásfoglalását az önkormányzatok által a villamos-közművekre kö­zelmúltban kivetett közte­rület-foglalási díjak kap­csán. A még folyó vita elle­nére további települések tervezik az oszlopadó kive­tését. Amint arról lapunkban több íz­ben is beszámoltunk, miután az Alkotmánybíróság megsemmisí­tette a villamos energiáról szóló törvény egyik vonatkozó pasz- szusát, a nyár derekán a mohácsi önkormányzat 19-re újabb lapot húzott, vagyis az országban első­ként vezette be az oszlopok után fizetendő díjat. Ezt követően tele­pülések sora követte a mohácsi példát, többek között Homorú­don és Bólyban is éltek a lehető­séggel, Szederkényben csütörtö­kön dönt a képviselő-testület, s Pécsett is hasonló lépést fontol­gatnak. Az ellenérdekű felek állás­pontja persze megoszlik a kérdés kapcsán: a Magyar Áramszolgál­tatók Egyesülete a Gazdasági Mi­nisztériumnak címzett tanulmá­nyában például azt fejtegeti, hogy csak az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után épített művekre lehet kivetni a díjat, s nyilatkozataikban kilátásba he­lyezték azt is, hogy az összessé­gében akár több milliárdra rúgó plusz kiadásaikat a villamos energia fogyasztói árába is beépí­tik. Új fejlemény, hogy miután a megyei közigazgatási hivatal fi­gyelmét is fel­o k^b a- Kértük, hogy a jegyzők mondják el vélemé­nyüket a tárgykörben, vagyis szakmai vitára bocsátottuk az ügyet - tájékoztatta a Dunántúli Naplót dr. Czoboly István (ké­pünkön), a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal főosztály- vezetője.- Az volt a tapasztalatunk, hogy azokon a kollégákon kívül, akiknek a településein már kive­tették a díjat, nem volt egyértel­mű, kiforrott vélemény. A hiva­tal még a héten közzé teszi állás­pontját. A tét nagy, ugyanis, ha azt mondjuk, lehetséges az ilyen rendeletek megalkotása, akkor további önkormányzatok teszik le a garast a villamos közművek után fizetendő díj bevezetése mellett. ___MÁTÉ BALÁZS Fi zethető túlórák a rendőrségen Készpénzért az állomány is szívesebben vállal pluszmunkát Bruttó negyvenmillió forint plusztá­mogatást kapott a közelmúltán a Bel­ügyminisztériumtól a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. A bérek és egyéb járulékok kifizetésére felhasz­nálható összeget - az eredménycentri- kusságot figyelembe véve - elsősorban a túlórák kifizetésére fordíthatja a pa­rancsnoki állomány. Az első a közte­rületi jelenlét és a hátralékok ledolgo­zása. Baranyai körkép A túlórákkal való gazdálkodás mindig is nehézséget jelentett a megyei rendőr-főka­pitányságon, de ebből a szempontból a me­gye nem lóg ki az országos rangsorból, az állandó létszámhiány miatt mindenütt megfontolás tárgya, hogy a rendes munka­időn túl mikor rendeljen el túlórát egy-egy Vita a pluszmunka miatt parancsnok. A bűnügyi események azon­ban nincsenek tekintettel arra, hogy Bara­nyában például százfős létszámhiánnyal zárta az elmúlt évet a főkapitányság.- A miniszterelnök év eleji ígéretének megfelelően a közelmúltban bruttó negy­venmillió forint támogatás érkezett a Bel­ügyminisztériumtól - tájékoztatta a Dunán­túli Naplót dr. Kékesné Gyimóthy Marian­na, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitány­ság PR-munkatársa. - A parancsnoki és a személyi állomány arra kapott utasítást, hogy ezt az összeget az eredmény- és telje- sítménycentrikusságot szem előtt tartva túlórák kifizetésére használhatja fel. Egy hivatásos rendőr évente összesen négyszázötven órát túlórázhat. A parancs­nokoknak lehetőségük van arra, hogy száz­ötven óra erejéig nem pluszfizetségért, ha­nem „szabadidővel való megváltás” fejében rendeljék be az állomány tagjait. A túlóra lecsúsztatása azonban csak növeli a nyo­masztó létszámhiányt, nem beszélve arról, hogy többletmunkát a rendőrök is szíve­sebben vállalnak pluszpénzért, mint kive­hető szabadságért. A most érkezett támoga­tás lehetőséget ad arra, hogy a túlórák a fize­tésben is megjelenje­nek.- Ez az összeg az év végéig áll a rendelkezé­sünkre, és amellett, hogy érezhetően segíti a munkánkat, jól be kell osztanunk - mond­ta dr Cserép Attila, Pécs rendőrkapitánya. - Ennek a pluszfor­rásnak köszönhetően az elmúlt héten pél­dául kilencvenhét fővel tudtam megemelni a járőrszolgálatot teljesítők létszámát, ösz­szesen tizenkilenc pluszportyát, razziát haj­tottunk végre a bűnügyi és a közrendvédel­mi területen. Érthető, hogy állomány is na­gyobb kedvvel vállal üyen feltételek mellett szolgálatot a rendes munkaidőn túl. Negyvenmillió forint első hallásra talán soknak tűnhet, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos területeken tavaly alig volt lehetőség fizetett túlórák elrende­lésére. A segítség több helyen mégis arra elegendő csupán, hogy a rendőrkapitány­ságok a normálisnak tekinthető létszámmal dolgozzanak.- A húszszázalékos létszámhiányunkat tudjuk tartósan pótolni a túlórák elrendelé­sével, vagyis most van annyi rendőr az ut­cákon, mint amennyinek általában lennie kellene - mondta Péter Ferenc, a közelmúlt­ban kinevezett Szigetvári rendőrkapitány. Siklóson a felhalmozódott ügyek lezárá­sa mellett a többletforrást arra használták ki, hogy az eddig ritkábban látogatott or­mánsági területeken tartsanak közlekedés- rendészeti akciókat. S.G. Mint ismeretes, a Mohácsi Rendőrkapitányságon tavaly - többek között - éppen a ki nem fizetett túlórák miatt alakult ki konfliktus a rendőri állomány és az akkori kapitány között oly­annyira, hogy a katonai ügyészség ismeretlen tettes ellen eljá­rást is folytatott az eset tisztázása érdekében. A vizsgálat so­rán végül nem állapítottak meg jogsértést, az ügyészség tájé­koztatása szerint az érintett időszakban a túlórák elrendelése a jogszabálynak megfelelően történt a kapitányságon. Jelentkeznek a bányászok Precedens értékű lehet a mecsekiek kezdeményezése Folyamatosan küldi ki az egykori bányászok széles körű re­gisztrációját célzó, illetve helyzetüket felmérő kérdőíveket a Mecseki Bányászok Szakszervezete. A visszajelzésekből kiderül, hogy számos megoldandó problémában várnak se­gítséget a bányászok. Baranyai körkép Tolvajok kicsiben és nagyban Törzsig csonkolták a fákat a diószedők Az érdekvédelmi szervezet kez­deményezése felbolydította nem­csak a baranyai, de az országos bányásztársadalmat is. Azon túl, hogy a helyi szakszervezet sze­retne pontos képet kapni a bá­nyából nyugdíjba ment emberek­ről, családjaikról, egyre inkább előtérbe kerül az a cél, hogy a rá­szorulóknak segítséget nyújtsa­nak az őket megillető juttatások, kártérítések elérésében.- Nem akarunk szembeszállni sem jogszabályokkal, sem hivata­li szervekkel, egészen egyszerű­en azt szeretnénk, hogy minden mecseki bányász megkapja az őt megillető ellátási formát. Sokan azért nem élnek a lehetőségeik­kel, mert nem is ismerik azt - hangoztatta lapunk kérdésére Farkas Géza (képünkön), a Me­cseki Bányászok Szakszerveze­tének vezetője. Az érdekképviselet egyelőre tanácsot ad az egyes ügyek érin­tettjeinek, ugyanakkor tervezik egy szakértő jogász csoport meg­bízását a kezdeményezés felka­rolásával. Az érintettek száma roppant nagy - jelenleg 18,5 ezer szenes nyugdíjast tartanak nyil­ván, ehhez jönnek még az Urán­tól, a PE Rt.-től, illetve az Akna­mélyítőtől nyugdíjba vonultak. Az ő képviseletükben indított kezdeményezések anyagi értéke csak Baranyában több száz milli­ós, akár milliárd fölötti összegre is rúghat. Mint megtudtuk, az ország több bányász szakszervezete ér­deklődve figyeli, hogy a mecseki­ek mire jutnak a volt munkálta­tókkal szembeni peres eljárások­kal, ezek kedvező végkifejlete ugyanis precedens értékű lehet számukra. Miközben az elmúlt hetekben számos bányász ügyében szüle­tett kedvező bírósági döntés, töb­beknél is felmerült olyan problé­ma, hogy a korábbi munkáltató­juk valamilyen juttatás vagy vég- kielégítés átvételekor aláíratott ^ ^ ^ velük ^ ato^ sodás, ezért a szakszervezet kezdeményezi ezeknek az ügyeknek a felülvizs­gálatát is. Az érdekképviselet igyekszik felkarolni az aknamélyítősök ügyét. Az ott dolgozók mielőbbi jelentkezése azért nagyon fontos - az érintettek a 72/ 239-877-es telefonon kérhetnek segítséget -, mert a Szénbányászati Szerkezet- átalakítási Központ szeretné mie­lőbb befejezni a cég felszámolá­sát, ami viszont megnehezítheti a jogos követelések későbbi teljesí­tését. KASZÁS E. Hírcsatorna __ CÍ MERT ÉS ZÁSZLÓT avattak Magyarsarlóson. A szentmisé­vel kezdődő, délutánba átnyúló ünnepi programon vasárnap felavatták a település 235 éves, régi címere alapján, dr. Erdődy Gyula tervei szerint elkészült új címert és zászlót, melyet Wemer Imre kanonok a pécsi püspöki iroda vezetője áldott meg. (sn) SZEDERKÉNYBE is jön a fény. A faluban még ezen a hé­ten elkezdi a kivitelező a közvi­lágítás korszerűsítésével kap­csolatos munkát. A beruházás az önkormányzat számára csaknem kétmülió forintba ke­rül, a költség megtérülését négy esztendő alatt remélik a szak­emberek. PÉCSI ABLAKSZIGETELÉS. Az Ágoston téri Tagiskola év­százados épületének északi és keleti homlokzatán lévő csak­nem hatvan ablakot ezekben a napokban speciális hangszigeteléssel látják el, hogy az intézmény melletti új terelőút megnövekedett járműforgalma ne zavarja a ta­nítást. ________________________ICAI Bar anyai körkép Ismeretlen termésgyűjtők szinte a törzsig megcsonkí­tottak negyven diófát. A gazdák szerint a növények kiszáradhatnak, vagy csak évek múlva fordulnak ter­mőre. Orfűn egy milliókat érő személygépkocsit lop­tak el a hét végén. Nagyharsány és Siklósnagyfalu határában, főként a volt tanyák területén a diószedők úgy gyűj­tötték a termést a közelmúltban, hogy lefűrészelték a lombozat ágait, aztán a földön csupaszítot­ták meg őket. A termést már zöl­den is szedték, feltehetően hogy likőrt készítsenek. Fura, hogy senki sem vette észre a csonkolást, ami heteken át tarthatott. Ilyen mértékű nö­vénypusztításra nem is emlékez­nek a környékbeli emberek, tud­tuk meg az egyik beremendi gaz­dától, Szabó Bélától. A még isme­retlen tolvajok, akik lusták voltak fára mászni, lényegében a teljes visszavágást alkalmazták, és ez­zel súlyosan károsították a kör­nyezetet. A megcsonkított fák akár ki is száradhatnak, de jó esetben is évekbe telhet, míg ismét termőre fordulnak. A Kincstári Vagyoni Igazgató­ság Baranya megyei kirendeltsé­gének pécsi irodájáról a cégtáblát lopták el a napokban. Az ismeret­len tettes, aki lehetett gyűjtő, vagy színesfémtolvaj is, hetven­ezer forintos kárt okozott. A Pécsi Rendőrkapitányság te­rületén tizenöt személyt fogtak el az elmúlt pénteken, ami a napi átlaghoz képest kiemelkedő szá­mot jelent. A nyolc körözött sze­mély mellett öt elkövetőt tetten értek, két esetben pedig bűncse­lekmény alapos gyanúja miatt in­tézkedtek a rendőrök. A hétvége legnagyobb értékű lopása Orfűn történt, ahol egy hatmillió forintos Volkswagent vittek el ismeretlen tettesek egy telek udvaráról. A tolvajok az au­tót védő sorompót elfűrészelve tudtak elmenekülni a zsákmá­nyukkal. Pécsett nyolc autót törtek fel szombat és vasárnap során. Hét esetben a kocsiban található rádi­ósmagnónak is nyoma veszett. ____ CS. J.-S. G. PÉ CS Néhány éve nemes hagyományt kö­vet a város önkormányzata: pohárkö­szöntőre hívja kitüntetett és szüle­tésnapjukat ünneplő művészeit, in­tézményei képviselőit. Az odaadás, amivel a hivatásuknak éltek; ez az a közös nevező, amely a meghívotta­kat jellemzi, mondta dr Újvári Jenő alpol­gármester tegnap a Dominikánus Házban. Hogy kinek hányadik születésnapja van, ki nem meri mondani - pillantott a höl­gyekre -, ám a névsorolvasásnál úgyis ki­derül, de az már nem az ő feladata lesz. Dr. Káoszt Márta, a város kulturális bizottsá­gának elnöke nyújtotta át az emlékplaket­teket és az okleveleket, az intézményeknél kezdve. A Pécsi Városi Könyvtártól a Pécsi Balettig hat jubilál az idén. Nyolc neves művészünk hatvanéves, heten töltik vagy töltötték be a hetvenet. Kovács Dénes, a Pé­csi Nemzeti Színház színművésze 75, Ti­Főhajtás a hivatással élőknek már Irma és Gábriel József „művészetpárto­lók” nyolcvanévesek. Szemet szúrhat, hogy a két „korelnök” kitüntetett a művészet „fogyasztóit” képvi­seli. Tímár Irma 1940-ben végzett a Pécsi Tanítóképzőn, a város szociális osztályán kezdte a munkáját, de ragaszkodott hozzá az oktatásügy is. Később a népművelődési csoportot vezeti, majd a Lemle Géza nevé­vel fémjelzett hőskorszakban új intéz­ménytípus, a Pécs-baranyai Népművelődé­si Tanácsadó élére áll. Baranya volt a „leg”- megye, mondja Irma néni, istállókat is kul- túrházakká alakítottak át, és ami a kultúra akkori menedzselését ületi, a vidéki peda­gógusok tettek sokat az új módszerek elter­jesztéséért. A diktatórikus elemek ellenére a kulturális seregszemléknek sok pozitívu­ma volt, tehetségek kerültek felszínre. Már ettől az időtől Takács Gyula állt a megyei művelődési osztály élén, akit tán csak az if­jabb pécsieknek kell bemutatni példázva az akkori, nem kevés talpalást és bátorságot követelő mecénási munkát. Gábriel József a Kalocsai Tanítóképző után a baranyai Eilenden tanított, 1957-től 1973 tavaszáig a város oktatásügye, nép­művelése tartozik hozzá. Pécs az uránbá­nya megnyitásával és a szénprogrammal akkoriban lesz 120 ezres városból 170 ez­res. Művelődési házak nyílnak a peremke­rületekben is, érkezik csapatával Eck Imre - és sorolhatnánk. Ami a leglényegesebb, noha szabad szombat sem volt, vidéki pe­dagógusként maga is természetesnek vet­te, hogy színdarabot rendez, vasárnap múzeumba, színházba viszi a diákjait fi­zetség nélkül. A rendszerváltás óta bárki bármit csinál, először a markát tartja - mondja. Igaz, a világ is más. Az üzemek támogató szerepe a rendszerváltással megszűnt, a mozikban lézengenek, alig olvasnak. Az önkormányzatnak sokkal nagyobb erőfeszítés a kultúrára pénz ál­dozni, ám jó érzés, hogy egy évtized után egyre több jelentős rendezvénnyel dicse­kedhet. _______ B. R. Gábriel József veszi át kitüntetését FOTÓ: MÜLLER ANDREA Á 4 l J e

Next

/
Oldalképek
Tartalom