Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-01 / 209. szám

8. oldal - Új Dunántúli Napló A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2000. Augusztus 1., kedd Adatbázis Minden eddiginél nagyobb Az IBM ismét megdöntötte saját rekordját, miután 1 minden eddiginél nagyobb teljesítményű szuper­számítógépet szállított a Lawrence Livermore la­boratóriumba. A rendszerrel a kutatók az ameri­kai atomfegyverek állapotát tudják megfigyelés alatt tartani anélkül, hogy kísérleti robbantásokat kellene végezniük (amit ráadásul 1996 óta nem­zetközi egyezmény tilt). A 106 tonna súlyú, két kosárlabdapálya méretű számítógéprendszert 28 kamion szállította az IBM New York-i üzeméből a San Franciscótól 70 kilométerre lévő laborba. Az ASCI White kódnevet viselő szupergép csúcsteljesítménye 12,3 teraflop (12,3 trillió művelet másodpercenként), vagyis több mint háromszor gyorsabb, mint a jelenlegi leggyorsabb szuperszámító­gép (ennek teljesítménye 3,87 teraflop) és ezerszer nagyobb telje­sítményű, mint a Deep Blue, amely 1997-ben legyőzte Garri Kasz- parov sakknagymestert. Bár a számítógéprendszert elsődlegesen az atomrakéták állapotának szimulálására fogják használni, a civil szféra is hozzájuthat a géphez, amikor is globális pénzügyi, kör­nyezetszennyezési és időjárási modellek készítésére használhat­ják majd. Szoftverfejlesztő központ Szegeden Október elején már második magyarországi fej­lesztői központját nyitja Szegeden a Siemens tu­lajdonában lévő Sysdata. A vállalat a szegedi cent­rumba három év alatt 500 millió forintot szándé­kozik befektetni. A helyszín kiválasztásában a Szegedi Tudományegyetemen folyó magas szín­vonalú informatikusképzés, a kutatási kapacitás, valamint a város- vezetésnek a csúcstechnológiai cégek melletti elkötelezettsége ját­szotta a főszerepet - áll a cég közleményében. Az októberi nyitás­kor 20 munkatárs dolgozik majd a fejlesztőközpontban, amely egy-két éven belül várhatóan már 70-80 informatikai szakember­nek ad munkát. A fejlesztők a Bécsben, Münchenben és Budapes­ten dolgozó kollégákkal közösen vesznek majd részt a távközlési projektekben. Cybergyilkosság: a fájdalom valóságos A Pekingben megjelenő Beijing Morning Post ér­tesülése szerint egy 21 éves kínai fiatalember egy virtuális veszekedést követően életveszélye­sen megkéselte internetes vitapartnerét. Rend­szeres internetezők előbb vagy utóbb, de vitába kerülhetnek ismeretlen emberekkel különféle fórumokon vagy levelezőlistákon. Ez történt azzal a kínai fiatalem­berrel is, aki egy kiadós vita végén azt ajánlotta ismeretlen vitapart­nerének, hogy személyes találkozón rendezzék nézeteltérésüket. A randevú végzetes önbíráskodásba torkollott: a srác rövid hangos szó­váltást követően megszúrta virtuális beszélgetőtársát, akit életveszé­lyes sérüléssel szállítottak kórházba. A fiatalember ezzel a tettével új fejezetet nyitott a kínai kriminalisztika történetében cybergyilkosság címszó alatt. Az önbíráskodót a kínai hatóság őrizetbe vette. Járműkövetés lokálisan Telephelyen belüli gépjárműmozgás követésére és optimalizálására alkalmas rendszert fejlesztett ki egy hazai cég. A rendszer mozgó eleme a gépkocsikra szerelt kódadó, a rögzített azonosítási pontokon pe­dig az aszfaltba épített hurkok vannak, amelyek a jár­mű felettük történő áthaladásának pillanatában rádiófrekvenciás jel­lel gerjesztik az adót. A járműveken található rádiófrekvenciás adó- berendezések jelei egy központi helyre jutnak el, és ott a megkapott adatokból a diszpécser nyomon követheti a járművek mozgását és aktuális helyzetét. A telephelyre való belépés illetve kilépés admi­nisztrálására pedig a kapuknál elhelyezett hurkok szolgálnak. A megoldás - amely már rendelkezik hazai referenciával - a nagy gép- járműparkkal és kiterjedt raktárterülettel bíró vállalatok számára je­lenthet megtakarítást. Számítástechnika - a szaklap Az oldalt a Computerworld Szamtfastechnika munkatársai készítették a FIB Saítóügynökseg együttműködésével. A bankok és a világháló Másfél éven belül a ma­gyar bankok 71 száza­lékánál már igénybe le­het venni internetes banki szolgáltatást. A Carnation Research kuta­tása szerint a hazai pénzin­tézetek 71 százaléka már be­indította internetes banki projektjét, és legkésőbb 2001 decemberéig meg is nyitják, mindenki számára hozzáférhetővé teszik on­line szolgáltatásaikat. Bár a projektek egyhar- mada elsősorban a külföldi anyaintézmények nyomásá­ra és az általuk meghatáro­zott megoldásban jön létre, de egyre több bank nyilatko­zik úgy, hogy határozott fel­használói igényt érzékel e szolgáltatás iránt. Szakértői becslések alapján 2001 de­cemberéig a regisztrált fel­használók száma meghalad­ja a 110 ezret. Jelentős változás érez­hető a bankok hozzáállásá­ban a tavaly őszi állapotok­hoz képest. Míg akkor a biztonsági aggályokra asz- szociáltak azonnal a meg­kérdezettek, ma a fogyasz­tói kényszer az első kifeje­zés, amelyik felmerült az interjúk során. Természe­tesen nagyon fontos lenne az elektronikus aláírás tör­vényi szabályozása, de ma már a hazai bankok több­sége is elfogadja a nemzet­közileg elterjedt titkosítási eljárások biztonságát, és nem kérdéses számukra az internetes csatorna fontos­sága sem. 1999 augusztusában 3100 regisztrált felhasználójuk volt a hazai internetes banki szolgáltatásoknak, decem­berben már tízezerre nőtt ez a tábor, 2000 júniusában pedig a 25 ezres határt lépte át. A jelentős áttörés mégis 2001-re várható, hiszen a projektek többsége ekkor kerül megvalósítási fázisba. Háromezer milliárd dollár az informatikára Az IDC felmérése szerint már az elmúlt év­ben több mint 2000 milliárd dollárt költöt­tek szerte a világon információs és kommu­nikációs technológiára. A piac várhatóan folytat­ja a robbanásszerű bő­vülést, így 2004-re a for­galom meghaladhatja a 3000 milliárd dollárt - tették közzé a tajpeji in­formatikai világkong­resszuson. (Ez a piac 1995-ben még alig lépte túl az 1500 milliárd dol­láros értéket!) A tanulmány bizo­nyos hangsúlyeltolódá­sokra is rámutat. Ta­valy a hardverpiac 6 százalékkal nőtt, míg a szoftver- és a szolgálta­tási szegmensek bővü­lése 14, illetve 10 száza­lékos volt. Ez a hang­súlyeltolódás az inter­netes gazdaság fontos­ságának növekedéséből adódik, szögezi le a ta­nulmány. 1999-ben 130 milliárd dollárt költöttek inter­netes vásárlásokra, míg 2004-ben ez az összeg várhatóan 2500 milliárd dollár lesz. Informatikai és távközlési kiadások szempontjából az Egye­sült Államok vezeti a vi­láglistát 800 milliárd dol­lárral, majd Európa kö­vetkezik valamivel keve­sebb mint 600 milliárd- dal. Az egy főre jutó költségek 10-es toplistá­ját Svájc vezeti évi 32 500 dollárral, ezt kö­veti Japán, az Egyesült Államok, Svédország, Dánia, Szingapúr, Nor­végia, Hollandia, Nagy­Britannia és Ausztrália (utóbbi 2000 dollárral). Az IDC úgy véli, hogy az első negyedévi lassú indulás ellenére a PC-el- adások darabszáma éves viszonylatban eléri a 16,1 százalékos növekedési rátát Európában. A bevé­telek azonban megsíny- lik az egyre erősebb ár­versenyt, így a várható növekedés volumene 10 százalék alatt marad. Az internet terjedése és az olcsóbb árak a fogyasztói szegmens forgalmát ser­kentik, míg a Windows 2000 az üzleti keresletet stimulálja az év második felében. Igazából azon­ban a noteszgéppiac rob­banásán alapszik a derű­látó prognózis, hiszen ennek a piacnak a forgal­ma várhatóan 25 száza­lékkal nő. Csípőből rámozdulni Videojáték aerobikkal kombinálva? Alighanem ez a jövő szen­zációja. Eredetileg a profi sportolók mozgásfejlesztésére találták ki, de talán nemsokára az amatőrök, avagy egy­szerűen a szórakozni vágyók számára is elérhetővé válik a Trazer. Egy számítógéppel összekötött televízió képernyőjén izgalmas videojáték folyik, ám az élő játékos nem joystickkel vezérli a játék alakulását, hanem a mozgásával! A játékos mintegy kétmé- ternyi távolságban, a kép­ernyő előtt figyeli és „rea­gálja le” az eseményeket. A derekára erősített érzé­kelő öv infravörös sugarak segítségével közvetíti moz­gását, és ennek megfelelő­en alakulnak a képernyőn az események. A Trazert még a moz­gásterápia egyik kiváló - egyelőre még csak lehet­séges - eszközének is tart­ják egyes orvosok, bizo­nyos mozgásbetegségek­ben szenvedők számára. De sokan főleg azért üd­vözölték, mert végre aktív mozgásra készteti az egyébként passzív video­játékok elé odaszegeződő ifjakat. A Trazernél saját testmozgásukkal befolyá­solják a játékot, és ez a gyerekek számára nagy vonzerő. Korábban (a sportolók­nál, profi felhasználóknál) azt is megfigyelték, hogy a koncentrációkészség fokozásában is nagyon jó hatású. Arra azonban még várni kell valamicskét, hogy gyermekünket meglepjük egy Trazerrel. Valószí­nűbb, hogy először játék­szalonokban, aerobik- stúdiókban fog hódítani, hiszen iszonyatosan drága: 15 ezer dollár, majd’ négymillió forint a „cucc” ára. E-levél a víz alól Valószínűleg komoly fejfájást okozhatott aZ amerikai haditenge­részetnek (és főleg a legénység­nek) az a tény, hogy a lemerült tengeralattjáróról nem lehet e-mailt küldeni. A tengeralattjáró, ha nincs a megfelelő híradástech­nikai rendszerrel rádiókapcsolat­ban, nem képes e-mailen kommu­nikálni a külvilággal. A felmerü­léssel viszont komolyan veszé­lyezteti saját rejtőzködését az el­lenség elől. De van megoldás! A probléma áthidalására a haditengerészet ku­tatói végül megtalálták a megfelelő eszközt: egy különleges modemet. A készülék nem más, mint egy speciális, nyomáshullámokat ki­bocsátó modem, amely e hullá­mok (és egy, a tengeralattjáróról kivetett rádiós bója) segítségével teremt kapcsolatot a külvilággal, még ha a tengeralattjáró messze a víz felszíne alatt is van. A nyomáshullámokon alapuló készülék hatótávolsága eléri az öt kilométert, bár az adatátvitel se­bessége egyelőre csak 2,4 kilobit másodpercenként. Ä*.1. „Kerestem egy nyugodt helyet. Ahol közel a ter­mészet, ahol béke van, ahol még lehet élni és dolgozni. Ezt Orfűn meg is találtam már több, mint egy évtizede. De találtam még valamit, ami nélkül azért nem lenne teljes a boldoesáeom. A Szalon a, a Sört. Es azóta ragasz­kodom hozzá, mert része a tájnak és már része az életemnek is. Ez tuti komoly, tudják nem szok­tam viccelni!" I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom