Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-31 / 239. szám

2000. Augusztus 31., csütörtök HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Kínai piac a (láthatáron? Nemcsak Drávaszabolcson, de Harkányban és Siklóson is felkorbácsolta az in­dulatokat az a bejelentés, hogy egy pesti vállalkozás a horvát határ mentén 150 pavilonból álló üzletközpontot, kereskedőudvart - a közvélemény szerint kínai piacot - akar építeni. Van, aki a forgalmát, üzleti nyereségét félti, más azért ag­gódik, hogy vége lesz a falu nyugalmának, megjelenik a maffia, kezdődik a pénzmosás, drog- és fegyvercsempészettől kell tartani. Kínaipiac-szindróma. így lehetne röviden összefoglalni azt az állapotot, amely a drá- vaszabolcsi üzletsor építését megelőzi. Mert az emberek Baranyában félnek is, meg várják is a megvalósulását. Mindenki tisztában van vele, hogy itt nem Gucci-termékekkel kell számolnia. Az olcsó árak az egész megyében felszították az érdeklődést, miközben a piac pejoratív jelzői is előtérbe kerültek. Ami a falubelieket illeti, Kövesi János (41 éve drávaszabolcsi lakos) a helybeliek nevé­ben úgy fogalmaz, hogy ha eltűrtek eddig a horvát és bosnyák kereskedőkkel együtt ide­érkező két kuplerájt, akkor nem igaz, hogy ne bírnának el egy olyan piacot, ahol az itt lakók helyben és olcsón tudnak vásárolni, s nem kell egy napot rászánni arra, hogy Har­kányba vagy Siklósra utazzanak bevásárol­ni. Sőt, a többség úgy látja, hogy ha kínai pi­ac jön ide, az direkt előnyös lesz a falubeli­eknek. Mert Eszékről, a horvát Baranyából rendszeres buszutakat szerveznek Pestre a kínai piacra, s mindeddig bejött nekik, hi­szen újra és újra meghirdetik. Nem félnek a kínai maffiától sem, mert ha egy kicsit oda­figyelnek, akkor csak bizonyos számú ke­reskedőt engednek ide, s nem lesz itt kis To­kió, vagy éppen kis Peking. A házakat, üzleteket tulajdonba vevő dé­liek borúlátóbbak. Az egyikük - neve elhall­gatását kérte, mert fél a polgármester harag­jától - úgy nyilatkozott, hogy mielőtt ingat­lant vettek volna, előre megkérdezte az ön- kormányzati vezetőktől, hogy lesz-e itt a rendezési terv alapján a későbbiekben üz­letházépítés, mert nem mindegy, hogy mi­képp oszlik majd meg a forgalom. Akkor szóbeli ígéretet kapott, hogy szó nincs ilyes­miről. Erre tessék, most mindent felrúgnak Vásárok és a közbiztonság A harkányi piac többségében külföldi üzletesekkel: horvát, szerb, bosnyák és 2-3 kínai árussal működik kéthektárnyi te­rületen. A város rendőrőrsének vezetőjét, Parádi Tibor száza­dost arról kérdeztük, milyen közbiztonsági változásokat hozott a piac működése. Kiderült, elsősorban lopások, zsebelések, kifosztások fordulnak elő, emellett a jövedéki termékkel való visszaélés, a hamis címkés cuccok értékesítése a gyakori - minimális büntetése: az áru teljes elkobzása -, valamint sok a panasz a silány termékekre. Nem zárható ki a pénzmosás sem, bár ezt bebizonyítani meg­lehetősen körülményes, viszont azt Parádi Tibor határozottan cáfolta, hogy a piac táptalaja lenne a szervezett bűnözésnek, a drog- és fegyvercsempészetnek. Ha köttetnek is ilyen ügy­letek, azt a piacon legfeljebb megbeszélik, de az árucsere nem itt történik. A százados egyben felhívta a figyelmet arra a kifejezetten veszélyes gyakorlatra, ahogyan most történik Drávaszabolcson az árusítás. A boltok ugyanis egészen az út széléig kipakolják portékáikat, a megálló kocsik, a gyalogos vásárlók pedig állandó balesetveszélyt jelentenek. Nyugaton kifejezetten tiltják az ilyen árusítást. a faluházán, ha pedig kérdezősködnek, ak­kor közlik, hogy a piaccal kapcsolatban minden üzleti ütök. De hogy is néz ki ez a kínai piac? A vállalkozás, az Interey Rt. tíz éve ren­delkezik telephellyel Drávaszabolcson, ko­rábban építőanyagokat forgalmazott. Az évek során sikerült háromhektámyi terület­re szert tennie, s ennek a negyedén tervezik az első ütemben 150 pavilon felhúzását. Kiss Emma igazgatónő fel is mutatja azt az elvi hozzájárulást, amely az előző önkormány­zat jegyzőjétől származik, s melynek birto­kában lehatárolták kerítéssel a területet.- Nem tudom, honnan származik a kínai piac gondolata, mert erről szó nincs - mondja Kiss Emma. - Kereske­dőudvart csinálunk 150 hellyel, s a környéken egyedülálló méretű autó­parkolóval. A területet bővítjük, ha lesz további érdeklődés. De azt már­is kijelenthetem, hogy a büféket, zöldségespavilonokat falubeliek ve­hetik bérbe, hiszen előzetesen igen nagy rá az érdeklődés. Egyébként a boltokat csak bérbe lehet kivenni, havi 30 ezer forintért, áfával együtt. A pavilonok meghirdetése úgy történik, hogy szórólapon kiértesí­tik a drávaszabolcsiakat - ők tehát elsőbbséget élveznek a bérlemé­nyek megszerzésében -, majd bizo­nyos határidő után a harkányiak és a siklósiak következnek, ezt követő­en a magyar állampolgárok, s ha marad hely, akkor a külföldiek: horvátok, szerbek, bosnyákok, s ha úgy alakul, akkor kínaiak is. Az udvart a környék legszigo­rúbb őrző-védő kft.-je felügyeli. Egy biztos, a térségnek nem lesznek foglalkoztatási gondjai, hiszen legalább 150-200 ember kap itt munkát. Kiss Emma hozzátette: elgon­dolkodtató, hogy a háborúból pénzükkel idemenekült délvidékiek, akik nem mernek hazamenni, senkit nem zavarnak, ugyanak­kor az a néhány kínai, akikkel az országban sehol nincs probléma, tisztességesen fizetik a bérleti díjakat, olcsón adják áruikat, a sik­lósi és a harkányi pia­con együttesen nincse­nek tízen sem, kinek bántják a szemét? Egyébként nem kellene úgy kétségbe esni, a kétmilliós budapesti vonzáskörű Józsefváro­si kínai piac bizonyo­san nem fog leköltözni Drávaszabolcsra. Ambak László idő­szakos választáson ez év elején lett Drávasza- bolcs polgármestere. Mint „új gazda”, fejből mondja a település költségvetési adatait, a vállalkozásoktól befo­lyó forintokat. A 758 lé­lekszámú község 40 millió forintos éves gaz­dálkodásához a mint­egy 30 működési enge­déllyel rendelkező vál­lalkozó (két éve még 80-an voltak) másfél­két millió forintot fizet helyi adóként. Ipar­űzési, kommunális és építményadóról van szó, s 1,2 millió forint jön még ehhez az üz- letesektől a közterületek elfoglalása miatt. A „vállalkozói bevétel” annyit jelent, hogy a lakosság ingyen kapja a szemétszállítást, és az intézmények működtetésére is jut a pénzből 2 millió. A kereskedőudvar évi öt­millió újabb fix segítséget jelenthet a falu­nak Kiss Emma elmondása szerint, mégsem egyszerű igent mondani a pavilonok meg­építésére.- Eddig már két testületi ülésen és egy közmeghallgatáson foglalkoztunk a kérdés­sel, mindannyiszor születtek vélemények pro és kontra. Az alapvető dilemma, hogy az üzletsor munkaerő-piaci szempontból, a vendéglátás, a szálláshelyek, az idegenfor­galom tekintetében biztosan előre viszi a községet, de kérdés, hogy a megnövekvő járműforgalom, a nehezen ellenőrizhető új Az alacsony ár a vonzó FOTÓI TÓTH LÁSZLÓ elemek ittléte mennyire zavarja meg a falu nyugalmát? - összegzi a helyzetet Ambak László. Szeptemberben újból testület elé vi­szik az ügyet, de könnyen lehet, hogy most sem sikerül dönteni. A polgármester megje­gyezte, hogy a korábbi jegyző által kiadott elvi engedély csak egy piacra vonatkozott, nem a bővített területen felépítendő keres­kedőudvarra, így a nemleges döntésnek sincs jogi következménye. Hogy mennyire lesz kínai ez a piac, arról a polgármester így vélekedett:- A közmeghallgatáson az rt. vezetője az első körben nyolc kínai árus érkezését jelez­te. Azt azonban nem lehet tudni, hogy mi lesz két, vagy öt év múlva, addigra hányán tá­voznak a piacról, s kiket vesznek a helyükre. Hogy lesz-e „kínai” piac, pontosabban 150 pavilonos kereskedőudvar Drávaszabol­cson - melyet Kiss Emma szerint később méretében akár a négyszeresére is növelni lehet, hiszen a terület megvan hozzá az még kérdéses. Tény, hogy ahol a kínai üzletek, árusok megjelentek, ott meg is vetették a lábukat, s egyre terjeszkednek. Pécsett például öt éve még egyetlen boltot üzemeltettek olcsó ci­pőkkel, ruhákkal megpakolva a Rákóczi úton, napjainkban viszont lassan kínai ne­gyeddé alakul az Uránia Mozi melletti rész. Ugyanakkor a pécsi vásárban is önálló sora van a kínai árusoknak, s hétvégeken mint­egy 50 helyen kínálják az olykor meglehető­sen sajátos illatot árasztó cipőket. Más kér­dés, hogy a kínai kereskedők nem engedik be a nagykereskedelmi rendszerükbe a ha­zai vásárosokat a konténeren érkező olcsó portékákhoz. De tény az is, hogy csak addig tudják teríteni áruikat, amíg az igénytelen darabokra van kereslet. MÉSZÁROS B. ENDRE KOZMA FERENC A gyerek is eladó Ha az emlékezetem nem csal, a házat toldották meg szobá­nyi belépővel abból a pénzből, amit egy baranyai asszony Amerikában a gyerekéért ka­pott. Béranya volt, pénzért va­júdott. Jóemberek csillantották fel számára a nagy lehetősé­get, adták kézről kézre, s ami­kor terhesen kiért az USA-ba, már annál a gyermektelen amerikai családnál dédelget­ték, ahova a gyereket később bepottyantotta kétezer dollá­rért. Nehéz megsaccolni, hogy mit ér egy újszülött. Különö­sen akkor, ha beszámítjuk, hogy milyen drága volt a repü­lőjegy, költséges az ellátás és az amerikai kórház. Az asz- szony megértette, s valójában nem is törődött azzal (legfel­jebb a lelke nyomorodon), hogy milyen áron adta el a gyerekét - gyerekeit -, mert­hogy váratlanul ikreket szült az adoptáló amerikai házas­pár külön örömére. A szegénység és a nyomor sokfelé viszi az emberek gondo­latait. Van aki bűnözővé válik (megélhetési bűnözés?), van aki másra is képes sorsa átme­neti jobbrafordulásának remé­nyében. Manapság megint egy Ame­rikába szakadt magyar kisgyer­mek került a közérdeklődés fó­kuszába; láthattuk azt a jólel­kű magyar ügyvédet, aki éppen dollárkötegeket (nem is keve­set) vett át az adásvétel pecsét­jeként. A felvételeket az FBI ké­szítette titkos kamerával. Országimázs, nesze neked, de ez a legkevesebb. Szomorúbb dolog számba venni azokat az indítékokat, amelyek arra szo­rítanak lányokat-asszonyokat, hogy bérszülőkké váljanak, s éljenek a lehetőséggel (talán át sem gondolva tettük erkölcsi súlyát, vagy nyomorúságuk okán már fittyet sem hánynak az erkölcsre), amit a csecsemő- kufárok felkínálnak nekik. A baranyai asszony hirdetésben olvasta a lehetőséget (akadt új­ság, ahol ilyen hirdetést felvet­tek!), s amikor belevágott a nagy kalandba, „jótevői” kö­zött mindig akadt, aki kibe­szélte belőle aggályait. Könnyen tehették. Kibicnek semmi se drága, a gyermekke­reskedelem jól fizető hálózatá­nak haszonélvezői (az ügyvéd urak, jótékony madámok) nem vajúdnak egy percet sem. CSERI LÁSZLÓ ________________________ Hi mnusz Új nemzeti himnuszt rendelt a költőktől Szaddam Husszein iraki elnök. A megrendelés szerint az új himnusznak a je­lenleginél rövidebbnek és köny- nyebben megtanulhatónak kell lennie, hogy a katonák önfe­ledten énekelhessék, miközben légvédelmi fegyverzetükkel tü­zelnek, az asszonyok pedig da­lolhassák munka mellett. Husszein a hét elején magához rendelte az ország vezető költő­it, hogy megszabja nekik a himnusz irányvonalát. A jelen­legi himnusz már húszéves, így elavultnak számít. A költők el­igazításakor Husszein előruk­kolt saját versével is, és engedé­lyezte, hogy azt a poéták gon­dolati szamárvezetőnek hasz­nálják. Hajói belegondolunk, a mi himnuszunk is jócskán elmúlt húszesztendős, felújítására vagy lecserélésére most már sort keríthetnének az illetéke­sek, hiszen avíttsága egyértel­mű. Mert az mindenki számá­ra nyilvánvaló, hogy & jóisten már megáldotta a magyart jó kedvvel, bőséggel, és hozott reá víg esztendőt is-, ez tagadhatat­lan akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról szemlélve, így aztán ideje volna valami aktuális gondolatsort kitalálni, és újra hangszerelni az egé­szet, felpörgetni a ritmust a korszellemnek megfelelően. Azt senki sem állíthatja, hogy a mi felső vezetésünk szellemi kvalitásai elmaradnának Szaddam Husszein képessé- geitől, vannak köztük univer­zális tehetséggel megáldott, sokoldalú elmék, így nyilván­való, hogy gondolati szamárve­zetőt ők is tudnának kreálni, amelynek segítségével koszorús költőinknek gyerekjáték volna megalkotni az új himnuszt. Voltaképpen elég lenne a sza­márvezetőn néhány kisebb, de merész igazítást végrehajtani: a betűtípust rjiegváltoztatni, az „így tökéletes, ahogy van” mondatot együttes erővel meg­fogalmazni, és már kész is, jö­hetnek a zeneszerzők. Új Nem­zeti és új himnusz. Két nyilvá­nos pályázat, a szellem sza­bad szárnyalása. Persze, a Himnusz újraírása ma még fikció, meglehet, hogy egy da­rabig nem kerül rá sor. De ne szomorkodjunk emiatt. Addig is új szózatok születnek. hetedikold HOLNAP Riport Orvosi vizsgálatok roham­léptekben. Amióta a háziorvosok vál­lalkozók, érdekük, hogy megfelelő szolgáltatást nyújtsanak a betegeknek, mert különben kérik a kár­tyájukat, és átmennek egy másik orvoshoz. Olykor azonban előfordul, hogy a háziorvos ténykedése a pa­naszok sorát indítja el. Portré Bebesi Jenő, a pécsi hivatá­sos önkormányzati tűzoltó­ság parancsnoka, aki har­minc év szolgálat után ka­pott rangos belügyminiszte­ri kitüntetést. Portré Egy gondterhes hivatás hűségében Tizenöt évet dolgozott a gyermekvédelemben, és immár 13 évet a gyámügyi igazgatásban. Óraadóként tanít a pécsi egye­temen a szakjogászképzésben, valamint a győri főiskola pécsi kihelyezett tagozata szociálpedagógus képzésében, és a Comenius Szakközépiskolában. „A tanítás nekem felüdülés, imádom a szakmámat, és szeretek is róla beszélni” - mondja.- Családi indíttatás volt a jog pálya?- Az eredeti okára már nem emlék­szem, de győri gimnazistaként fia­talkorúak bírája szerettem volna lenni. Nővérem és a férje is peda­gógus a gyermekvédelem terüle­tén. Általuk kerültem a pécsi gyer­mekvédő intézetbe. Kellett egy ál­lás: második nekifutásra estire vet­tek fel az egyetem jogi karára.- Milyen volt az első élménye a hivatásában?- Át kellett vennem az anyjától egy óvodáskorú kislányt - mind­hárman sírtunk. A kicsi aztán mindig engem keresett az intéz­ményben.- Miért er­re szakoso­dott? Való igaz, ezt há­látlan terület­nek tartják a közigazgatásban. Én tanulás köz­ben a Gyiviben voltam admi­nisztrátor, növendékügyi előadó, hivatásos pártfogó, nevelőszülői felügyelő, megismertem minden részét a tevékenységnek. Hideg Gyula egykori igazgató példája, szemlélete egész pályámat meg­határozta. Tőle tanultam: ha nem lennének a gyermekvédelemben és a gyámügyben dolgozó szak­emberek, akkor még rosszabb lenne a nehéz sorsú családok, gyerekek helyzete. Dr. Kovács Zsuzsa 1954-ben született Kisbéren. 1972-ben kezdett el dolgozni a Baranya Megyei Gyermekvédő Intézetben, amely­nek igazgatóhelyettese is vök öt évig. 1987-től a megyei tanács, majd az önkormányzat gyámügyese. 1997 októberétől a Bara­nya Megyei Gyámhivatal vezetője. Férjezett, egy lánya van. tali idő lejártával hazaviszi magá-' val a gondokat.-Jut idő hobbira?- Imádok kötni. Más nincs. Egyébként alapítása, 1990 óta a Magyar Gyámügyi Társaság elnö­ke vagyok. Elég sok munka adó­dik vele.- Megéri ez a hivatás?- Sok szépség és sikerélmény is adódik. Például, amikor abba a helyzetbe lehet hozni egy csalá­dot, hogy vissza­kerülhet hozzá a gondozott gyer­mek, vagy amikor sikerrel jár az örökbefogadás. Vannak gyerekek, akik ma is megkeresnek a gondja­ikkal. Vagy az utcán megszólíta­nak tíz év múltán az örökbefoga­dó szülők, és a boldogságukról lelkendeznek. Sajnos van másik véglet is, amikor a volt állami gon­dozott gyermeke is gyermekvé­delmi gondoskodásba kerül, és szemlesütve mondja: „tetszik lát­ni, nekem sem sikerült”.- Nem pályázott más területre?- Soha. Pedig ez olyan munka - különösen első fokon, a „tűzvo- nalban” -, hogy az ember a hiva-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom