Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-30 / 238. szám
18 Él 2000. Augusztus 30., szerda HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — A krízis nem vár októberig Baranyában nincs hol elhelyezni a bajbajutott kismamákat, kisgyermekes anyákat Pécsett, a Hajnóczy utcában 1994. február 1-jétől működött az a 12 férőhelyes átmeneti szálló, ahol a válságba került mamák és a 3 év alatti kicsik otthonra találtak. Aztán 1997-ben az intézmény megszűnt, a krízishelyzet viszont továbbra is létezik... Megnyugtató, valamelyest kielégítő megoldást eddig még nem sikerült találni. Aki szép, teljes és boldog családban, rendezett körülmények között él, talán nem igazán érzékeli mindennek a jelentőségét. De mit tehet például az a tinilány, aki egy szédületes éjszaka után arra a kijózanító tényre ébred, hogy kisbabát vár, holott maga is szinte gyerek még? Kihez, hová forduljon az a lányanya, aki megszülte a babát, és emiatt kitették az albérletből? Hova meneküljön az asszony, akinek a férje már megint, sokadszor, részegen őrjöngve támad neki és a gyereknek... Tető kell a fejük fölé, segítségre van " szükségük. Kell hogy legyen hely, ahol bárki, aki rászorul, meghúzhatja magát, lélegzethez juthat, talpra állhat. Ahol biztonságban maga mellett tudhatja a gyermekét, ahol támogatást kap, hogy kilábaljon a bajból. Mert ha erre nincs mód, nagy a veszély, hogy megpróbál meg■ szabadulni a gyerektől, elhagyja így vagy úgy, és ebből mindenképp tragikus helyzetek kerekednek ki.- Nem tudom, mi volt az igazi oka az intézmény bezárásának - mondja Kaziné Temyák Éva (első képünkön), a hajdani anyaszállás vezetője hiszen a három és fél év alatt szinte mindig 125%-os kihasználtsággal működött az intézmény. Összesen 103 anyát és 108 három év alatti kisgyereket helyeztünk el itt, közülük né- hányan csak pár napig maradtak, de volt, aki tovább. Az otthon nagy segítséget jelentett számukra abban, hogy együtt maradhassanak a gyerekekkel, időhöz jutottak, és szakszerű támogatást kaptak a válsághelyzet megoldásában, abban, hogy sorsuk rendeződjön. Az anyaszállás megszűnésekor, ha jól emlékszem, hármuknak sikerült szükséglakáshoz jutni, de sem az ő, sem a többiek további sorsáról nem tudok. A 12 hely azonban már akkor is nagyon kevés volt, ma pedig már talán az ötszöröse sem lenne elég. Az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján Pécsett az Ifjúságért Egyesület vállalta, hogy gondoskodik a krízishelyzetbe került teljes családok, illetve a gyermekeiket egyedül nevelő anyák elhelyezéséről. A pécsbányai lakóotthonban jelenleg 4 család, a Mária utcában 2 gyermekes anya, a Major utcában 2 teljes család és 2 anya lakik gyermekével. Benke Zsuzsanna, az egyesület vezető szociális munkása határozottan állítja, kevés a rendelkezésükre álló 33 hely, a 3-4- szeresét is azonnal be lehetne tölteni. Az intézményben, ahol három-hat hónapig maradhatnak a rászorulók, az alapvető cél az, hogy ne szakadjanak szét a családok, és próbáljanak kikerülni a kátyúból. A tapasztalat szerint az érintettek maguk is mindent megtesznek ezért, a legteljesebb mértékben együttműködnek a szakemberekkel. Csakhogy ide bejutni nagyon nehéz, hosszú a várakozási idő, és aki bajban van, annak minél gyorsabban, azonnal kell a segítség. Pláne annak, aki pici babával a karján találja szemben magát számára megoldhatatlan élethelyzettel.- Megyénkben gyakorlatilag nincs hol elhelyezni a bajbajutott kismamákat, vagy kisgyermekes anyákat - állítja Vamyú Ildikó, az Alfa Szövetség baranyai munkatársa.- A családok átmeneti otthonba három év alatti kisgyerekkel nem mehetnek, a női szállóra gyerekes anyát nem vesznek fel. Egyébként is, aki válságban van, azon a várólista nem segít. A baranyai anyákat az ország különböző pontjain egyházi vagy civil szervezetek közreműködésével tudjuk elhelyezni. Például a kaposvári Borostyánvirág anyaotthonnak most is van két pécsi lakója kisgyerekkel. Többgyermekeseket azonban itt nem tudnak fogadni. Vannak, akiknek csak jóval távolabb, Miskolcon, Nyíregyházán találunk elhelyezést. Ez pedig azért nem jó megoldás, mert ezeknek a befogadó intézményeknek főként abban kell segítséget nyújtaniuk, hogy az anya a gyermekét maga mellett tartva lábaljon lti a válságból, és a rendszerből kikerülve vissza tudjon térni a hétköznapi életbe. Ez jóval nehezebb akkor, ha idegen városba kerül. A várandós kismamákat pedig szinte sehol nem lehet elhelyezni az országban. Az anyaotthon csak a gyerekesek rovására vehetné fel őket, és ha fel is veszi, az esetek többségében maximum 6 hónapot tölthetnek ott. Vagyis a kisbabával együtt kerülnek újra kilátástalan helyzetbe. Sehogy sem értem, miért nem támogatják a krízisotthonokat - mondja Vamyú Ildikó. Abban mindenki egyetért, hogy kevés a férőhely, bővítésre van szükség. A kérdés az, hogy hol, mikor, hogyan, és miből? Dr. KomlósiÁkos (második képünkön), a Kisgyermek Szociális Intézmények szakmai igazgatója sem érti, miért kellett 97- ben megszüntetni a Hajnóczy utcai anyaotthont. A múlton való siránkozás helyett azonban inkább egy újabb 12 férőhelyes szállás létrehozását javasolta az önkormányzatnak. A szociális bizottság támogatná a dolgot, de alapvető feltétel a pénz. Hogy jusson az önkormányzat jövő évi költségvetéséből egy ilyen intézményre. Dr. Sohár Endre, a polgármesteri hivatal népjóléti főosztályának vezetője szerint a kialakítás költségei egy már meglévő épületben legalább 1 millióra rúgnak. És ez csak az átalakítás, hol van még a többi... A helyszín tekintetében sem tiszta még a kép. E pillanatban ugyanis a Gosztonyi Gyula u. 1-ben működik a csecsemőotthon, a bentlakásos bölcsőde. A tervek szerint itt kapna helyet az anyaotthon is. Csakhogy a három különböző funkció egy helyen, egymás mellett nem fér el. - A 12 férőhelyes bentlakásos bölcsődének más helyet találtunk - mondja Komlósi Ákos -, ez pedig az Ajtósi u.-i gyermekintézmény, ahol a júliusi létszámcsökkentést követően most 10 férőhely felszabadult. Csakhogy a 2 hónappal ezelőtti csökkenést dolgozók elbocsátása is kísérte. így aztán felmerült a kérdés, hogy ha majd - az áthelyezett „hetes”-bölcsőde gyerekeivel - újra megnövekszik a létszám az Ajtósiban, ki fogja ellátni a kis lakókat, hiszen addigi gondozónőik az anyaotthonba kerülnek majd. Komlósi Ákos azt mondja, az elbocsátott dolgozók zömében szakképzetlenek voltak, ugyanakkor elismeri, nem könnyű képesített munkaerőt találni az alacsony fizetések miatt. A bentlakásos bölcsődei feladatok ellátására viszont szakképzett dolgozók kellenek. Arra a kérdésre, hogy mégis honnan toboroznak majd embereket, ő sem tudja a választ. Mindeközben egyáltalán nem vitatott, hogy bentlakásos bölcsödére és anyaszállásra egyaránt szükség van. Mert ha van bentlakásos bölcsőde, akkor (elvüeg) a gyerekét egyedül nevelő, három műszakban dolgozó anya nem kényszerül arra, hogy csecsemő- otthonba adja a picit. így legalább a hétvégét együtt töltik. Szükségmegoldás ugyan, de segítség. Ha pedig van anyaszállás, akkor együtt is maradhat a mama meg a kisgyerek, és még szakszerű segítséget is kapnak a gondozónőktől. Az anya a családgondozó segítségével kialakíthatja saját - viszonylag önálló - életét, szakemberek támogatják, hogy munkát, albérletet találva 3-6 hónap elteltével többé-kevésbé a saját lábára álljon. A 12 férőhelyes otthonról a védőnők azt mondják: azonnal benépesül. Kevés a hely. De hogy a tervből lesz-e egyáltalán valami, és mikor, arról talán októberben születik döntés. Artner Katalin Civil szervezet a hajléktalan anyákért Az Alfa Magzat-, Csecsemő-, Gyermek- és Családvédelmi Szövetség négy éve működő civil szervezet. Tavaly országos szinten 180 hajléktalanná vált édesanyát sikerült gyermekével együtt anyaotthonba juttatniuk, 39 válságterhes anyát helyeztek el az ország állami vagy egyházi anya-gyermek otthonaiban. Baranyában az elmúlt három évben megközelítően 500-an fordultak hozzájuk telefonos lelki segélyért, 12 esetben sikerült anyákat gyermekeikkel együtt különféle állami, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményben elhelyezni, és 7 titkolt terhes kapott segítséget abban, hogy ne magányosan és súlyos devianciával fenyegető körülmények között hozza világra gyermekét. DUNAI IMRE Rulettsorozatok A szenvedélyes rulettezők felfedezése szerint a párosra páratlan, a fekete után pedig előbb- utóbb piros következik. És viszont. Ezt gyorsan le kell szögeznünk, nehogy valaki ebben is ideológiai-politikai sandasá- got véljen felfedezni. A rulettezők azonban azt is tudják, hogy az említett szín- és számváltások előtt szép kis sorozatok torlódhatnak fel. A jelenség általam tolmácsolható matematikai magyarázatától jobb, ha eltekintünk. Egy biztos: vonzzák egymást az események, noha nincs köztük nyilvánvaló összefüggés. Megfigyeltem, ha történik valahol egy szerencsétlenség, szinte biztosra vehető, hogy egy-két napon belül hasonlók követik. Amikor nemrég az USA-ban egy barna- medve megevett egy turistát, három napon belül megtette ugyanezt valamelyik kaukázusi fajtársa is egy grúz pásztorral. Ilyen ikereset bekövetkezésének valószínűsége igen csekély, mégis megtörtént. Az elmúlt hétvége sem volt akármi: alig 24 órán belül különböző típusú és felségjelű nagy utasszállító repülőgépek szorultak kényszerleszállásra, mégpedig egymástól távol, Moszkvában, Newfoundlandon (Kanada) és Kairóban. (A Nílusnál egy nap alatt kettő!) Most augusztusban nálunk is nyúlik egy sorozat: a különféle szabadtéri tüzeké. A hőségben és szárazságban együtt sem lennének igazán különlegesek, de furcsa módon számottevő hányaduk védett, vagy egyébként értékesnek tartott területeken következett be: a barcsi ősborókás, Hortobágy, vagy tegnapelőtt a zengővárkonyi gesztenyés. Az is a sorozat része, hogy mindenütt okkal merült fel a szándékos gyújtogatás gyanúja, az emberi közreműködésé pedig szinte bizonyos. Azt hihetnénk, ennyi nevezetes eset után végre mindenki meggondolja, hol és hogyan rak tüzet. Fél nappal a zengővárkonyi eset után tegnap reggel ámulva láttam egy pécsi városhatári kertben a több négyzetméter kiterjedésű tűzrakást. A lángok igencsak felügyelet nélkül lobogtak, vagy legfeljebb sok tíz méternyiről szemmel verve őriztettek. Vajon mire tette a tétjét a hazardőr gazda: pirosra? feketére? A tűzoltók telefonszáma nem fér rá a rulettkerékre. CSEHI LÁSZLÓ ________________________ Or szágjelkép Az országimázsközpont a kanadai juharlevél vagy az ír lóhere ötletétől felheviüve magyar országjelkép megalkotására írt ki pályázatot, amely egyelőre sikertelenségbe fulladt. A pályázatot megelőzően az állampolgárok küldtek be ötleteket, melyek azt bizonyították, hogy a magyar egy remek gondolatért nem megy a szomszédba Hiszen a szokásos Parlamenten, Lánchídon, Gellért-he- gyen és Szent Koronán kívül érkezett más is: ló, csodaszarvas, turulmadár, pulikutya, Rubik- kocka, számítógép. Az országimázsközpont azonban ebből a csodálatos felhozatalból sem tudott választani, pedig egy kis kreativitással remek dolgokat alkothatott volna. Én el tudnék képzelni országjelképként egy ágaskodó csoda- szarvast, hátán turulmadárral, amely egy Rubik-kockát tart a karmai között. De az sem lenne rossz megoldás, ha például a miniszterelnök (természetesen a mindenkori) fehér lóháton jönne éppen át a Lánchídon, fején a koronával, háttérben a Parlamenttel, egyik keze a számítógép klaviatúráján nyugodna, a másik kezével kedvenc turulmadarát röppentené a Gellért-hegy irányába, amely turulmadár csőrében ott lenne a Rubik-kocka. De tekintettel arra, hogy az ország nemcsak Budapestből áll, elképzelhetőnek tartanék olyan országjelképet, amelyen a vidék is megjelenik, hiszen a magyar vidék, főleg azóta, hogy vidék- fejlesztési minisztérium is létezik, sokat fejlődött. Miért ne lehetne például a pécsi székes- egyház az országjelkép, előtte egy pulikutyával, és hogy más vidékek se maradjanak ki teljesen, a háttérben ott lehetne a kilenclyukú híd, a Paksi Atomerőmű, a Kábái Cukorgyár és a mohácsi vész Csele-patákostul. Az országimázsközpont vezetőinek tetszését egyik ötlet sem nyerte el, valamint elégedetlenek voltak a fiatal grafikusok által beküldött tervekkel is, hiszen egyik sem tartalmazta az általam említett elképzeléseket. így aztán erre az évre levették a napirendről az országlogó bevezetésének gondolatát. Kár. Pedig nekünk már csak ez hiányzott a boldogságunkhoz. A többi megvan. hetedik oldal HOLNAP Riport - ' Lesz-e kínai piac Drávasza- bolcson? Az építtető szerint a Kereskedő Udvar elsősorban a magyar vállalkozókra számít, de ha kevés a jelentkező hazulról, akkor bővítik a kört idegenekkel is. A környékbeli községek, vámsok mindenesetre nem nézik jó szemmel a beruházást. A kínai kereskedelem Baranyában egyre terjed, s bár szervezett bűnözéssel nem párosul, de a helyi boltosok üzleti esélyeit erősen korlátozza. Portré Dr. Kovács Zsuzsa a Baranya Megyei Gyámhivatal vezetője. Portré A világjáró természetvédelmi őr A Duna-Dráva Nemzeti Parkban ő koordinálja a természetvédelmi őrök sokrétű munkáját. Sokat jár vadregényes terepen. Kellemes elfoglaltság egy szenvedélyes túrázónak, csakhogy többnyire akkor kell útra kelnie, amikor a védett természet veszélybe kerül.- Mióta kötődik a természetvédelemhez?- Kisiskolásként még állatorvos akartam lenni. De csakhamar úgy módosult az életpályacélom, hogy a védett természet megóvásáért kívántam munkálkodni.- Volt családi hatás ehhez?- Szüleim lelkes természetjárók. Hétvégeken nagyokat kirándultunk. Nagyszüleim pedig félig- meddig tanyasi körülmények között éltek. A nyarakat náluk töltöttem egészen természetközeiben.- Miért cserélte fel a Kis-Bala- tont a Dunával, a Drávával?- Pécsre nősültem. Feleségem egyébként pedagógus. Itt szeretnék letele- Eleve ebbe a pozícióba jött?- Az idegenforgalommal foglalkoztam volna, de ez a tisztség nem volt betöltve, így a szakmai múltamra és a képzettségemre tekintettel felajánlották nekem.- Mi a feladata az őrszolgálat vezetőjének?- Van egy hierarchia nálunk: őrszolgálat-vezető, tájegységvepedni. Ezt a tájat egyébként jól ismertem a kirándulásaimból, a Mecsek, a Duna mente mindig is vonzott. A váltást nem is bántam meg: csodálatos a terület, remek kollégák fogadtak. Varga Zsolt 1970-ben született Kiskunmajsán. 1995-ben tanárképző főiskolát végzett földmjz szakon. 1996-tól a Balaton-fehridéki Nemzeti Park természetvédelmi őre voti. 1998-ban szerzett természetvédelmi szakmérnöki egyetemi diplomát. 1999júliusától a Duna-Dráva Nemzeti Park őrszolgálatának vezetője. Nős. zetők és kerületenként őrök. Ha az utóbbiak bármi változást észlelnek védett területen, jelentik az őrszolgálat vezetőjének. Ha pedig a problémát nem tudják megoldani, akkor a szolgálatvezetőnek kell intézkednie, lehet az tűz, vagy védett állatok trófeáival lebukott külhoni vadászok. Azonnal be kell avatkoznia, ha orvvadászat, növény- vagy falopás történik. Ha szabálysértési eljárásra okot adó ügy van, akkor a szolgálat vezetőjének minden esetben jelen kell lennie a helyszínen.- Van hobbija?- Az utazás. A természet, a kulturális értékek, népszokások, ételek egyaránt érdekelnek. Baráti társaságban szeretek utazni. Kempingeket, vagy más szolidabb minőségű szállásokat választunk, mert csak így lehet közel kerülni a helybeliekhez, megismerni a valódi körülményeket. Bejártam már szinte egész Európát. Az egzotikus országok közül voltam már Indiában, Nepálban, Pakisztánban, Marokkóban, Kenyában és Tanzániában. Most Mongóliát szemeltem ki. DUNAI I. I
