Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-27 / 235. szám

2000. augusztus 27.^ ARCKÉP ★ 7 Studniczky-módra Studniczky Ferenc jégkorongozót egy be­tegség korai búcsúra kényszerítette. Letet­te az ütőt, és rákapcsolt az iskolában, szer­zett négy diplomát. Ma ő igazgatja a Hungaroring Rt.-t. Ha úgy lesz, ahogy meg­álmodta, a mogyoródi pálya mellett hama­rosan szálloda, golf- és gokartpálya épül. VR: - Állítólag évente több száz milliót kell pá­lyamódosításokra költe­niük. Sose lehet azt mon­dani, hogy na most kész vagyunk, jövőre csak szedjük a pénzt? S. F.: - Megközelítőleg 430 millió forintot költöt­tünk a pályára. Két csoport­ra oszthatjuk a beruházáso­kat. Az egyik a bevételt nö­velő beruházások, mint pél­dául a 12 ezer új ülőhely lé­tesítése. Persze megtérül ez is, hiszen amíg egy szék be­lekerült 10-12 ezer forintba, addig a jegyek eladásának pillanatában 30-45 ezer fo­rintot hoznak a számunkra. Kétezres mobil lelátót is fel­építettünk, és a mostani ta­pasztalatok alapján már megkezdtük a jövő évi fej­lesztések végiggondolását. Mivel a legdrágább jegyek­ből fogyott el a legtöbb, így ezeken a lelátókon újabb beruházásokat hajtunk vég­re maximum háromezres nagyságrendben, amelyet majd a jegyek árában reali­zálunk a Hungaroring Rt. számára. A másik kötelező beruházások a nemzetközi szövetség által előírtak, amelyek a pálya biztonsá­gát, illetve az ott folyó mun­kát helyezik előtérbe. Idén a 14-es kanyar kifutóját kellett lebetonozni, míg jövőre, már most szóltak, hogy to­vábbi kettőn kell elvégezni hasonló átalakítást. Szükség lesz egy harmadik depóra, amelyet terveink szerint az év többi részében is haszno­sítanánk, mivel ezt egy nemzetközi minősítésű go­kartpályaként üzemeltet­nénk, míg a Magyar Nagydíj alatt parkolóként üzemelne. VR: - Két számot már lehetne nevesíteni, hi­szen a jogdíjat és a fő­szponzor támogatási összegét nem most fogják kiszámolni. Az államtól mint tulajdonostól kapott négyszázmilliós befekte­tés ugyanis közismert. S. F.: - Na pont rátalált arra a két összegre, amelyet nem lehet nyilvánosságra hozni a partnerekkel kötött szerződés alapján. Fő is a fe­jem, hogyan tartsam ezeket titokban, ugyanis a teljes el­számolás nyilvános, így mindenki ki fogja tudni szá­molni a fent említett két ösz- szeget. Egyébként idén nem volt veszteséges a futam megrendezése, ha mindent összeadunk és kivonunk, akkor nullszaldó közelébe fogunk kerülni. Az állam pe­dig ha nem is közvetlenül kapja vissza befektetését, más csatornákon realizáló­dik számára az idén a 400 millió forint. Turisztikai szempontból legalább 80- 100 ezer külföldi érkezik ilyenkor Magyarországra, akik számítások szerint mintegy 12 milliárd forintot költenek el hazánkban. En­nek az adóvonzata belső számításaink szerint két­milliárd forint körül mozog. Ha összehasonlítjuk a két összeget, a befektetést és a bevételt, akkor láthatjuk, hogy az állam ötszörös ha­szonhoz jut igen rövid idő, fél év alatt. VR: - A Magyar Nagy­díjnál keresve sem lehet­ne jobb országimázst építő programot találni. Miért nem beszél a Mi­niszterelnöki Hivatal szakembereivel, hogy adják önöknek az erre a célra szánt milliárdokat? A verseny alatt ugyanis legalább 200 országban hazánkról szólnak a hír­adások. S. F.: - Nekem is eszem­be jutott már, hogy az imázsközponttól elkérem a rendelkezésükre álló ösz- szeget, amelyből felépíthet­nénk azt a szállodát és golf­pályát, amelynek már meg­van a helye és a tervrajza is. Ezek az év 365 napjában hoznák vissza a befektetett pénzt, ráadásul a futam alatt a csapatok is megszáll­hatnának benne közvetle­nül a pálya mellett, a szerződésünk végéig. VR: - Ha már ennyit beszélünk a pénzről, ak­kor megkérdezném, mit 7 ■ érzett, amikor Mika Häkkinen bekanyarodott a célegyenesbe? Sokan emlékeznek a két évvel ezelőtti berohangálásra és az azt követő 750 ezer dolláros felfüggesztett büntetésre. S. F.: - Azonnal beindult a zabszemreakció, miköz­ben egyfolytában a Miatyánkat mormoltam magamban. Hála istennek, minden a legnagyobb rend­ben zajlott, így a még hát­ralévő büntetésünket elen­gedte a FIA. Úgy is mond­hatnám, ismét szűzlány­ként mehetünk bálozni. VR: - Meglepő volt, hogy Bernie Ecclestone már a megérkezése után megdicsérte a ren­dezőket. S. F.: - Ő nagyon ritkán dicsér, így ennek a pár mondatnak, amelyet a pén­teki érkezése után mon­dott, nagy jelentősége van. Én is és kollégáim is több­ször váltottunk vele szót a három nap alatt, és minden visszajelzés arról szólt, hogy elégedett. A versenyt követő hétfő délelőtt a leg­közvetlenebb munkatársá­tól érkezett egy fax, amely­ben külön is kiemelik, hogy a rendezés magas színvo­nalon történt. Ráadásul azon ritka nagydíj volt a mostani, amelyre elhozta a családját is. Ugyanezt a vé­leményt hallottam a csapa­Névjegy ■ ■ Lehet, hogy jövőre itt már a Toyota teszteli az autóit? Név: Studniczky Ferenc Születési hely és idő: Buda­pest, 1953.12. 09. Végzettség: mérnök-közgaz­dász (Kandó, közgáz), sportmenedzser (TF), üzle­ti tervezés (Kanada, toron­tói York Egyetem) Nyelvtudás: angol Családi állapot: nős, két gyermek - Katalin (15) és Gábor (12) - édesapja Munka: 1980-92 a Magyar Jégkorong Szövetség főtitkára, 1992 és '97: a BS igazgatója, '97-ben az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnök- helyettese, '98-ban az OTSH megbízott elnöke, '99: ISM miniszteri főtanácsadó, ’99. december 13. óta a Hungaroring Rt. elnök-vezérigazgatója Kedvenc versenyzője: Mika Häkkinen toktól is, akik a pályán lévő poron kívül mindennel elé­gedettek voltak. VR: - Még a pálya épí­tése alatt Ecclestone úr ígéretet tett a magyarok­nak arra, hogy a városi versenyekre a magyar pályán tesztelhetnek a csapatok. A tavalyi Williams-BMW tesztelé­sen kívül eddig erre nem került sor. S. F.: - Azon dolgo­zunk, hogy a csapatok eljöjjenek hozzánk tesztel­ni. Jövő évre már van egy megkeresésünk a For- ma-l-be 2002-ben beszál­ló Toyotától. Egyébként lehet, hogy inkább a For- mula-3000 csapatait kelle­ne idecsalogatnunk, hi­szen az ő tesztelésük is legalább akkora élményt nyújthat a közönségnek. Van egy szabály, amely ki­mondja, hogy az adott év­ben csak akkor lehet egy pályán tesztelni, ha már lefutották rajta a futamot. ín Azaz a Hungaroringen au­gusztus 14-től már tesztel­hettek volna a csapatok. VR: - Miért nem pró­bálják több más pálya példáját követni, és meg­szerezni a gyorsasági mo­toros- vagy a superbike- világbajnokság egyik fu­tamát? Úgy vélem, Kenny Roberts, Biaggi, Valen­tino Rossi ugyanúgy meg­töltené a lelátókat, mint a Forma-1. S. E: - Ebben azt hiszem, nem lenne vita köztünk. Mind az autó-, mind pedig a motorszövetséggel kötöt­tünk egy megállapodást an­nak érdekében, hogy más versenyeket is megpróbá­lunk meg illetve visszasze­rezni, hiszen superbike-fu- tam már volt a Hungaro­ringen. Én például a kamio- nos versenyeket is vissza­hoznám legszívesebben. Már volt is egy tétova kez­deményezésem erre az olasz szervezőknél, így bi­zakodva nézünk a jövőbe. VR: - Azért én panaszt is hallottam a szervezés­re. A nemzeti sajtó oly­annyira háttérbe lett szo­rítva, 30 újságírót akkre­ditáltak, és kint a pályá­tól kilométeres távolság­ba, a porba jelölték ki nekik a parkolási lehető­séget. Ha Olaszországban vagy Németországban ha­sonlót mernének tenni a híradásokban egyébként végig nagy teret biztosító hazai sajtóval, már a ver­seny megkezdése előtt jó néhány szervező vehetné a kalapját. S. F.: - Nagyon köszö­nöm a magyar sajtó munka­társainak egész évben nyúj­tott segítő munkáját, éppen ezért nagyon kényelmetle­nül érintenek a bírálatok. De tudomásul kell venni, hogy mi csak a helyszínt adjuk, minden mást a FIA tart kézben, így az akkre- ditációk elfogadását és oda­ítélését is. Már most is szól­tam, de a lehető legtöbb helyen szólni fogok, hogy a hazai médiának megfelelő teret adjanak Magyarország esetében is. Az is nagyon zavart, hogy a több millió forintért kialakított sajtó- parkolóban nem kaptak a magyar újságírók helyet, de jövőre ilyen nem lesz, meg­ígérhetem. Szeretném, ha 2001-ben a sajtóparkolóban egy részt lezárhatnánk, és ezt a területet csak és kizá­rólag a hazai sajtó hasz­nálhatná. VR: - Olvastam, hogy már képes 110 km/órás sebességre a Hunga­roring aszfaltján, ott, ahol Schumacherék 280- nal tépnek. Hova szeret­ne fejlődni, jövőre mi­lyen eredménnyel lenne elégedett? S. F.: - Egy átalakított Opelben értem el ezt a szé­dületes eredményt, bár az is igaz, hogy a teljes kör­időmet még nem mértem le. Nem szeretnék verseny­zőként messzire eljutni, mindössze annyi a kíván­ságom, hogy mindent egy­be véve ugyanezt a szintet hozni tudjam mind sofőr­ként, mind pedig a Hungaroring elnök-vezér­igazgatójaként. VR: - Tavaly sokan an­nak tulajdonították a ki­nevezését, hogy Deutsch Tamás embere, és csúfos bukást jósoltak önnek. Érez valamiféle elég­tételt a károgókkal szemben? S. F.: - A csapat bizonyí­tott, helytálltunk, a többi engem nem érdekel. Szak­mai kifogás nem merült fel a munkánkkal kapcsolat­ban, és most már talán mindenki elhiszi, hogy ta­valy nem a politika mondta ki a döntő szót. VR: - Egy pici szerve­zési hiba azért becsú­szott, amikor Demszky Gábor főpolgármester percekig kereste azt az oldalt a főváros könyvé­ben, ahova Ecclestone- nak bele kellett volna ír­nia pár sort. S. F.: - Ez tényleg kelle­metlen volt, ám amikor a főpolgármester úr végre megtalálta a keresett ol­dalt, kiderült, hogy volt ott jelzés, csak éppen becsú­szott a lapok közé. Amit vi­szont kevesen láttak, az az, amikor Demszky Gábor­nak kellett néhány emlék­sort beírni az Ecclestone- nak ajándékba adott könyvbe, ám a jelzőpapír ott is becsúszott. Főpolgár­mester úr végül az első ol­dalra írta be emlékeztető szavait. Mindenesetre azt hiszem, addig semmiféle baj nem érheti a magyar versenyt, amíg ezek a leg­nagyobb szervezési hi­báink. VR: - Egyébként ön mikor került kapcsolat­ba az autósporttal, hi­szen köztudomású, hogy sokáig a hazai jégko­rongsport felemelkedé­séért tevékenykedett. S. F.: - Valamivel a 17. születésnapom után már megszereztem a jogosítvá­nyomat, de ebben az idő­ben és ezt követőleg is hosszú évtizedekig csak és kizárólag kedvenc sport­ágam, a jéghoki létezett a számomra a tanuláson kí­vül. Nagyon sokáig a Ma­gyar Jégkorong Szövetség­ben töltöttem be a főtitkári funkciót, s voltam az azóta leégett BS igazgatója, majd az OTSH elnökhelyettese, illetve megbízott elnöke. Tavaly kértek fel, hogy vál­laljam el a Hungaroring Rt. elnök-vezérigazgatói posztját. VR: - A család miként fogadta, hogy immár nem a korcsolya, a bodicsek és a hokifelszerelés, hanem a 300 km/órás sebességgel száguldó autók és a kerék­cserék kerültek érdeklő­désének középpontjába? S. F.: - Nagyon meg- értőek voltak velem, hiszen a fiam lelkes Forma-1-ra­jongó. Ha Gábor egy ver­senyt véletlenül nem tud egyenes közvetítésben megnézni, akkor azt videó­ra kell vennünk, majd egy későbbi időpontban együtt újra megnézzük. Egyéb­ként ha külföldi versenyen járok, mindig hozok a csa­ládtagjaimnak valami kis ajándékot. B. Molnár László t PALYAM0D0S2AS

Next

/
Oldalképek
Tartalom