Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-27 / 235. szám

nak titulálja, amit a maga és barátai, népes vendégseregei kedvéért tart fenn.- Tíz éve menekültem ki Pestről, ahol már ném is tud­nék élni - mondja. - Szabad, nyugodt vidék ez sok szűz­földdel, talán elhanyagolttal is, ahol sziget a mi birto­kunk. Nem adok el, nem for­galmazok semmit. Zöldséget például a piacon veszünk, mert túl sok macerával járt a konyhakert. Állat azonban akad szépen. A tömérdek kutya és macska, a bentlakó egyiptomi futóegerek, s a két csacsi mel­lett ma már nyolc lova van. - Kint vannak éjjel-nappal - avat be a lótartás rejtelmeibe. - Rájöttem, az istálló nem egészséges. A nagy karámban egész nap legelésznek, keve­sebb takarmány kell, ha ott a fű, és szép a szőrük, lemo­zogják magukat, jó az alak­juk, nem macskásodik a lá­buk. Sokszor a saját örömük­re versenyeznek egymással.- Csak azt nem értem, miért drágább a zab akkor is, ami­kor több terem? Most száz mázsát rendeltem, három­ezer per mázsa. De most kell megvenni, mert még friss, és innen már csak felfelé megy az ára, ez pedig az egész éves adag. Széna, lucerna ugyan terem a birtokon is valameny- nyi, mégis kell belőlük előre venni a következő zöldig. Az­tán már csak forgatni kell, hogy be ne fülledjen. Minden munkára két állan­dó segítője van - a virágoskert a felesége reszortja -, a na­gyobbakra alkalmi munkáso­kat fogad. Mint például új büszkeségéhez, a másfél hek­táros halastó építéséhez.- Mocsár volt, most patak tölti fel, a vízszintet külön gáttal szabályozom - magya­rázza. - Ám halnevelésre nem mertem még vállalkozni, ah­hoz nem értek. így nem po­rontyként, hanem kétkilósra kifejletten kerültek a tóba pontyok, keszegek, csukák. szőlős- és virágoskert. A mindennapos növények mellett terem ott füge, kivi, zöld spárga, édes kömény, cukkini is. Demjén Ferenc öt éve köl­tözött húszhektáros birtokára a dimbes-dombos Zselicség- ben. Kiadásos gazdálkodás­Ami a takarmányt illeti, dalnokunknak alaposan bele kellett tanulnia, hogy jnit, hol mennyiért... Már maga szerzi be az állatok eledelét, erre ad.- Alkudni nemigen lehet, sőt az árak felfelé tendálnak, de a lehető legjobb takar­mányokat veszem - meséli. Szatócsboltot nyit a királynő Garázsboltot még nem, de egy finom kis üzletet bizony nyit II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság uralkodója a windsori kastélypark szélén. Egy kis konyhapénz ugyanis mindig jól jön, ezt minden házi­asszony tudja. A szatócsbolt építésére az engedélyt már meg is kérte a királynő, feltehetően rövidesen meg is kap­ja. A királyi udvar saját majorságaiban termelt élelmiszert - tejet, tejtermékeket, zöldséget, gyümölcsöt, húst, kenye­ret, „nagymama lekvárját” - kínál, s heti háromezer font (1330000 Ft) forgalommal számol. A windsori királyi csemegebolt persze tulajdonosához méltó lesz: finoman elegáns, előkelő, és mindenekelőtt jó pénzű vásárlókra számít. Jimmy Carternak az elnöki fizetése mellett volt miből megélnie, hiszen mogyoróüItetvé- nyei is szépen jövedelmeztek. Erzsébet király­nő birtokain pedig annyi minden terem, hogy az uralkodóház tagjai képtelenek mindent megenni, ezért hamarosan boltot nyitnak. Nálunk is léteznek politikusok, művészek, akik ezért vagy azért vonzódnak a földhöz. A Magyar Demokrata Nép­párt alelnökének hatalmas birtokairól regék keringenek, pedig Raskó Györgynek fele­ségével közösen mindössze tíz hektárnyi földtulajdona van, melyet a szüleiktől örö­költek. Ugyanakkor Raskó több ezer hektáros - az állam­tól és magánszemélyektől - bérelt területen gazdálkodik az ország különböző részein. Földet két okból nem vásárol:- Egyrészt azért, mert nem kívánom politikusként ezzel is támadásnak kitenni ma­gam, másrészt, mert a bérleti díjak Magyarországon igen alacsonyak - indokolja elha­tározását Raskó György. - Míg az egyesült államokbeli Iowa államban átszámolva százezer, vagy az angliai Kent grófságban 90 ezer forint fö­lött mozog a hektáronként fi­zetendő bérleti díj, addig ide­haza a hatezer forintot sem éri el. Emiatt a mezőgazdasá­gi vállalkozók nem érdekeltek a földvásárlásban, a speku­lánsok viszont annál inkább. Az MDNP alelnöke gabo­nát termeszt, több száz szar­vasmarhát számláló tehené­szete révén tejet termel, s egy tisztán csak termelő, azaz ke­reskedéssel nem foglalkozó borászati vállalkozást is je­gyez. Bevallása szerint mind­három tevékenysége nyeresé­ges, különösen, hogy a gabo­naárak idehaza a világpiaci átlag fölé emelkedtek. A tej is messze átlagon felül jövedel­mez, Raskó György úgy véli, aki ért a termeléshez, meg tud belőle élni. Kupa Mihály járt már Ká­roly walesi herceg bio­kertészetében. Amint azt az országgyűlési képviselő la­punknak elmondta, az embe­rek lelkesen vásároltak a ha­talmas birtokon, bár nem fel­tétlenül a termények.íze, in­kább a gazda személye miatt. A magyar politikusnak egyéb­ként nincsen mezőgazdasági birtoka, csüpán budai házá­nak kis kertjében termel né­hány fajta zöldséget, paradi­csomot, kalarábét, petrezsely­met, sárgarépát, őszibarackot, almát, körtét, mandulát, diót, epret. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokának le­gendás az állatszeretete. Ar­nold Mihályék a kilencvenes évek elején Nógrád megyé­ben, közel Honthoz, 1,8 milli­óért vettek egy tanyát, ahol hobbiból állatokat neveltek. Ezt követően létrehoztak egy állattartásra szakosodott káeftét, amelynek a főfinánc lánya az ügyvezetője, s állat- gondozókat is alkalmaznak. Az ötven koca, a húsz disznó, a négyszáz anyabirka mellett vannak kutyáik, kecskéik, lo­vaik is. Az altábornagy köz­vetlenül nem vesz részt a cég ügyeinek működtetésében, de szívesen jár - nem kis fel­tűnést keltve - állatvásárokra. Bálint György balatonfü­redi ezer négyzetméteres kertjében ökotermelést foly­tat. Ugyanis nagyon fontos­nak tartja, hogy csak olyan növények kerülhessenek a családi asztalra, amelyek nem tartalmaznak egészség­re káros mesterséges anya­gokat. Bálint gazda ugyanak­kor azt szorgalmazza, hogy a fogyasztók érdekében a nagyüzemekben is ez az em­ber- és környezetbarát ter­melés honosodjon meg, ami szerinte a magyar mezőgaz­daság egyik kibontakozási lehetősége is lehet. A kertész néptanító maga is kipróbálja házi laboratóriumában azt, amit a sajtóban leír, elmond. Egyébként a telkét négy ter­melői részre osztotta fel: van gyümölcsös, veteményes, WftMKK BKIK: tízezer tag Várhatóan 10 ezer taggal folytatja tevé­kenységét a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara november elsejétől. A kama­rai törvény végrehajtásáról szóló kor­mányrendelet értelmében a kötelező tag­ság ekkor szűnik meg, s ezért az önkéntes tagsági szándékukról nyilatkozniuk kell a tagoknak. Június 30-a óta folyamatosan je­lentkeznek az önkéntes tagságot vállalók, s eddig 7500 nyilatkozatot adtak be. Nyugdíjkorhatár-emelés A német kereskedelmi és iparkamarák el­nöke szerint két évvel 67 évre kellene fel­emelni az állami nyugdíj igénybevéte­lének alsó korhatárát, különben összedől a nagyvonalúan kiépített német nyugdíj- rendszer. Hans-Peter Stihl szerint a mind magasabb várható élettartam miatt mind többen egyre hosszabb ideig vesznek igénybe nyugdíjat, s a rendszer „ezt hosz- szabb távon nem lesz képes kezelni”. 1 A legnagyobb ipari szakszervezet, az 1G Metall azonnal és teljes mértékben vissza­utasította Stihl javaslatát. Új beruházás a Thyssennél A tavaly befejezett beruházásai után egy 3500 négyzetméteres üzemcsarnokot szándékozik építeni a német tulajdonú kecskeméti Thyssen Kft., a munkálatok ta­lán már jövőre elkezdődnek. A cég előre­láthatóan konstrukciós irodát is nyit, s el­képzelhető, hogy e részleg később kuta­tásfejlesztő bázissá bővül. A tervek szerint három év múltán Németországban kikép­zett 20-25 mérnök dolgozik majd itt. Támogatott olimpiai csapat A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ki­emelt fő támogatói - az Adidas, a Westel Mobil Távközlési Rt., a Szerencsejáték Rt. és a Co-op Hungary Rt. élelmiszer-kis- i kereskedelmi üzletlánc - évi 20 millió fo­rinttal szponzorálják a magyar olimpiai mozgalmat. Érdekesség, hogy míg koráb­ban több bank is a szponzorok közé tarto­zott, mára elfordultak a mozgalomtól. 2000. augusztus 27. ★ GAZDASÁG ★ 5 A július elején Hajdúszoboszlón megnyílt első magyarországi aquapark sikerén fel­buzdulva egyre többen tervezik hasonló vízi szabadidőközpont létesítését. Hama­rosan Mogyoródon kezdődik egy ilyen beruházás, melyet 2001 júniusában adná­nak át. Ugyanakkor Szegeden, Zalaeger­szegen és Balatonfüreden is szeretnének aquaparkot kialakítani, s szó van arról is, hogy a budapesti Dagályt élményfürdővé építenék át. vegyenek! A hazai brókercégek több mint fele egy-két év alatt el fog tűnni a színről, ha teljesül Debreczeni Kálmán, a Befektetési Vállalko­zók Szövetsége elnökének jósla­ta, aki szerint harminc-harminc­ötnél többen nem képesek meg­élni ezen a piacon. A kilencvenes évek közepén majdnem százra gyarapodott az ér­tékpapír-kereske­dők száma. E tekin­tetben valószínűleg világelsők lettünk, leköröztük a nagy hagyomá­nyokkal és fejlett tőkepiaccal rendelkező országokat is. Az aranykor 1996-tól 1998 őszéig tartott, amíg az árfolyamok meg­állíthatatlanul emelkedtek. Aki abban az időben tőzsdére vitte a pénzét, nagy valószínűséggel a dupláját vehette ki egy év múl­va. Jól megéltek a brókercégek is ebben az időszakban. Ám azok a szabálytalanságok, amelyeket a folyamatos felértékelődés ide­jén könnyű volt elfedni, egyszer­re napvilágra kerültek, amikor bekövetkezett az első nagy tőzs­dekrach. A veszteségessé váló, fedezet nélküli pozíciók legalább egy tucat vállalkozást nulláztak le. A több száz millió forintos veszteségeket a kis cégek nem tudták elviselni, következtek a brókercsődök. A felszámolás­ra kerülők utolsó értéke az ügyfél­kör volt, amelyet a versenyben ma­radók nagy igyekezettel pró­báltak megszerezni. A Dunainvest három év alatt hat cég ügyfélállományát vásárol­ta meg. Ám amíg korábban inkább a padlót fogott vállal­kozások váltak a nagyok zsák­mányává, addig most a jól működő Procent tulajdonosai látták jobbnak, ha mindazt, amit felépítettek, átadják egy nagyobb cégnek, amely nyere­séggel tudja kiszolgálni mind nagyobb ügyfélkörét. PSAROK Lakástakarékoskodás A csökkenő hitelkamatoknak és az új, a lakástámogatási konstrukcióknak köszönhetően megnőtt az érdeklő­dés a lakáshitelek iránt. Az új módo­zatok azonban nem tették tönkre a korábban indult lakás-takarékpénz­tárak piacát sem, sőt a különböző lehetőségek kombinálhatok is. A kormány lakástá­mogatási koncepciójá­nak köszönhetően az új lakást vásárlók, az építkezők, és a lakáso­kat kibővítők nyolc- százalékos kamatozá­sú hitelhez is juthat­nak. Akik nem felel­nek meg a - már eny­hített, ám még mindig szigorú feltételeknek -, azok jelzálog fede­zete mellett a Földhi­tel- és Jelzálogbank vi­szonylag mérsékelt kamatozású hiteléért folyamodhatnak több kereskedelmi bank­ban is. Ha valaki még ennél is rugalmasabb feltételekre vágyik, az a pénzintézetek saját forrású hiteleit kérhe­ti. A hitelfelvevőket mindegyik esetben se­gíti, hogy a csökkenő kamatszint hosszabb törlesztési időt, tehát magasabb összeg fel­vételét teszi lehetővé, mint korábban. Az új lakásfinanszí­rozási konstrukciók el­ső pillantásra a lakás­takarékpénztárak ko­moly konkurenciájá­nak tűntek. Mára azon­ban egyérteművé vált, hogy erről szó sincs, sőt, fokozódott az ér­deklődés e régebbi ta- karékoskodási lehető­ség iránt. A lakás­takarékpénztárak az első félévben több mint 65 ezer új szerző­dést kötöttek, így ügy­feleik száma 600 ezer fölé nőtt, ami a lakos­ság 6 százalékát, a csa­ládok 13-14 százalékát érinti. A négy magyar- országi lakástakarék­pénztár jövőre 48, 2002-ben pedig várha­tóan 70 milliárd forin­tot utal majd ki. Az ál­taluk alkalmazott hat- százalékos hitelkamat a legkedvezményesebb állami támogatású hi­telnél is méltányosabb, s a megtakarításhoz já­ró 30. százalék állami támogatás miatt a taka­rékoskodónak évente körülbelül 15 százalék­kal gyarapodik a pén­ze, ami más kockázat- mentes befektetéssel elérhetetlen. Lehetőség nyílik a különböző lakástaka­rékossági konstruk­ciók kombinálására is. A Földhitel és Jelzá­logbank jelenleg tíz­éves futamidőre nyújt fix kamatozású hitelt, s ha valaki e mellé lakás-takarékpénztári szerződést is köt, ak­kor 15 évre előre tudja, hogy havonta mekko­ra összeget kell fizet­nie. Az is lehetséges, hogy aki nem jutott elég hitelhez a legked­vezőbb állami támoga­tású konstrukcióval, az még jelzáloghiteit is felvesz. A munkabérek és a lakásárak közötti aránytalanságot a ban­ki konstrukciók még együtt sem tudják or­vosolni. Ezért a nagy­korúvá válónak - füg­getlenül attól, hogy dolgozni kezd, vagy to­vábbtanul -18 éves ko­rában érdemes lakás­takarékpénztári szer­ződést kötnie, hogy négy-öt év múlva part­nerével együtt 3 millió forinthoz juthasson, ami már alapját képez­heti egy kisebb lakás megvásárlásának. A Földhitel- és Jelzálogbank 11,2 százalékos lakáshitelének törlesztőrészletei (Ft) Év 5 A kölcsön összege (millió Ft) 2 3 4 5 6 7 46185 69277 93369 115461 138554 161646 10 15 20 30277 45415 60554 75692 90831 105969 25484 38226 50967 63709 76451 89193 23417 35125 46833 58542 70250 81958 Talpalatnyi föld? I fill (diri íllri M [Em iVJ £ Ml ' 11 ulI'írM IfíFlfrft .íjiil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom