Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-25 / 233. szám
2000. Augusztus 25., péntek B O R K U L T Ú R A Uj Dunántúli Napló - 9. oldal Oldalszerkesztö: Bükköséi László Mai mottónk „Én azt hiszem: Kánaánban a mennyegzői bor Az is magyar földben termett valamikor. ” G. B. Hancke (1700-1735) Olaszrizling lett Pécs város bora 1998-as évjáratú olaszrizling lett idén Pécs város hivatalos, reprezentációs bora. Az italt szeptember 8- án mutatják be. Műsoros gálavacsora keretében mutatja be a polgároknak dr. Toller László polgármester Pécs Város Borát, szeptember 8-án, a Pécsi Napok programsorozat keretében. A rendezvény helyszíne hagyományosan az Aranykacsa Étterem, ahol a bor kiválasztása is történt. A társadalmi zsűri, amelyben borszakértők is helyet kaptak, ebben az évben Somogyi Tibor 1998-as évjáratú olaszrizling borát választotta Pécs reprezentációs borának. A Gálavacsorát Stenczer Béla színművész Berda József verseiből és Seres Rezső dalaiból ösz- szeállította műsora és Andi Anita zongorakísérete teszi teljessé. Az oldal szaktanácsadói: Csepeli Zoltánná és Kömyei Béla Gépészből jó borász lett Müller János villányi borász egyre többet hallat magáról az utóbbi időben. Rendre sikeresen szerepel a borversenyeken. A Millenniumi Sokadalom alkalmából meghirdetett borszépségversenyen kistermelői kategóriában elnyerte a Dél-Dunántúl legszebb rosé bora és a Dél-Dunántúl legszebb vörösbora címeket, 1999-es Cabernet Sauvignon rosé, illetve 1998-as Cabernet Sauvignon borával. Müller János szered a pörköltet. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen a villányi őslakosnak számító Müller János leginkább fröccsöt iszik, márpedig a pörköltre a legjobb a szódavízzel feleresztett bor.- A rosé a legjobb, az a kedvencem, abból fröccsözöm - indokolja a borok délvidéki fővárosában elfogadott szokást -, bár a siller sem rossz, de azt nehezebben lehet előállítani, a roséban meg otthon vagyok. Nemes egyszerűséggel állapítja ezt meg a villányi borosgazda, nyugodtan azt is mondhatná: a nemes itóka előállításában a városban a legjobbak közé tartozik. Bizonyítják ezt az utóbbi években a különféle versenyeken elért kiváló minősítései is.- Pedig tanult szakmám szerint nem vagyok borász, gépészként kaptam meg szakmunkás oklevelemet, így is helyezkedtem el a mai nevén Villányi Borászati Rt.-nél, azóta is itt dolgozom. Régebben egy üyen nagy gazdaságban a borkészítéshez leginkább gépészeti szakértelem kellett, hiszen a nagy mennyiségű ital előállításához a technológia minden fázisban ' gépekre volt szükség, a masinákat meg működtetni, karbantartani kellett. A kombinát azonban felszámolásra került, a villányi részlege ugyan más tulajdonlásban egyben maradt, de a termelésben ekkor már nem a mennyiség volt a fontos, hanem a minőség. így aztán nekem is ehhez kellet idomulni, továbbra is borkészítéssel foglalkozom, de más elvek szerint készítjük a nyolcvanas évekhez képest jóval kisebb mennyiségben, a villányi tőkéken termett szőlő levéből készült, ma már nemzetközileg is elismert vörösborokat. Borból a régi időkben egyáltalán nem lehetett megélni, tudta ezt apja is, ezért is terelte fiát a biztosabb megélhetésnek számító gépész szakma felé. De már csak a család, no meg a tradíció miatt sem lehetett megszabadulni a borkészítés nehéz munkájától. A téeszesítést követő birtokegyesítés miatt szőlőjüket ugyan elvették, helyette kaptak rosszabb területen és állapotban lévőt, azt kellett hosszú éveken keresztül helyrehozni. Ez volt a tanulópénz, verejtéken keresztül tanulta meg, hogy is kell művelni a tőkéket, mert a jó bor alapja mégiscsak a szőlő, hiába a borkészítés tudománya, ha az alapanyag silány minőségű. Felesége révén újabb négyszögölek kerültek a családi birtokhoz, igaz, ezek már a borkombináttól bérelt területek, de lehet rá tervezni, hiszen a szerződés 2018-ig szól. így most egy hektár területet művel Müller János.- Pénz kellett volna, sok pénz - ad magyarázatot arra, készítményei révén eddig miért nem emlegetik együtt a nevét a világhírű villányi borászokkal. A pincegazdaság kiépítéséhez a hetvenes-nyolcvanas években csak azoknak volt pénzük, akiket külföldről segítettek. Nekem meg még induló tőkém sem volt, hiszen abban az időben a családi fészek felépítése sokkal fontosabb volt számomra, mint a borgazdaság kialakítása. Tervéről azért nem mondott le, a hosszú évek alatt rájött, a jó bort nem elég csak előállítani, hírét is kell kelteni. Piacos korunkban ez alapigazság, elképzelése szerint, ha összegyűlik egy kis tőkéje, megépíti családi háza mellett a panziót, és a termékei megismertetéséhez Villányban elengedhetetlenül szükséges pincészetet. B. G. A sikerben a feleségének is része van fotó: tóth l. Praktikák a pincében Fontos a megfelelő szellőzés Pincénk, amelyben egész évi munkánk eredményét tároljuk, legalább annyi törődést igényel, mint a szőlőnk vagy a hordóink. Nagyon fontos, hogy pincénk levegője tiszta legyen, mert a levegő a hordók pórusain keresztül bejut a borba, és borunk köny- nyen felveszi az idegen szagokat. Soha ne tároljunk borospincében burgonyát, gyökérzöldséget. Ha nincs villanyvilágításunk, ne használjunk petróleumlámpát - borversenyeken elvétve még találkozhatunk innen származtatható „kőolajszaggal”. Fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről: a természetes légcsere azon alapszik, hogy a meleg levegő felfelé, a hideg pedig lefelé törekszik. A folyamatos légcserét legegyszerűbben szellőzőkürtő építésével biztosíthatjuk. Fahordós pincénk légterét ajánlott rendszeresen kénezni: lehetőség szerint légtér-köbméterenként 0,5 gramm darabos kén elégetésével. A jobb égés biztosítása érdekében a darabos kéndarabok közé tegyünk néhány kénlapot. A légtér kénezé- sekor a szellőzőket egy-két napra zárjuk el. Szüret előtt a pince aljzatát is meg kell tisztítani: ha homok, akkor azt 10-15 cm mélyen kicseréljük, ha beton, akkor trisós hidegvízzel (!) felmossuk. Fordítsunk gondot az ászokfák közti részek takarítására, a hordók mögötti területek rendszeres tisztántartására. K. B. Különleges ajánlatunk a forró, nyári napokra és nyárutóra! £^ecsi r^rsai ^yíivér és t/^eszmélyi eszmélyi Cserszegi fűszeres borok kedvező áron kaphatóak! Nyitva: hétfőtől péntekig 9.30-18 óráig H szombat 9-13 óráig il Címünk: ÁTRIUM ÜZLETHÁZ £ \ Pécs, Király u. 76. ■ 1 Tel: 72/212-447 ÚJ FORRÁS ÜZLETHÁZ Pécs, Bajcsy-Zs. E. u. 9. Tel.: 72/214-969 E-mail:gala®dravanet.hu-9 BORHÁZ Új ízek, új ételek a Kalamáris Vendéglő íz műhelyéből- Rozmaringos csirkemellsaláta magos körtével- Bélszínszelet libamájjal, paprikás mártással, kapros túrós galuskával Pécs, Rákóczi út 30. Tel: 312-573 A Rippl Vinotéka különleges bor kínálatából- Gere Attila '97. évjáratú „Kopár”, villányi cuvée, szeptember 1-jéig kedvező áron! Bock special reserve bora '97 csak itt kapható! Pécs, Jókai tér 7. Tel: 336-505 Aranyérem Londonban Neve ellenére a Tokaj Classic Borászati Kft. pécsi székhelyű. Mégis alig tudunk róla valamit. Egy kiemelkedő nemzetközi siker kapcsán kértük meg a cég ügyvezetőjét, Bruhács Lászlót, mutassa be a gazdaságot.- A Tokaj Classic Kft. 1998-ban alakult a korábbi Bruhács Borászati Kft.-ből, immár külföldi érdekeltséggel. Öcsém, aki valaha Sassy Iringó növendékeként Pécsett tanult gordonkázni, 1963 óta külföldön muzsikál, jelenleg a wiesbadeni operaházban. Zenésztársai lettek az új kft. társtulajdonosai. Tevékenységünket, amely először Pécs és Szekszárd környékére terjedt, Tokaj vidékére is kiterjesztettük. Mádon hét hektár szőlőterülettel, megfelelő borházzal és pincei háttérrel rendelkezünk. Szőlőink a borvidék legkiválóbb területei között számon tartott Király- és Betsek-dűlőkben vannak. Elsősorban magas puttonyszámú aszú borok és száraz furmintok készülnek az itt termelt szőlőből. Pécsett az Ördögárok-dűlőben termelünk Chardonnay-t. E borokat eddig külföldön értékesítettük, ezért is cseng itthon ismeretlenül a nevünk, bár 1999- től több hazai borversenyen szereztünk érmeket, sőt a Mecsek- aljai borvidék Pécs vidéke hegyközség borversenyén 1995-ös évjáratú Cabernet Franc borunkkal nagydíjat nyertünk. Közelebbi terveink között öt - hat szőlőültetvény telepítése szerepel. Ezért jelenleg a Villány-Siklósi borvidéken és a Me- csekaljai borvidéken keresünk a pécsi Cirfandli telepítésére alkalmas területet. Legnagyobb sikerünkről nemrég értesültünk. A világ egyik legrangosabb borminősítésén Londonban az 1994-es évjáratú 6 puttonyos tokaji aszú borunk, az International Wine and Spirit Competition-ön, aranyérmet nyert. Bár az ünnepélyes díjátadást csak október 30-án tartják, az értesítéssel együtt egy oklevélszerű igazolás már birtokunkban van, amelyen ott díszük: GOLD WINNER 2000. A legszebb borok versenye A Dominikánus Házban rendezett borszépségverseny helyezettjei. Legszebb fehérbor: Olaszrizling ’99 (Liszt Pincészet, Szekszárd) Legszebb vörösbor: Tolnai merlot ’99 (Liszt Pincészet, Szekszárd) Legszebb kistermelői vörösbor: Cabernet Sauvignon ’98 (Müller János, Villány) Legszebb rosé: Cabemet Sauvignon Rosé ’99 (Müller János, Villány) Legszebb kistermelői fehérbor: Leányka ’99 (Kis Bocz János, Pécsvárad) Aranyérmes: Pinot Noir Rosé (Liszt Pincészet), Zweigelt ’99 (Tollas Tibor), Chardonnay ’99 (Tollas Tibor) Ezüstérmes: Rajnai rizling ’99, Szekszárdi merlot ’98 (Liszt Pincészet), Királyleányka ’99 (Kis Bocz János), Tramini ’99 (Szabóki József) Bronzérmes: Merlot ’99 (Béli László), Zweigelt Rosé ’99 (Tollas Tibor), Olaszrizling ’99 (Kis Bocz János), Rajnai rizling ’96 (Szabóki József). _____ _________ ■ A hónap bora Müller János 1998-as villányi Cabernet Sauvignon bora nyerte a Dél-Dunántúl legszebb vörösbora címet, a Millenniumi Sokadalom alkalmából meghirdetett borszépségversenyen. Bár a Cabernet Sauvignont a vörösborok királyának tartják, ez a bor feminin karaktert mutat. így inkább olyan királykisasszonyhoz hasonlíthatnánk, aki érzélti- ségének teljes pompájában hódít, de érezteti, hogy még sokáig csak gazdagodni fog szépségében, örömszerző képességében, s így évek múltán is érdemes lesz belecsókolni rubinszínű testébe. Bár ez a ma még könnyed vüágos rubinszín sötétebb lesz s a kék árnyalatok mellett a barnák is megjelennek majd, de illatával, ízével őrizni fogja fiatalos üdeségét. Érdekes, hogy illatában először sejtelmesen a tölgyfahordós érlelés jelei tűnnek elő, de csak diszkréten, aztán az illat alsóbb rétegeiből gyerekkorunk cserényen aszalt szüvájának és a frissen megbontott, de több éves rumosmeggynek az emléke keveredik a feketeáfonya dzsemjével. Orrunk úgy érzi, illatszálakból fonták, mint laza gyékényszőnyeget az illatfelhőt. Sokáig érdemes ennek örülni, közben meg-megforgatjuk a bort a pohárban, élvezve a pohár falán árulkodó testességet, s a meglepetést, hogy a megmozgatott nedű „fűrészporosabb” barrique emléket idéz, majd ahogy elpihen a pohárban, visszatér az illatok finom harmóniája. Csak eztán kóstoljuk meg. Első élményünk, hogy a cabernet jelleg dominál. Tanninja bársonyosan jelenik meg, mert harmonikus egységet alkotó savak támasztják alá. A borász az almasavbomlást csak addig engedte, míg az erős gerincet az biztosítani tudta. így nem csak a bor jövőjét, de gasztronómiai értékét is biztosította, a kényes egyensúly pontos eltalálásával. Az alacsony almasav kevés étel kisérésére tenné csak alkalmassá. Céltudatos borász terméke. A hosszú kóstolgatás végén már csöpp fanyarságot is érzünk, ízben is elővillan a gyümölcsök mellett a hordóra utaló füst, picit még a csokoládé zamata is. Azt mondják, Villány a magyar mediterrán. Ez pedig egy joviális, mosolygó, szép bor. Nem csak a férfiakat képes meghódítani. Borlexikon Chardonnay (Ejtsd: sardoné) Burgundiában kizárólagos fehér fajta. Mégsem ez a fehérburgundi. Világfajta, de minősége kevés helyen éri el a francia színvonalat. A hazaiakkal nem kell szégyenkeznünk. Siklóson, Szek- szárdon, Tokajban átlagon felüli chardonnay-kat érlelnek. Színe a halvány szalmasárgától az aranysárgáig ragyog. Illata zöldalma, néha tűzkőillat, ritkán füst, de néha meglepetésekkel szolgál, pl. sült gesztenye, méz, sajt illatát idézi. Sajátos összetett savak jellemzik. ízében érett sárgadinnye, méz, vajasság dominál, de a barikolt boroknál megjelenik pl. a diós-mogyorós (Szent Gál Kastély), körte (Takler pince, Szekszárd), vajas-mandulás (Bock pince, Vülány), vanília (Vylyan^ pincészet, Kisharsány, 1995). Általában meghálálja az újhordós érlelést. Kiemelkedő volt a Polgár pince Máriagyűdi Chardonnay barrique bora 1993, 1994,1995 és 1997 évben. Utóízét általában kellemes ke- sernyésség zárja. Rendkívül elegáns bor. Jó egyensúlyában a gyengéd savakat cserzőanyag támogatja. A meghitt beszélgetések bora. Barique érlelés: Új kishordókban való érlelést jelent. A hordókat hegyi kocsányos tölgyből készítik kb. 225 üte- resre. A borász kívánsága szerint gyengébben vagy erősebben égetik ki belülről. Nálunk általában a reduktív erjesztéssel készült borokat érleük e hordókban, amíg a fa és az égetés íze megjelenik a borban. Egy hordót általában kétszer használnak. Csak testes, zamatgazdag borok alkalmasak újhordós érlelésre. ■ Hagyomány A pécsi Bertalan-kápolna oltára fotó: laufer László Augusztus 24-én ünnepeltük a Bertalanok névnapját. Ez ad alkalmat arra, hogy Pécs egyik régi szőlőtermő részéről - Gyükésről megemlékezzünk. A terület elnevezése a gyök-gyökér szóból származik. A török hódoltság idejében a magyar lakosság kiszorult a déli területekről, a keleti kitettségű részben telepítettek szőlőt a tóvágott erdő helyén, a már itt élő rácokkal együtt. Természetes, hogy az irtókapa sok gyökérrel - „gyükkel” találkozott. A Bertalan-legendát részletesen leírja a „Rejtett kincsek nyomában” (Pannónia Könyvek) című mondagyűjtemény. Bertalan egyik attribútuma a szőlőmetsző kés - így lett ő is egyike a szőlőhegyek védőszentjeinek. Pannónia területén őszkezdő nap lett: ekkor védekeztek a seregélyek ellen, régen ismert mondás járta: „Fogytán a bor, mert kobakjában Bertalan elvitte.” Öreg gyükésiek szerint vértanúságának eszközével - a szőlőmetsző késsel - Bertalan a közelgő szüretre figyelmeztet. A szüret előtt látogassuk meg a gyükésí Bertalan-kápolnát, melyet az oldalfalán lévő német nyelvű felirat szerint 1842-ben renováltak, majd egy-egy gazdánál kóstoljuk meg a gerinces borokat: hagyott-e belőlük még Bertalan? ■