Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-25 / 233. szám
I 2000. Augusztus 25., péntek HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — „Vannak vidékek legbelüL.” Úti jegyzetek egy erdélyi vizitáról Kányádi Sándor címben idézett verse visszhangzik, amint fürdőzve csillan a napsugár a borzas szőrű medvék látogatta Szent-Anna tó vizén, mint kevélyes huncutság a gyergyói fogadósné párakék pillantásában. Gyakorta fényesedik a jókedv a Hargita tájain, ám gyakrabban csak a napestig görnyesztő dolog sivárodik hétköznapok nyomorúságává bár a székelyek földjén, bár a moldvai csángóknál. Az ősöktől öröklött munkaszigorról és hagyománytisztelő szerelme- tességről mórikálnak szívet facsargatva az énekek lágyívű dallamai. Féltett magyarság veselkedik megmaradásáért a sebesen sorjázó időben túl a határokon, magáénak őrizve a Sóvidék aljáról származó Tamási Áron gondolatát: Azért jöttünk a világra, hogy valahol otthon legyünk benne. Aki nem látta, nem láthatta a trianoni szerződés előtti Magyarország keletre fekvő kies tájait, sokat veszített. Annak a jól ismert földrajzi nevek csak tanulmányai, esetleg olvasmányai lenyomataként tárolódtak agya zeg- zugaiban. Annak értelmezhetetlen a tüdőt tágító tér, fel sem foghatja Déva várának „magosságát”, vagy éppen a segesvári óváros patinás - sajnos eleddig restaurálatlan - iparos házaitól határolt sikátorainak közvetlenségét. Annak Fehéregyháza csak történeti emlékezet, nem a hírhedett csata helyének dombos lankái, ahol Petrovics mészáros uramnak költőfejedelemmé lett fia lelte hősi halálát - valószínűsíthetően! - Bem seregének muszkák elleni, 1849. július 31-én ví- Vőtt küátástalan harcában. Annak Gyulafehérvár csupán Alba Ma, nem az erdélyi főváros, fejedelmek uralkodásának és temetkezésének helye. A Székelyföld annak csak magyar ajkú vidéket jelent, nem a faragott-festett kapuk előtt űdögélő parasztembereket, nem Székelyudvarhelyt, a szépséges mezővároskát. A Hargita öles hátú hegyei annak csak domborzati alakzatok, nem pedig ölelő védelmezői az alattuk terülő Csíkszeredának, ahol a Somlyói hegy több évszázados búcsújáró helye a széles e világon élő magyarságnak. Szótlan marad annak Farkaslaka, Nagybacon, Apáca, ahol is Tamásiék Áron nevű fia, a nagy mesélő Benedek Éllek apó, a magyar kultúrhistória feledhetetlen alakja, Csere János születtek. Semmit sem mond annak a Gyergyói-, Kelemen- és Görgényi-havasok koszorúzta Gyergyó- medence, ahol a falvakba szinte átkiabálni is lehetséges, és ahol az Erdélyt áthömpölygő Maros is ered. Annak csak egy község nevét jelenti Gyimesbükk, a hajdani határ előtti utolsó magyar település. Ismeretlen annak a kereskedőváros, Bákó környékén terülő har- mincegynéhány falu, ahol is Árpádtól ere- *jdeztetett múltjukat őrzik féltőn az évszázada infrastrukturális lemaradásban élő csángók. Annak nem borzong a háta, látván a Békás-szoros eget karcoló szikláit, a Tordaihasadék kőszürke nyüadékát, a Székelykő fenséges gránitoszlopait. Mit sem mond annak az Érchegység-beli Torockó hajdani vas- bányászainak gyönyörűségesen épített utcasora, vagy a kolozsvári udvarház, ahol a Hunyadiak fia, Mátyás látta meg a napvüágot. Klézse a moldvai csángó magyarok egyik jelentős települése. A hétezer lelket számláló falu lakosságának zöme mezőgazdaságból él, ámbár sokan dolgoznak a mindössze húsz kilométerre lévő repülőteres nagyvárosban Bákón is. A község mindenese a közelmúltban magyarhoni kitüntetést, nevezetesen Bocskai-díjat kapott Duma András, magamagát képzett néptanító.- Szegényesen lapozzuk a napokat, hiszen ha kiszámolom a falu összes földjét, mindenkire kétszáz négyzetméter jut. Ebből megélni ugye lehetetlen. Meg azért a családok is nagyok, mindenütt ott a három vagy több fiú és leányka. így hát aki tud, dolgozik a közeli gyárakban. Bár nem sokért, az átlagkereset alig több mint egymillió lej - úgy tizenkétezer forint. Mégis bírjuk valahogy, emelt orcával viseljük sorsunkat. Büszkék leendünk arra, hogy vérünk Árpádig vezethető. Különbség csak any- nyi van köztünk és a magyar földön élők között, hogy mi nem keltünk át Vereckén. De ahogy kutakodók az ősök múltjában, úgy egyre inkább gondolom, tán a hun zsigerek is munkálnak bennünk. A negyvenes éveinek elejét taposó Duma András szívügye a csángók magyarságának megtartása. Tervei legelején egy iskolaalapítás áll, amire minden esély adott, hiszen tető alatt van az a - többségében magyarországi - közpénzekből épített vendégház, ahol a frissen ácsolt padok mellett magyar nyelvű könyvtár rejti a falak meszelését. Több száz a gyerekek száma, akik ha nem használják, lassan feledik nyelvüket. Ideje van hát a padba ülésnek. Ahogy a látogató Erdélyben bolyong, akaratlanul is horgasodik benne magyarsága. Tekintete untalan arra vetődik, amerre látni véli a kisebbségben élő honfiak keserveinek gyökereit. Mintha például Hargita és Kovászna megyékben kevésbé óvnák a környezetet, több és sűrűbb füst bodorodna a gyárak kéményeiből. Mintha az utakba is nagyobb görcs került volna, mélyebbeknek érződnek a kátyúk, mintha jóval több lenne belőlük, mint szerte a román vidékeken. Mintha a székelyföldi települések közintézményei sarasabbak lennének, olykor omla- dozóbbak. Mintha a policia egyenruhásai idetelepített románajkúak lennének szinte kizárólag. Mintha a színmagyar, katolikus, református, unitárius hívekkel teli falvak környékén is egyre inkább szaporodnának a gyakorta katedrális méretű, ily helyeken üresen kongó, vadonatúj ortodox templomok. Mintha az állam a görögkeleti egyházzal... Mintha... A kovásznai Olasztelek, mint az nevéből kivüáglik, elszékelyesedett, ma már magukat magyar anyanyelvűnek valló taljánokkal van teli. Első világháborús emlékművükön magyar hősi halottak nevei mellett az olaszos hangzású Kolumbán név olvasható nagy gyakorisággal. A hatvannyolc esztendős Kolumbán Pál, aki kápráztató vendég- szeretettel, mérhetetlen barátsággal karolja át az ismeretlenül hozzá betoppanót is, ha az magyarhonból érkezett, már széköly embömek vallja magát és leszármazóit egyaránt - punktum! Felesége Borka kedves, elnéző türelemmel hagyja rá végzésként csendülő megállapításait. Kolumbán Pál nyakas székely. Erős akarattal vett részt a szövetkezet felszámolásában, hogy a telkiek visszakaphassák őseik vagyonát. A tulajdon visz- szaszerzéséből bizony nem mindenki jött ki jól. Az éppen vizitakor learatott árpa Kolumbánéknál mindössze hét zsáknyi, de Pali szerint nem ez a lényeg.- Afféle nyakkendős úr voltam én, mielőtt nyugdíjaztak. Egy fuvarozó vállalatnál intéztem a teherautók indulását, érkezését, egyszóval a szállítmányozást. A forradalom után vissza kellett vedlenem parasztnak. Nem is tehettem mást, az ősök adta földet elkótyavetyélni nem szabad. Azt művelni kell, ha bele is pusztul az ember. Hiszen ha eladnám a tizenkét hektárt, a visszakapott kastélyt, amit most magtárnak használok, semmi gondom nem lenne. De a becsület miatt nem tehetem. Reggelente kocsi elé fogja hatéves kancáját(!), kinek góbés humorral a Zinedine Zidane nevet adta - talán a ló arab eredetére utalva -, és kihajt a kaszálóra. Mert munka nélkül elviselhetetlen az élet. Este a kert alatt, a fák mögül kibúvik a hold. Borvizes rizlinget kortyolgatva szemléljük a csillagokat. Sorjáznak a közhelyek, de az igazság azokban vagyon. Mert való igaz: Kovásznára ugyanaz a telihold ragyog, mint Baranyára. DEÁK GÁBOR A Székelykő alatti Torockó híres házsora * szerző felvétele- Őrizkedj cinka! Jól vedd a furkulicát, ne hörpöcsőj, ne lep- csegj, mer nem lészön néköd nyirce, oszt magodba tégláid a feteke lapítón, müg le nem benderedik az üdöd.- Ne csánnya ezt ked bacsu, bizon lészök ün nyirász, aküt mögtisztel máj a nyirce, hogy ked csak mörrög üs elvi- gyázkodik galátával a kezibe, münt a files. E dialóg példa arra, miként társalog egy csángó lány férfiszomszédjával. A fenti mondatok tartalmi jelentése:- Vigyázz te lány! Ha nem viselkedsz illendően, soha nem akad neked vőlegény, aztán életed végéig magadban vasak hatsz.- Ne mondjon ilyet bácsi, leszek én menyasszony, akit megkívánnak, hogy maga csak motyogva csodálkozik majd, mint az üregi nyúl. PUHÁI IMRE Bagolylesen A demokrácia lehetséges mértékéről mit egy rövid pengeváltás tegnap a pécsi közgyűlésben. Arról esett szó, hogy a polgár- mester, vagy a miniszterelnök felfogása demokratább-e az ellenzék nélküli kormányzás módjáról. Kimondatlanul - és válasz nélkül -az a nagy kérdés formálódott meg a háttérben, hogy mit is tehet a kisebbség a demokráciában, ületve ebből mit miként fogad a többség. Akad erre egy friss, ámbár frivol példázat a modem demokrácia őshazájából A 28 éves Vincent Bethel, Coventrybe való angol úr két éve arra a felismerésre jutott, hogy a ruha az elnyomás és a társadalmi szabályozás terméke. Következésképpen ki akarja vívni a ruhát- lanság jogát, mégpedig helyszínekre való tekintet nélkül. Elvi megfontolásból kizárólag meztelenül hajlandó járni. Ezzel azonban elenyésző kisebbségben van. A fügefalevelet sem elismerő mozgalom alapítóját 14 társával együtt nemrég őrizetbe vette a rendőrség Londonban, amikor ruhátlanul tüntetett - nőmén est omen - az Exhibition Roadon. (Kiállítási út). Másnap a főkolompos a közrend megzavarásának vádjával állt az egyik londoni kerületi bíróság elé. Ott is egy szál született ártatlanságba öltözve hallgatta a bírónőt, aki a tett jogi vetiiletét ismertette vele kendőzetlen nyíltsággal. A ruhátlan férfiút óvadék ellenében szabadon engedték - vajon hol tartotta a pénztárcáját? -, de szeptemberben újra meg kell jelennie a bírósági tárgyaláson. A szemtanúk szerint lustitia házából távozva sem viselt egy barátságos mosolynál többet. Egyen-viselke- désre, vagyis felöltözködésre ugyanis nem kényszeríthették, hiszen a demokrácia és a jogrend zsinórmértékéből nem lehet engedni. A megfigyelők azt jósolják, hogy Bethel úr mozgalmának aktivitása az időjárás hűvösebbre fordultával kicsire töpörödik. Am mit lehet tudni! Ha például bekövetkezik a klíma felmelegedése, még őfelsége ellenzéke is lehet belőle a parlamentben, vagy az önkormányzati testületben. És akkor a verebek fej-körméretéről már ő is bagolyként mondhatja ki a meztelen igazságot a demokráciajegyében. MÉSZÁROS B. ENDRE ______________ Re kord Ez tiszta Amerika! - fakadt ki ismerősöm, amikor először akadt kezébe a Guinness-rekor- dok könyve. No nem azért háborgott, mert a jegyzettek listáján a tengerentúliak lennének többségben - lehet, hogy így van -, hanem, mert a klasszé kus USA akciófilm szellem köszönt vissza az oldalakról. Azaz: magányos hős jön jobbról, s a Dávid-szerű figura Góliáttá magasodik olyan számban, melyet épeszű ember csak hosszas töprengés után tud kitalálni, de akkor is bal kézzel a jobb hallószervéhez átnyúlva kell megva- kamia a fültövét. Mert az még hagyján, amíg hulahoppkarikával riszálja magát egy férfiember órákon át, hogy tekergésben a legjobb legyen (más kérdés, hogy a hölgyek szerint a legtöbb férfinek megy ez karika nélkül is). Mi több, ha nem is olimpiai szám, de az sem semmi, amikor a pécsi halárus eldekázgat Harká- nyig egy bőrgolyóval. Mindemellett én jobban kedvelem az előre bejelentett kategóriákat a sportágak között, ismert szabályokkal, ahogy az a focitól a ritmikus sportgimnasztikáig törtér nik, felkészült versenyzőkkel mindenkor összevethető tudásszintekkel. Az viszont kifejezetten taszító, amikor nem annyim a sportteljesítmény, hanem a vakmerőség a mérce. Mert úgy gondolom, hogy az Albertirsa melletti autóúton egy Porsche vontatta biciklin száguldozó kaszkadőr tette nem a bátorság kategóriájába tartozik. Hogy milyen értéket képvisel a 206 kilométer/órás kétkerekes bringázás, nem tudom. Elképzelhető, hogy aerodinamikai szakemberek ezentúl felkészültebben terveznek majd kerékpárabroncsokat unatkozó fiataloknak. De hajói meggondolom, lettek már kölykök öngyilkosok beatzenekor buzdító nótájára, lőtték már halomra gyerkőcök iskolatársaikat egy-egy film „valósághű” jelenetére, talán nem kéne őket még a kocsik és vonatok mögé is irányítani Mert kézenfekvő a folytatás, roller a kamion után, hajtány a dízelmozdony sarkában. A Guinness-rekorder egyetlen gondja az volt, hogy a nagy sebességnél sikerüljön a fejét egyenesen tartani. A kívülállók többsége ellenben elfordította a fejä. hetedik oldal Portré A gyógyításban naprakész A zsebkendőnyi üdülőtelkére kivetett adó miatt tett panaszt nemrég a városházán, és a polgármesteri hivatalból küldött levélről azt hitte, az elutasító választ tudatják vele - holott a díszpolgári cím átvételére szóló meghívót tartotta a kezében. HOLNAP Riport Régészeti nemzeti kincs Toronyban. El kell felejteni, amit az eddig is nevezetes műemléki túronyi református templom épületének ere detéről tudni véltünk. A napokban befejezett feltárás során kiderült: a korábban feltételezettnél több évszázaddal idősebb, vagyis Árpád- kon. A feltáró régész szerint valóságos csoda, nemzeti kincseink különleges ékköve. Tárca Egy öregember emlékirataiból. Bükkösdi László sorozatának következő része a Példamutatás tisztességről címet kapta.- Kórházépítő igazgatóként emlegetik önt Mohácson, hol az elismerést, hol a kritikát érzékeltetve.- A mindig magasabb szintre emelhető betegellátás érdekében a lehetőségeim szerint valóban igyekeztem mindent megtenni. Szinte hihetetlen, hogy idejövetelemkor a kórház minden útja földes volt, a váradóállomás helyén meg a kórház disznóit hizlalták. Kinevezésemkor kétszázhetven ágyas intézményt vettem át kétszáztíz dolgozóval, és négyszázhetvenöt ágyat adtam át hétszázhetven fős kollektívával. Új véradó, rendelőintézet, központi sterilizáló, röntgen, műtőblokk, ideg-elme osztály, gyermekosztály, laboratórium, traumatológia, fűtőház készült, továbbá a szülészet és a sebészet rekonstrukciója valósult meg, amíg a kórház vezetője voltam. Persze, mindez a kitűnő főorvosi karnak, a dolgozóknak, a gazdasági igazgatóknak, és a város akkori vezetőinek éppen úgy az érdeme, mint az enyém. Megjegyzem, most is ez a kórház a megye legdinamikusabban fejlődő, sokak által irigyelt, és országosan is példának tekintett intézménye.- Nyugdíjasként mi változott az életében?- Már nem építkezem, csupán figyelem az újabb fejlesztést. Betegellátó munkámban a maximális emberközpontúságot, empátiát igyekeztem érvényesíteni, és erre most jut igazán időm. Gyakran mondtam, mennyire fontos a betegekhez való kedvesség, de azt is, hogy csak szép szóval, magas szintű tudás nélkül nem lehet eredményesen gyógyítani.- Mit tart hivatása sikerének?- Hitvallásomnak köszönhető, hogy a kis mohácsi kórházból tudtunk olyan kórképet leközölni, amit a világon elsőként írtunk le, aztán olyat, ami az orvosi irodalomban második, illetve egy harmadik esetnek számított. Talán ezt, és a nálunk nevelkedett tucatnyi orvos szakmai helytállását.- Kollégái szerint most is naprakész a gyógyításban.- Elengedhetetlen, hogy a rendelkezésre álló hatalmas tudásanyagból a maximumot sajátítsa el egy orvos, a lehető legtöbb időt szentelje a szakirodalom megismerésére. És ezt magamra nézve is változatlanul kötelezőnek érzem. BERTA MÁRIA Dr. Csele Béla belgyógyász, a kórház 1992-ben nyugdíjba vonult igazgató főorvosa Mohács idei díszpolgára 1925-ben született Jákfán, Szombathelyen érettségizett, és Pécsett szerzett diplomát. 1960-tól vezette az imézményt. Nős, felesége és Éva lánya gyermekorvos, Béla fia bőrgyógyász lesz, Ákos fia üzemigazgató-helyettes. Ilyen a csángó köznyelv
