Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-25 / 233. szám

2000. Augusztus 25., péntek H A Z A I TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 3. öli Vaskos dossziék az olajbizottság előtt Pallag László félti informátorait, ezért most sem adott át mindent Fotósok és kamerák tucatjai előtt tíz dossziét megtöltő irathalmazt adott át Pallag László (FKGP) az általa veze­tett, olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság két tagjának. Ez azonban még mindig csak a birtokában lévő anyag negyven százaléka. Országház Egy nappal a parlamenti olajvita után - ahogyan azt a hét elején ígérte - az olaj­bizottság elnöke a Legfőbb Ügyészség képviselője, valamint közjegyző jelen­létében, a sajtó nyilvánossága előtt adta át a dokumentumokat a bizottság tit­kárságának. Az eseményen - noha nem hívták meg - jelen volt Kóródi Mária (SZDSZ) és Balogh László (MDF), a bi­zottság két tagja is. Pallag a várakozá­sokkal ellentétben azonban most sem adta át a teljes anyagot, csak annyit, amennyi szerinte segítheti a bizottsági vizsgálatot. Azt, hogy most is csak a do­kumentumok negyven százalékát kap­ták meg, természetesen azonnal kifogá­solták a kisgazda bizottsági elnök jelen­lévő képviselőtársai. Kóródi Mária úgy vélte: minden valószínűség szerint az ügyészségi nyomozást is segítette vol­na, ha Pallag idejében hozzáférhetővé teszi adatait, és ha vannak ilyen iratok, az bizalmatlanság a legfőbb ügyésszel szemben. Az olajbizottság elnökének elmondá­sa szerint a vaskos dossziékban rengeteg dokumentum olvasható az adóhatóság munkájával, a rendőrséggel és a pénz­ügyőrséggel illetve olajcégekkel kapcso­latban. Több hang- és videofelvételt is át­adott a parlamenti vizsgálóbizottságnak, azt azonban hangsúlyozta, hogy ezek csak másolatok, valamennyi dokumen­tum eredetijét magánál tartotta. Pallag László neveket és címeket most sem hozott nyilvánosságra, mert - mint mondta - nem akar veszélybe sodorni senkit. Ismét kijelentette, hogy tapaszta­latai szerint a neki segítő emberek az utóbb időben többször kaptak pénzügyi ellenőrzéseket, sőt olyan is volt, aki elve­szítette az állását. Veszélyes fogyózás A „zsírégető” tabletta csak álom Mi lesz több milliárd forint sorsa? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik közelmúltban elvég­zett vizsgálata megállapította, hogy tavaly az önkormányzat­ok képtelenek voltak felhasználni a nekik megítélt címzett és céltámogatásokat. Az összeg majdnem fele megmaradt. Budapest A kövérség elleni csodapi­rulákhoz csak végső esz­közként szabadna nyúlni. Egyrészt a mellékhatásaik miatt, másrészt azért, mert az étkezési szokások, az életmód megváltoztatása nélkül tartós eredményt ezek sem nyújtanak - vall­ja dr. Borvendég János pro­fesszor, az Országos Gyógy­szerészeti Intézet főigazga­tó-helyettese. Magyarországon pillanatnyilag három olyan vényre kapható gyógyszer van forgalomban, amelyek étvágycsökkentő, illetve a bevitt tápanyag felszívódását gátló hatóanyagot tartalmaznak. A gyógyszerészeti intézet által bevizsgált, vény nélkül kapható elhízás elleni teakeverékek és cseppek száma mindössze hét­nyolcra tehető. Borvendég professzor szerint egy átlagos akaraterővel rendel­kező ember gyógyszerek segítsé­gével 10-15 kilogrammnyi súly- feleslegétől szabadulhat meg. Mivel a túlsúly is számos beteg­ség rizikótényezője, ezért lehet, hogy a patikaszerek mellékhatá­sa kevésbé káros, mint a szerve­zetben felhalmozódott zsír. Ám a szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyógyszerek segítségével leadott kilók igen hamar visszajönnek, ha a páci­ens nem változtat életvitelén. Például az egyik legújabb szer a bélrendszerben a zsírok felszívó­dását gátolja. Ám használatát diétához kötik, mivel a túlzott szalonnázás kellemetlen mellék­hatásokkal járna. A jelenleg patikai forgalom­ban lévő, vényköteles készítmé­nyekről szólva Borvendég dok­tor kiemelte: az étvágycsökken­tő szerek egy része izgatottsá­got, alvászavart, szaporább szív­verést, vérnyomás-emelkedést okozhat. Hazánkban a ’60-as, 70-es években több ilyen gyógyszer is forgalomban volt, míg ma már csak egyetlenegy kapható. Akadt olyan - más ha­tásmechanizmusú - étvágycsök­kentő szer is, amit világszerte kivontak a forgalomból. Felme­rült ugyanis annak a gyanúja, hogy szívbillentyű-károsodást okoz. Számos, forgalomban lévő fo­gyást segítő teakeverék vízhajtó, hashajtó hatású. Kétségtelen, hogy a kövér ember szervezete a vízvisszatartásra hajlamos. így ezek a szerek nem ártalmasak. De - mint a doktor hangsúlyozza - nem szabad elfelejteni, hogy „zsírégető” teakeverék vagy tab­letta csak a kívánságok, az álmok világában létezik. NÉMETH ZSUZSA Budapest A vizsgálat következményeiről kérdeztük az ÁSZ és a Belügymi­nisztérium szakembereit.- Az önkormányzatok szóban forgó beruházásai többéves mun­kát igényelnek, ezért a támoga­tást is évekre elosztva kapják - mondja Farkas László, az Állami Számvevőszék régióvezető fő­tanácsosa.- Hogyan kapják meg a támo­gatás összegét az önkormány­zatok?- Az önkormányzatoknak ki­sebb vagy nagyobb önrészese­dést kell vállalniuk. Amikor a be­ruházás egyik szakaszát befejez­ték, a Kincstár a benyújtott szám­la összegének a pályázatban kiírt százalékát átutalja az önkor­mányzatnak. Az önkormányzatok legtöbb­ször nem rendelkeznek idejében a feladat megvalósításához szük­séges pénzzel. Ennek több oka is lehet. Nagyobb részük jó szán­dékkal, több helyről is számított pénzforrásokra, amikor a pályá­zatok benyújtásakor a megfelelő önrészt vállalta. Voltak, akik más kölcsönöket nem kaptak meg, mások ingatlanokat kívántak ér­tékesíteni, de nem valósult meg, megint mások kevesebb adó- és egyéb bevételhez jutottak, mint tervezték. Móré László, a Belügyminisz­térium önkormányzati gazdasági főosztályának vezetője kérdé­sünkre elmondta, hogy eddig a pályázatok benyújtásakor elegen­dő volt a helyi testület határozatát mellékelni arról, hogy a szóban forgó beruházáshoz a megfelelő önrészt vállalják. - Az ÁSZ-jelen- tés tanulságai alapján 2001-től a testületi határozatokhoz mellé­kelni kell a hivatalos ígéretet a többi forrásról, hitel esetén a hi­telt nyújtó bank hitelfedezeti iga­zolását. Ha a testület határozatá­ban vállalja, hogy saját erőből fe­dezi a beruházáshoz szükséges önrészt, akkor természetesen nem kell ígérvényeket mellékel­ni, de be kell bizonyítani, hogy költségvetésükben a beígért ösz- szeg szerepel, mégpedig úgy, hogy az önkormányzat pénzügyi egyensúlya biztosítva van.- Várhaló, hogy ezután keve­sebben fognak pályázni cél- és címzett támogatásokra?- Meglehet, mindenesetre a szigorítás ösztönözni fogja az ön- kormányzatokat, hogy pénzügyi forrásaikat ne forgácsolják szét, hanem inkább a nagyobb cél el­érésére összpontosítsák. A leg­szegényebb települések pedig tudják, hogy a területfejlesztésről szóló irányelvek alapján bizo­nyos elmaradott régiókban a be­ruházási költségek teljes összegét fedezi a költségvetés. ______koós A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSA (MILLIÓ FT) Megnevezés 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Vízgazdálkodás 16 207 17 738 19210 22 840 25346 nincs adat nincs adat Oktatás 4 055 3001 2 940 4777 6193 nincs adat nincs adat Egészségügyi és szociális ellátás 12 537 12495 10911 13410 11900 nincs adat nincs adat Egyéb 211 366 968 1446 1092 nincs adat nincs adat A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása összesen 33 010 33 600 34 029 42473 44 531 48000 53000 Forrás: BM Önkormányzati Gazdasági Főosztály Hírcsatorna A KORRUPCIÓ ELLEN. A leg fontosabb feladatok közé sorol­ta a korrupció visszaszorítását a kecskeméti nyári jogakadémián Dávid Ibolya. Az igazságügy-mi­niszter bejelentette, hogy ennek érdekében a tárca csomagtervet dolgozott ki, amit ősszel terjesz­tenek a kormány elé. OKTATÁSI BÍRÁLAT. A meg szokottnál korábbi tanévkezdés felborította a családok normális életrendjét és felrúgott több év­tizedes hagyományokat. Ezt Jánosi György, az MSZP okta­táspolitikusa jelentette ki, ami­kor ismertette azt a parlamenti határozati javaslatot, amely sze­rint minden tanévet szeptember első munkanapján kellene kez­deni és június második hetének utolsó munkanapján kellene befejezni. SZÉCH ENYI-TERV. A hét évre szóló Széchenyi-terv végrehaj­tása az első, meghatározó jelen­tőségű lépése lehet annak a fel­zárkózási folyamatnak, amely hazánkat 25 év alatt Európa fejlett országai közé emeli - hangoztatta Matolcsy György gazdasági miniszter egy kőszegi fórumon. LÉGI VITA. A Légiforgalmi Irá­nyítók Független Szakszerveze­te rendőrségi feljelentést tett, mert a tavaly decemberben átadott új légiirányító központ szerintük veszélyezteti a biz­tonságos irányítást, például már többször előfordult, hogy 8-10 percre szünetelt a gépekkel a rádiókapcsolat. GÁTÉPÍTÉS. A polgári kormány régi adósságot törleszt az itt élőkkel szemben azzal, hogy megépítteti a Bodrog jobb part­ján lévő településeket védő gát­rendszert - mondta Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszter Sáros­patakon abból az alkalomból, hogy bodroghalászi térségében megkezdődött a gátépítés. Itt két évvel ezelőtt is, tavaly is, és idén tavasszal is víz alatt állt minden. FOGYATÉKOSOK. Szeptember elsejétől kérhetik fogyatékossá­guk minősítését azok a 18 éven felüliek, akik 2001 júliusától az egységes fogyatékossági ellátás­ban szeretnének részesülni. Lak- ner Zoltán, a szociális tárca ál­lamtitkára elmondta, hogy a sú­lyosan fogyatékosok a minden­kori minimálnyugdíj nyolcvan, míg kevésbé beteg társaik annak ötven százalékát kapják majd. PARLAGFŰ. A múlt héten mért adatokhoz képest ugyan nem emelkedett jelentősen a parlagfű koncentrációja, de továbbra is sokfelé mérik a korábbi három-négyszeresét. A legrosszabb helyek között van Kecskemét és Pécs. ■ Pályázat a kisiskolák megmaradásáért Magyarországon korábban el akarták sorvasztani a kisiskolákat, ma pedig sokszor a pénz hiányzik megmaradásukhoz. A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 3 év alatt összesen 90 millió forint pályázati pénzt szán egy új kisiskolái modell kiala­kítására - elsősorban az intézmények összefogását támogatva. Országos körkép Az Európa Tanács egyik, 1996-ban elfogadott alapok­mánya azt tartalmazza, hogy a kontinens lakosságának fele kistelepüléseken él. Ezeken a vidékeken pedig éppúgy biz­tosítani kell az oktatás feltét­eleit, mint a városi gyerekek­nek, ami azt jelenti, hogy meg kell maradniuk a kis­iskoláknak. Dobos Krisztina egykori oktatási minisztériumi ál­lamtitkár, a Közalapítvány kuratóriumának elnöke a mostani magyarországi álla­potokat elemezve elmondta, hogy összesen 45 ezer tanu­ló jár ezekbe a kistelepülési iskolákba. Több mint ezer ilyen kisiskola létezik ha­zánkban, köztük sok olyan is, ahol mindössze egyetlen tanító foglalkozik a gyere­kekkel. Az oktatáspolitikus annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövőben a hivata­los politika is elismeri: a gye­rekekre kényszerített renge­teg információnál fontosabb a pedagógus személyisége, vagy az, hogy megtanítsuk tanulni a kisdiákokat. Dobos Krisztina nemzetkö­zi példákkal igazolja, hogy több nyugat-európai ország­ban visszahelyezték a kistele­pülésekre az alapfokú iskolá­kat, mert kezdett felborulni a településszerkezet. Ha ugyan­is a gyerek túl korán - óvodá­ba, általános iskolába - a nagyvárosba kezd járni, akkor a szülők hamar a költözés mellett döntenek. A technika ma már lehetővé teszi, hogy a kis falvak iskoláiban is elérje­nek minden információs bá­zist, hiszen létezik az inter­net. Éppen ezért az alapítvány munkatársai a legfontosabb­nak ezeknek a kisiskoláknak a számítógépes felszerelését tartanák. Hangsúlyozzák azt is, hogy ez nem lehet pusztán az oktatási tárca feladata, hi­szen itt sokkal többről van szó, mint egyszerű iskolai programról. Ez az igazi terü­letfejlesztés! A Közoktatási Moderni­zációs Közalapítvány pályá­zatot írt ki a kistelepülések iskoláinak fejlesztésére. Ez a hároméves program most éppen a félidejénél tart. Célja az, hogy mintát adjon települési társulások­hoz, amelyek révén meg­maradhat az iskolák önál­lósága.- A programba bekapcso­lódó településeknek tilos megszüntetni az iskolát vagy óvodát, de még közös igazgatás alá sem vonhatják ezeket az intézményeket, szerintünk ugyanis ez egye­nesen vezet az elsorvadás­hoz - mondja Dobos Kriszti- ná. - A követendő út az, hogy bizonyos feladatokat közösen kell megoldani. Pe­dagógus-továbbképzést pél­dául közösen szerveztek a kistelepülések, közösen ala­kítottak ki könyvtárat, videotárat és ezt felváltva használják az oktatómunká­ban. Eddig 37 pályázat érke­zett be, de van olyan, ahol húsz iskola közösen pályá­zott. Egy évben 30 millió fo­rintot adtunk, tehát a három­éves program keretében összesen 90 millió forintot. Ez rendkívül nagy összeg ahhoz képest, hogy egy-egy ilyen iskolának pár millió forintos a költségvetése. MR Hétfőn a kisiskolák diákjainak is becsengetnek FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY A bizottsági elnök bemutatja a dobozok tartalmát FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom