Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-23 / 231. szám

2000. Augusztus 23., szerda VÁROS A I N K Új Dunántúli Napló - 9. oi. Pécsi körkép Hírcsatorna RENDKÍVÜLI közgyűlési ülés. Pécs Önkormányzatának képvi- selő-testülete rendkívüli ülést tart augusztus 24-én, csütörtö­kön 9 órai kezdettel a városhá­za nagytermében. A testületi ülés előzetes napirendjén szere­pel a Citrom utca 18. számú ház falán emléktábla elhelyezé­se egy nevezetes régészeti lelet felfedezésének megörökítése­ként, az önkormányzat egyik gazdasági intézménye vezetőjé­nek fegyelmi ügye, a 80 lakásos garzonház építéséhez a Gazda­sági Minisztériumhoz benyúj­tandó pályázat. KÖZMŰVELŐDÉSI felújítások. A jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság a kulturális bizottság állásfoglalásával összhangban jóváhagyta a városfejlesztési fő­osztály előterjesztését a felújítá­si keret felosztásáról. A Városi Könyvtár villamos felújítására 2,826 millió, javítási, festési munkáira 300 ezer, a Vasváry- ház ablakcseréjére 962 ezer fo­rint felhasználásáról szóló hatá­rozat született. LEÁNYKOLLÉGIUMI FÜRDŐ. Az önkormányzati költségvetés intézményi fenntartás vis maior keretéből a jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság mintegy 4 millió forintos kötelezettséget vállalt a Hajnóczy Kollégium Türr István utcai leánykollégiu­ma fürdőszobájának felújításá­ra. KISVASÚT. A közgyűlés kultu­rális bizottsága a külterületi közművelődési tevékenység tá­mogatására szolgáló pénzügyi keret terhére 130 ezer forintot adott a Mecseki Kisvasút felújí­tására. A munkának szeptem­berig kell elkészülnie. VÁROSI TANÉVNYITÓ. Ez év ben a Testvérvárosok Terei Ál­talános Iskolában lesz a városi tanévnyitó. A „diákszomorító” ünnepség augusztus 26-án, szombaton 17 órakor kezdődik. Néhány kör a műanyag borításért Az önkormányzat közgyűlésének sportbi­zottsága, a Pécsi Vasutas Sportkör elnöksé­ge több éves előkészítő munkát végzett már eddig is a Pécs Városi Sportcentrum kialakí­tására. Ennek része a műanyag borítású at­létikai pálya, amelynek megépítéséhez zöld jelzést kapott a pénzfolyósítás. Számos tanulmány és különböző tervek szület­tek az elmúlt évek során. Legutóbb elkészült a sportcentrum létesítésével és üzemeltetésével összefüggő gazdasági tevékenység üzleti terve. Az előkészületekre több pályázatot nyert a vá­ros. Ezekből és a csekély önkormányzati támoga­tásból valósultak meg a szükséges létesítmény­Most még csak a salakon futnak fotó: laufer l. és gazdasági tervek. Már használható az a füves labdarúgópálya is, amelyet a leendő stadion edzőpályájának szánnak. Már 1999-ben a közgyűlés az önkormányzat költségvetésében 40 millió forintot szerepeltetett önrészként, ám a város és a sportegyesület pályá­zatát akkor azzal utasította el az Ifjúsági és Sport­minisztérium, hogy csak 2000-ben tudják adni a kért 40 millió forintos támogatást a műanyag at­létikai pálya megépítéséhez. Az idén beadott újabb pályázatot a Magyar At­létikai Szövetség és az Ifjúsági és Sportminiszté­rium kedvezően bírálta el: megadja a 40 millió fo­rint támogatást, ha az önkormányzat közgyűlése is jóváhagyja a 40 millió forintos önrész leköté­sét. A pályázaton annak a megfontolása alapján nyert a város, illetve a sportegyesület, hogy a ré­gióban egyáltalán nincs műanyag borítású atléti­kai pálya, amely pedig már régóta a nemzetközi versenyek rendezésének előfeltétele. A megígért támogatásra tekintettel néhány hónapja Áder Já­nos, az Országgyűlés elnöke ünnepélyes keretek között el is helyezte már az új pálya alapkövét. Legutóbb a közgyűlés ismét egyetértett a váro­si sportcentrum keretében épülő műanyag borí­tású atlétikai pályához szükséges 40 milliós ön­rész biztosításával. A képviselő-testület fontos­nak nyilvánította, hogy ilyen minőségű létesít­mény épüljön a városban. A 40 millió forintot a 2000. évi költségvetése fejlesztési táblázatában szereplő autóbusz decentrum építésére szánt ke­retből rendelték átcsoportosítandónak. A testület ugyanakkor óvatos volt: ahhoz a fel­tételhez kötötte az önrész előteremtését, vagyis a 40 millió forint átcsoportosítását, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium hivatalos formában vállal­jon kötelezettséget a megígért támogatás folyósí­tására. Ismereteink szerint ez a dokumentum nemrég megérkezett a PSVK-hoz, vagyis az ön- kormányzati pénzügyi művelet végrehajtásának ezen akadálya elhárult. A pénztől függetlenül most mindössze csak az a gond látszik, hogy a be­ruházáshoz közbeszerzési pályázatot kell kiírni, és mire az lezajlik, a levelek lehullanak, vagyis fel­tehetőleg már nem lesz olyan meleg az időjárás, hogy a technológiai, előírások szerint a műanyag borítást fel lehessen vinni a pályára. Hacsak nem lesz hosszú idén mifelénk az indián nyár. ■ Iskolabővítés a Lámpás pataknál Tovább fejlődik és bővül a református iskolaközpont. Az építkezés városrendezési, szabályozási feltételeit megte­remtette az önkormányzat. A Baranyai Református Egyház­megye gimnáziuma és kollégiu­ma Engel János úti elhelyezése érdekében a Közgyűlés 1995-ben módosította az általános rendezé­si tervet. A kijelölt terület besoro­lását iparterületről intézményte­rületre változtatta, a fejlesztés ke­reteit pedig részletes rendezési terv jóváhagyásával állapította meg. Az intézmény a rendelkezésre álló területet felhasználta, további fejlesztési igénye, amely torna­csarnok létesítéséből, általános- és középiskolai tantermeinek bő­vítéséből áll, a terv keretei között nem elégíthető ki. A Lámpás pa­tak nyugati oldalán fekvő beépí­tetlen intézményterületek fel- használásával a fejlesztések meg­oldhatók. Mindezekhez olyan szabályozási terv volt szükséges, amely a vízfolyás két oldalán fek­vő intézményterületeket együtt kezeli, a funkcionális, kapcsolati kérdéseket rendezi. Az egyház­megye vállalta a tervezés költsé­geit, és a terv az igényeknek meg­felelően elkészült. A törvényben előírt egyeztető eljárás lezajlott, a véleményező államigazgatási szervek javaslata­it beépítették a szabályozásba, egyeztető tárgyalás tartása nem vált indokolttá. A tervet közzétet­ték a sajtóban, előzetesen meg­hirdetve és a kellő időtartamra. Észrevétel, kifogás nem érkezett. Az egyeztetett terv elfogadásával az FVM Dél-dunántúli Területi Főépítészi Iroda egyetért. A köz­gyűlés rendeletben elfogadta az új szabályozási tervet az iskola- bővítés érdekében. Közterület-nevek kerestetnek A 90-es évek utca és egyéb közte­rület, illetve városrész-átkereszte­lések időszaka már régen befeje­ződött. Olyannyira, hogy az új, il­letve a visszatérített régi elneve- zetések használatát már meg­szokta a lakosság. Ám szinte min­den évben adódnak újabb elneve­zési igények: főként a peremterü­letek fejlődése támaszt efféle kö­zös fejtörést a lakosság és az ön- kormányzat számára. Pécs Köz­gyűlése kulturális bizottságának állásfoglalása alapján a polgár- mesteri hivatal városfejlesztési fő­osztálya most közterület elneve­zését kezdeményezi a Pécs-Mu- rom, valamint a pécsszabolcsi sző­lőhegy és Pécs-Hird Kerékhegy te­rületén. A felkért szakértők adatgyűjtő munkáját segítendő, felhívással fordult a környéken érintett ingat­lantulajdonosokhoz, hogy a jel­zett területeken használt elneve­zések és egyéni javaslataik bekül­désével vegyenek részt a közterü­letek - a szándék szerint lehető­leg hagyományőrző - névadásá­ban. Ötleteket augusztus 31-ig a vá­rosfejlesztési főosztálynak címez­ve (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) lehet eljuttatni „Közterület elne­vezés” jeligével. DUNAIJMRE Áluborka „A mondott évnek idején,/ Hogy karácsony jött, holt szezon" - ír­ta Kis Testamentumában a vaga- bund középkori költő, Villon. No nem a kánikula ártott meg, és nem is a hőségből való elvágya- kozás juttatta eszembe az idézett verssort. Csupán a holt idény fo­galom gyökeréig igyekeztem leás­ni. A franciák ugyanis a telet ne­vezték morte saison-nak, a né­metek és a magyarok viszont a nyarat. A közös kritérium az idő­szak eseményszegénysége. Persze aki holt idényként em­legeti a nyarat, az csak a közélet és egyes hivatali munkák pangá­sát nézi. Erre az időre találta ki az újságíró szakma az uborka- szezon kifejezést. Ilyen tájt írhat­tak a témahiánytól megszorult hajdani zsurnaliszták az ubor­katermés rekorder példányairól. Nekem az idei pécsi közéleti holt szezon felemásnak tűnt. Igaz, ami igaz, a politikai élet szereplőit megtalálni kétes esélyű vállalkozás volt, és még az októ­ber elsejei időközi választás elő­készületei sem fodrozták különö­sebben a város közéleti tavacská­jának felszínét. Akadt néhány kedélyformáló szándékú sajtótá­jékoztató rég kipukkadt ügyek­ről, de ezek nem dobták fel a hangulatot. Volt viszont két olyan „kezdeményezés”, amelyek mellett nem lehet szó nélkül el­menni, és biztosra vehető, hogy lesznek még következményeik. Egy leleményes figura magát a sokat szereplő országgyűlési kép­viselőnknek kiadva szélhámos- kodott anyagi haszonszerzés cél­jából. Izgultunk, hogy hamar meglegyen, mert különben még sikerül aláásnia honatyánk, sőt általában honatyáink hitelképes­ségét. Aztán városunk civil alpol­gármesterére próbálta valaki rá­teríteni a gyanú vizes lepedőjét. Még a letartóztatásának esélyét is merészelte sugalmazni a sajtó­nak. Minderről csak a szóba jö­hető hatóságok nem tudtak, meg a célba vett áldozat. Megkockáz­tatom: az ilyesmit a magánélet szférájában durva rágalomnak tartják. Hogy a közéletben minek - netán taktikai fault-nak -, az majd elválik. Sikerként egyelőre csak azt könyvelhetjük el, hogy a képviselőt játszó szélhámost már fülön csípték. Nem tudhatom, ki hogy van vele, de az én gyomrom az efféle holt szezonos szaftos ügyek he­lyett inkább az uborkára szavaz. Pénz a Felsővámház utca burkolat-felújítására Egy darabig még araszolhatunk a gödrök között FOTÓ: MÜLLER A. A Felsővámház utca régóta na­gyon is indokolt felújításának el­ső üteme - a Katalin utcától a Vö­röskereszt utcáig terjedő szakasz - módosított tervek alapján még idén megvalósulhat. A kiviteli ter­vek, ha időben megcsúszva is, de elkészültek. A felújítás első üte­mének becsült költsége 25 millió forint. Ebből következően a kivi­telezésre közbeszerzési pályáza­tot kellett kiírni. A közgyűlés a Felsővámház utcai felújításhoz már korábban félretett 10 milliót a Jókai tér felújítási keretéből meg­toldottra további 15 millióval. Az első ütem teljesülése te­remti meg annak feltételeit, hogy jövőre a Vöröskereszt és Vadász utca közötti szakaszon megépül­jön a hiányzó csapadékcsatorna, elkészüljön az útfelújítás, vala­mint a Katalin utcától a Vadász utcáig terjedő szakaszon a gya­logút és a kerékpárút. Ennek a második ütemnek a becsült költ­sége 75 millió forint. Augusztus 23. nevezetes dátuma Korabeli forrásokból valószínűsíthető, hogy Szent István ki­rály 1009 augusztusában, feltehetően éppen 23-án Pécsett járt. A pécsi püspökség alapítólevele a legfőbb támpont an­nak behatárolásához, hogy mikor is történt Szent István megkoronázása. Az alapítólevél dátumából kide­rül, hogy István 1009. augusztus 23-án, uralkodásának 9. évében volt, tehát koronázása 1000. au­gusztus 22. és 1001. augusztus 22. között történt. A 11-12. század­ban vezetett királylajstromban fel­tüntették a magyar királyok ural­kodási évének, hónapjának és napjának összegét és ezt utólag az évszámokkal összekapcsolva be­vezették a zágrábi és váradi rövid krónikába. Eszerint a koronázás napja és a halál napja között 8 hó­nap és 14 nap telt el a naptárban. Mivel István halálának napja au­gusztus 15. volt, a koronázás nap­ját ezért lehet valószínűsíteni az 1001. január 1-jei dátummal. Az 1009-es évből ránk maradt István két oklevelének a fonto- sabbja a pécsi, amely a veszprémi püspökség alapítását elrendelő, ám később csak csonkán, megrö- vidítetten és megrontott formá­ban ránk maradttal szemben - az egyetlen számjegytől eltekintve - István király oklevelének hiteles szövegét adja vissza. E két okle­vélből az István korabeli egyházi és világi területi szerveződésekre nyílik lehetőség rátekinteni. A pé­csi oklevél például a négy várme- gyényi egyházmegyének a határ­folyóit adja meg a Duna, a Száva, a Bródnál belé torkolló Lisnice, Baranya és Somogy határán az Alma patak, a Tolnát határoló Lápa és Ozora (Sió) vizek, Fejér megye felé pedig Tápé és Zemony (Dunaföldvár) határolták. Az 1009-es egyházmegye ala­pítás azért is érdekes dátum au­gusztus 23.-val egyetemben, mert ez alkalomból Rómából Magyar- országra érkezett a pápa legátusa, Azo Ostia püspöke. Az ő tevé­kenységéről fennmaradt, hogy 1009 nyarán - talán épp az alapí­tó okirat keltekor, vagy az azt kö­vető napon Pécsett szentelt püs­pökséget. Szent Bonifác II. Hen­rik császárnak írt levelében szere­pel ez az információ. Feltehető, hogy István király - ha csak halaszthatatlan ügy más­hova nem kényszerítette, a pápa legátusával együtt 1009 augusztu­sának utolsó hetében Pécsett járt. Márpedig 1009. éppen a két hábo­rú közötti békeév volt István ki­rály uralkodása idején. Pécsett a Hungária úton épült új társasházban További információ: a 72/242-409 telefonon (SAVÁLLÓ ) CSAVAROK Postán, utánvéttel is! J Az előfizetés legegyszerűbb módja. A részletek miatt hívja a 06-80-209-089-es ingyenes zöld számot! 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom