Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-03 / 211. szám

® f® 2000. Augusztus 3., csütörtök B ARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Lesújtó egészségügyi adatok Megoldatlan a veszélyes hulladékok elszállítása és megsemmisítése A megyében különösen sok egészségká­rosító tényezővel kell számolni, illetve ellensúlyozni valamilyen módon ezek egészségre ártalmas hatásait. Az elmúlt években szinte állandó téma a megyei közgyűlésben is a környezet és az egészség kapcsolata, amelynek kapcsán már közmeghallgatások is voltak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nemrég átfogó tanul­mányt készített a megye környezet­egészségügyi helyzetéről. Baranyai körkép Dr. Feledi Éva, a Baranya Megyei Önkor­mányzat Egészségügyi Bizottságának el­nöke (képünkön) a legfontosabb, és mi­előbbi megoldást igénylő problémának a garéi veszélyes hulladék kérdéskörét, az uránbánya rekultivációját, és a Pécs nyu­gati részét érintő szennyvízelvezetést em­líti. Hozzáteszi, Garé esetében például a gond az, hogy a németországi és a bécsi égetők egyelőre még nem a megfelelő ütemben fogadják a veszé­lyes hulladékot, emiatt pe­dig a kármentesítés nem a tervezett módon halad. A bizottsági elnök ugyan­akkor kiemelte, a hidasi ve­szélyes hulladék-lerakónál kiszámíthatatlan, hogy a szennyezés mikor éri el a bonyhádi ivóvízbázist, ami ha megtörténik, beláthatat­lan károkat okozhat. Ezért a térség elsődle­ges közegészségügyi feladata az ivóvíznek a mérgező klórbenzol-szennyezéstől való megóvása. Az ÁNTSZ nemrég átfogó tanulmányt ké­szített a megye környezet-egészségügyi helyzetéről. Az anyagból kiderül, a települé­sek levegőminősége - Pécs kivételével „megfelelő” (a kén és nitrogén esetében a 24 órás határérték-túllépések aránya a vizs­gált időszakban 0 százalék, az ülepedő por esetében pedig a határérték-túllépések ará­nya 10 százalék alatti), a megyeszékhely azonban a „mérsékelten szennyezett” (a kén és a nitrogén esetében a 24 órás határ­érték-túllépések aránya a vizsgált időszak­ban 10 százalék alatti, az ülepedő por eseté­ben pedig 10-30 százalék közötti) kategóriá­ba tartozik. A felmérésből az is ki­derül, hogy a baranyai kútvizek 70 százaléka kimondottan veszélyes az egészségre, csupán a maradék 30 százalék nem igényel további víz­kezelést. Pécsett még a lakossági vezetékes ivó- vízellátás sem teljes kö­rű. Több ezer vezetékes vízzel ellátatlan la­kos él a megyeszékhelyen, ahol az egészsé­ges ivóvízzel való ellátás sem teljes mérték­ben megoldott. A Nyugat-Mecsek és a Mohácsi út kör­nyékén található közkutak vize fogyasztás­ra alkalmatlan, a kihelyezett tartályok szá­ma kevés - és télen nem használható, a csecsemők és a terhes anyák részére pedig az önkormányzat nem minden esetben biz­tosít palackozott vizet. A megye szennyvízközművei való ellá­tottsága alig haladja meg az ötven százalé­kot, ez azonban még mindig jobb az orszá­gos átlagnál. Szakemberek egybehangzóan állítják, amíg az EU-s csatlakozással kapcsolatban elkezdődött szennyvíz-közművesítési programok és pályázatok 2000 főben meghatározott lakossági limitje nem vál­tozik, addig a megye igen komoly hát­rányban van, és 70 ezer ember marad szennyvízközmű nélkül, ugyanis a 301 te­lepülésből 282-ben 2000-nél kevesebb a lakosság. A szennyvízközművei való ellá­tottság jelenleg pedig mindössze egy szá­zalékos. Baranya települései közül közel ötven- ben nincs megoldva a szervezett szemét­szállítás, ezek többsége Szigetvár térségébe tartozik. A jelenlegi műszaki, közegészség- ügyi és környezetvédelmi előírásoknak és követelményeknek a megyében csak há­rom szeméttelep felel meg. Komoly probléma lehet a későbbiekben . az is, hogy a Dél-Dunántúlon megoldatlan az egészségügyben keletkező veszélyes hulladék elszállítása és megsemmisítése, ugyanis jelenleg igen kevés az erre szako­sodott vállalkozás. Feledi Éva elmondta még, komoly tér­ségi összefogásra lenne szükség a problé­mák megoldásához, illetve ahhoz, hogy a települések végre felmérjék és tisztában legyenek saját környezetük állapotával. Ezenkívül érvényesíttetni kell az ide vo­natkozó jogszabályokat is, amelyeket nemigen vesznek figyelembe az önkor­mányzatok.- A megyei önkormányzatokra hárított környezet-egészségügyi feladatok ellátásá­ra, illetve a feltárt hiányosságok, valamint a környezet- és egészségkárosító tényezők kiküszöbölésére már nem biztosít elegendő pénzt az állam, így ennek hiányában csak a probléma feltárása lehetséges. A bizottsági elnök hozzátette, hogy bár különböző pályázatok, és uniós támogatá­sok útján hozzá lehet jutni bizonyos pén­zekhez, de például maguk a települési ön- kormányzatok is kivethetnének úgyneve­zett környezet-szennyezési adókat, amit aztán a saját környezetük védelmére fordít­hatnának. KAPITÁNY GERGELY BARANYA MEGYÉBEN KELETKEZŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK MEGOSZLÁSA B Veszélyességi fokozat Év I. osztályú (%) II. osztályú (%) III. osztályú (%) 1990 27 71 2 1991 29 69 2 1992 33 65 2 1993 35 63 2 1994 35 63 2 1995 41 57 2 Hírek röviden KISPÁL, KISLEMEZ. A szombati Sziget-koncerthez kapcsolódva holnap jelenik meg a pécsi Kispál és a Borz zenekar új maxi CD-je, amely a Hang és fény címet viseli. A kislemezen három olyan dal található, amely a szeptember 11-én a boltokba kerülő új nagyleme­zen is hallható lesz. A Hang és fény dalai remélhetőleg sűrűn forog­nak majd a rádiókban. (Id) TÁJÉKOZTATÁS TELEFONON. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az adóbevallási időszakban jól bevált „zöld számhoz” ha­sonló tájékoztatási módszert vezet be. A 06-60-550-440-es telefon­szám és a lakóhely szerinti irányítószám beütésével a Baranya me­gyei igazgatóság az ország bármelyik pontjáról elérhető lesz. A tele­fonálás költsége az ügyfeleket terheli. (k) DRÁVAPISKIN vállalkozik az önkormányzat, és az áfész által felha­gyott élelmiszerboltot az ÁNTSZ előírásai szerint felújítja csaknem másfél millió forintért. A korszerűsítés során kialakítják a mosogatót, a szociális blokkot, a szennyvízaknát, bevezetik a meleg vizet. Amíg tart a kivitelezés, egy kémesi vállalkozó látja el a falut áruval. ____________________________________________ lesi Fé lmilliárd a csatornára PÉCS^SZABOLCSFALU___ Ta lán még idén megkezdőd­het a 26 szabolcsfalui utcát, és mintegy 400 családot érin­tő szennyvízcsatorna-beru­házás, melynek költsége kö­rülbelül 500 millió forint. A munkálatokat várhatóan há­rom év múlva fejezik be. A Városi Víz- és Csatornamű Tár­sulat a hét elején szervezőbizott­sági alakuló ülést tartott a társulat bővítésére a szabolcsfalui Közös­ségi Házban. A szennyvízcsator­na-beruházásban érintett 26 utca lakói közül a legtöbben részt vet­tek az ülésen. A megbeszélésen elsősorban a hamarosan induló munkálatok részleteiről esett szó. Simorwvics Ferenc, a térség ön- kormányzati képviselője kérdé­sünkre elmondta, a családok több mint 90 százaléka kívánja a mi­előbbi csatornahálózat kiépítését, és ezért hajlandók kifizetni a száz­ezer forintos bekerülési költséget is. Kővágó László, a Városfejleszté­si Főosztály munkatársa a Dunán­túli Naplónak elmondta, rendelke­zésre áll a beruházáshoz szüksé­ges megfelelő anyagi forrás. Ab­ban az esetben, ha a közbeszerzé­si eljárás még idén befejeződik, azonnal neki lehet állni a munká­latoknak, ám az biztosra vehető, hogy legkésőbb jövő tavasszal már elkezdhetik az építést. Kővágó László elmondta, a munkálatok három ütemben zaj­lanak majd, a szennyvízcsatorna- hálózat kiépítése pedig körülbe­lül 500 millió forintba fog kerül­ni. K.G. Nincs orosz engedély Páva szakított a Délhússal A cég nem vesz részt a Foodapesten sem Közös megegyezéssel távozott a Délhús Rt.-től dr. Páva Zsolt (képünkön), a személyzeti ügyekért és a külkapcso- latokért felelős igazgató. A szakítás hátterében a vezetők között felmerült nézetkülönbség áll. Pécs- Az elmúlt év utolsó napjaitól dolgoztam együtt a társaság új ve­zérigazgatójával, Otmar Hoferrel A közös munka során egyre erő­sebben kibontakozott egyfajta kommunikációs nézetkülönbség kettőnk között, ami mind a napi gyakorlati ügyekben, mind pedig a vezetési filozófia eltérésében is megnyilvánult. Én ma is úgy gon­dolom, hogy a külső kapcsolattar­tásnak a cég működésének nehéz hónapjaiban is meg kell felelnie a Délhús hagyományainak, és a tár­saságnak eleget kell tennie köz­vetlen környezete elvárásainak. Vezetőtársam ezzel szemben egy szigorú, zárt kommunikációs rendről döntött. A több ponton is megnyilvánuló nézetkülönbség vezetett oda, hogy a távozás mel­lett döntöttem - nyilatkozta la­punknak a váratlan eseménnyel kapcsolatban dr. Páva Zsolt. A vezetők közötti vita vélhetően egyik csúcspontja volt az a döntés, amelynek értelmében a Délhús - évtizedek óta először - nem vett részt a Pécs Expón. Lapunk értesü­lései szerint a cég idén várhatóan távol marad a legnagyobb közép- kelet-európai élelmiszeripari szak­vásártól, a Foodapesttől is. Dr. Pá­va Zsolt, aki ezt megelőzően Pécs polgármestere volt, két évvel ez­előtt került a Délhús Rt.-hez. A ko­rábbi vezérigazgató, Zentai László távozását követően tavaly az év utolsó négy hó­napjában meg­bízott vezető­ként irányította a céget. Lapunk kér­désére válaszol­va a távozó igazgató el­mondta, egyelő­re még nincs új munkahelye. Az ősz folyamán gazdasági vonalon kíván munkát találni magának, reményei szerint Pécsett tud majd elhelyezkedni. Természetesen szerettük volna megszólaltatni Otmar Hofert is, a vezérigazgató azonban jelenleg szabadságát tölü. _______k.e. To vább keresik Zolikát Komló A több mint két hete édesanyjá­val együtt eltűnt, lapunkban is bemutatott Zolikát egyelőre nem találják. A Komló Városi Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályve­zetője, Váczi István lapunknak el­mondta, az ügy nyilvánosságra kerülése óta nagyon sok bejelen­tés érkezett, melyeket egytől egyig megvizsgáltak. A kisfiút so­kan Komlón vélték látni, ezért a rendőrök több lakásba és családi házba is becsengettek. Voltak, akik felismerni véltek személye­ket, akik a gyermeket gépkocsi­jukkal szállították, de eddig ezek az információk sem vezettek eredményre. Váczi István hozzá­tette: a vizsgálat tovább folytató­dik, az országos körözés érvény­ben van. A' rendőrség ezután is várja a lakossági bejelentéseket a komlói kapitányságon vagy a 107-es telefonszámon. d. g. Szigetvár Az orosz kormánytól még mindig nem érkezett meg a hozzájárulás ahhoz, hogy a város önkormányzata a vár elől a Turbéki temetőbe te­lepíttethesse át a szovjet ka­tonasírokat. Tavaly ősszel még arról döntött a testület, hogy a szovjet sírokat Pécsre telepíti át, és azok helyé­re pályázati pénzen kialakíttatja a millenniumi emlékművet és parkot. Idén februárban tudta meg a város vezetése, hogy Szi­getváron kell új, végső nyughe­lyét kialakítani, ha az orosz fél ehhez egyáltalán hozzájárul. A kérelem elment, ám válasz azóta sem érkezett. Pedig szorít az idő, mert szeptember elején a sí­rok helyén már avatnák az új emlékművet. Dervenkár Imre alpolgármes­ter múlt pénteken Budapesten az orosz nagykövettel történt sze­mélyes találkozáskor azt az ígé­retet kapta, hogy most kedden át­veheti az orosz fél hozzájárulását a sírok áthelyezéséhez. Az enge­dély helyett azonban csak újabb biztatást kapott: augusztus köze­péig megjön Moszkvából a ked­vező válasz. Most már minden csakis a moszkvai engedélyen múlik. Adott a költségeket fedező pályá­zati pénz, elkészültek az exhu­málás, az új sírkert, valamint a millenniumi emlékmű és park ki­alakításának tervei, kijelölték az átadási határidőt. Az eredeti el­képzelések szerint Bencsik István szobrászművésznek júniusban át kellett volna adni a síroktól megszabadított területet. A város vezetése reménykedik, és bízik abban, ha szeptember 10-én nem is, de legkésőbb október 23-án ünnepélyesen avathatják az em­lékművet és parkot. Egyelőre csak remélhető, hogy ez valóban így lesz. B. M. L. MEGKEZDTÉK A PÉCSI ZSINAGÓGA HELYREÁLLÍTÁSÁT. Az első ütemben a tetőszerkezetet, majd a díszítőelemeket javítják. Ezt követi majd a megfelelő csatornázás és a vízelvezetés. A zsidó hit­község kezdeményezésére elindult külső felújítás előreláthatólag két évet vesz igénybe. _______________________________fotőiműllera. Di sznók és rókák a városban A város egyes pontjain a helyi rendelettel ellentétes állat­tartás, míg a település mind több pontján a környéken je­lentős mértékben elszaporodott rókák ellen emelnek szót a lakók. A nyestekkel viszont nincs mit kezdeni. Siklós Az önkormányzat háziállatok tartásáról szóló rendelete ponto­san behatárolja, hogy hol, mi­lyen állat tartható, azonban akadnak, akik fittyet hánynak az előírásokra. Az ügyben - főként a környezetet zavaró szag miatt - már szólaltak fel a testületi ülé­sen, igaz, ott a gyűdi kerületben élők észrevételei kaptak hangot. Hasonló jelenség azonban még a belvároshoz közel is tapasztalha­tó, s a lakók a szomszéddal való perlekedés lezárását immár a hi­vataltól várják. Amint azt dr. Létai János al­jegyző érdeklődésünkre el­mondta, a polgármesteri hivatal a renitens lakóval szemben nem él azonnal a szabálysértési bír­sággal, először megpróbálják humánusabb módon az állapot feloldására bírni. E békés meg­oldás keretébe tartozik, hogy az illetőt felszólítják, meghatáro­zott időt biztosítva a szabályel­lenes tevékenység befejezésére - lévén egy sertés esetleg elad­ható, más telephelyre szállítha­tó, legvégső esetben leölhető. Csak amennyiben ez az eljá­rás nem vezet eredményre, ak­kor él a hivatal a súlyosabb szankcióval. A településen a rendeletellenes háziállattartás elszórt esetein túl a mind nagyobb számban a város belterületein kóborló rókák és nyestek adnak okot riadalomra és mérgelődésre. A rókák már a la­kóktól sem félnek, magyarán nem iszkolnak el az ember láttán, ugyanakkor jelentős károkat okoznak a háziállatok között. Legutóbb az egyik portáról 17 ba­romfit vittek el, illetve hagytak szétszaggatva a helyszínen - mindezt egyetlen éjszaka leforgá­sa alatt. Magyar László, a Táncsics va­dásztársaság elnöke a Dunántúli Naplónak elmondta, bár már több rókát kilőttek a városban, azonban ilyen eseteknél rendőri biztosítás is szükséges, a róka pedig nem arról „híres”, hogy be­várja, amíg bekövetkezik az a helyzet, amikor lőhetnek rá. Az pedig főleg a turisták szemében volna furcsa nyáron, ha puskaro­pogást hallanának nap mint nap. Amúgy a rókák az utóbbi idő­szak jól sikerült veszettség elleni védekezéséből adódóan nem je­lentenek veszélyt az emberre, il­letve éppen ebből az apropóból tudtak ilyen mértékben elszapo­rodni. Dr. Létai János érdeklődésünk­re elmondta, a hivatal már felvet­te a környékbeli vadásztársaság­okkal a kapcsolatot, s kérte tőlük az állomány csökkentését. Magyar László az esténként - például a belvárosban, a Dózsa utcában - kóborló nyestekkel kapcsolatban úgy tájékoztatott, a padlásokat, romos épületeket kedvelő állat védett, így ellene a rókákhoz hasonló fellépésre nincs mód, bármennyire is sajná­latos, tudomásul kell venni, hogy léteznek. K. J. s t

Next

/
Oldalképek
Tartalom