Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-21 / 229. szám

I 2000. Augusztus 21., hétfő-----------------------------------------------------------------------------­HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Sopianae felemelkedése A pécsi római kori temetőben most csak a mauzóleum és a Korsós sírkamra láto­gatható, de még az idén újra megnyitják a képregényszerű freskókat rejtő Péter- Pál sírkamrát és egy díszítetlen kamrát is. Az egykori élők és holtak városrésze körvonalai egyre jobban kirajzolódnak, bár a holtakról pillanatnyilag sokkal többet tudunk, mint a IV. századi lakott területről. Nagy talány viszont, hogy hol lehetett az Amphiteatrum? A dóm körül tavaly novemberben kezdődött el egy újabb ásatás, és a tervek szerint év vé­gére önálló múzeumként egy újabb sírkam­rával bővül a korábbi négy látogatható kam­rák száma. Az ásatás történeti előzményeit Katona Győr Zsuzsa régész (első képünkön) ismerteti.- Sopianae ókeresztény késő római teme­tője jól ismert a régészet előtt azóta, hogy 1716-ban a volt jezsuita gimnáziumnak, a mai ciszterci rendi Nagy Lajos Gimnázium építésekor rábukkantak az első festett sír­kamrára. Ennek azonban csak írásos nyo­mai vannak. 1782-ben a Szathmáry-palota felújítása­kor a székesegyház délkeleti oldalánál leltek rá az I. számú sírkamrára. Ez a Péter-Pál sír­kamra, melynek falain különleges képre­gény látható. így követik egymást a képek: bűnbeesés, Dániel az orosz- | lánveremben, Jónás a cet- hallal, három ifjú a tüzes ke- mencében, egy Madonna a ** il ábrázolás és végül Noé a V , bárka árbockosarában. A I ciklus jelentése, hogy bűnbe estünk, de az Úr akarata M mindenkor érvényesül a megmentésünkért. A ciklus­ban újdonság, hogy a ke­reszténységgel együtt megjelenik Mária is. A főfalon egy jelenetben Péter és Pál aposto­lok rámutatnak Krisztus nevére, a krisz- togramra is. A sír tehát nyilvánvalóan i. sz. 313 utáni, vagyis a kereszténység elfogadá­sát követően épült. Hazánkban a római kor i. sz. 430-ig tar­tott, azaz a IV-V. században volt Sopianae fénykora, amikor is élők és halottak városré­szeiből állt a település. A sírok alapján mint­egy öt generáció tagjait temették el itt, ösz- szesen 25-30 ezer embert. Az itt élők medi­terrán emberek voltak, nem túl magasak - az átlagmagasság 160 centi lehetett -, s át­lagéletkoruk sem haladta meg az 50 eszten­dőt. A temető a Püspöki palotától a Széche­nyi térig húzódik, illetve a mai Aradi vérta­núk útjától a Ferencesek utcájáig. Ebből 21 sírépítményt ismernek a régészek, s körül­belül 800 sír lett az idők folyamán feltárva. Sopianaeban az élők városa a Teréz utca, Zrínyi utca vonalától a Nagy Lajos király útig, az Irgalmasok útjától a Kórház térig húzódott, s 5-7 ezer ember élt itt. A nyugati határát egyébként máig nem ismeri senki pontosan. BB1 Milyen érdekességeket, sajátosságokat hozott az újabb sírkamrák feltárása? - erről faggattuk a mostani ásatás vezetőjét, Kárpá­ti Gábort (második képünkön).- Minden egyes sírkamra más és más. A sírtemplomok közt vannak nagyon hasonlók, de nagyon eltérőek is. Általában úgy néznek ki, hogy alul van egy pince, melyben a halott nyugszik, s ennek a falát többnyire freskók­kal, festményekkel díszítették. A pince fölé pedig kis emléktemplomot emeltek. Azért ér­demes mélyrehatóan foglalkozni a római sí­rokkal, mert a kegyeletet akkortájt igen magas fokon gyakorolták, még az egyszerű téglasíro­kat is ház alakúra készítették, melyeket le is cementáltak. Ezért találhatnak a régészek tel­jesen ép csontvázakat, tárgyakat, üvegeket a sírokban. A ruhákból legfeljebb a díszek ma­radnak meg, a fémes részek, ruhakapcsok. A tárgyak között leggyakrabban kozmetikai esz­közök, szemöldökcsipeszek, ékszerek sora­koznak. Bár azt is meg kell jegyezni hogy az általunk megismert sírkamrákat kivétel nél­kül kifosztották az évszázadok során. Más­részt a keresztényeknél szinte mindig vannak az utolsó vacsorára utaló jelképek: pohár, kor­só, tányér található a test mellett - a Korsós sírkamra is ilyen, ahol a sír fölötti fülkében egy pohár és egy korsó van a falra festve. A század elején a székesegyház víztelení­tésének munkálatainál egy Möller István nevű építészprofesszor több sírkamrára is rábuk­kant. A mostani feltárással együtt így öt sír­kamrát láthat hamarosan a nagyközönség. A legrégebben ismert a Péter-Pálos, ez lett az I-es számú, mellette nyugatra található a IV-es díszítetlen, keletre, a má­sik oldalán az V-ös szá­mú, melynek akkor csak az oldalát érintették, nem tárták fel, s elnevezték is­meretlen sírkamrának. A mostani feltárás nagy te­rületen zajlik, eddig hét új sírt találtak, januárban pe­dig egy csodaszép fémből készült krisztogramot, mely egy lámpának a tar­tozéka. A század eleji fel­tárásnál körülbelül 10 centivel mentek el a ritka lelet mellett. Előkerült most egy el­képesztően érdekes 16 méter átmérőjű medence is, amelynek a falát tiszta kerámiaagyaggal képez­ték ki, s a legnagyobb mélysége 8 méter. Vala­miféle vízmű lehetett, hasonlót tárnak fel a budai Sándor-palotában, s valószínűleg tö­rök kori. Az ismeretlen sírkamrának, az V-ösnek teljes egészében feltárták most a nyugati fa­lát. Nagyon érdekes alaprajzú kamra ez, a fel- tételezések szerint van egy központi négyze­tes tere, és elöl oszlopcsarnokba torkollik. 4- 5 méter széles és 7-8 méter hosszú kamráról van szó, amire a legújabb ásatási etapban, július elsejétől új sátrat szereltek. Remény van rá, hogy megmaradt valami a felépít­ményből és ép a sírrész is. Az ásatási munka a tervek szerint októberben zárul, és ha év végére sikerül előteremteni a megnyitáshoz szükséges 50-60 millió forintot, akkor a má­sik néggyel együtt ez is látogatható lesz. Az I-IV. kamrákat egyébként a munkák előtt már egyszerre is meg lehetett nézni. Sírkamrák egyébként egytucatnyi helyen láthatók Európában, de a pécsiek páratlan látványosságnak ígérkeznek, mivel az itt ta­lált kamrák rendldvül változatosak és nagy számban feltártak. A térségben a horvátor­szági Salonában (Split mellett) van hasonló, valamint Nisben, Nagy Konstantin születési helyén, de mindenütt csak egy-kettő van egy­más mellett, s a bemutatásuk sem megoldott. Az élők városából is Katona Győr Zsuzsa és Kárpáti Gábor tárt fel az elmúlt 25 év so­rán épületeket, köztéri helyszíneket. Ezt a belvárosi építkezések tették lehetővé, a Ke­reskedők Háza, a Jókai utcai új üzletek, az Ifjúsági Ház melletti Sopianae tér, a Matáv- központ, a Római Udvar kialakítása. Az 1900-as években még csak a helytartói Palatínus palotáról tudták, hogy a mai Nagy­posta területén állt valamikor. Kárpáti Gábor a leletek alapján most úgy vázolja Sopianae objektumát, hogy a fő tere a Matáv-épület alatt volt, itt köztéri szobor alapja áll ma is a pincében. A Matáv-parkolóban eredeti für­dő részletére leltek. A rómaiak nagyon sze­rettek fürödni, a Római Udvarban is meglel­ték egy 100 négyzetméte­res fürdő nyomait. Ugyan­akkor nagyon sok min­dent nem tudnak még a régészek a városról. Nem ismert például az Amphiteatrum helye. A cirkusz ugyanis kötelező volt akkortájt egy város­ban. Kárpáti Gábor feltéte­lezése szerint a mai Kór­ház tértől kicsit délre található az építmény, de teljesen feltöltődött a terület. A jövőt illetően a tervek szerint hamaro­san elkezdődik a Czinderi utca kutatása, ahol még előkerülhetnek római kori műem­lékek, a Jókai utcában is épül egy társasház, mely bővítheti Sopianaeról az eddigi isme­reteinket, miként a Nádor Szálló átalakítása is hozhat újdonságokat. A régészet nem olcsó mulatság. Csak az V-ös sírkamra 5x5x12 méternyi föld kiemelé­sét jelenti, ami kb. 6 millió forintba kerül. A hazai jogszabályok révén ott haladnak leg­jobban az ásatások, ahol a legtöbb a nagybe­ruházás, útépítések folynak, ugyanis a nagy építkezések összköltségének 9 ezrelékét kell régészeti feltárásra fordítani. Elvileg ez egy családi ház megépítésére is igaz, a 10 milliós ház után 90 ezer forintot ásatásra kellene ad­ni. Egy milliárdos építkezésnél pedig az ösz- szeg már 9 millió forint. Nem véletlen tehát, hogy az áruházak, üzletközpontok felhúzá­sakor találták meg Sopianae élők városának legfontosabb maradványait. Ha pedig az M6- os út is megépülne térségünkben, akkor akár Amphiteatrummal is gazdagodhatna Pécs. ____ MÉSZÁROS B. ENDRE 1716. Az első sírkamra megtalálása. 1782. Péter-Pál sírkamra megtalálása. Sopianae városával azonosítja Szalágyi István Pécset. 1804. Koller József kanonok publikációt ad ki a Péter-Pál sír­kamra falfestményeiről 1904. A helytartói Palatínus palota megtalálása 1913-1922. A Cella Trichora - háromkaréjos templom - és az l-IV. sz. sírkamrák feltárása (Möller István és Szőnyi Ottó) 1939. A Cella Septichora - hétkaréjos templom és a Kor­sós sírkamra feltárása - utóbbi látogatható (Gosztonyi Gyula) 1976-1977. A mauzóleum feltárása - látogatható (Fülep Fe­renc) 1988-1989. Sopianae téri, Kereskedők Háza alatti ásatások (Kárpáti Gábor) 1991. Római Udvar feltárása (K. G.) 1993-1994. Matáv-épület és -parkoló ásatásai (K. G. és Ka­tona Győr Zsuzsa) 2000. Az V. sz. sírkamra feltárása (K. G. és K. Gy. Zs.) DUNAI IMRE Bontott rend A kormány a büntető törvény- könyv módosítását, rendbon­tás néven új törvényi tényállás beiktatását kezdeményezi. Két évig terjedő szabadságvesztés­sel lenne sújtható az, aki nyil­vános rendezvényen a rendező rendfenntartásra tett intézkedé­sével szembeszegül. Csoporto­san vagy felfegyverkezve való elkövetés esetén három évig. Remélem, hogy a kormányt erre az elhatározásra nem az államfői beiktatáson történt el- híresült eset indította, amikor a leköszönő államfő képével álldogáló német nemzetiségi magyar állampolgárt vettek őri­zetbe a rendfenntartó szervek, miután az új elnök „hívei” ne­kitámadtak. Valószínűbb célnak tűnik az úgynevezett futball-huliganiz- mus megfékezése. Az időszerű­séggel nincs is bibi, csak hát mostanában olyan mindenre használatos módszer az új bűncselekmény kreálása, illet­ve a Btk. átírása, mint amilyen a középkori orvoslásban az ér­vágás és a purgálás volt. Ha va­lahol gond van, nosza igazít­sunk a büntető törvényköny­vön! Módosításainak a száma már messze meghaladja a fél­százat, ami a jogbiztonság szempontjából nem túl szeren­csés. S nem is igen tudom el­képzelni, hogy a rendbontás címszó alá tartozó cselekmé­nyek büntetésére ne lennének alkalmas törvényi tényállások. Azt inkább, hogy bevetésüket gyakran sikkasztja el a hivatal­ból eljárók és a hathatós politi­kusok szurkolóként dobogó szí­ve. Egy bűncselekményi tényál­lás pedig ezen aligha fog vál­toztatni. Különben is adódnak meg­előzésként hatásosabb eszkö­zök. Az MLSZ meg is találta ezek egyikét. A sógorok elleni barátságos válogatott meccsre olyan jegyárakat szabott meg, hogy csak úgy kongott a Nép­stadion. így nem is okozott gondot a közönség szemmel és kordában tartása. A módszer sajnos kevéssé al­kalmazható a népünnepélyek­re, amelyeknél mindenképpen a sokadalom a cél. Pedig abból a szempontból azért lenne ér­telme, hogy ami bőségesen és ingyen van - vagy legalábbis azt hisszük róla -, azt nem be­csüljük meg eléggé. Ez a deval­váció egyébként törvényeinkkel is könnyen megeshet. KOZMA FERENC Lajtabánság A bélyeggyűjtés kuriózumai kö­zé tartozik sokféle olyan helyi kiadás, amely különleges törté­nelmi időkre mutat. Ekként például külön bélyege volt az 1919-es baranyai szerb meg­szállásnak (többnyire az aratás sorozatot nyomták felül), de annak is emléke van, hogy a trianoni döntést sérelmezve, nem egészen nyolcvan éve Fel­sőőr lakói néhány hónapra ki­kiáltották az önálló köztársasá­got, a Lajtabánságot. (Ehhez majdnem rokonítható, de sok­kal komolytalanabb volt az, amikor a pécsiek egy színházi szeánsz után kikiáltották a Bá­ránya-köztársaságot.) Nos, nyolcvan évvel a felső­őri események után azt hal­lom, hogy szeretett szomszé­dunkban, Ausztriában is en­gedélyezték a kétnyelvű hely­ségtáblákat azokon a települé­seken, ahol a lakosság leg­alább harminc százaléka nemzetiségi, és ekként Felsőőr neve is odakerült a német Oberwart alá. Maga az ese­mény szívet melengető (már akinek), s az idők múlásának (hát ennyi évet kellett várni rá?) furcsa igazságszolgáltatá­saként ma már Őrség központ­jának neve magyarul is olvas­ható a faluvégeken. A neveze­tes esemény kapcsán megszólí­tott felsőőri asszony a névtáb­laváltáshoz csak annyit fűzött hozzá, hogy ennek hatására talán gyerekeik is bátrabban kezdik majd a magyar nyelvet tanulni. Maga az esemény, s az ese­mény kommentálása (az asz- szony szavai) azonban elgon­dolkoztató. Nem tudom, hogy feltűnik-e, de ilyesmit eddig más régiókból hozott felénk szél. E lajtabánsági kései ma­gyarítás kapcsán az erdélyi és felvidéki névtáblaharcokba edzett közvélemény rádöbbent­het, hogy nemcsak a „Vatra” politikusai által felbőszített nagynemzeti Romániában vagy Meciar szlovák földjén ne­héz magyarnak lenni, hanem a nyugati határ mente demok­ráciái sem hajbókolnak a nem­zetiségiek előtt. S bár igen jó a viszonyunk Ausztriával (a Haider-ügy után is elsőként mi kezdtük olvasztani a nemzet­közijeget), náluk sem volt könnyű a falutáblák átfestését megejteni. hetedik oldal HOLNAP Riport Újra reneszánszát éli az ősi gyökerű asztrológia. Vezető nyugati politikusokról derül ki, hogy alkalmaztak aszt­rológus tanácsadókat. Ná­lunk is van már mindenféle formájú asztrológiai tanács­adás. Párválasztás és alkal­mazás dőlhet el csillagje­gyek szerint. Portré A vadászkutyák szerelmese. Dr. Herger László majsi pol­gármester és gazdasági ve­zető szerint aki az embere­ket szereti, akar és tud ve­lük foglalkozni, annak az állatokkal sincs semmi gondja. Portré A millenniumi himnuszt megírta A zongora előtt érzi jól magát igazán, naponta legalább há­romórányit játszik a billentyűkön. Új és régi dallamokat. Ha föltekint, a szemben lévő falon egy oklevél, amit Kodály Zoltán dedikált, és természetesen egy fénykép is a mester­ről. Az 1960-as év kiugró sikert hozott.- Egy rádiós hangfelvétel is igazol­ja; Kodály nagy szeretettel beszélt a mágocsiakról.- A kórusom ötvenhat utáni si­kerei közül az egyik legnagyobb; az egri fesztiválon aranyérmet ka­pott, ami a legnagyobb elismerés volt akkoriban. Kodály megláto­gatott minket, s végighallgatva a produkciót a maga szokásos nyu­galmával megszólalt: „Sokfelé jár­tam, s kórust meghallgattam, de többnyire mindig valami csalódás ért. Most is csalódtam. ” - Itt egy kis szünetet tartott, s engem ki­vert a veríték. De aztán elmoso­lyodott, és így folytatta: „Ám itt nagyon kellemesen csalódtam!” S mi lettünk az országban az első kórus, akik orgonája mögé, mindig megnyu­godott a lelkem. Ám ha a sebek be is gyógyulnak, a heg megma­rad.- Nem kéne ilyen szomorúnak lennie.- Valójában nem is vagyok, mert mindig akad e küzdelmes úton valami, ami örömet okoz. Csak ki kell várni. Mondhatok egy felvehettük a mester ne­vét.- A zene gyermekko­rától vonzot­ta, sok egyházi és világi művet írt, még operettet is.- Nehéz sorsom volt, s ahogy leülhettem a mágocsi templom Balatoni Mátyás karvezető és zeneszerző 1918-ban született Mágocson. Tanult egy Bécsújhely melletti gimnáziumban, járt papi szemináriumra, majd a Pázmány Péter Tudományegyete­men végzett néhány szemesztert. A mágocsi kórus az ő vezetésével szerzett országos hírnevet. Nős, két lánya van. példát? Az egyik 1940-ben, a bécsi döntés idején komponált Áve Máriám tavaly egy dalversenyen Moszkvában kapott díjat. A mási­kat Stuttgartban, Münchenben adták elő, s nagy sikerrel mutat­ták be Erdélyben is. Legutóbb a pécsi második világháborús em­lékmű avatásakor énekelte az énekkar az alkalomra írt rekvie­met és adták elő a fúvósok a gyászindulómat.- Most elkészült egy millenniu­mi himnusz és induló is.- Ilyen öreg­embert, mint en­gem is inspirál a történelem. A himnuszt vegyes karra és zenekar­ra írtam. Eljátsza­nék belőle néhány taktust a zon­gorán, ami nem adja vissza teljes­ségében, de azért csak figyeljen. A kezdésnél lassú és a gyors ré­szek váltakozásával próbálok utalni egyrészt arra a sokféle bá­natra és gyötrődésre, amiben e népnek része volt, másrészt azok­ra a boldog, sikeres napokra, amelyek jó érzéssel tölthetik el az embert. _____KOZMA FERENC A feltárás jeles időpontjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom