Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-19 / 227. szám
Hl 2000. Augusztus 19., szombat HÁTTÉR - RIPORT Űj Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Jelkép, melynek tisztelete Istennek szól Az esztergomi születésű Szent István királyunk koponyájának felső részét évszázadok óta a dubrovniki domonkosok kolostora őrzi, s itt őrizték a Szent Jobbot is, amíg a XVIII. században véglegesen visszakerült Magyarországra. Államalapító királyunk koponyájából azonban másutt is őriznek részeket; Zágrábban, Székesfehérvárott, Kalocsán és Esztergomban is akad egy-egy csontdarabka. A dubrovniki ereklye egy esztendőre hazatért, s a Szent Jobb mellé került, illetve további tárgyalások folynak arról, hogy mi kéne ahhoz, hogy végleg hazatérjen. A koponyadarab legendája; erre esküdve fogtak ismét össze a hazai rendek a tö- rökdúlás idején. A kérdés kézenfekvő: vajon hogyan kell tekintenünk az ereklyékre, hogy alakult ki e kultusz a keresztény egyházon belül, amikor az ószövetségi szentírás arról beszél, hogy „faragott képet ne csináltass magadnak”, bálványt ne imádj? Vajon melyek a környékben, szűkebb pátriánkban fellelhető legtöbb figyelmet érdemlő ereklyék? Erről kérdeztük Mayer Mihály pécsi megyés püspököt, aki elöljáróban elmondotta, hogy az egyház első századaiban, amikor még zsidó-keresztények voltak többségben, akkor az ószövetségi tiltást jobban betartották, félve, hogy a pogányságból megtértek megint csak bálványokat kezdenek majd e képek által tisztelni. De már a II.-III. századi katakombákban láthatunk szentképeket, a IV. századból pedig közeli példa a pécsi keresztény sír- kamra, mely képekkel volt telítve. A katakombákban is ábrázolni kezdték a jó pásztor Jézus Krisztust, aki vállára veszi az elveszett bárányt, s visszaviszi a nyájba.- Hogyan alakult ki az ereklyék tisztelete?- Az első időben - mivel többnyire a katakombákban, a föld alatti kriptákban miséztek -, egy-egy márványlapot helyeztek az ott nyugvó vértanúnak a koporsójára és az szolgált oltárnak. Ebből a gyakorlatból fakad a vértanúk tisztelete, azoké, akik Jézus Krisztusért meghaltak, egyre élőbb és elevenebb lett az egyházban. Ezek a vértanúk tanúságot tettek a természetföEreklyék egyházmegyénkben löttiről a szeretetük által, ezért mondja Szent Jeromos azt, hogy tiszteljük a vértanúk ereklyéit és imádjuk azt, akinek vértanúi. Tehát nem a vértanúkat imádjuk - s erről olykor a protestáns egyházak szeretnek megfeledkezni -, hanem Istent, hiszen az ő vértanúiról van szó. A szent nem közvetítő az Isten felé vezető úton, hanem csak segítség arra, hogy nyitottabb legyek Isten világára.- Miből lehet ereklye?- A szenteknek a csontjai, a ruhái, a használati tárgyai, koporsói vagy mondjuk Jézus Krisztus keresztfája, mind-mind ereklyeként szerepelhetnek. Az első osztályú ereklyéket abszolút kultusszal vesszük körül. Akadnak másodlagos, sőt harmadlagos ereklyék is, utóbbiak azok a tárgyak, ruhadarabok amelyeket a szentnek az ereklyéihez érintenek. Az ereklye jelkép, tisztelete nem a csontdarabnak, ruhának, használati tárgynak szól, hanem Istennek. Ekként, ha valaki meg is hamisítaná az ereklyét, nem hamis a vallásosságunk akkor sem, ha egy hamis ereklye tisztelete vezetne az Úristenhez. Mondanék egy aacheni példát. Amikor ott felmutatják az ereklyét és azt mondják; ez Mária ruhája, akkor nem azt kell érteni ez alatt, hogy Mária ebben a ruhában járt, hanem azt, hogy ez a ruha jelképezi a Máriától született Jézus Krisztust. A torinói lepel pedig azt jelképezi, hogy Jézus meghalt értünk. Példaként szoktam említem, hogy ha valaki egy hajtincset őriz gyermekétől, édesanyjától, akkor a hajtincsnek azért van különleges értéke, mert valakire mutat. Ezért az ereklye a vallásos ember számára sokkalta nagyobb érték, mint másnak, a csak a történelmi hősre, nagyságra tekintő embernek.- Számunkra kiemelkedő ereklye a Szent Jobb.- Mivel az első király, aki az országot a templomok építésével, szerzetesek letelepítésével, a keresztény kultúrának a megalapozásával az Istenhez vezetett, ezért Szent István ereklyéi is az irányt jelzik számunkra. A középkorban amikor a szentek tisztelete nagyon előtérbe kerül, az egyházak igyekeztek minél több ereklyét szerezni adományozással, ámbár néha még pénzért is vásárolták, ami visszaéléshez is vezethetett. Lopták, hamisították az ereklyét, hogy eladhassák. Egyébként az ereldyék magas számát az magyarázza, hogy a legutóbbi vatikáni zsinatig minden oltárban kötelező volt legalább két szent ereklyéjét elhelyezni, de ma már erre nincs szükség. A magyar szentek ereklyéiből külföldön Lengyelországban, Csehországban és főleg a horvátországi Dalmáciában őriznek számos darabot. KOZMA FERENC A Szent Jobbot utoljára 1988-ban láthatták Pécsett fotó! laufer László A pécsi egyházmegyében is számtalan ereklye található. Felsorolásuk lehetetlen, de a sorból hányat érdemes kiemelni. Árpád-házi Szent László ereklye Pécsett található, Árpád-házi Szent Erzsébet ereklye pedig Kárászon. A pécsi bazilikában, az egyházmegye főtemplomában a Szent Mór-kápolna őrzi Szent Fausztinusz teljes csontvázát. A pécsi egyházmegye kis ládikájában több ereklye van; itt őrzik Szent Ilona ereklyéjét is. Grábócon Szent Borbála ereklyéje található. A závodi templom mellékoltárában tizennégy szent ereklyéjét őrzik; Balázsét, Györgyét, Achatiusét, Erasmusét, Vitusét, Margitét, Kristófét, Pantakonét Cyrákiuszét, Egye- dét, Eustachét, Dénesét, Katalinét és Borbáláét. De Závodon található Szent Benedek (nem a rendalapító) teljes csontváza is. Néhai Cserháti József püspök pektoráléjában (keresztjében) X. Pius pápa ereklye van. A magyar települések névadója István király, az államalapító, az egyházszervező emlékét és nevét, több sok évszázados múlttal rendelkező településünk őrzi. Több település még legendát is szőtt nevének eredete, a szent királlyal való kapcsolata köré. Királyszentistván a veszprémi vár közelében található. A lakosság azt tartja, hogy Szent István itt aratott győzelmet Koppány felett. A szent név felvétele általában a tatárjárás után terjedt el, így a XIII. században már feltételezhetően létezett a település. Szentistván a Borsod megye szélén fekvő, három matyó település egyike. A falu egyetlen temploma a római katolikus barokk templom, amelyet 1763-ban szenteltek fel, védőszentje Szent István, a főoltárkép is a királyt ábrázolja. Bakonyszentkirály a cseszneki vár tövében meghúzódó kis település. Első neve Szentkirály volt, ‘az 1700-as években Magyarszentkirályként találkozhatunk vele a történeti leírásokban, hogy megkülönböztessék a szomszédos Németszentkirálytól. Végül 1926- ban egyesítették a két települést Bakonyszentkirály néven. Szentkirályszabadja a harmadik Veszprém megyei község, amely nevében viseli az államalapító emlékét. Egy 1269-es jegyzék már Szabadé néven emlíü. A király szabadjai azok a harcosok voltak, akik királyi földeket kaptak lovas szolgálatuk fejében. A hagyomány szerint e kiváltságot Szent Istvántól kapták, ezért később Úrszabadi, majd a XV. századtól a Szentkirályszabadi nevet viseli a település. Kerkaszentkirály Zala megyében a Kerka folyó partján, csaknem a szlovén határ mentén található. Első írásos emléke 1322-ből származik. Évszázadokon keresztül a település nemesi birtok volt. A XIX. század utolsó harmadában már saját iskolát és templomot épített a falu népe, amelyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Szentkirály a Duna-Tisza közén fekszik. Neve már 1354-ben egy adománylevélen szerepel. Sokáig Kecskeméthez tartozó puszta volt, de önálló nevét mindvégig megőrizte 1952-ben lett önálló község, de korábbi nevét Lászlófalvára változtatták. A községben tovább élő hagyomány győzelmeként, 1987-ben sikerült kiharcolniuk, hogy régi nevüket - Szentkirályt - visszakapják. Védőszentjük kultuszának ápolását tanúsítja Szent Istvánnak a falu temploma előtt álló bronz szobra. Szentistvánbaksa a Hernád folyó mellett fekszik. Egy 1318-ból származó oklevél várjobbágyi birtokként, egy későbbi már királyi birtokként említi. A Baksa nevet a hagyomány a baksózóból eredezteti, a juhtenyésztők ugyanis a kiselejtezett és levágott állatokat kádakban sózva tartósították. A falu idők viharában elpusztult templomának védőszentje Szent István volt. Rinyaszentkirály a nevében szereplő somogyi folyócska mellett található. A XIII. században egy pápai tizedjegyzék Senthkyral néven említi. Nevét a Szent Istvánnak szentelt templo- ma után kapta.________________■ Keleti szentté avatják Szent Istvánt Egyháztörténeti jelentőségű bejelentésre készül a konstantinápolyi pátriárka a magyar államiság millenniumi ünnepén, augusztus 20-án. Államalapító Szent Istvánt pátriárkái és zsinati határozattal felveszik a keleti ortodox egyház szentjei közé is. Ez a példa nélkül álló esemény bizonysága annak, hogy Magyarország az elmúlt ezer évben kivívta mind a nyugati, mind a keleti kereszténység elismerését. Legnagyobb tiszteletnek örvendő királyunkat 1083-ban, halála után 45 évvel, augusztus 20-án avatta keresztény szentté VII. Gergely pápa. Elei még a pogány hit szerint éltek, s István is pogányként született, de már a krisztusi vallás szellemében nevelkedett. Megke- resztelése után szigorúan tartotta magát hite szabályaihoz, s ezt országa népétől is megkövetelte, tudván: a magyarság fennmaradása múlik a kereszténység felvételén. Trónjának elismertetéséhez a római pápától kért és kapott koronát. Esztergomban, 1001. január 1-jén koronázták királlyá. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta: az államalapító királyt az augusztus 20-i ünnepség keretében deklarálja szentként I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka. A történelmi lépés a konstantinápolyi egyetemes patriarchátus szuverén döntése volt, s a másfél évig tartó kanonizációs folyamatot Michail Sztaikosz bécsi görög metropolita vezette. Az 1054-es egyházszakadás óta nem volt példa arra, hogy nyugati keresztény szentet az ortodox egyház is elfogadott volna. Ez alkalommal a görögkeleti egyház oltárra emeli Hierotheost is, aki a honfoglalás után az első püspök volt magyar földön.- A Szent István-napi ünnepségre 62 év után először érkezik pápai legátus Magyarországra Angelo Sodano bíboros személyében. - emelte ki Semjén Zsolt.- Ez ritka eseményre is alkalmat ad: az augusztus 20-i egyházi ünnepség keretében találkozik majd a konstantinápolyi pátriárka és a szentatya küldötte.- Pápai legátus csak különlegesen ünnepélyes alkalmakkor jelenik meg egy-egy országban, így most nálunk, az ezeréves államiság ünnepén. Ez rendkívüli megtiszteltetés számunkra, mivel a magas rangú küldött által maga a pápa fejezi ki tiszteletét a magyar millennium iránt. A szentatya személyesen azért nem látogathat hazánkba, mert a szentévben, - vagyis a kereszténység 2000 éves nagy jubileumán - csak a zarándoklat idejére hagyja el a Vatikánt. Tiszteletére a szentvárosban szeptember 23-án magyar előadókkal koncertet tartanak, amelyen az egyházfő maga is megjelenik. A hangversenyen a magyar államfő és a miniszterelnök is részt vesz. ■ hetedik oldal HÉTFŐN Riport Sopianae felemelkedése. A pécsi római kori temetőben most csak a mauzóleum és a korsós slrkamra látogatható, de még az idén újra megnyitják a képregénysze- rű freskókat rejtő Péter-Pál sírkamrát. Az egykori élők és holtak városrésze, az öreg Sopianae körvonalai egyre jobban kirajzolódnak. Portré A millenniumi himnuszt megírta Balatoni Mátyás kar vezető és zeneszerző, a nagy hírű. mágocsi kórus megalapozója szerint ha a sebek be is gyógyulnak, azért a helyükön a heg megmarad. Tegnap, augusztus 18-án délelőtt 11 óra után Szentkereszti István Hásságyon élő fafaragó kezet foghatott volna a miniszterrel Budapesten, az Iparművészeti Múzeum aulájában, ám ezt a dicsőséget fiaira hagyta. Ő maga ekkor már London felé repült, hogy művésztársával együtt részt vegyen a londoni Magyar Kulturális Intézet millenniumi ünnepségén. Vitte munkáit, maga készítette szép szerszámait, hogy élőben reprezentálhasson egy olyan tevékenységet, amely 2000- ben már szinte anakronizmus. Szentkereszti ugyanis - nőmén est omen - a fröccsöntéssel és számítógéppel irányított eszterga- és faragógépek alkotta tárgyak világában, a két remegő kezével, apró kéziszerszámokkal, időtlen ideig kapirgálja a fát. Közben beszélget vele. Megkérdezi, hát te hogy akarod? Na majd úgy csináljuk, hogy jól álljon neked. A fa hálás megadással még ötleteket sugall. Érük egymást. A fák is szeretik az éhes, folytonos pénzzavarral küzdő faragót. A testvérüknek érzik. Kölcsönös az empátia, hisz a mester szinte révülésben farag. Az ész csak ellenőrzi, amit a szív diktál. Azt hiszem a nemes fák között elterjedt a hit, hogy aki első élete elmúltával Szentkereszti faragókéseitől műtárggyá válik, a mennyországba jutott. A fák így üdvözülnek. Ne higgyék, hogy túldicsérem. Sőt, nincsenek szavaim. Többször voltam tanúja a részfolyamatnak, hogy organikus formái mint születnek. Sokat meditáltam, hogy a használati tárgynak tűnő művek miért tűnnek inkább rekvizitu- moknak? Az embernek nincs szíve használni őket. Kivéve a gondolkodó székeket, amelyek életerőt sugárzanak, ha beleülsz. Egyszer Magyarlukafán nyithattam meg a kiállítását. Az utolsó pillanatban még rendezte a. tárlatot. Utoljára jött meg egyik barátja tulajdonában levő étkezőasztala a székekkel. Az autóból István először egy vastagabb pokrócfélét hozott be, a földre terítette. Erre került tetejével a föld felé az asztal lapja. A behozott lábakat a helyükre ü- lesztette, majd a láb ég felé meredő végére kelmét tett s ezen át verte be egy nagyobb deszkadarabbal - nem kalapáccsal, a lábakat a helyére. Véletlenül sem engedte, hogy az asztal bármely része durva közeggel érintkezzen. Sokan a feleségüket sem óvják így. Igaz, Szentkereszti 17 éve magányosan él. Csak a fákat babusgatja. Eredetileg üzemmérnök, de 1990- ben feladta a műszaki pályát. 1985-ben, negyvenévesen faragta első tárgyát kölcsönszerszámmal. Két év múlva már elkészítette saját, gyönyörű szerszámait. 1988-tól intenzíven farag, 1989-ben berobban a szakmai köztudatba. A megyei népművészeti kiállításon nívódíjat, az Országos Faragó Pályázaton fődíjat, Kapoli Emlékdíjat, az Országos Népművészeti Kiállításon Aranyplakettet kap. Decemberben a Népi Iparművészeti Tanács faragó népi iparművésznek minősíti. 1991- ben Hásságyra költözik, csak a faragásnak és tanítványainak él. ’94-ben itt az arra vetődő látogatók számára állandó kiállítást rendezett. Díjak és fődljak azóta is jöttek rendre. Néha a megrendelések is. Ám evvel a „technikával” nem lehet annyit termelni, hogy tiszta vízen kívül a félszáraz kenyérre is jusson. Föladhatta volna néha a minőséget, készíthetett volna egy-két géppel esztergált, eladható használati tárgyat. De István nem e világból való, ahogy a neve is jelzi: Szentkereszti. Végre a Népművészet Mestere lett. De több annál. Nem a hagyományos díszítőmotívumokat faragja újra. A régi falusi mesterek technológiájával mai szakrális tárgyakat alkot. Egész életműve olyan, mintha a millenniumra találták volna ki. Pántlikák nélkül, a szellemiséget sűríti, s nem fogalmaz jelszavakat. Bükkösdi László A fák vőlegénye