Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-18 / 226. szám

ií| 2000. Augusztus 18., péntek BÁRÁNY 1 I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Műkincsek veszélyben Minden tárgy, főként ami nem szervet­len anyagból készült, folytonos karban­tartásra szorul. A megyei múzeumi anyagra, amely körülbelül 750 ezer, többnyire pótolhatatlan műtárgyból áll, milliókat lehetne fordítani. Ám az el­múlt évekhez képest a pályázati lehető­ségek is egyre szűkültek, így komo­lyabb műtárgyvédelmi programokra nincs pénz. Baranyai körkép Nemcsak riasztóberendezések, sokszor ki­tartó fizikai munka, esetenként sok-sok ve­szélyes vegyszer kell a műtárgyvédelem­hez. Ha valamilyen fából, bőrből, textilből, papírból készült darabot fertőzés ér, az vi­haros gyorsasággal átterjedhet a többi, nagy értékű muzeális anyagra is, különösen ak- kor, ha a kevés hely miatt " zsúfolásig telt raktárakban, Iji’iäPI mostoha körülmények kö- rár°ln‘ őket. Az egyik legfontosabb feladat a jjSjPljl^fciS már meglévő gyűjtemények védelme, a konzerválás, a ML--------mm restaurálás. A faanyagot a sz uvasodás fenyegeti legin­kább, a többit a rossz klimatikus körülmé­nyek okozta hatások, a nedvesség, a szá­razság, a por veszélyezteti. A Janus Pannonius Múzeum pécsi anya­gai közt a legnagyobb probléma a fest­ménykincs helyzete, de ezen csak a Papnö­velde utcai épület rendbe hozása, kiállító­tér, „műtárgybarát” raktárkömyezet kialakí­tása segíthet. A többi helyszínen minden évben elvégzik a fertőtlenítéssel kapcsola­tos teendőket, idén például a Zsolnay min­ta- és dekorkönyvanyagon végzett üyen munka volt az egyik legnagyobb feladat. A legjelentősebb restaurátori programot a pécsváradi millenniumi és régészeti kiállí­tás tárgyanyagának restaurálása jelentette. Mint a műtárgyvédelemért felelős igaz­gatóhelyettes, Miilei Ilona (képünkön) el­mondta, azokra a nem pécsi kiállítóhelyek­re is nagy figyelmet fordítanak, ahol a Bara­nya Megyei Múzeumok Igazgatósága szak­felügyeletet lát el. Néhány hét múlva a sely- lyei Kiss Géza Múze­Védekezni persze nemcsak a molyok, hanem a tolvajok ellen is kell. Az utóbbi idők lopásai mutatják, hogy a betörések jó része tudatos, különlegesen értékesnek számít például az évekkel ezelőtt köddé vált pasztellkép Rippl-Rónai Józseftől, illet­ve a Pátzay Pál-féle kisplasztika, de a tava­szi szigetvári tolvajlásban is vagy 20 milliós értéknek kelt lába. Eredmény, hogy a um lesz soron, ahol a textilek és a bőrök el­helyezéséről kell dön­teni, illetve a talpas ház jelentős néprajzi anyagát kell megvéde­ni a kártevőktől. Nagy gond itt a megrongáló­dott, befóliázott zsúp­tető, amelyet még a tél előtt ki kell javítani, különben beázhat, gombásodhat, és tönk­remehet a gyűjtemény. Ófalun, Vajszlón, Bakócán, Mecseknádasdon, a szigetvári várban már rendben vannak a helyi anyagok, s az ápri­lisi betörés óta Pécsre menekítették a szi­getvári váróstörténeü múzeum tárgyait is. A konzerváló műtárgyvédelemre jelenleg csak pályázati úton szerzett pénzekből, il­letve az intézményi költségvetés lecsípett filléreiből fordíthat valamennyit a múzeum, szerencse, hogy a korábbi években ameny- nyi vegyszert, gépet, speciális porszívót be lehetett szerezni, azt megvásárolták. Utoljá­ra igazán tisztességes pénzt, mintegy 2 mil­lió forintot három évvel ezelőtt nyertek pá­lyázaton. Nehezíti a helyzetet, hogy a múzeumot sújtó létszámleépítés során egy gyűjteménykezelőtől is búcsút kell venni. Múzeumban őrzött kincsek 12 ezer darabos képzőművészeti gyűjtemény, festmény, szobor, grafika, érem, emellett 15.700 darabból álló iparmű­vészeti anyag, Zsolnay-kerámia, bútor, szőnyeg 300 ezer darab régészeti lelet, kerámia, fém- és üvegtárgy 34 ezer darab népi kultúrához kapcsolódó tárgy 78 ezer darabos gyűjtemény újkori és legújabb kori nyom­tatványból, plakátból, fényképből, viseletből, zászlóból, fegy­verből, háztartási eszközből 250 ezer darab rovarpreparátum, ásvány, kőzet, őslénytani anyag és gomba . 12 ezer darabos néprajzi és 6 ezer darabos helytörténeti gyűjtemény a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban Kincstári Vagyoni Igazgatóság jóvoltából ide legalább riasztórendszert sikerült felszerelni. Egy éve a mecseknádasdia- kat is meglopták, a kár 650 ezer forint volt. A szakemberek időnként már csak azért is felkeresik a pécsi vásárt, nem bukkan-e fel valamelyik tárgy a régi­ségpiacon. Az igazgatóhelyettes közölte, hogy a behatolásjelző rendszerek telepítése gya­korlatilag mindenhol megtörtént, ám mivel néhány tárgyat fényes nappal vittek el, az őrzés ugyanolyan fontos feladat, mint ko­rábban. Információink szerint a meglévő biztonsági rendszerek működtetése is ki­tesz 2-3 millió forintot. Hosszú út a szakértőig Pécs-Budapest Milliós tartozás a megyeszékhelyen A többség tudná, de nem akarja fizetni a közös költséget Amint arról korábban be­számoltunk, kételyek me­rültek fel a pécsi Régészeti Múzeumba leadott, szenzá­ciós leletnek gondolt görög váza eredetiségét illetően. A pécsi szakértők véleménye szerint a teljes egészében épen maradt antik tárgy a Krisztus előtti első-második századból va­ló, amit azonban - fényképek alapján - a Szépművészeti Múze­um ókori gyűjteményének veze­tője megkérdőjelezett, mond­ván, hogy az edény mintázatá­ban két különböző technika jel­it, lemzői keverednek. A vitát tisztázandó a leletet két héttel ezelőtt Budapestre szállí­tották, ám mint lapunk megtud­ta, az egyedülállónak vélt váza még mindig egy minisztériumi dolgozószobában várja sorsa to- , vábbi alakulását. A vizsgálódó, s hozzáértő szemek pedig csak a jövő héten vehetik górcső alá a letűnt korok tanúját. MÁTÉ B. Országos adatok szerint hetvenezren rendszeresen tartóz- nak, illetve elmaradnak a közös költséggel. Az országban eddig másfél milliárdos tartozást halmoztak fel a három- százezer lakásszövetkezeti, és több mint egymilliót a tár­sasházi lakásokban élő adósok. Pécsett is több ezer azok­nak a száma, akik nem tudják befizetni a pénzt. PÉCS A megyeszékhelyen egy átlagos, 50 négyzetméter körüli lakás ese­tében körülbelül havi 4000-6000 forint között van a közös költség. Ennek összege azonban az el­múlt egy-két évben harmadennyi volt, így többek között ennek is betudható, hogy sokan nem tud­ják kifizetni a pénzt, ugyanis a re­zsivel együtt ez már közelíti a negyvenezer forintot. Nagy Emil (képünkön), a La­kásszövetkezetek és Társasházak Megyei Szövetsége (LAKTÁSZ), illetve a Jókai Lakásszövetkezet elnöke a Dunántúli Napló kérdé­sére elmondta, az ő esetükben például a több mint 2000 lakást kezelő szövetkezetnél is 10 milli­vagy nem akarják időben ós tartozás halmozódott fel az utóbbi időben. Az adósok többsé­ge azok közül kerül ki, akik tud­nának, de nem akarnak fizetni. Ezt szintén megerősítette Zsol­nai Kornél, a Kertvárosi Lakás- szövetkezet elnöke is. Hozzátet­te, a kispénzű nyugdíjasok sok­szor inkább nem esznek, de min­dig kifizetik a tartozásukat. Pécsett a legtöbb lakást, szám szerint ötezret a kertvárosi szö­vetkezet kezel, és itt is van a leg­nagyobb kinnlevőség. Idén júni­us harmincadikáig 14 millióval tartoznak az adósok.- Jelenleg is 160-180 peres eljá­rás van folyamatban, de a perelt összeg mindössze 3-3,5 millió fo­rint, ami töredéke az együttes tar­tozásnak - mondta az elnök. Véleménye szerint a fizetés- képtelenséghez nagymértékben hozzájárul, hogy lényegesen több költség hárul a lakókra egyes fejleszté­sek kapcsán (például fűtés­korszerűsítés, vízóra-hitelesí­tés), mint ko­rábban. A pénz be­hajtására jelen­leg tulajdon­képpen csak egyetlen lehetséges mód van, a jelzálog. Ez azonban igen hosz- szadalmas procedúra, amely akár évekig is elhúzódhat, ami alatt a ház persze nem jut a pén­zéhez.- Általában a jelzálog megteszi a hatását, aki tud, az üyenkor be­nyúl a zsebébe, és törleszti a tar­tozását. Ám a tendencia viszont azt mutatja, hogy ezután újabb fél évig nem fizet semmit - mond­ja Nagy Emil. KAPITÁNY GERGELY Hírek röviden ERDÉLYI EGYÜTTMŰKÖDÉS kialakítására készül a Dél-Zselici Területfejlesztési Társulás. Szakemberei augusztusban, majd ősszel többek között Gernyeszeg és Brassó vállalkozóit keresik fel azzal a céllal, hogy gazdasági együttműködést hozzanak létre. A romániai magyar cégek baranyai közvetítéssel akarnak kapcsolatot kialakíta­ni az Európai Unió intézményeivel. (cs) VÉKÉNYBEN EGY OLYAN faluházat alakítanak ki, amelyben he­lyet kap egy mini szálló, a teleház, a könyvtár, valamint az önkor­mányzat apparátusa is. A telekvásárlásra, valamint a kivitelezésre eddig több mint húszmillió forintot költött a község. Jelentős a Phare- és az alapítványi támogatás is. (cs) MOZSGÓN KÉT EGYLET is alakul a lakosság és az önkormányzat kezdeményezésére. A faluszépítők a környezet- és természetvédel­mi gondok felszámolását tűzték célul, de tervezik a porták előtti parkosítást is. Az ifjak közössége, amely várhatóan 25 személyt tö­mörít, klubot kap az önkormányzattól. (cs) ABALIGETEN AZZAL számolnak, hogy még idén befejeződik a barlang létesítményeinek korszerűsítése. Rendezik például a patak medrét, a járófelületet, jobb lesz a világítás. Önkormányzati értesü­lés szerint nincs kizárva, hogy hamarosan megtörténik a gyógy­hellyé minősítés. (CS) Együtt a testvérvárosokkal PÉCSVÁRAD A testvérvárosok köszönté­sével folytatódik a Szent Ist- ván-napok rendezvénysoro­zat a településen, a partne­rek tiszteletére kiállítást is berendeztek. A településnek két, jól működő partneri kapcsolata létezik, mindkettő német nyelvterület­ről. A baden-württen- bergi Külsheimmel 1992-ben, míg a Steier- markban fekvő Haus- mannstättennel 1994- ben kötöttek szerző­dést. Á város vezetői úgy vélték, a mostani ünnepen közösen is el kívánnak tölteni né­hány napot német és osztrák barátaikkal, így mindkét településről küldöttség érkezett a Zengő aljára. A műsorok igen sokfélék vol­tak: szerdán a 20 éves pécsváradi ifjúsági fúvószenekar adott jubile­umi koncertet, majd nemzetiségi estet és vacsorát szerveztek. A városháza megújított dísz­termében tegnap nyílt kiállítás, amely a testvérvárosi kapcsola­tokat mutatja be. Mint a művelő­dési házban megtudtuk, a szer­vezők igyekeztek minden olyan dokumentumot bemutatni, amely valamilyen formában kö­tődik a testvérvárosi szövetség­hez, a partneri szerző- | déstől a különböző ta­lálkozók fotóiig. Volt miből válogatni, hiszen az elmúlt esztendők­ben gyakran rendeztek közös programokat, összejöveteleket. Zsáli János polgár- mester a Szent István- napok előtt tartott tájé­koztatón elmondta: terveik sze­rint mindkét város első embere megkapja a legmagasabb helyi kitüntetést is. NYAKASZ. Találkozó jótékonykodással Bikal A millenniumi megemléke­zéseket idén a kétévente megtartott Bikal-Találkozó- val kötik össze a hegyháti településen. A szlovákiai Hidaskürtről, az erdé­lyi Magyarbikalról és a németor­szági Sugenheimből is érkeznek vendégek a hét végén tartandó 17. Bikal-Találkozóra. Míg a szlová­kokkal és a németekkel a ki- és be­telepítések történelmi eseményei teremtettek kapcsolatot, az erdélyi település iránt a névazonosság mi­att érdeklődtek a bikaliak. A millenniumi ünnepséggel egybe eső találkozón péntektől vasárnapig kiállítások, szoborava­tás és ökumenikus istentisztelet gazdagítja a programot, amelyre közel ezer vendéget várnak. A sugenheimiek a bikali kap­csolat tiszteletére törzsasztal­társaságot alakítottak, amely az idei ünnepség alkalmára ado­mánygyűjtésbe kezdett a német- országi településen. A befolyt összeget a hét végén adják át a bikaliaknak, belőle az óvoda kü­lönböző felszereléseket, a helyi tánccsoport pedig egy magneto­font kap. K. E.-) k Vásár tíz évig biztosan lesz Nagy szükség van a regionális vásárokra, hiszen a térség gaz­dái itt ismerhetik meg leginkább egymás termékeit, folytathat­nak közvetlenül üzleti tárgyalásokat. Tamás Károly, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatá­si államtitkára a Szentlőrinci Gazdanapok megnyitóján a me­zőgazdaság jövő évi komplex tervéről is beszélt. SZENTLŐRINC Az idén először a vásár hétéves történetében nemzetközivé bővült a bemutatkozók sora: igaz nem nagy számban, de néhány kiállító­val képviseltette magát a szomszé­dos Horvát Köztársaság is. Mint azt a megnyitó után lezajlott hor­vát üzletember-találkozón Tomis- lawhedic, mező- és erdőgazdasági miniszterhelyettes megjegyezte, új alapokra kívánják helyezni agrár- gazdaságukat, ennél fogva min­den, a szentlőrincihez hasonló be­mutatkozón örömmel vesznek részt. Tamás Károly, az FVM közigaz­gatási államtitkára a vásár megnyi­tóját is kihasználta a mezőgazda­ság idei eredményeinek taglalásá­ra. A kedvezőtlen körülmények el­lenére a vártnál több gabona ter­mett - jelentette be -, a 3 millió 570 ezer tonna búzából várhatóan egy­millió tonna lesz az export. Nem lehet okunk a panaszra a minőség­gel kapcsolatban sem, 10-12 szá­zalékos a nedvességtartalom, a si- kérarány is kiváló, és fuzárium- mentes volt a termés. Tehát nem kell keseregni, s a mezőgazdaság jövője is körvona­lazódik azóta, hogy a hét elején hosszú és eredményeket hozó az erdőtelepítés, a vízgazdálko- tárgyalást folytattak a miniszterei- dás, a nemzeti földalap, és a ter- nökkel. Megállapodtak a jövő évi melési alapok (biológiai, techni- főbb költségvetési számokról, kai) fejlesztését, ezen kívül egy hosszú távú agrár- Mális István, Szentlőrinc pol- programban is, amely 6-10 évre gármestere bejelentette, hogy a biztosítja az ágazat fejlesztési le- vásár jövője legalább tíz évre biz- hetőségeit. Az államtitkár bőveb- tosított, hiszen ennyi időre kötöt­Lecsaptak a vámosok A vám- és pénzügyőrség emberei lázas munkába kezdtek a Gazdana­pokon megjelent árusok körében, és szisztematikusan végigellenőriz­ték őket. A nagyszámú résztvevő között mindössze egyetlen szabály- sértőre akadtak a Pécsi Vámhivatal járőrei. Egy szigetvári gazda úgy kínálta a borát, hogy annak idején elmulasztotta a számára kötelező regisztrációt az illetékes vámhivatalnál, és ezzel megsértette a bor jö­vedéki termékké válásával kapcsolatos új rendelkezéseket. A hatóság lefoglalta az árus helyszíni készletét - hatvan liter bort -, és eljárást kezdeményezett ellene. bet a tervről nem árult el, a főbb tek szerződést a gazdanapok ren- programokról csak annyit mon- dezőjével, a Baranya Megyei Vál- dott: ezekben kívánják rendezni lalkozói Központtal. _________b.g. Lá tnivalóból nem lesz hiány a hét végén FOTÓ: LÄUFER L. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom