Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-17 / 225. szám
' - !§ N 2000. Augusztus 17., csütörtök HÁTTÉR RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Csellengő tizenévesek Azt mondják a szakemberek, hogy évről évre növekszik a szülői házból elszökő, csellengő tizenévesek száma. Az okokat nehéz röviden megfogalmazni; általában a felnőttek világától, a sokféle hazugságtól megundorodva próbálnak saját utakat keresni azok a fiatalok, akik a szabadságra vágyva az utcát választják. Különösen nyaranta, ahogy vége a tanításnak és az időjárás jobbra fordul, csapják be maguk mögött a lakásajtót, s távoznak köszönés nélkül. Gach Noémi alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának illetékes munkatársa rendkívül szomorú képet fest. Tavaly az országban 5419 esetben érkezett a rendőri szervekhez bejelentés tizennyolc éven aluli fiatal eltűnése miatt (akadt köztük, aki visszaeső a kóborlásban), s köztük 1299 volt a tizennégy éven aluliak száma. Többnyire a szülő vagy a nevelőotthon kérelmezi a keresést, de bizonyára akad olyan fiatalkorú is, aki után senki sem kutat. Kézenfekvő a kérdés:- Mit kezdenek Önök a bejelentéssel?- Minden esetben rögzítjük a fiatalkorúak adatait, amelyek aztán bekerülnek egy országos számítógépes rendszerbe, az eltűnt személyek közé. Ekként az eltűntekről minden tudnivaló a posztoló rendőrök, a járőreink rendelkezésére állanak, akik aztán többkevesebb sikerrel igyekeznek az eltűnt személyeket előállítani. Ha feltételezzük, hogy a fiatalkorú külföldre távozott - szülei vagy hozzátartozói nem találják az útlevelét, vagy egyéb jelek utalnak arra - akkor az Interpol segítségét kérjük, azaz nemzetközi körözést adunk ki.- Nem lehet könnyű dolga egy rendőrnek évente több ezer személy - köztük ötezer-hatezer fiatalkorú - adatait megjegyezni, az eltűnteket az utcán észrevenni.- Valóban nem könnyű dolog, de azért többnyire egyértelműen behatárolható az a terület, ahol az adott személyt keresni kell. A szülők sejtik, hogy merre indulhatott el a gyermekük, vélelmezhető, hogy hol találhatjuk meg, s ott kezdjük meg elsősorban a keresést. Mostanában a Balaton-part a legvonzóbb.- Milyen sikerrel járnak 1- A csellengők többsége néhány hét alatt hazakerül; legtöbbször önként, maguk mennek vissza a családjukhoz vagy az intézetbe, ahol addig laktak. A gyakorlat szerint akkor A lányokra lesve van baj, ha három hónap után sem találunk rájuk. Az eltűntek néhány százalékáról van szó, de az is sok. Ezek a fiatalok szerencsétlenül jártak, esetleg külföldre kerültek, vagy idehaza találtak pártfogókra. Főleg a lányokat „fogadják” be a jóemberek. A pécsi gyermekotthon ötven férőhelyes, de valójában egy tizenkét ágyas átmeneti gyerekszállás is a rendelkezésükre áll. Utóbbi azok számára ad otthont legfeljebb hat hónapig, akik az utcáról érkeznek. Péceliné Hoffmann Erzsébet, a gyermek- otthon igazgatóhelyettese szerint az új gyermekvédelmi törvény értelmében valameny- nyi önkormányzatnak kötelessége lenne ilyen átmeneti gyermekszállás kialakítása (akár közösen is, összefogva), de egyelőre pénz híján döcög a gyermekvédelem. Ekként Baranyában a munka dandárja rájuk hárul, bár akad néhány szállás az egykori Gyermekvédelmi Intézetben (ma: Baranya Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat) is.- Évente hatvan-hetven üyen csavargó- csellengő gyerek fordul meg nálunk, akiket vagy a rendőrök hoznak be, vagy pedig önként, maguktól jönnek. Olykor nagy ritkán előfordul az is, hogy a szülők egyike börtönbe kerül, a másik anyagi gondokban elmerülve albérletbe kerül - vagy az utcára - s ezért maga hozza be gyermekét átmenetileg. A kényszer furcsa helyzeteket szül.- Azt mondja, hogy van, akik maguk jönnek? Szinte hihetetlen. Honnan tudják, hogy hova kell bekopogtatni?- Ha már végképp nem bírják az utcán alvást, éhesek, elcsigázottak, egymásnak elmondják, hogy mi a teendő. Az idén egy furcsa járvány is felütötte a fejét; egy iparitanuló-intézetből jöttek hozzánk sorba olyan serdülőkorú lányok, akik az otthoniét nyűgeiből elkívánkozva, úgymond jobb megoldást nem találtak. Alig tudtuk a folyamatot megállítani, s rábeszélni őket a hazatérésre.- Bizonyára minden gyermek sajátos eset. Van-e közös a szituációkban?- A lázadás kezdete a serdülőkor. Nagyon nehéz azt megválaszolni, hogy egy tizenéves lány vagy fiú miért hagyja el a szüleit, miért határoz ekként. Pszichológusaink szerint a legfőbb ok az, hogy a szülők vagy nem törődnek a gyerekekkel, vagy nem képesek megfelelően törődni velük, nem hallják meg gondjaikat, nem tudnak kérdéseikre megválaszolni. Miért? Mert vagy a szülő is gondokkal teli, éjjel-nappal dolgozik a megélhetésért, vagy éppen munkanélküli. Persze gyakorta lump életet él, alkoholista és ekként terrorizálja a környezetét.-És a gyerek?- Többségük gyanakvó lesz, s nem hisz a felnőtteknek. Volt nálunk nemrégiben egy fiú, aki már több mint hat éve volt szökésben, s aki bár írni sem igen tudott, többnyire a sakkozásból tartotta fenn magát. S bár önként kopogtatott be hozzánk, igazából nagyon nehéz volt közel férkőzni hozzá, mert minden felnőttben ellenséget látott. Néhány nap után egy intézetbe került, de nemrégiben hallottam, hogy ismét megszökött.- A kötöttségek elől?- Valószínűleg. Aki megismeri a minden felelősség és a napi szabályok nélküli élet ízét, azt nagyon nehéz rávenni arra, hogy iskolába kell járnia, leckét kell írnia, s van szobarend, miegymás. Olykor az ember szíve szakad meg, de nem tud mit tenni. Baranyában több mint ezer állami gondozott él; mostanában egyre inkább családias, úgymond családi házas környezetben vagy nevelőszülőknél. Dr. Murányi Katalin, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője. A minap egy riportot hallott, amiben az hangzott el, hogy a csellengő gyerekek harmada- negyede intézeti.- Meglehet - jegyezte meg -, de evvel igazából nem a mi munkánkat minősítik, másrészt úgy gondolom, hogy hála istennek, hogy csak ennyi.- Megmagyarázná, hogy miként érti ezt?- Az intézeti gyerekek túlnyomó többsége nem árva gyerek, élnek valahol a szülei, hozzátartozói. Azért kerültek az állami gondoskodásba, mert ezek a hozzátartozók vagy önhibájukból, vagy azon kívül nem voltak képesek arra, hogy számukra a megfelelő életfeltételeket biztosítsák. Nos, a számok azt mutatják, hogy az intézetekből, vagy nagyritkán a nevelőszülőktől megszökő gyerekek többnyire szüleikhez, hozzátartozóikhoz igyekeznek. Tehát hazafele, vagy pedig arra, amerre az otthont érzik. Mert akármilyen is volt az az otthon, mégis csak a sajátjuk volt, s nem a szülők dobták el őket, hanem a gyámhivatal intézkedett úgy, hogy a veszélyeztetett környezetből kerüljenek ki az állami gondozásba. Persze akad olyan is, aki úgymond céltalanul vág neki a nagyvilágnak.-Miért?- Mert azt gondolja, hogy már felnőtt és ki akar bújni mindenféle felügyelet alól, a korlátozás nélküli szabad életre vágyik. Többnyire lányok, akik már tizenhat, tizenhét évesek, közel a nagykorúsághoz. _____________________________________________KOZMA F. A cse llengés vámszedői jól kiépített „begyűjtő” hálózattal rendelkeznek, s szinte lesik az információkat az olyan lányokról, akik az utcára kerültek, akiknek nincs támaszuk. Természetesen a prostitúció felé viszik őket, előbb kényeztetve, megismertetve őket a jóléttel; a finom falatokkal és a szép ruhákkal, majd a gondoskodásért munkára fogják őket. Sokuk menekülne, de ekkor már nagyon nehéz. Legutóbb Németországból sikerült többek között a Pécs Városi Rendőrség segítségével hazahozni egy teremtést, aki természetesen nem tudott egy szót sem németül. A futtatók jó utánpótlásra számítanak, hiszen Magyarországon ma 18.632 állami gondozott van, s több mint hatvan százalékuk lány. Kerül-e fedél a fejük fölé? illusztráció: tóth l KOZMA FERENC Villámcsapás Telefonált tegnap egy hosszú- hetényi ismerősöm, hogy belecsapott a televíziókészülékükbe a hét elején egy villám (azon a páradús, meleg napon), s odalett a masina. Természetesen telefonáltak a biztosítónak (átutalási lapon fizetik a lakásbiztosítási díjat, rendesen, ahogy az jó polgárhoz és ügyfélhez illik), de azt a választ kapták, hogy nem kell elkapkodni a dolgot, majd jelzik, hogy mikor tudnak szakértőt küldeni. Lehet, hogy hetekbe telik, de addig ne piszkálják a készüléket és ne dobják ki. A válasz a het- ényi polgárt úgy felbosszantotta, hogy alig tudtam megnyugtatni. Pedig mondogattam, hogy biztosan kevés az ügyintéző, nyári szabadságon vannak, vagy valamit elértett a biztosítónál a telefonos kisasz- szony. Nincs értelme mellre szívni a dolgot. És végtére is, mi ez a tévéügy ahhoz képest, hogy ismét emelkednek a világpiacon a benzinárak (soha nem mért magaslatokba szökken a nyersolaj hordónkénti ára), s nagy az esély arra, hogy a jó nyereséggel dolgozó Mól megint árkövető pozícióba helyezkedik. Vagy mondjuk mit gondoljunk a Pallag- féle sztoriról, hogy a koronatanú öccsének a kertjében is robban már kézigránát? Meg, hogy világszerte nő a bűnözés, s ezekben az órákban például 116 tengerész sorsa miatt aggódunk, akiket fogva tart (örökké talán) a mély. Vigasztalhattam volna heté- nyi ismerősöm azzal is, hogy a légnyomás és a páratartalom Ugandában sem tesz jót az embereknek. Ugyanis a kampalai börtönből egy bűnbanda tévedésből nem a rácsok között búslakodó bandafőnököt és a haverokat szabadította ki, hanem több tucat kisstílű bűnözőt, akik a rövid kiruccanás után önszántukból visszaké- redzkedtek a rácsok mögé. Eközben a bandafőnök és kompániája a börtön egy másik szektorában várta a szabadító- kat, akik közül néhány aztán meg is érkezett - bilincsbe verve. Ez a pech. Mindezekhez képest semmiség egy villámcsapta tévé. Talán még jól is járt vele, hogy néhány hétig nem kell néznie a híradókat. TIBAY GÁBOR A dakoták karácsonya A nagyi bejglijére hivatkozott a minap a televízióban az országimázs-központ - maga a név is nonszensz, a center jobb lenne, ha már itt tartunk, szerencsére azonban még nem tartunk itt - egyik illetékese, mikor a bátor riporter nekiszegezte a húszadikai ünnepséggel kapcsolatos kérdést. Nevezetesen, hogy mégis honnan és mire fordítanak egymilliárdnyi adófizetői magyar forintot. Szóval állítólag a bejgli sem lenne karácsonykor olyan ízletes, ha a nagyszülő komplett költségvetéssel örvendeztetné meg a szokásos ünnepi bejgliorgiára az asztal köré sereglett rokonságot, vetette fel a szakember, ezzel kapacitálva a kontraszelektált sajtót, hogy maradjon már egy kicsit nyugton. Tudniillik nehezen csúszna le akkor a sütemény a torkokon, ha mondjuk a mák nyolcszáz forint, a dió ezerkettő, a liszt, cukor és egyebek további ezres: ezek díszelegnének egy cetlin a tányér mellett olyankor. (Zárójelben jegyzendő meg kormányunk új keletű karácsonyfixációja: a szóvivő a minap hasonló indíttatásból példálózott azzal, hogy a karácsony ugye milyen jó, hogy van, de ezt például a pulykákkal nehéz megszerettetni. Abszolút igaz. Azt persze nem tudni, hogy például a dakoták karácso- nyoznak-e, de képzeljük csak el, mennyi jópofa közmondás jöhetne ki ebből.) Tehát: juszt sem mondják meg, hogy mire költik a pénzt, ám mindez az átlagmagyar, mi, Önök, én, meg a többiek miatt van: nekik - nekünk - kérgesed- ne meg a zsebében a zsemle, megsavanyodna hűtőjében a tej, bizony nem tudnánk önfeledten ünnepelni a sokezres meg a sok millió nyomasztó erkölcsi-anyagi terhe alatt. Legyen. Jövőre én például elegánsan nem vallók be adót. Teszem mindezt ünnepeink tiszteletében, a magam örömére, leszek állam az államban, nem árulom el, hogy mire költőm a pénzt; pedig szórom majd piszkosul, és ha megkérdezik, azt mondom akkor, hogy ilyen jó bejglit, mint az idei lesz, ilyet még sohasem ettem. hetedik oldal HOLNAP Riport Fürge Ujjak Részvénytársaság. Vásártér, piac, Király utca, gyalogátkelők, buszmegállók, autóbuszok. Kitalálják-e, hogy mi a közös bennük? Nos, ezeken a helyeken dolgoznak legnagyobb előszeretettel a zsebtolvajok, merthogy a pénztárca nem magától indul vándorútra. Portré Kápolnai Árpád, a Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség bamnyai szervezetének vezetője azt mondja, hogy még ma is sokan eltitkolják a munkahelyi baleseteket, féltve munkahelyüket. Portré Bányászból környezetvédő Rablóból lesz a legjobb pandúr, mondják, s a föld ásványkincseinek kutatójából, az uránérctermelés vezetőjéből valóban az egyik legszigorúbb környezetvédő lett. Olyan „pandúr”, aki az érckihozatal nyomait igyekszik most eltüntetni a külszínen.- Bányabezárások mindenütt. Hogy látja a bányavezető az energiaipar jövőjét?- A globalizációnak, a határokon túl nyúló gazdaságnak a szerepe egyértelműen erősödik. Ez megjelent a bányászatban is. Törekednek mindenütt a termelési költségek ésszerűsítésére, de nyilvánvaló, hogy az ásványi nyersanyagokat nem lehet úgy elvinni jobb helyre, mint egy bevásárlóközpontot. A gazdag lelőhelyek, a gazdaságos fejtések kerülnek előtérbe.- Miközben a környezetvédelem szerepe egyre nő.- Ez már elkezdődött a 80-as években, amikor pedig még nem látszottak a bányaválság előjelei. A bányászat krízisekor viszont a műszaki beosztásúak hamar átlátták, hogy a bezárásokat rekultivációnak kell követnie, így sokan megragadták ezt a továbbélési lehetőséget.- A bányákból pedig ipari parkok lesznek?- Nincs is más megoldás. Egy termelés kudarca nem feltétlenül jelenti azt, hogy a létesítményeket is veszni kell hagyni. Az ipari park konstrukció azonban minőségi váltást jelent, több nagyságrenddel jobb értékteremtő képességet kell itt megvalósítani. Benkovics István 1956-ban született Kiskunmajsán. A miskolci Műszaki Egyetemen végzett 1979-ben bányamérnökként, s rögtön a pécsi uránbányához került. A Mecsekére Környezetvédelmi Rt. vezérigazgatója nős, felesége pedagógus, 17 éves Tamás fia és 13 éves Adrien lánya még iskolások.- Mi lesz a középkorú szakemberekkel a munkák befejeződése után?- Szeretnénk az egész ország területén, sőt külföldön is hasznosítani a megszerzett környezet- védelmi tudásunkat. Egy nyereséges, fejlődő vállalkozásban gondolkodunk.- Ezer kilométer vágat a föld alatt. Nem lesz ennek semmilyen kártétele később a külszínen?- A bányaüregek biztonsági kérdéseit 40 éves bányászati tevékenységre lehet alapozni. A változásokat ennyi idő alatt részletesen felmérték, a kockázata tehát az ilyen mozgásnak minimális. Lényegesebb az üregeket feltöltő és a felszínre kerülő vizek szennyezettsége, ösz- szegyűjtése, uránmentesítése, de a probléma kezelhető. A bányavizek egyébként a radon felszínre jutását is megakadályozzák.- Lehet még a Mecsekben urántermelés, hiszen készen álltak egy VI-os üzem tervei is?- Nehezen valószínűsíthető a mostani gazdasági körülmények, politikai törekvések ismeretében. Igen magasak a raktárkészletek uránból az egész világon, s létezik még néhány gazdaságosan műkö- dő külfejtés is._____________m.b.e. 1
