Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-16 / 224. szám
’ ü| 2000. Augusztus 16., szerda HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — „Nem lépték túl az öt percet” Orbán Viktor miniszterelnök interjúja a Dunántúli Naplónak Tizenöt percig, a sombereki millenniumi zászlóátadást követő vacsora után, az első pohár sör közben, a háttérben egy készülődő vihar fényeivel válaszolt a Dunántúli Napló kérdéseire hétfő este Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.-Az Ön számára személy szerint milyen üzenetet hordoz a millennium?- A millennium mindig a felelősségére emlékezteti az embert. Arra hívja fel a figyelmet, hogy őseink ezer évvel ezelőtt egy olyan, az akkori európai államokhoz hasonló államszervezetet hoztak létre Magyarországon, ami máig fennmaradt, örömben, bánatban, vereségben, diadalban, mikor hogy hozta a sors. Ezer esztendő óta él tehát az erkölcsi parancsolat minden magyar számára, hogy ehhez az alaphoz a saját életével és munkájával valamit hozzátegyen. Minél nagyobb egy ember felelőssége, annál többet képes hozzátenni, és persze annál nagyobbat is tud hibázni. Nekem miniszterelnökként az a dolgom, hogy megpróbáljam egy kicsit továbbalakítani ezt az ezeréves Szent István-i álmot. Mivel kormányfőként egy ezeréves múlttal rendelkező ország gondját kell viselnem, gyakran úgy érzem, mintha egy drága, nagybecsű ékszert vagy mondjuk egy egyetlen példányban létező, nagyon értékes porcelánt tartanék a kezemben.- Mire számíthat ez az ékszer a 2002-es választásokig hátralévő kevesebb mint két évben? Mit sikerült megvalósítani az 1998- as kormányprogramból, mit nem, és mit terveznek 2002 tavaszáig?- A hátralévő két évben azt tervezzük, hogy a kormányprogram még végre nem hajtott részeit átültessük a gyakorlatba. Egyébként időarányosan a programnak jóval több mint a felét teljesítettük. Ami a konkrétumokat illeti: tervezzük a családtámogatási rendszer további kiépítését. Az elmúlt két év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy a gyermekvállalás ma már nem jelenti a szegénység kockázatát. Minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb az esélye arra, hogy az államtól jelentős támogatást kapjon. Gyerekszámtól függően, jövedelmi határokhoz kötötten megpróbáljuk a teljes adómentességet bevezetni. A gyermektámogatási rendszert úgy kívánjuk átalakítani, hogy a nagykorúvá vált, otthonról elkerült, főiskolai, egyetemi hallgatók után is járjon adókedvezmény. 2001-ben a mező- gazdaság területén is jelentős fejlesztéseket szeretnénk végrehajtani. Kitörési lehetőséget akarunk adni a falvakban élő, mezőgazdasággal foglalkozó embereknek. Jelentős összegeket szeretnénk fordítani a vízelvezető rendszerek korszerűsítésére, a belvizet okozó elhanyagolt árkok felújítására. Komoly öntözési és erdőtelepítési programot szeretnénk beindítani, és kétszeresére kívánjuk növelni a szőlő és gyümölcstelepítéshez nyújtandó állami támogatás összegét.- Az egyik pécsi önkormányzati választási kerületben időközi választásra kerül sor a közeljövőben. A jobbközép pártok összefogtak és egyetlen jelöltet indítanak. 2002-ben országos szinten mi várható? Nem tart attól, hogy a két koalíciós partner közti feszültség, az MDF és az FKgP közti nyilvánvaló rivalizálás csökkenti a megegyezés, az összefogás esélyét?- Jelen pillanatban nem érzek ilyen veszélyt. Örülök annak, hogy Pécsett sikerült egy közös jelöltben megállapodni, és szeretném, ha a parlamenti választások előtt is ez történne. A magyarországi jobboldalon több párt adja össze azt a politikai erőt, amely 1998- ban kivívta a polgárok többségének bizalmát. Sok különböző árnyalatot kell tehát összhangba hozni, s ez nehéz, de szép feladat is egyben. Azt tapasztaltam, hogy minden ember mindennap legalább öt percig ostobán viselkedik, és a bölcsesség abban áll, hogy ezt az öt percet nem lépjük túl. Úgy látom, a koalíciós partnereim az elmúlt két évben nem lépték túl ezt az öt percet, és bízom benne, hogy ők is ezt gondolják rólam.- A kormány hosszú távú közútfejlesztési programjában szerepel csak a 6-os út fejlesztése. Baranyában sokan attól tartanak, hogy az infrastrukturális hátrányok miatt még tovább fog nőni a már most is meglévő szakadék a dél-dunántúli térség és ezen belül Baranya, valamint a fejlett régiók között.- Kétségtelen, hogy jelenleg az M3-as autópálya fejlesztésének van elsőbbsége, ahogy később a Miskolc-Kassa útvonalnak lesz, hiszen elfogadhatatlan lenne, ha az ország északkeleti része eltávolodna a többi régiótól. Ugyanakkor nem feledkeztünk el a Dél-Dunántúlról sem. Baján például átadtunk egy felújított, kiszélesített hidat, Szekszárdon pedig a napokban írták alá a két éven belül felépülő szekszárdi Duna- hídról szóló szerződést, s rövidesen a dunaföldvári hidat is felújítjuk. A Dunán való átkelés megkönnyítését stratégiai kérdésnek tartom, hiszen az mégsem természetes, hogy Baranya és Bács-Kiskun között nagyon nehéz közlekedni, holott a két megyét csak egyetlen folyó választja el egymástól. Ez gazdaságilag is visszaveti ezeket a térségeket, hiszen nem tudják az erejüket egyesíteni.- Körülbelül egy éve komoly politikai vita és vetélkedés folyik a somogyi és a baranyai megyeszékhely politikusai között. A tét - úgy tűnik - a régióközponti szerepkör. Két év alatt nyolc regionális szerv került Kaposvárra, igaz, Pécsről eddig csak egyet helyeztek át nyilvánvaló politikai erővel. Sokan félnek attól Pécsett, hogy a város, csak azért mert szocialista vezetésű, el fogja veszíteni regionális vezető szerepét.- Pécsett a szocialisták nyertek a polgármester-választáson, mégis a baranyai megyeszékhely az egyik legpolgárosultabb magyar város. Mivel Magyarországon polgári kormány van, Pécs a maga kulturális hagyományaival, polgári hátterével nagyon fontos számunkra. Kaposvár ugyanakkor dinamikusan fejlődő település, és tény, hogy a régióban kialakult egyfajta rivalizálás. Ez azonban nem egyedi jelenség, a Szeged-Békéscsaba és a Nyíregyhá- za-Debrecen viszonyban is ez figyelhető meg. Ez egyfelől érthető, másfelől viszont sok gyanakvásra ad okot. Jómagam inkább az összefogás, az együttműködés, az értelmes munkamegosztás híve vagyok, és arra törekszem, hogy mindegyik fél abban a támogatásban részesüljön, ami hagyományai, képességei szerint megilleti, s hogy egyiket se részesítsem előnyben a másik rovására. Pécs erős és szép város, büszke lehet rá Magyarország.- Erősnek tűnik a magyar demokratikus intézményrendszer is, ám a pesszimisták szerint az elmúlt hetekben az olaj- szőkítéssel kapcsolatban elhangzott vádak és állítások megrendíthetik benne az állampolgárok bizalmát. Lát arra esélyt, hogy akár még ebben a parlamenti ciklusban végére lehet járni az olajügyeknek?- Most minden a magyar ügyészség munkáján múlik. Az ügyészség nem a kormány, hanem a parlament alá van rendelve, ezért én a munkáról csak tájékozódni tudok, utasításokat nem adhatok. Jobban örülnék egyébként, ha az ügyészség a kormány alá lenne rendelve, úgy összehangoltabban tudnánk együttműködni. Az ügyészségen egy külön csoport foglalkozik az utóbbi időben napvilágra került vádak Vizsgálatával. Hamarosan megindulhatnak a bírósági eljárások. Abban reménykedem, hogy olyan, nagy nyilvánosság előtt zajló tárgyalásokra kerül majd sor, amelyeken a média munkatársai jelen lesznek, és tájékoztatják a közvéleményt. Mivel az olajügyek az előző kormányok ideje alatt jöttek létre, a magyar demokráciára szerintem semmilyen veszélyt nem jelentenek. Amiről most beszélünk, azon már túl van Magyarország. A múltat kell most tisztázni. NIMMERFROH FERENC KOZMA FERENC Zsarolás A száztagú cigányzenekar vezetője rendkívül szimpatikusán nyilatkozott tegnap a tévében napjaink romaügyeiről, közte a zámolyi esetről. Szerinte a zámolyi romák zsarolják a közvéleményt (magát a cigányok szervezetét is, amikor 42 millió forintot követelnek), s ahelyett, hogy Strasbourgban lopnák a napot, idehaza kéne megpróbálniuk tisztességes, dolgos polgáraivá válniuk annak az országnak amelyben születtek, s amely valójában az övék. Nem pedig keverni azt a bizonyos valamit. Hiszen a szegénységnem cigánykérdés; akadnak magyar szegény emberek is, akik (mint azt a prímás mondotta) ezek alapján szintén ott táborozhatnának „igazságkeresve” az Emberi Jogok Bírósága előtt. A nyilatkozat után sokat töprengtem azon, hogy vajon nyilvánosan egyetérthetek-e mindazzal, amit hallottam, kitéve magam a kisebbségi ombudsmanok figyelő tekintetének. Különösen, hogy nekünk, Baranyában is akad Zámolyunk (Gilvánfánk), amiről még a nemzetközi sajtó nem sok hírt röppentett, de ami késik, nem múlik. Ugyanis a gilvánfai gettósodóit romák vezető és pénz nélkül maradtak; az önkormányzat egy hosszú és előre megjósolható, ugyanakkor kezelhetetlen folyamat eredményeképpen belehalt anyagi sérüléseibe. Segély kéne, nem is akármennyi. És gyorsan, mert közel a szeptember-október, s ha elmarad az őszi gombaszezon is, hihetetlen nehéz helyzetbe kerülnek a falu lakói. Éhezni fognak, vagy belenyomorulnak a megélhetési bűnözésbe, amit esetleg a szomszéd községek bánnak. Tudom, hogy nehéz hirtelenjében megoldásokat találni, és sejtem, hogy a hazai cigánykérdés még további generációknak is fejtörést okoz. Mindenesetre avval sem megyünk semmire, ha szemérmesen kezeljük (szőnyeg alá söpörjük) a problémákat és nem beszélünk róluk, mert akkor nincsenek. Erre figyelmeztetnek - s talán me- mentónak is beillenek - azok a félresikerült házak is, melyeket sebtében építettek a jogaikat kereső zámolyi romáknak. CSERI LÁSZLÓ_________________ Esti mese Mára nem sok gyerek maradt, akik a rádióból felhangzó esti mesére szundikálnak el Közvélemény-kutatási adatok hiányában, fölfelé kerekítve, háromra saccolom számukat az országban, de egykoron, a szép emlékezetű 20. század első felében még akadtak jó néhányon. Ez a kevéske maradék azonban nem akármilyen élmény birtokosa lesz nemsokára. Végre va- lahára maga Deutsch miniszter mesél nekik szeptember 15-én este, amitől várhatóan olyan édes álomba zuityannak, mint József Attila villamosa, amelyikről tudnivaló, hogy míg szendereg a robogás, álmában csönget egy picit. Mert Deutsch miniszter - ezt eddig is sejtettük - a nagy mesemondók örököse, bár a felnőttek körében ez idáig nem járt egyöntetű sikerrel ezzel a tevékenységével (sem). így aztán várható volt, hogy főnökéhez hasonlóan élőbb-utóbb megjelenik a közszolgálati rádióban, de amíg a példakép reggel, ő estepróbálkozik, természetesen gyerekekkel, hiszen mégiscsak ifjúsági és sportminiszter. Minden reményünk megvan arra is, hogy nemsokára mint tévé macit lássuk viszont, amint fogat mos, majd ágyba bújik valamelyik kedvenc babájával. De vajon miről mesélhet egy sportminiszter a nagyrészt óvodáskorú gyerekeknek? Annak a háromnak. Arról, hogy majd ha nagyok lesznek, milyen megfontolás alapján válasszanak a mogyoródi futamon a box utca és a türelmi zóna között? Vagy arról, hogy futballmeccsen kinek szabad és kinek nem szétverni a fejét, megengedhető vagy sem a szurkolótársak származásának fölemlegetése, s hogy illendő-e Auschwitzba induló vonatokkal tréfálkozni a nézőtéren? Vagy talán felolvas egy népmesét az igazságos Mátyásról, és a végén közű, hogy ezt nem akárkitől hallottátok gyerekek, hanem a miniszter bácsitól? Vajon melyiket érdekli mindez a háromból? Feüehetően egyiket sem. Ugyanis nincs olyan gyerek Magyarországon, aki miniszteri mesére vágyik, ilyen még felnőttben is ritka Mert a kormány tagjaitól - legyenek azok bármilyen pártállá- súak is - inkább igaz történeteket szeretnének hallani gyerekek és felnőttek egyaránt. hetedik oldal HOLNAP Riport Csellengő tizenévesek. Tavaly 5419 esetben érkezett bejelentés a rendőri szervekhez fiatalkorú eltűnése miatt, s közülük 1299 volt a tizennégy éven aluliak száma. Ugyanakkor a csellengés vámszedői jól kiépített hálózattal rendelkeznek, s az elesett kóborlókat a prostitúció irányába kényszerítik. Portré Bányászból lesz a legjobb környezetvédő. Benkovics István szerint magasak a világon az uránból a raktárkészletek, ezért nem valószínű, hogy ismét uránt bányásznánk egyhamar a Mecsekben. Portré Az érintetlen természet festője Azon szomorú sorsú magyar emberek közé tartozik, akinek el kellett hagyniuk szülőföldjüket, odahagyni álmokat és múltat. Zomborban nőtt fel, de gyerekkorában sokat nyaralt a rokonoknál Csúzán, Vörösmarton, ahonnan a környékbeli szőlőhegyről át lehetett látni a Szársomlyóig. Talán éppen ezért választotta új otthonául Baranyát.- Az otthonteremtés idejét éli most. Nehéz?- Még néhány éve is azt mondtam, hogy ha mindenki elmegy a Vajdaságból és én leszek az utolsó, akkor is maradok. S lám mennyit fordult velem is a világ. Orfű maga a csoda, szeretnék itt megtelepedni végleg. Ezért' aztán rengeteget dolgozom, s nincs időm foglalkozni mással. Csak a lelkem nehéz olykor.- Miért jött el?- Napestig sorolhatnám az okokat, tehát nem is kezdek bele. Inkább mesélnék valamit. Drága jó édesapám az ötvenes években motorbiciklit akart venni, s egyszer hazajőve lelkendezve mondta el, hogy látott egy BMW-t, s hogy annak micsoda halk és erős motorja van. Megkérdeztem, hogy megvesszük-e? Erre azt válaszolta, hogy dehogy vesszük. Pannóniát veszünk, mert az magyar.- Képei a budapesti Gellért Szállóba kerülnek rövidesen.- Valóban kiállításra készülök és arra, hogy itt Orfűn, a házunk alatti földszinti részen egy saját bemutatótermet nyithassak, ami egyben a műtermem is. Örömöm, hogy lassan e vidéken is megismertek, az emberek szeretik a képeimet.- Egy korábbi kiállítási leporellóban olvasom; Takács Ferenc az érintetlen természet festője.- Folyóparton nőttem fel, imádom a Dunát annak minden kanyarulatával, holt ágával és elvadult erdejével együtt. Nincs annál csodálatosabb, mint a víz mellett üldögélni egy pecabot- tal, majd a halat megfőzni bográcsban a barátok és a magam örömére. Ez a legszebb kedvtelés, hobbi számomra, de természetesen a vászon és az ecset fogságában is jól érzem magam. Mint festő, realista vagyok, szinte naturalisz- tikusan kidolgozom a képeim, Takács Ferenc festőművész 1942-ben született Zomborban. A belgrádi Iparművészeti Akadémia elvégzése után ipari forma- tervezőként dolgozott. Családjával tavaly, a jugoszláviai bombázások megszűnése után települt át Magyarországra. Orfűn lakik, felesége fogorvos, két egyetemista gyermekük van. hogy ne csak egy szűk réteghez, hanem sokakhoz szólhassak. Ez az én utam. Járni a bánat és az öröm, a valóság és az ábránd közti mezsgyén. KOZMA F.
