Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-02 / 210. szám

8. oldal - Új Dunántúli Naplő KISTER MELÓK 2000. Augusztus 2., szerda Kúszócserjék a kertben A természet szeretete az ember veleszületett tulaj­donsága. Szeretnénk minél többet magunk körül tudni- látni a természetből. A kú­szócserjék a változatos nö­vényvilág egyik csoportját alkotják. Legismertebb, legelterjedtebb a kúszórózsa (képünkön). Napos oldalon, támasztékra futtatva (kötözve) szép színfoltja a kert­nek. Több fajtája a tavaszi fő vi­rágzás után nyáron is virágzik. Tavasszal pompázik a csavarodó szárú lilaakác. Metszéssel tör- zses fácskává is nevelhető, kerí­tésre futtatva évente több méter­re is elkúszik. A napos helyet kedveli. Nyár elején virágzik a trombi­tafolyondár. Narancsvörös, töl- cséres virágai elborítják az egész növényt. Gyökérről is sarjad. Metszéssel fácskává alakítható. A kerti iszalag napos-félárnyékos helyen, üde talajban díszük a leg­szebben. Vékony, fásodó szárú, kacsokkal kapaszkodik kerítésre, zsinegre. Nagy, csillag alakú szí­nes virágai főleg nyár elején, de később is nyílnak. Az igénytelen tatáriszalag egész nyáron folyto­nos növekedésével nagy lombtö­meget fejleszt. Szára csavarodva kúszik. Jó takaró növény. Kerí­tésre futtatva rendszeres met­szést kíván. Nyár végén tömege­sen hozza apró fehér virágokból álló pezsgő virágzatát. Mutatósak a kúszó loncok. Li­la, fehér, narancsszínű virágaikat csomókban hozzák. Színes ter­mésükkel is díszítenek. Termé­sük mérgező! (A ribiszkéhez ha­sonló ikerbogyó). Hajtásuk csa­varodva kúszik. Árnyékos helyen is megél. Örökzöld kúszócserje a kúszó kecskerágó. Léggyökerei­vel fára-falra felkapaszkodik. Fe­hér és sárga-tarka levelű fajtája még díszesebb. Erdeinkből ismert a boros­tyán. Szürkén márványozott le­vele a dísze. Szárán léggyökerek fejlődnek, amelyekkel fára-falra kapaszkodik. Főleg az északi és árnyékos oldalak növénye. Kerí­tésre is futtatható. Tarka levelű fajtái még szebbek. Talajtakarás­ra is ültethetjük. Felkúszó szárán - vüágos helyen - termést is hoz. Termése fekete bogyószerű - mérgező! A repkényszőlőt gyak­ran látjuk családi házakra futtat­va, de a panelházak be­tonjára is felkapaszkodik tapadókorongos kacsai­val. Zsindelyszerűen álló, fényes, sötétzöld levelei­vel nyáron át díszít, őszi lombszíne káprázatos. Kék bogyótermését a ri­gók szívesen fogyasztják. A rózsát, lilaakácot, kerti iszalagot, repkény­szőlőt oltják. A tatárisza­lagot fásdugványról, a loncot fás- és hajtásdug­ványról, a borostyánt le­gyökeresedő szárdarabjairól sza­poríthatjuk. Sikeres lehet a bujtás a lilaakácnál és kerti iszalagnál. A lilaakác magról nevelve csak több év után virágzik. A trombi­tafolyondárt gyökérsarjról, gyö­kérdugványról is szaporíthatjuk. Búzás László Gyümölcsszüret - szakaszosan zöld termést se dobjuk el. Kitűnő mártást, kom- pótot vagy lekvárt készíthetünk belőle. Hihetetlen módon legyengítheti gyümölcsfá­inkat a mézgafolyás. Erre kiváló gyógyszer a sóska. A mézgafolyásos kéregdarabokat tisztít­suk ki, és az egészséges részig vágjuk ki. Ezután a sebet alaposan dörzsöljük be a sóska megzú­zott zöld részeivel. Az így kezelt sebek gyorsan gyógyulnak. Vessük be a tyúkokat a cseresznyelégy ellen! Ki kell használnunk a kukacok (nyüvek) azon tulajdonságát, hogy csak csekélyen vonulnak a talajba bábozódni. A fertőzött fák tányérja alá engedjük ki a baromfiudvarból a kapirgáló tyú­kokat. Esetleg többször is megismételhetjük ezt a legeltetést, amennyiben fertőzött a cseresz­nyéskert. Mi több, a bábokat és lárvákat köny- nyed ásással magunk is kiforgathatjuk, aminek a szárnyasok külön megörülnek. Azért se használjunk a vértetvek ellen vegy­szereket, mert ilyenkor már érik a termés. Gon­doljunk unokáink egészségére. Például a vértet­vek ellen ősszel egy rész spiritusz és három rész zsírból készült keverékkel is védekezhetünk. Kenjük a tetűkolóniára ezt a környezetkímélő házi készítményt! Különösen jó hatásfokkal al­kalmazható az almásokban. Király László Be lehet osztani a szüretet és az érést is. A gyü­mölcsösök még egy-egy fán sem érnek be egy­szerre. Ha tehát csak egy részét szüreteljük le, mindig a csúcsról és a szélső ágakról távolítsuk el a legérettebb gyümölcsöt. Ezzel a lombozaton belüli gyümölcsök számára több fényt és táp­anyagot biztosítunk. Egyenletesebb lesz az érés, cukorban, illat- és zamatanyagban gazdagabb lesz a termés. Az egres egy részét érdemes éretlenül, zölden leszedni. Ezáltal a bokron maradó bogyók jóval nagyobbakra nőnek és édesebbek lesznek. A Szakaszos szüretnél a szélső ágaktól haladjunk befelé fotó: m. a. Mikor telepítsünk szamócát? A szakemberek azt tanácsolják, hogy a letermett tövek körül óva­tosan gyomláljunk és kapával la­zítsuk meg a földet. Ajánlatos ez­után szalmával, faforgáccsal vagy más mules anyaggal takarni a ta­lajt, hogy meggátoljuk a még ki nem kelt gyomok fejlődését és megtartsuk a talaj víztartalékait. A szamóca ugyanis rövidesen a tőről sarjakat növeszt, melyeket majd augusztusban (amikor már meg­erősödtek, és elkezdtek gyökeret verni) le kell vágni az indákról. ágyásonként három sorunk le­gyen. Magasított, fekete fóliával ta­kart ágyásokban is termeszthe­tünk szamócát. Természetesen a hároméves tövekről távolítsuk el a korhadt, elöregedett részeket, és csak a fiatal hajtáskezdemé­nyeket telepítsük át. így fokozhat­juk a terméshozamokat és egy­ben megóvjuk növényeinket a fertőző betegségektől. Az áttele­pítés egyaránt vonatkozik a két­szer érő és a folyamatosan érő szamócafajtákra. Vigyázzunk, hogy ültetéskor a tövek a talaj szintjére kerüljenek. Ne maga­sabbra, mert kifagynak és ne túl mélyre, mert elrothadnak. Király L. Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek PARADICSOM. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szarvasi kísérleti telepén számos új hajtatott paradicsomfajtát mu­tattak be. Az érdeklődők megte­kinthették az idén vizsgázó első és másodéves fajtákat. Felgyor­sult a fajtaváltás, amit az is mutat, hogy a tavalyi harmincöttel szem­ben az idén negyvenöt fajtát vizs­gálnak, zömmel első éveseket. Főként a folytonnövő paradicso­mok bejelentései növekedtek. Szinte valamennyi kissé lapított, nagy bogyójú fajta. A kísérletek­ből az idén hiányoztak a különle­gességek. NÖVÉNYVÉDELMI S. O. S. A kistermelők kártétel esetén tele­fonon kérhetnek szaktanácsot a Baranya Megyei Növény-egész­ségügyi és Talajvédelmi Állomá­son. A szakemberek munkanap­okon reggel negyed 8 és 8 óra kö­zött állnak rendelkezésre a pécsi 72/552-240-es telefonszámon. ■ Óriási, nyári az R-AGRIKOL Kft. Pécs, Rácvárosi u. 14. szám alatti Ui ______üzletében! Hite lügyintézés a helyszínen Tel.: 72/252-545,551-057 | nyitva: h-p: 8-16.30, szó.: 8-12 Fűszernövényünk: a zsálya Társnevei: orvosi zsálya, kerti zsálya. A magyar konyhának a középkor óta kedvelt fűszere a le­vele, egyébként a zsálya is a mediterrániumból származik, el­sősorban a dalmát karsztokról. Körülbelül 60 centiméterre nö­vő, négyszögletes szárú, moly- hos félcserje, levelei tojásdad ala­kúak, megnyúltak, szélük csip­kézett, alul feltűnően erezett, bársonyosan molyhos. Virága sö­tétkék színű. A kiskertekben jól termeszthe­tő, talajban nem válogat. Szaporí­tani tavasszal kell, lehet magról, tőosztással (ritkán dugványozás­sal). Ha a tövek megerősödtek, a vi­rág előtt metsszük le a leveles szárat, a leveleket fosszuk le és napfényen szárítsuk, majd mor­zsoljuk. Kiváló íz és aromát adó fű­szer, elsősorban húsok fűszere­zésére használjuk (vadak, szár­nyasok), de kiváló a májból ké­szült ételek, pástétomok, halak, sőt főtt tészták ízesítésére is. Buzássy Lajos A zöldtrágya vetése Alaposan megtréfált ben­nünket az időjárás. Június­ban az augusztusra jellem­ző aszály uralkodott, július­ban pedig visszatért a bo- rongós, hűvös tavasz. Ebből azonban hasznunk is lehet. Bár korán volt az aratás, a má­sodvetéshez majdnem ideális időjárási viszonyok alakultak ki. Csak az bosszankodhat, aki fel- szántatlanul hagyta a tarlót, és most a sok csapadék előhozta az egyre izmosodó, magszárba szö­kő gyomokat. Még nem késő gondoskod­nunk a zöldtrágyanövényekről, amelyek visszaadják a talajból ki­sajtolt tápanyagokat. Augusztus elején vethető a pohánka (hajdi­na). Négyzetméterenként négy szem magot vessünk. Késő ősz­szel forgassuk be a nagy tömegű, zöld levélzetet. Az egyik legjobb zöldtrágyanövény a mézontófű (facélia). Nem von el nitrogént a talajból, nagy zöldtömeget fej­leszt, visszaszorítja a gyomokat. Ha tavasszal, fagyveszély után vetjük, kitűnő méhlegelőt ka­punk általa. Ahol nitrogénre van szüksé­günk, vessünk mélyen gyökere­ző, több éves lucernát a követke­ző négy esztendőre. Ezáltal pi­hentetjük a földet, kitűnő takar­mányhoz jutunk, elfojtjuk a gyo­mokat, sok nitrogént pótlunk vissza a talajba, és a föld porha- nyóssá válik. Az ősszel vetett lu­cernát akár a következő tavaszon is beforgathatjuk. Télálló, nitrogént megkötő növény a lóbab. Ugyancsak nagy zöldtömeget fejleszt. Ősszel vagy kora nyáron vethető. Ha fo­gyasztani akarjuk, 30 centiméte­res sortávolságra és 10 centis tő­távolságra állítsuk a vetőgépet. Keskeny levelű csillagfürtöt is vethetünk augusztus elején. Nemcsak nitrogént, hanem fosz­fátot is gyűjt ez a mélyen gyöke­rező, pillangós virágú növény. Harminc gramm vetőmag elég 70 méterre, ha 15 centi a sor- és 7 centi a tőtávolság. Másodvetés esetén nyolc hét múlva kell be­forgatni. Nyár végén vethető a magas, télálló, hatalmas zöldtömeget ké­pező szöszös bükköny is. Általá­ban 80 gramm mag elég 100 mé­ternyi vetéshez, 7 centiméter tő­távolság esetén. Kora tavasszal forgassuk be. Kerti kártevők Sok vidéki kertben okoznak gondot a nyulak. A vadon élő tapsifülesek rendkívül kitartóak és szemfülesek. Valódi csemege számukra a sok konyhakerti vetemény. Egyetlen hathatós védelem a drótfonatú, 75 centiméter magas kerítés, 2,5 centis lyukakkal, melyet 15 centi­méter mélyen kell beásnunk a talajba. A mezei egerek általában nem okoznak komoly gondot. Ha mégis, akkor két védekezési le­hetőség közül választhatunk. Vagy egérfogót állítunk, vagy beszerzünk egy-két egerésző macskát. A mérgeket kerüljük el, háziállataink és a saját egész­ségünk érdekében. Néhol földi patkánynak is ne­vezik a mezei pockot. Ez a 15-20 centiméteres rágcsáló szerteágazó föld alatti járatokat épít. A kertészek különösen azért haragszanak a pockokra, mert megrágcsálják a gyümölcs­fák, a zöldségek és a dísznövé­nyek gyökereit. Olykor a növé­nyek szárát is elrágják, begyűj­tik az érett magvakat. Nagyobb károk esetén állítsunk fel csap­dát. Megelőzésként fokhagymát ültessünk a védelemre szoruló növények közé. A pockok ter­mészetes ellenségei a ragadozó madarak, baglyok, rókák. A vakond föld alatti járatokat ásva megsérti a lágyszárú növé­nyek gyökérzetét és feltúrja a gyepet. Mindez kellemetlen. Ugyanakkor a vakond rengeteg kártevő rovart felfal. Víz beönté­sével, tövises ágakkal vagy füst­tel csak arra késztethetjük, hogy másfelé fúrjon. A vakond védett állat. Csapdázni vagy más mó­don elpusztítani szigorúan tilos! Elriaszthatjuk azonban fok­hagymával, császárkoronával vagy földbe ágyazott, búgó sö­rösüvegekkel. RTOISS lrics»“S. ■töüxetés iVitúu»0' , pannon ^A|| oo 90» n nyal icyaicuu jjiimiiaia Olyan rövid a nyár! Gondoskodj róla, hogy le ne maradj a legszebb pillanatairól! Szereld fel magad egy Ericsson A1018s mobiltelefonnal és Praktikum Priváttal bruttó 22 900, Praktikum Classíc-kal bruttó 26 900 vagy Praktikum Pro-val bruttó 34 900 forintért! Amiből 3 600, 8 100, illetve 18 000 forintot lebeszélhetsz! Az ajánlatban szereplő készülék csak Pannon GSM SIM-kártyával használható. Az árak az áfát tartalmazzák. A részletekről és további készülékajánlatokról érdeklődj képviseletünkön (Pécs, Ferencesek utcája 6.) vagy a hoz­zád legközelebbi hivatalos viszonteladónknál! Készülékajánlatunk a készlet erejéig tart. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. www.pannongsm.hu ▼▼▼▼▼ A» élvon PANNON GSM Ideje gondolni a letermett szamóca áttelepítésére. Általában nyár végén szokás telepíteni, ha ugyanis később ültetjük, a növények a következő évben nem teremnek. Ezzel szemben az augusztusban telepített tövek jövőre, tehát az átültetést követő első évben hozzák a legdúsabb termést. Ezeket a fiatal sarjakat azonnal el kell ültetni, napos, jó vízát­eresztő képességű, humuszban gazdag talajba. A szamócát há­rom év után egyébként is ajánla­tos áttelepíteni. Az új szamócás- ban a növényeket 60 centiméter sor- és 45 centiméter tőtávolságra ültessük. Készíthetünk 120 centi széles növényágyakat is. Ebben az esetben az első sort a növény­ágy szegélyétől 15 centiméterre ültessük, a sortávolságot pedig csökkentsük 35 centire úgy, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom