Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-02 / 210. szám

ki H 2000. Augusztus 2., szerda BARANYA I TÜKÖR Űj Dunántúli Napló - 5. oldal Vita az oszlopadóról: sok a kérdőjel Megvizsgálják a rendelet jogszerűségét - Hamarosan újabb cégek a csapdában? Pécs-Budapest Mohács után Pécsett is arra készül az önkormányzat, hogy díjat szedjen be a város területén lévő villanypóznák után. A szakemberek véleménye meg­oszlik az oszlopadó bevezetésével kap­csolatban: konkrét álláspontja még a gazdasági tárcának és az új villamos- energia-törvényt előkészítő bizottság­nak sincs. Egyelőre nem tudni, hogy a jövő évi fogyasztói árban jelentkezik-e az oszloppénz. A közigazgatási hivatal hamarosan vizsgálatot indít az ügyben. Amint arról korábban beszámoltunk (Dunán­túli Napló, 2000. július 29.), az Alkotmánybí­róság megsemmisítette a villamos energiáról szóló törvény azon paragrafusát, amely sze­rint közcélú villamos közművet a szolgáltató­nak joga van díjmentesen üzemeltetni és léte­síteni. A döntés után elsőként Mohácson éltek a lehetőséggel, s a helyi közterület-foglalási Elindul a lavina? Az oszlopadó kapcsán citált határozat a közcélú villamos művek­re vonatkozik, ám már az Alkotmánybíróság tagjainak íróasztalán pihen az a beadvány, amely a többi közüzemelletö díjfizetési mentességének felülvizsgálatát indítványozza. Szakértők szerint valószínű, hogy a grémium - azonos jogelvek szerint eljárva - ugyancsak alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani a díjmentessé­get, s az igazi lavina egy ilyen döntés után indulhat el. így ugyan­is a közutak kivételével gyakorlatilag minden szolgáltatótól szed­hetnek díjat az önkormányzatok: például a kábelhálózatok közte­rületen haladó vezetékei vagy a telefonoszlopok után is. rendelet módosításával, helyüktől függően 2-5 ezer forintos kvázi adót vetettek ki a Dédásznak oszloponként, ami évi öt-hatmillió forintos bevételt jelenthet majd a városnak. A Települési Önkormányzatok Országos Szövet­sége üdvözölte a precedens értékű döntést. A szervezet főtitkára, dr. Zongor Gábor elmond­ta, arra számít, hogy a jövőben önkormány­zatok sora alkot majd hasonló rendeletet. Úgy tűnik, valóra válhatnak a főtitkár re­ményei, hasonló döntésre készül ugyanis a pécsi önkormányzat is.- Természetesen foglalkozunk a gondolat­tal - vázolja a helyzetet dr. Papp Judit jegyző (képünkön) -, azonban ehhez közgyűlési döntés szükséges, a testület pedig leghama­rabb várhatóan szeptemberben ül össze. Ezt megelőzően a város vezetése mindenképpen kezdeményezni fogja az áramszolgáltatóval való egyeztetést. Dr. Czoboly István, a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal főosztályvezetője kérdésünk­re elmondta, eddig még nem hallott a mohácsi esethez hasonló döntésről. - Kicsit furcsának, ugyanakkor elgondolkodtatónak tartom a Du- na-partiak döntését. A hivatal meg fogja vizs­gálni a rendelet megalkotásának jogszerűségét - nyilatkozta a Dunántúli Naplónak a főosztály- vezető. Ugyancsak fejtö­rést okoz a mohácsi pél­da a Gazdasági Miniszté­riumban is, ahol múlt pénteken lapunktól érte­sültek a precedens értékű döntésről. A hétfőn késő délután tartott, a villa- mosenergia-törvényt elő­készíteni hivatott bizott­sági ülésen természete­sen felmerült a téma.- Egyelőre nincsen konkrét álláspontunk az ügyben - mondta dr. Szi­lágyi Mihály, a tárca osztályvezetője. - Kérdés, be kell-e avatkoznunk, sőt, egyáltalán beavat­kozhatunk-e, s ha igen, akkor hogyan? Minden­esetre jogászként az az első kérdés, ami felme­rül bennem, hogy az önkormányzatnak egyál­talán joga volt-e ilyen rendeletet alkotni. Elkép­zelhető, hogy az ügyben az Igazságügyi Mi­nisztériumnak is állást kell majd foglalnia. Az áramszolgáltató már korábban jelezte, ha tendenciaszerű lesz az önkormányzatok által kirótt adó, akkor azt a fo­gyasztói árban lesznek kény­telenek kompenzálni.- Most folynak a január el­sejétől érvénybe lépő villa- mosenergia-árról szóló tár­gyalások - tájékoztatott Csi­kós Ferenc, a Magyar Energia Hivatal munkatársa. - Bár mi is értesültünk az ügyről, a szolgáltatók egyelőre nem jelezték költségeik emiatti növekedését, igaz, ezt ár-felülvizsgálati kérelemmel később is megtehetik. A mostani helyzet szerint a kiadási oldalon nem szerepel új tételként a közterület­foglalási díj. Kérdés, a hivatal elismeri-e majd árképző tényezőként az oszloppénzt? Az min­denesetre tény, hogy az eddigi gyakorlat szerint minden jogszabályi kötelezettségből eredő te­her számításba jött e téren, márpedig az önkor­mányzati rendeletek is ebbe a körbe tartoznak.- Az Alkotmánybíróság megsemmisítő ha­tározata után elvileg elképzelhetőnek tartom, hogy jogszerűen alkották meg a mohácsiak a rendeletet - mondta lapunknak dr. Ivancsics Imre, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője. - Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy a jövőben komoly szakmai viták tárgya lesz a probléma. Pontosan tisztázni kell majd a kér­dés minden ágát-bogát, például azt, hogy nincs-e olyan központi szabályozás, amely Id- zárja ilyen helyi jogszabály megalkotását.- Továbbá - folytatta a tanszékvezető - azt is meg kell vizsgálni az uniós csatlakozás ap­ropóján, hogy a szabályozás ilyetén alakulása összhangban áll-e az Európában szokásos normákkal. máté balázs ____________________Hírek röviden_________________ SZ ERENCSÉS BORULÁS. A 6-os úton Kővágószőlős közelében teg­nap felborult egy utasokkal teli mikrobusz. Az utasok közül mindösz- sze egyetlen személy sérült meg, akit a mentők kórházba szállítottak. A mentőszolgálat ügyeletese szerint a férfi nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit, (sb) PÉCSETT, a lámpásvölgyi buszfordulóban tegnap elgázoltak egy kerékpárost. A kisteherautó által elütött biciklist a mentők a trau­matológiára szállították. A kerékpáros szerencsére csak könnyű sé­rülést szenvedett. (sb) HOBOLBAN SZÉKELYKAPUT farag a helyi bútorasztalos, Magda Zoltán. Eredetileg augusztusra 20-án adták volna át a tóshoboli fa­luvégen, az Ormánság és Dél-Zselic találkozási pontján a 6 méter széles és 4,5 méter magas székelykaput, de még a faanyag sem ér­kezett meg. így a legalább másfél hónapos munkával megalkotható művet október 23-án tervezik átadni. <gy) Egyelőre nem lesz nonstop nyitva tartás a Tescóban Budapest-Pécs Két budapesti áruházában - a hipermarketek között az országban eddig egyedülál­ló módon - nonstop nyitva tartást vezet be a baranyai megyeszékhelyen is jelen lévő Tesco-áruházlánc. Az, hogy augusztus hetedikétől lényegében megszakítás nélkül fogadja a vásárlókat a főváros két áruháza, nem kevés riadalmat vál­tott tó a hírek szerint a nonstop forgalmat szinte száz százalékban bonyolító kereskedők között: ők ugyanis attól tartanak, hogy a pél­dát követő multicégek lesöprik a piacról a kisvállalkozókat. Lapunk az áruházlánc pécsi hi- permarketjének vezetésétől azt az információt kapta, hogy a buda­pesti áruházak működése dönti majd el, hogy a lánc többi tagja - így a pécsi áruház is - belép-e az éjjel-nappalik sorába: arra a kér­désre, hogy a fővárosi próbame­net pozitív fogadtatása esetén erre mikor is kerülhet sor, sem Pécsett, sem pedig a cég budaörsi köz­pontjában nem tudtak válaszolni. Az érintett áruházakban dol­gozók szakszervezete ugyanak­kor arra hívja fel az üzletvezető­ségek figyelmét, hogy a megvál­tozott munkaidő mellett is fordít­sanak kellő figyelmet a megfelelő munkakörülmények biztosításá­ra és a munkajog betartására, mi­vel a dolgozók szerint félő, hogy a megváltozott munkaidőt töb­ben nem tudják majd vállalni, ezért viszont különböző sérel­mek érhetik őket. T.G. Növekvő teher az irodákon Megsokszorozódik az okmányirodák feladata, hamarosan a vállalkozói igazolványtól a gépjárművel kapcsolatos iratokig mindent itt intéznek. A már kötelező lakcímkártyát is itt ad­ják ki, melyet célszerű nem elveszíteni, ugyanis ezer forint a pótlása. Ha csak nem költözik rögtön új címre az ember. Pécs Az útlevél-ügyintéző hivatalok­ból okmányirodák lettek az idén, s a feladatkörük egyre bővül. A januárban bevezetett újdonságot, a lakcímkártyákat már itt kapjuk meg, s olyan személy is akad, aki már pótdíjat fizetett az új okmány elvesztéséért. Jó hír viszont, hogy a bevezetett új technikának kö­szönhetően novembertől olcsóbb lesz valamivel az ügyintézés. Közelgő változás, hogy novem­ber elsejétől idetartozik majd a vállalkozói igazolványok kiadása. Ekkortól Pécsett a Kossuth téri irodában intézik a városbelieken túl a környező 35 település lakói­nak útlevélkérelmeit is. Egyúttal annyiban változik az igazolvány­készítés menete, hogy nem kell fényképet hozni a polgároknak. Olcsóbb lesz az eljárás, mert a ko­rábbi négy fotó helyett csak egy felvétel készül a helyszínen digi­tális kamerával - tudtuk meg dr. Aradiné Bodor Kornéliától, az ok­mányiroda ve­zetőjétől (ké­pünkön). Az újabb for­dulópont janu­ár elseje lesz. Ekkor a tel­jes közlekedési igazgatás ide­kerül, a- forgal­mi engedélyek, jogosítványok, törzskönyvek, rendszámtáblák, első forgalomba helyezések minden papírmunká­ja. A rendőrségtől az ügyintézők egy része is átkerül az önkor­mányzatra, akik a továbbiakban mint köztisztviselők fognak dol­gozni. A kamarai, rendőrségi ok­mánykészítési feladatokat együt­tesen több, mint harmincán csi­nálják jelenleg, az új felállásban viszont az önkormányzati hiva­talban csak feleennyi alkalmazot­tal számolnak. A január óta már kötelező új iratot, a lakcímkártyákat is itt ké­szítik, s ez máris jelentősen meg­növelte az iroda forgalmát. Ezt az okmányt csak akkor kapja meg valaki, amikor lejár a személyije, viszont az új szemé­lyi csak ezzel együtt érvényes. Bejelentett lakcím-, vagy névvál­tozással is rögtön ingyen kap ilyet az ember (ezzel az indokkal ké­szül egyébként a kártyák 85 szá­zaléka). Ezer forintot kell azon­ban fizetni, ha valaki elveszíti. Sa­játos helyzet, hogy míg minden címváltozáskor ingyenes az új kártya készítése, addig névválto­záskor ugyancsak fizetni kell. Úgyhogy célszerű névváltozáskor (például válás után) egyben ide­iglenesen lakcímet is változtatni. MÉSZÁROS B. E. Bizonytalanságban a dolgozók A képviselő-testület jogutódlással megszüntette az Istvánffy Miklós Általános Iskolát, az összevont óvodát és a Weiner Leó Zene- és Művészeti Iskolát, azok a Tinódi Lan­tos Sebestyén Általános Iskola önálló intézményegysége­ként működnek tovább, míg az 509. számú Balassi Bálint Szakmunkásképző és Szakközépiskola a Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola irányítása alá került. Szigetvár A testületet már évek óta foglal­koztatja az intézmények összevo­nása, sőt az is felvetődött, hogy a két középfokú oktatási intéz­ményt - mivel az nem alapellátá­si feladata a városnak - átadják a megyei önkormányzatnak. Aztán nem történt semmi érdemi válto­zás. Néhány hónapja a képvise­lők a fejükbe vették, takarékossá­gi okokból mielőbb végre kell haj­tani az összevonásokat. Az idő annyira sürgette őket, hogy rész­letekbe menően nem is volt lehe­tőségük töviről hegyire végiggon­dolni minden jogi, munkajogi, oktatási és egyéb kérdést. A peda­gógus szakszervezet helyi veze­tője is csak szinte az utolsó pilla­natban szerzett tudomást a meg­másíthatatlan akaratról, s az ösz- szevonást eldöntő múlt csütörtö­ki testületi ülésen hiába is kérte, hogy a zökkenőmentes átállás ér­dekében egy évvel tolják tó a be­olvasztások határidejét, kérése pusztába kiáltott szó maradt. Az alsófokú oktatási intézmé­nyek élére megbízott igazgató, Kolks Pál, a városon kívül sza­badságát tölti, Pichler Imre, a kö­zépfokú intézmények megbízott igazgatója pedig külföldön tartóz­kodik, így elképzeléseikről, konk­rét tennivalóikról nem tudtak be­számolni a Dunántúli Naplónak. Pedig a pedagógusok, a volt in­tézményvezetők és az intézmé­nyek dolgozói is igencsak szeret­nék tudni, valójában hányadán is állnak. Maradnak, maradhatnak- e egyáltalán. Mert az oktatási in­tézményeket a szakmai összevo­nással párhuzamosan legkésőbb 2001. január 1-jéig gazdaságilag is hasonló felállásban tömörítik. A szülők is nyugtalanok, mert nem tudják, mi változik szeptembertől az óvodákban és iskolákban. Az intézményegységekben - mivel július 31-ével megszűnt az önállóságuk - a volt gazdasági ve­zetők készítik az idei év első hét hónapjának vagyonmérlegét. Mi­vel hivatalosan már megszűnt az intézmények korábbi adószáma, számlaszáma, törzsszáma, így már egyetlen fillért sem fizethet­nek ki, utalhatnak át. A leltározá­sokat is végzik, már ahol a sza­badságolások miatt van szabad, esetleg a szabadságáról berendelt ember. Az összevonások kapcsán egyelőre csak az tűnik biztos­nak, hogy a volt intézményveze­tők vezetői pótlékát meg lehet takarítani. B.M. L Százezrek, ritkaságokra Bicsérd A millenniumi emlékligetben és az új horgásztónál csaknem száz növényfajt telepítettek tó. A tövek mellett lévő táblákon az állatokra is vonatkozó szöveges és rajzos ismertető olvasható. A horgászat szerelmeseit - érthető módon - főként a halfajták leírá­sa érdekli. Mindezzel lehetőség nyílt arra, hogy környezetisme­reti és biológia órákat tartsanak a szabadban. Vér József polgár- mester elmondta, hogy százez­reket áldoztak a ritkaságok be­szerzésére. Helyi viszonylatban különlegességnek számít a tuli­pánfa, a páfrányfenyő, a vörös tölgy, a hegyi juhar, a gyöngy­vessző, a boglárkacserje, a bam­busz vagy a békaszőlő. Külön részen cseperednek a lágyszárú­ak, a cserjék, a lombhullatók és az örökzöldek. cs. j. Szenzációs görög váza a múzeumban Az országban egyedülálló történelmi lelettel jelentkeztek a pécsi Régészeti Múzeumnál. Egy himesházi férfi az időszámí­tás szerinti I-II. századból származó teljesen ép hellenisztikus motívumokkal díszített vázát vitt be vizsgálatra. Himesháza-Pécs Nagyon szép és páratlan lelet, de az eredete még bizonytalan. Ebből a korból csak edénytöredékeket talál­tak eddig. A váza származhat Bara­nya területéről, de a Kárpát-meden­ce más pontjáról is, ugyanis a kü­lönleges agyagból öntött, fémesen kongó edény két generáció óta van egy himesházi család birtokában, s csak most döntöttek úgy - egy épít­kezés anyagi gondjai miatt -, hogy értékesítik. Tisztességes módon a pécsi Régészeti Múzeumot keresték fel először az országban páratlan darabbal - egyébként magánmű­gyűjtők korábban kétmillió forintra értékelték a díszes edényt. Ebből a korból országunk területén csak cserépdarabokat találtak, s azért különösen jelentős ez a munka, mert tökéletesen egész. A himesházi férfi örökölte a vá­zát, s most a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában szak­értők bevonásával folyik a nyomo­zás a lelet származási helye után. Kárpáti Gábor régész szerint a ró­mai korban került hazánk területé­re a láthatóan profi módon kimun­kált, nem házilag készített agyag­edény, amely valamelyik korabeli arisztokrata kincsei közé tartozott. A múzeumban levédik a tárgyat, annak további sorsa követhető lesz ezután, s hazánkból nem vihető tó. A pécsiek mindenképpen azt sze­retnék, ha az állami gyűjteményt gyarapítaná az egyedülálló görög edény. Erre meg is van az esély, mivel olyan ritkaságról van szó, hogy várhatóan az állam is kifizeti érte a reális árat. A váza elképesztően díszített, úgy készítették, mint a terra sig- illátát, azaz a mintákat agyagba pe­csételték. Az alsó részen egy Orpheus-jelenetsor fut körbe, tipi­kus görög ábrázolási módszerrel. Fölötte, a vállrészen ismétlődő ala­kok találhatók, lovak, szarvasok, oroszlán, bikák. A kiegészítők: for­gó rózsák, spirálok, levélsorok, ma­darak is mind jellegzetes hellén ele­mek. Az elbeszélés szerint pénzt is találtak egykor a vázával együtt, vagyis kincslelet része a darab. A himesházi tulajdonos most várja a minisztérium válaszát, hogy mi legyen a váza további sorsa. M. 6. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom