Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-12 / 220. szám

Ilii 2000. Augusztus 12., szombat TÜKÖR Új Dunántúli Napló -5. oldal BAR ANY A I Kimerülő benzinkeret Pécs-Budapest Az év utolsó három hónapjá­ban veszélybe kerülhet a mentőszolgálat működése, a számítások szerint ugyanis elfogy az erre az évre ren­delt benzinkeret. A szerve­zet vezetői mindenképp megoldást keresnek a prob­lémára, az autóknak ugyan­is minden körülmények kö­zött menniük kell. Az év első felében a sorozatos üzemanyag-áremelések miatt alaposan megnőtt az Országos Mentőszolgálat kiadása, havonta országos szinten legalább 160- 180 millió forintot kell költeniük csak benzinre. Tavaly ez az ösz- szeg alig haladta meg a 100 millió forintot.- Számításaink szerint az év végére csak az üzemanyag drá­gulása miatt legalább 600 millió forinttal túllépjük a keretünket, s ezt természetesen saját forrásból nem tudjuk fedezni. Ez az összeg egyébként akkor érvényes, ha az év végéig már nem lesz jelentős emelés - tájékoztatta a Dunántú­li Naplót Gőbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. - Jelenleg is folynak az egyezteté­sek, az Egészségügyi Minisztéri­um segítséget ígért, azonban csak saját forrásból ezt valószí­nűleg nem tudják megoldani, szükség van a pénzek átcsoporto­sítására. A mentőszolgálatnál a havi el­látmány csaknem egyharmadát szinte teljes egészében elviszi az üzemanyagköltség, emiatt vi­szont egyre kevesebb jut egyéb fontos kiadásokra, megfelelő tisz­títószerekre, kiegészítő felszere­lésekre. Gyógyszerből jelentős tartalékai vannak a szervezet­nek, így a betegellátást nem fe­nyegeti veszély. A problémák között említhető, hogy a Toyota gépkocsik jó része elérte azt a kort, ami után a javí­tások sokkal gyakoribbak lehet­nek. A mentőautók mintegy 30 százaléka futott már 400 ezer ki­lométert, de nem egy kocsi már 600 ezernél tart.- Egy biztos: a mentőautók nem fognak leállni, teljesítenünk kell a feladatainkat - hangsúlyoz­ta a főigazgató. - Ehhez azonban szükségünk van külső, központi forrásokra, hiszen saját erőből még a jelentős takarékoskodás ellenére sem tudjuk fedezni a mintegy 600 millió forintos kiszá­mítOtt túllépést.____________NYAKASZ. Harminc nap sokszor kevés PÉCS A lakás-előtakarékossági szerződésekhez kapcsolható áthidaló hitelek ügyintézési ideje akár több hónapig is el­húzódhat, mivel a cég veze­tője szerint az ügyfelek sok­szor hiányos iratokat csatol­nak a kérelmekhez. Több olvasónk is azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy képtelenek voltak az általuk szo­kásosnak gondolt harmincnapos ügyintézési idő alatt hozzájutni a Lakáskassza-képviseleténél az át­hidaló hitelhez. A kérdésnek ak­kor lehet különös jelentősége, ha a lakásra áhítozó vevő esetleg a hi­tel reményében már időnek előtte kifizette a vétel-előleget, majd a kikötött dátum elérkeztekor sem tud fizetni, s ezért a már kifizetett összeg is veszélybe kerülhet.- A harmincnapos határidő bennünket nem köt, mivel hitelbí­rálati szempontból nincs megha­tározva erre irányadó dátum - tá­jékoztatott Kelemen Péter (képün­kön), a Lakáskassza-képviseletek Dél-dunántúli Igazgatóságának vezetője. - Tény, hogy sok eset­ben a kelleténél jóval tovább, oly­kor több hónapig is elhúzódik az ügyintézés. Tudjuk, hogy ez bizo­nyos esetekben kellemetlensége­ket okozhat. A csúszásnak majd­nem mindig az ügyfelek nem megfelelő tájékozottsága és ala­possága az oka. Számtalanszor előfordult, hogy a hitelre várók hi­ányosan, illetve felületesen előké­szített dokumentumcsomagot ad­tak be a nyomtatványokhoz mel­lékelve. Megtörténik például, hogy a tulajdoni lapot csatolják ugyan, ám később kiderül, hogy az ingatlan nem tehermentes. Mi­után a hibákra fény derül, több hét is eltelhet, majd értesítjük az igénylőt, aki elölről kezdheti a procedúrát. Ezek az okok vezetnek a hosszúra nyú­ló hitelbírála­tokhoz. Kelemen Péter elmon­dása szerint cégük munka­társai igyekez­nek részletes felvilágosítást adni a tájékoztatást kérőknek, azonban ahhoz, hogy minden szükséges információt tudtukra adjanak, leg­alább egy fél könyvet is megtöltő adathalmazt kellene ismertetniük. Ezért arra kéri a Lakáskassza ve­zetője régi és leendő ügyfeleit, hogy a jövőben sokkal nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a szükséges dokumentumok beszerzésére, mert így a holt idő csökkenthető. Az alaposság ugyanakkor ered­ményességgel is párosul, ugyanis a cég statisztikája szerint a hitel­igények kilencvenkét százalékát kielégítették. ______________o. Sz eméten a nem szabványos kukák? Várhatóan az edények ürítési gyakoriságához kötik majd a díjat Valószínűleg a tárolóedény ürítési gya­koriságához fogja kötni a szemétdíjat a jövő év elején hatályba lépő új hulla­dékgazdálkodási törvényhez kapcsoló­dó, várhatóan őszre elkészülő díjrende­let. A lakosságnak tehát nem csak a bo­rítékolható dijemelés gondolatával kell megbarátkoznia, hanem azzal is, hogy a szabványkukák beszerzése könnyíte­ni fog a családi kasszán. Baranyai Körkép Bár még közel 40 miniszteri és kormány- rendelet hiányzik az új, az országgyűlés ál­tal májusban elfogadott hulladékgazdálko­dási törvényhez, valószínűleg az ürítési gyakorisághoz fogja kötni az őszre várható díjrendelet a szemétdíjat, ebben az esetben pedig egy olyan díjrendszer kialakítása vár­ható országszerte, amilyet tavaly júliusban a pécsi önkormányzat a szemétszállítást végző Biokom Kft. tanácsára majdnem be­vezetett. A szolgáltatóval kapcsolatban lé­A szelektív nem kötelező vöknek akkor szabványedényt kellett vásá­rolniuk, amelynek mérete (35, 70,110 lite­res) a háztartásban élők számától függött, a díj nagysága pedig azon múlt, hogy az ügy­fél heti hányszori ürítést rendelt meg. Egy 110 literes kuka ára ma 6-7000 forint. Az új törvény minimum heti egyszeri szemételszállítást ír elő. Pécs legtöbb város­részében azonban kétszeri, a belvárosban háromszori ürítést tartott szükségesnek ko­rábban az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat. A vonatkozó rendeletek hiánya miatt egyelőre nem tudható, hogy az önkormányzatok mennyire tudják majd rendeletekbe foglalni a helyi sajátosságo­kat. A díj egyébként mindenhol kisebb-na- gyobb mértékben emelkedni fog, az új rendelkezések értelmében ugyanis a szol­gáltatónak be kell építenie az árba az álta­la üzemeltetett hulladéklerakó rekultiváci­ójának, a különböző fejlesztő beruházások költségeit. Az EU-csatlakozáshoz nélkü­lözhetetlen, 2001. január 1-jével hatályba lépő jogszabály előírja, hogy csökkenteni kell a lerakóba kerülő szerves hulladék mennyiségét. Ez kizárólag „ipari” méretek­ben zajló komposztálással oldható meg, ami technológiafejlesz­tést, újabb beruházáso­kat követel, követke­zésképpen ez a rendel­kezés is árdrágító hatá­sú lesz. A számítógé­pes nyilvántartást elő­segítő, a kukákba be­építendő, lopásgátló chipek, és a szemete­sautók ezeket felisme­rő fedélzeti computerei sem teszik majd ol­csóbbá a szolgáltatást, sőt a törvény kimondja, hogy a számlázás költségeinek is meg kell jelenniük a díjban. Leitol Csaba (képünkön), a Baranyában több településen, és a megyeszékhelyen hulladékszállítást végző Biokom Kft. keres­kedelmi igazgatója a Dunántúli Naplónak elmondta, Pécsett már számos olyan beru­házás megvalósult, amelyre máshol még százmilliókat kell költeni, így itt két-három évig az eddigi átlagot csak csekély mérték­ben meghaladó díjemelkedés várható. Je­lentősebb árnövekedésre csak a komposz­táló üzem 2004-es felépü­lése után kell számítani. Baranyában 60-80 olyan kistelepülés van, ahol nincs szervezett sze­métszállítás, hanem az önkormányzat viteti el al­kalmanként, minimális térítési díjért a hulladé­kot. Az új törvény hatása ezeken a településeken hamarabb jelentkezik majd, mint Pécsett, a fizetendő díj akár négy-ötszörösére is emel­kedhet. Nem fogja csökkenteni a díjat az sem, hogy a majdani szolgáltatónak jóval többe kerül a központjától, telephelyétől messze tevékenykedni. A hulladékkérdés megoldását kötelező közszolgáltatásnak minősítő törvény jelen­tős többletfeladatokat ró az önkormányza­tokra. A kétezer lakosnál népesebb telepü­léseken 2002. január 1-jétől, az ennél ki­sebbekben egy évvel később kell megolda­ni a szemét elszállítását és ártalmatlanítá­sát. Az állami kötelezéshez természetesen normatíva is kapcsolódik majd, több köz­ponti támogatás jut oda, ahol fejlett techno­lógiával történik a szemétszállítás. A legköltségesebb feladatnak várhatóan az EU-igényeknek is megfelelő korszerű re­gionális lerakók építése ígérkezik. Pár év múlva csak ilyenekben lehet elhelyezni a hulladékot. NIMMERFROH FERENC Könyv és képeslap Vajszló A tegnap kezdődött, vasárnapig tartó Vajszlói napok rendez­vénysorozatra idén is mintegy 15 ezer vendéget várnak.- Az egyik legérdekesebb lát­nivaló a vajszlói nyugdíjasok ál­tal, a Kodolányi Emlékházban berendezett helytörténeti kiállí­tás, ezen kívül a környékbeli te­lepülések tojásfestőinek munká­it bemutató kiállítás is érdekes­ségnek számít - közölte Lázár István, Vajszló polgármestere. - A millennium tiszteletére négy­fajta, a település nevezetességeit ábrázoló képeslapot jelentet­tünk meg. Ezen kívül erre az al­kalomra készült el a falu törté­netét taglaló kiadvány második kötete, amelyet tegnap a könyv szerzője mutatott be a művelő­dési ház könyvtárában. A millenniumi zászlóátadásra ma délelőtt kerül sor, vasárnap a szabadtéri színpadon kulturális műsor szórakoztatja majd a kö­zönséget. A háromnapos nagy­szabású rendezvényt búcsúi bál és tűzijáték zárja. _________wjc. Dr águlással fenyeget az aszály A sütőipar egynegyedével emelné árait Szakemberek szerint továbbra is aszályos időjárásra kell számítani. A strandolókkal szemben a gazdálkodók nem örülnek a csapadékmentes heteknek, azok ugyanis jelentő­sen ronthatják a terméskilátásokat. A mérsékelt hozamok a takarmány- és élelmiszerárak drágulását vetítik előre. Baranyai körkép Mint baranyai mezőgazdasági szakemberektől megtudtuk, me­gyénket nem érintette olyan mér­tékben a nyári szárazság, mint az alföldi, illetőleg a Duna-Tisza kö­zi térségeket. Ennek megfelelően - bár a korábbi évek rekordjait meg sem közelítették, mégis többségében a hazai átlag feletti - jó termésátlagok születtek gabo­nából. Amennyiben a jelenlegi, csa­padékban nem bővelkedő idő­szak elhúzódik, az jelentősen ronthatja a kukorica hozamát, il­letve a szőlő bogyóinak víztartal­mát. Míg az előbbiben hektáron­ként egy tonna elmaradás is el­képzelhető a tavalyi 7 tonnás ter­méstől, a szőlősgazdák egyelőre nem vállalkoznak a termés becs­lésére. A kukorica és más takarmány- gabonák gyengébb termése az ál­lati takarmányok drágulását vetíti előre. A Húsipari Szövetség erre alapozva hangoztatja, hogy az ősszel további húsáremelés vár­ható. Ezt a várakozást igazolják azok a hírek is, amelyek szerint csak június folyamán közel 20 százalékkal emelkedett a mező- gazdasági termékek ára. Ezen be­lül kiemelkedő mértékben, 17,3 százalékkal drágultak a vágóser­tések. Ugyanezen okok miatt a tyúktojás ára mintegy egyharma- dával, a tehéntejé 6,6 százalékkal drágult, és a szakemberek szerint a folyamat nem állt meg. Bár az országos hírek a kenyér- gabona megfelelő mennyiségéről, illetve minőségéről szólnak, az előjelek szerint nem marad el az áremelés a sütőipari termékek esetében sem. A Magyar Pékek Ipartestülete szerint a hszt árának kompenzációja érdekében a sütő­ipari termékek árának 20-25 szá­zalékos drágulására lenne szük­ség. A szakma számításai szerint a liszt az elmúlt hónapokban 35 százalékkal drágult, és szeptem­ber folyamán további 20 százalé­kos áremelésre lehet számítani. Hogy a péktermékek drágulása mégsem lesz ilyen drasztikus mértékű, az annak köszönhető, hogy a kereskedők - főként a ke­reskedelmi láncok - csak mérsé­kelt formában hajlandók elfogad­ni az ágazat áremelési szándékát. A szakmai érdekképviseleti szerv úgy vélekedik, hogy ez végképp a tartalékuk felélésére szorítja a sü­tödéket, a kispékségek jövedel­mezősége például 2,9 százalékra csökkent a hét évvel ezelőtti 44 százalékról. K.E. Most, hogy már törvény mondja ki a szolgáltatás igénybevé­telének kötelező voltát, várhatóan könnyebb lesz fellépni a nem fizetőkkel szemben. Januártól ugyanis több tízezer forin­tos szabálysértési bírsággal sújthatok a törvénysértők. Igaz, Pécsett a hatékony bírságoláshoz meg kellene találni azt a kö­zel 40 ezer embert, aki hiányzik a Biokom nyilvántartásából. A szelektív hulladékgyűjtést nem teszi kötelezővé a törvény, ahol azonban az önkormányzat ezt az utat választja, további díj- emelkedésre kell számítani. KÖVETENDŐ PÉLDA. Fából, fedett buszváró készült a közelmúltban Nagynyárádon. A természetes anyagból épült, virágokkal díszített váró illik a falu rendezett környezetébe. fotó, müller anprea Idén gyümölcsfákat is osztanak A faluban négy éve kezdték a szociális földprogramot, hogy a lakosság ne segélyekre szoruljon, hanem gazdálkodva önállósuljon. Ehhez konyhakerti vetőmagokat, tehenet, ser­tést, malacot kapnak ingyen vagy jelképes összegért. Magyarmecske A falu főbb jellemzői: közel 350 la­kos, 110 család, 20 százalékos munkanélküliség. Mind többen élnek a felkínált lehetőséggel.- A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium által meghirdetett pá­lyázati és az önkormányzati pén­zekből, valamint a programban résztvevők visszafizetéseiből ugyan csodákra nem vagyunk ké­pesek, de aki a partnerünk, az nem jár rosszul - mondja Horváth Gézáné polgármester (képünkön). Még 1996-ban a Miniszterelnö­ki Hivataltól kaptak 250 ezer forin­tot. Samu János falugondnok sze­rint abból vásároltak hét kocát, amit hét család kapott meg. A sza­porulatból 2-2 malacot kellett visz- szaadniuk, azokat újabb jelentke­zők kapták. Ma családonként leg­feljebb 2-6 malac kapható, dara­bonként jelképes kétezer forintos áron. Tavaszonként amelyik család kéri, ingyen kap konyhakerti vete- ménycsomagot, amiben sárgaré­pa, petrezselyem, uborka, papri­ka, paradicsom, kevés dughagyma és fokhagyma is van. A tej csarnok új hűtőtárolót ka­pott. Oda gyűjtik a helyi, a ma­gyarteleki és a kisasszonyfai te­héntartóktól a tejet. A csarnok fel­újítására azért is szükség volt, mert három éve 8, tavaly újabb 4 előhasi üszőt helyeztek ki, azok árát a gazdák 3-4 éves futamidővel részletekben fizetik a tej és a sza­porulat árából. Az állattartás hasz­nát jelzi, hogy a bevételből van aki már bővítette a lakóházát, megve- hette végre a hűtőládát, a színes televíziót, egyebet. Aki levágja vagy eladja a ® kedvezménye­sen kapott ál­latot az vissza­térítési kötele­zettséggel tar­évre kizárja magát a prog­ramból. Az el­hanyagolt kert gazdája egy évig nem kap vető­magcsomagot. A tavalyi pályázat nyomán vár­ják a gyümölcsfákat és az újabb szarvasmarhákat. A jövő évre ve­tőmagra, műtrágyára, baromfira és sertésre pályázott az önkor­mányzat ________________B.W.L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom