Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-11 / 219. szám

■ g| 2000. Augusztus 11., péntek H A Z A I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. ol Bújtatják Nógrádit? Megölését most aligha merik megkockázatni Budapest Megrekedt az olajbotrány vizsgálata. Pallag László, a parlamenti „olajos” bi­zottság elnöke nem kívánja összehívni a testület jövő hétfőn esedékes ülését, mi­közben a nemzetbiztonsági bizottság sem tudja kiderí­teni: valóban titkosszolgá­lati emberek segítik-e Nógrádi Zsoltot. A fontos tanú ugyanis eltűnt. Kóródi Máriának, az olajbizott­ság SZDSZ-es tagjának írásos kérelme ellenére sem hívja ösz- sze a nagy port kavart korrup­ciós ügyeket vizsgáló testület augusztus 14-ei ülését Pallag László. Bár elismeri, hogy egy korábbi döntésük értelmében nyáron is kéthetente kellene tanácskozniuk, a meghallgatan­dó személyek nyári szabadságá­ra hivatkozva Pallag kis időre felfüggesztené ^ munkát. Egy helyben topog a nemzet- biztonsági bizottság is, amely­nek szocialista tagjai nemrégi­ben rendkívüli ülés összehívá­sát kezdeményezték, hogy kide­rítsék: adtak-e, adnak-e segítsé­get egy volt bűnözőnek a titkos- szolgálatok munkatársai. Keleti György, a testület elnöke érdek­lődésünkre elmondta, hogy mindenképpen meg akarják hallgatni Nógrádi Zsoltot, ám a Pallag által megadott telefonszá­mon hiába keresik, Nógrádi nem jelentkezik. Ezért a Főváro­si Főügyészség nyomozóhivata­lát kérte meg: kutassák fel az olajtanút. Huszti Péter, a titkosszolgá- latok működését jól ismerő tör­ténész szerint elképzelhető, hogy csupán a felhajtás kedvé­ért bújócskázik a soltvadkerti fiatalember, ám az is lehet, hogy tényleg eltűnt. Megölését most aligha merik megkockáztatni, de a legfelsőbb politikai körökig nyúló olajbotrány szereplői kö­zül valaki - vagy valakik - eset­leg pénzzel rávehették, hogy egy időre váljon köddé. Sokak­nak ugyanis kifejezetten jól jön­ne, ha csillapodnának, majd el­ülnének a kínos ügy hullámai, ehhez viszont Nógrádit ki kell iktatni a körből. Ez most egyelőre sikerült. TAKÁCS MARIANN Az otthoni kezelés olcsóbb Mindössze 3000 nővér végez házi szakápolást Országos körkép A házi szakápolás rend­szere ma még nem tudja érdemben tehermentesíteni a fekvőbeteg-intézeteket. Az egy évre jutó 2,5 millió kórházi betegfelvétel .mellett mindössze 30 ezer ápolásra szoruló otthoni kezelését tudja fedezni a társadalombiztosítás. Dr. Falus Ferenc orvos, a Magyar- országi Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke lapunknak el­mondta, hogy összesen 3000 nővért tudnak foglalkoztatni a házi betegápolás rendszerében. Többségük mellékfoglalkozás­ban vállal csak ilyen munkát, mert a fizetések ezen a területen sem érik el a megélhetéshez szükséges szintet. Évente 700- 800 ezer vizitre elegendő az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tárnál (OEP) erre elkülönített 1,2 milliárd forintos kassza. Ebből a keretből átlagosan egy-egy ma­gyar állampolgárra 124 forint jut. Falus doktor szerint a nemzetkö­zi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fekvőbeteg-ellátásra fordí­tott kiadások 3 százaléka, hosz- szabb távon mintegy hatmilliárd forint kellene ahhoz, hogy a rá­szorultak jóval nagyobb szám­ban lábadozhassanak otthonuk­ban, családi környezetben. Természetesen a szakápolói szolgálat segítségével. A nálunk fejlettebb államokban - például Németországban - csak úgy tud­ták ezt megoldani, hogy bevezet­ték a kötelező ápolási biztosítást. Ugyanakkor Magyarországon az alacsony jövedelműek igen nagy száma miatt újabb terheket már nem róhatnak a lakosságra. Hét éve, 1993-ban eleve azért döntöttek úgy, hogy létrehozzák a házi szakápolás rendszerét, hogy a rendkívül drága kórházi ellátást tehermentesítsék. A gya­korlatban viszont az is beigazo­lódott, hogy a kórházak - finan­szírozási problémáik miatt - gyakran azokhoz a betegekhez is ragaszkodnak, akiket már otthon is el lehetne látni. A házi ápoltak között legtöb­ben agyi vérkeringési zavarok, csípőízületi betegségek és nehe­zen gyógyuló sebek miatt szorul­nak a szakavatott segítőkre. Nem csak idős betegekről van szó, hanem igen sok közöttük a gyer­mek és a fiatal is. A rászorulók számára a térí­tésmentes házi szakápolást a háziorvosok rendelhetik el. So­kaknak persze nem elegendő, hogy sebeiket bekötözzék, ép­pen ezért a jövőben az OEP vezetőinek véleménye szerint is egységes rendszerben kellene működtetni a házi betegápolói és a szociális gondozói szolgá­latot. NÉMETH ZSUZSA Stabilizálódnak a húsárak A túlzott élőállat-kivitel is hozzájárulhatott az áremelkedéshez Bár nőttek a mezőgazdasági termelői költségek, várhatóan a jelenlegi szinten stabilizálódnak a húsárak - nyilatkozta lapunknak dr. Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács elnöke. A szakember elmondta: az elmúlt időszakban a belpiac jelentős sertéshúsfelesleggel küszködött, így tudtak az árak viszonylag alacsonyan maradni. Országos körkép A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az utóbbi másfél évben megpróbált egyensúlyt teremteni a kereslet és a kínálat között. Ez mostanra si­került. Annyi vágóállatot tartanak az országban, amennyi a hazai szüksé­gleteket és az ország exportvállalását fedezi. Ez azt jelenti, hogy az öt és fél mil­liós sertésállományból hárommilliót magunk hasznosítunk, két és fél milliót pedig külföldön értékesítünk. Mivel kevesebb állat van, mint korábban, értelemszerűen drágult a hús, de az áremelkedés mértékét az aszály miatt megemelkedett takarmányárak is tovább srófolják. Bár a fogyasztókat érzékenyen érinti az áremelés, mégis szükséges vele­járója a helyzet rendezésének, hiszen most fizetünk annyit egy kiló karajért, vagy combért, amennyit az valójában ér. A vásárlók ezentúl is meg fogják venni a húst, s a következő év már a gazdák számára is nyereséges lesz - amennyiben a létrejött egyensúly fennmarad. Dr. Zádori László a húskivitellel kapcso­latban kifejtette: a magyar sertéshús komoly piacra lelt Ázsiában. Elsősorban Japán és Dél-Korea részesül a 30 ezer tonnás export­ból. Az Európai Unióba, valamint a CEFTA- országokba további 70 ezer tonna kerül. A szomszédos országok közül Románia és Horvátoíszág a jelentősebb célállomás, ide havi ötezer élőállatot szállítanak. Ez a men­nyiség nem befolyásolja hátrányosan a magyarországi húsárakat. A fentieknek némileg ellentmond Kapuvári József véleménye, aki a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Szerinte a komoly emelkedés közvetett oka a túlzott élőállat-kivitel. A külföldi felvásár­lók jobb árat ajánlanak a sertésekért, mint a magyar húsfeldolgozók, így a gazdák saját hasznukat nézve a magasabb Gyakran változtak az ártáblák - rendre felfelé összeget fogadják el. Ezért kúszik egyre feljebb az itthon maradt malacok ára is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint hazánkban az egy főre jutó éves sertéshúsfogyasztás 16 kg. Ezzel szemben borjúból vagy marhából sokkal kevesebbet, csupán 1,2 kg-ot eszünk meg évente. A szárnyasok mind a szarvasmarha-, mind a disznótermékeknél többször kerülnek az asztalunkra: 365 nap alatt csaknem 20 kilogramm baromfihúst fogyasztunk. A jelenlegi árak mellett egyre többen nem engedhetik meg maguknak a húsevést. Ha nem is lesznek vegetáriánu­sok, mindenféle konyhai praktikával pótolják a háziasszonyok a húsféléket. Sokak asztalára gomba, szója kerül emiatt. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének professzora, az elismert táplálkozáskutató, dr. Lénárt László véleménye szerint a vegyes táplálkozás a legoptimálisabb az ember számára, per­sze, ha a pénztárcája is megengedi...-RÉ­FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE Holtunkig tanulunk A gyerekek többsége éretten lép az iskolába Budapest A szülő akarva-akaratlan hasonlítgat, csemetéje és más gyerekek fejlődésbeli különbsége foglalkoztatja. A családi izgalom mostaná­ban fokozódik: közeleg a tanévkezdés. Stöckert Károlyné pszichológus, főiskolai tanár lapunk kérdésére válaszolva rámutatott, hogy a szülők közül sokan kudarcként élik meg, ha szemük fénye a szomszédénál lassabban válik szobatisztává, később indul el, nehezebben beszél, mond ver­set. Pedig nincs ok az aggoda­lomra: mindenki másként tanul, tudásunk életünk végéig gyara­podik. Lényeges tudnivaló, egyszer­smind jó tanács a szülőknek: fo­gadják el, hogy a tanulás ütemét a gyermek ösztönösen diktálja. A kicsi egyesztendős korára megtanulja, miként fogja meg a cumisüveget, a poharat, meg­teszi az első lépéseket, kimondja az első szavakat. Az óvodáskorúak legfonto­sabb és leghatékonyabb fejlesztő eszköze a játék. A mindennapos program (mint amilyenek a sze­rep- és szabályjátékok) önma­gunk és a világ megismerésének része. Érzéki-érzelmi biztonságot nyújtanak a mondókák, dúdo- lók. Szemléletmódot, világképet formálnak a mesék. A rajzolás, a mintázás, az építés szintén a sze­mélyiséget fejleszti. Az óvodás­korúak egész napos tevékenysé­ge a készségfejlesztést, a társas kapcsolatok tanulását szolgálja. Mire a gyerek 6 esztendős lesz, az esetek többségében testileg- lelkileg megérve, érdeklődéssel léphet az iskolába. ics. benkő) Hírek röviden Cigányügyi kormánybiztos? Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) már elkészítette koncep­cióját a roma ügyek kezelésére hivatott kormánybiztosi jogkörrel kapcsolatban - közölte Farkas Flórián, az önkormányzat elnöke csü­törtökön, hozzátéve: a részletekről a miniszterelnökkel folytatandó megbeszélése előtt nem kíván nyilatkozni. Elmondta: véleménye szerint a kormányfő cigányügyben nincs objektiven tájékoztatva, ezért hiba volna elmarasztalni kijelentéseiért. Törvénykönyv-módosítás A kormányzat szeptemberig beterjeszti a munka törvénykönyve európai uniós jogharmonizációval összefüggő módosítási javaslatát, mert csak így teljesíthető, hogy év végéig a parlament elfogadja a tör­vénymódosítást - mondta Pál Lajos, a Gazdasági Minisztérium mi­niszteri megbízottja csütörtökön. A kormányzati oldal várakozással tekint a munka törvénykönyve jogharmonizációval összefüggő mó­dosításáról az Országos Munkaügyi Tanács keretei között megkez­dett egyeztetés pénteki folytatása elé. Kiemelkedő növekedés A gazdasági növekedés üteme 2000 első fél évében a várakozások szerint 6 százalék fölötti, szemben a tavalyi hasonló időszak 4 szá­zalék alatti értékével - hangoztatta Glattfelder Béla, a Gazdasági Mi­nisztérium (GM) államtitkára csütörtökön. A gazdaságot nemzetkö­zi összehasonlításban is kiemelkedően gyors növekedés és egyszám- jegyű infláció jellemzi az idei év első felében - hangsúlyozta. ■ Forma-1: indul a hazai futam Drága a szállás, a sátorhely, a türelmi zóna bódébérlete Vasárnap a Hungaroringen kerül sor a Forma-l es autós gyorsasági világbajnokság idei tizenkettedik futamára, a 15. Magyar Nagydíjra. Az idei viadalon hatalmas küzdelem várható, mert a pilóták és a konstruktőrök versenye rendkí­vül szoros. Mogyoród Korszerűsített és alaposan meg­változott pálya várja a Hunga­roringen a pénteken kezdődő autós gyorsasági világbajnoki fu­tam résztvevőit. Az idén 12 ezer ülőhellyel tovább bővültek a lelá­tók, így immár közel ötvenezer szék van a Hungaro-ringen. A versenyre kilátogatók utazását is igyekeztek megkönnyíteni a ren­dezők, ezért ingyenes autóbusz- járatot szerveztek, amely az Ár­pád híd pesti hídfőjétől indul ne­gyedóránként. Fontos azonban tudni, hogy a járatot csak azok vehetik igénybe, akik a felszállás­kor felmutatják a 15. Magyar Nagydíjra váltott érvényes belé­pőjüket. A jegyek ára nagyon változó; egy átlagos helyet biztosító belé­pő ára húszezer forint körül mo­zog. Apróságnak tűnik, de szin­tén nagy könnyebbséget jelent­het, hogy a pályán ingyenes lesz a WC-k használata. A pályát körülvevő falu ilyen­kor valóságos idegenforgalmi centrummá válik. Mogyoródon 300 házban fogadnak vendéget a Magyar Nagydíj három napján. A szállásdíjak nem olcsók: van, aki 50 márkát is elkér egy-egy több­ágyas szoba minden lakójától. Pénzt kémek a sátorverési lehető­ségért is, személyenként 1500 fo­rint a tarifa. Alighanem ennél töb­bet kell fizetniük azoknak, akik az idén első alkalommal „hivata­los részvételi jogot” szerzett örömlányok szolgáltatásait kíván­ják igénybe venni. A falu önkor­mányzata öt napra vigalmi negye­det jelölt ki, bódékat épített a „légyottok” kulturált lebonyolítá­sára, s hogy a kassza se maradjon üres, a lányoktól borsos bérleti dí­jat kérnek a szobák használatáért. A rendezők arra is ügyelnek majd, hogy az itt „munkát” válla­ló lányoknak meglegyen az érvé­nyes egészségügyi engedélyük. A vb-pontverseny állása a 15. Magyar Nagydíj előtt, pilóták: 1. M. Schumacher (német, Ferrari) 56 pont, 2. Coulthard (brit, West- McLaren-Mercedes) 54, 3. Häkkinen (finn, West-McLaren- Mercedes) 54, 4. Barrichello (bra­zil, Ferrari) 46, 5. Fisichella (olasz, Benetton-Playlife) 18,6. R. Schumacher (német, BMW- Williams) 14, 7. Villeneuve (kana­dai, BAR-Honda) 11, 8. Button (brit, BMW-Williams) 8, 9. Trulli (olasz, Jordan-Mugen-Honda) 6, Salo (finn, Sauber-Petronas) 6,11. Frentzen (német, Jordan-Mugen- Honda) 5,12. Irvine (brit, Jaguar) 3, 13. Verstappen (holland, Arrows-Supertec) 2, De la Rosa (spanyol, Arrows-Supertec) 2, 15. Zonta (brazil, BAR-Honda) 1. ___________ - w­Mogy oródon minden készen áll a rajthoz FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom