Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-10 / 218. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló 2000. Augusztus 10., csütörtök — VILÁG TÜKÖR Őrizetben a gyanúsítottak? Pütyin nem csak csecsen szálat keres, a maffialeszámolás lehetőségét sem zárja ki Az orosz hatóságok őrizetbe vettek két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük lehet a keddi moszkvai merénylethez, amelynek hét halálos áldozata és 93 sebesültje volt. Moszkva szert találtak, s egy titkos fegyverraktárt is felfedeztek Moszkvában. Az orosz elnök összefogásra hívta föl a társadalmat a terrorizmus elleni harcban, de egyúttal óva intett attól, hogy kizáró­lag „csecsen szálat” keressenek a Puskin téri gyilkos merénylet mögött, és az egész csecsen népet bűnözőnek bélyegezzék. Borisz Berezovszkij orosz üzletember és politikus újabb merényletekre számít, mert szerinte Putyin elnök helytelenül ke­zeli a csecsen válságot. Csakis megállapo­dásokra törekedve lehet dűlőre jutni a terroristákkal, nem erőt fitogtatva, állandó erőszakot alkalmazva - hangoz­tatta. A rendőrök fantomképet is kaptak a két férfiról, miután szemtanúk látták őket a Pus­kin téri aluljáróban, amint egy csomagot hagynak az egyik cipőboltnál. A belbiz­tonsági szolgálat és a rendőr­ség közleménye szerint az egyik gyanúsított csecsen, míg a másik dagesztáni illető­ségű avar. A vélemények azonban megoszlanak: Alekszandr Zdanovics, a kü­lönleges biztonsági szolgálat (FSZB) szóvivője közölte: a nyomozóknak nincs elegen­dő alapjuk gyanúsítottként kezelni a letartóztatott cse­csen, illetve dagesztáni sze­mélyt. Ezzel szemben Juríj Luzskov moszkvai polgár- mester kedd este még biztos­ra vette, hogy csecsen felke­lők követték el a merényletet. Szerdán újabb izgalmat okozott, hogy robbanóanyag­gal teli csomagot találtak a moszkvai Kazanyi pályaudvar csomagmegőrzőjében. II. János Pál pápa élesen el­ítélte a moszkvai belvárosban elkövetett véres merényletet, és együttérzéséről biztosította a halottak hozzátartozóit, a sebesült áldozatokat. Nyilatkozatában az orosz belügymi­niszter hangsúlyozta: elképzelhető, hogy a csecsenföldi hadjárattal kapcsolatos bosszú a terrorcselekmény indítéka. Vla­gyimir Rnsajlo szerint az őrizetbe vett két férfinál vahhábita irodalmat és kábító­Az elnök nem zárta ki esetleges maffi­aleszámolás lehetőségét sem. Putyin ígéretet tett, hogy az orosz szövetségi erők teljesítik csecsenföldi küldetésüket, a bűnözőket és a terroristákat meg fogják semmisíteni. FOTÓ: EUROPRESS/EPA A Richter Gedeon Részvénytársaság moszkvai képviselete nagy hatású bőrrege­neráló szert ajándékozott az orosz fővárosban kedden este elkövetett terro-ris- ta merénylet sebesültjeinek kezeléséhez. Furcsa katonai per Belgrad - London A terrorista készülődés gya­nújával Montenegróban le­tartóztatott két angol rend­őr tegnap megjelent a belg­rádi katonai bíróság előtt. Az egyik rendőr telefonálhatott Belgrádban dolgozó brit diplo­matáknak, akiknek elmondta, hogy jól vannak, mindketten sza­badon választhatnak ügyvédet. Egy brit ügyvéd máris Belgrádba utazott, hogy az eljárásban kép­viselhesse az angol rendőröket. A jugoszláv kormány londoni képviselője, Rade Dobrac azt mondta: addig nem lehet vád­emelés, amíg nem ért véget a vizsgálat. A Belgrádba hétfőn át­szállított négy külföldit mint köz­tudott, azzal gyanúsítják, hogy il­legálisan léptek Jugoszlávia terü­letére, s mert robbanóanyagot, vezetékeket találtak gépkocsijuk­ban, feltételezik, hogy merényle­tekre szakosodó fegyveres cso­portot akartak létrehozni. Emel­lett felróják nekik azt is, hogy el­lenállást tanúsítottak azzal a ju­goszláv katonai őrjárattal szem­ben, amely július 28-án őrizetbe vette őket Montenegró északke­leti részén, Koszovó közigazgatá­si határának közelében. A négy külföldi átszállításáról, illetve ügyüknek a belgrádi kato­nai bíróság elé utalásáról hozott döntés előtt a podgoricai katonai ügyészség hivatalos vizsgálat megindítását kérte. A belgrádi katonai bíróság megvizsgálja a podgoricai katonai ügyész indít­ványát, és döntést hoz az eljárás további menetéről, azaz arról, hogy lesz-e hivatalos vádemelés vagy sem a két brit és két kana­dai állampolgár ügyében. Tárgyalnak a túszokról Bin Laden pénzeli a szélsőségeseket Manila Huszonötmillió dollár vált­ságdíjat követel túszainak szabadon bocsátásáért a Fülöp-szigeteki szélsősé­ges szervezet. Állítólag megszületett a megálla­podás az összegről, de nem tud­ni, hogy egyben kell-e kifizetni vagy részletekben. Hírügynöksé­gek szerint a csoport, amely isz­lám állam létrehozására törek­szik a Fülöp-szigetek déli részén, most a pénz folyósításának mi­kéntjéről tanakodik. A követelt 25 mülió „fedezné” két-két né­met, francia, dél-afrikai, finn és filippínó, illetve három maláj és egy libanoni túsz elengedését. Április 23-án rabolták el egy ma­lajziai szigeten, hogy a Fülöp- szigetek déli részére szállítsák őket. Mercado védelmi államtitkár Manilában azt mondta, hogy a túszszedők muszlim szélsősége­sek, akik az anyagi támogatást Oszama bin Laden Afganisztán­ban bujkáló szaúdi milliárdostól kapják. A milliárdost az Egyesült Államok két afrikai nagykövetsé­ge elleni, 1998-ban elkövetett me­rénylettel vádolja. Helyi lapok szerint bin Laden és sógora, Mohammed Dzsamal Halifa 1992-ben nemzetközi iszlám se­gélyszervezetet hozott létre, amelyet szélsőséges csoportok pénzelésére használtak. , r mmnapjJnhent HATOS Játsszon hatoslottót! Nezze a sorsolást! Nyerjen! SZERENCSEJATEK RT. Győz az igazság A világ üdvözli a chileiek döntését Santiago Hírcsatorna FÖLDRENGÉSEK. A Richter skála szerinti 7,1-es földrengés rázta meg tegnap a mexikói fő­várost. A földmozgásoknak az első jelentések szerint nincse­nek halálos áldozatai. Kedd es­te egyébként Szlovákiában Eperjes és Nagyszombat közelé­ben is észleltek enyhe föld­rengést. Károkat ott nem jelen­tettek. SCHUSTER HAZATÉRHET. Az‘ausztriai Igls szanatóriumá­ban lábadozó szlovák államfő a jövő héten hazatérhet Szlováki­ába - jelentette be Rudolf Schuster szóvivője. Az elnök azt mondta, csak akkor érzi magát biztonságban, ha a közelében ott van Bodner professzor, az életét megmentő orvoscsoport vezetője. Brit emberi jogi szerveze­tek üdvözölték a chilei leg­felsőbb bíróság döntését, amely megfosztotta Augusto Pinochet táborno­kot mentelmi jogától. Az Amnesty International nem­zetközi emberi jogi szervezet, amely hosszú ideje küzd a volt diktátor felelősségre vonásáért, úgy nyilatkozott: „a döntés egy lépéssel közelebb visz ahhoz, hogy az áldozatok és rokonaik számára végre beköszöntsön az igazság régóta halogatott órája”. Spanyolország 1998-ban kérte Londontól a volt diktátor kiadatá­sát, mert spanyol állampolgárok is áldozatául estek annak a ter­rorhullámnak, amely 1973-ban a Salvador Allende kormányát megdöntő Pinochet vezette kato­nai puccsot követte. Több mint háromezer embert gyilkoltak meg, sok ezren eltűntek, s ehhez Pinochetnek mindenképpen kö­ze volt - állt a kiadatási kérelem­ben. A diktátort végül egészségi állapotára hivatkozva mégsem adták ki Madridnak, az idős ppli- tikus hazatérhetett Chilébe. Ám sokan attól tartottak, hogy ezzel felelősségre vonása meghiúsult. Ricardo Lagos chilei elnök kér­te az országot, hogy tartsa tiszte­letben a bírság döntését, és nyu­galomra szólított fel, hozzátéve, hogy most az egész világ Chilére figyel. Franciaország és az Egye­sült Államok is üdvözölte ‘ a döntést. ■ Q-láz Boszniában Szarajevó Bosznia-Hercegovinában hónapok óta fertőzés pusz­tít. A főként állatokat meg­támadó Q-lázban már em­berek is megbetegedtek. A járvány leküzdésében július közepe óta amerikai szakembe­rek is segítenek, ennek ellenére újabb megbetegedéseket észlel­tek Közép-Boszniában. 'A Q-láz, azaz boréliózis már két évvel ezelőtt felütötte fejét az országban. Tavasz óta erőteljesen támad a birkák, kecskék, marhák között, sőt a betegséget már em­berek tucatjai is megkapták. A boréliózisláz szív-, vese-, agy-, tü­dőproblémákkal jár, és Boszniá­ban fordul elő a legnagyobb mér­tékben az egész világon. Eddig már állatok százait kel­lett elpusztítani, de a hatóságok, úgy tűnik, tehetetlenek a jár­vánnyal szemben. Emiatt július végén leváltották a föderáció me­zőgazdasági miniszterét, de ez sem hozott gyors eredményt. A kupecek továbbra is kereskednek az engedély nélkül behozott be­teg állatokkal. Július közepe óta már ameri­kai szakemberek is segítenek a boréliózis leküzdésében, de a he­lyi hatóságok némelyike nem ve­szi komolyan a veszélyt. Tuz- lában például terjesztheti a jár­ványt a katasztrofális állapotban lévő vízvezetékrendszer is, pedig a város 25 millió márkát kapott a rendbetételére, azonban egyetlen fillért sem költöttek üyen célra. A járványügyi intézet megtiltaná a strandolást a helyiek körében népszerű jablanicai tóban, amely­nek vizétől igazoltan elhullanak a tehenek, a hatóság azonban ez ügyben is tétlenkedik. _________■ Új jáépülő világcsoda Alexandria Az ókorban a világ hét csodája közé sorolták az alexandriai könyvtárat. Krisztus előtt 47- ben azonban tűzvész pusztítot­ta el, majd az időszámítás után a római légiók a földig rombol­ták a maradványokat. A csoda most újjászületik, és 2001 tava­szán ünnepélyesen átadják az egyetemi kikötővárosban a het­venezer négyzetméteres, üveg­tetős gránitépületet. A polcok hossza eléri a 240 kilométert, nyolcmillió könyv számára lesz hely, s egyszerre 3500-an ülhet­nek le az olvasótermekben. Csakhogy anyagi gondok miatt eddig legfeljebb négyszázezer kötetre futja, az igazgató ezért most könyvadományokat kért a világtól. Az első adományszál­lítmányban ott volt a Korán, Di­ana hercegnő életrajza, vala- mint a Rekordok könyve is. ■ Í Á Súlyos sebesültek, halottak hevertek mindenfelé a Puskin téri merényletet követően

Next

/
Oldalképek
Tartalom