Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-08 / 216. szám
SS fl 2000. Augusztus 8., kedd HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — A félelem szívszorító rohama A pánikbetegség korunk egyre többet emlegetett lelki baja. A becslések szerint a magyar népességből mintegy félmilliónyian szenvednek már benne. Újabban a kezelésükre és a felvilágosító munkára külön ambulanciák és centrumok jöttek létre. Pécsi, baranyai nincs köztük, de valójában itt nincs űr az egészségügyi ellátásban. Szomorú viszont, hogy az ilyen betegségben szenvedők töredéke jut csak el szakorvoshoz. A pánikroham egy tényleges rosszukét, a szervezet különleges mértékű stresszreakciója, felfokozott, oktalan szorongásból fakadó beteges félelemérzet, amely rohamokban tör a betegre. Ezért az első rohamoknál rendszerint szívkoszorúér betegségre, infarktusra gyanakodnak, amíg vizsgálatokkal ki nem derül, hogy a tüneteknek nincs szervi oka. A betegség diagnosztikai kritériumai: légszomj vagy fulladásérzés; szédülés, ájulás érzés, bizonytalanság; szívdobogás vagy felgyorsult szívritmus; remegés, reszketés; iz- zadás; fuldoklás, torokszorítás; émelygés, hasi bántal- mak; elszemélytelenedés, realitásvesztés; süketség, bizsergésérzés, zsibbadás; hőhullámok vagy hidegrázás; mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás; halálfélelem; félelem a megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől. Aldcor beszélnek pánikbetegségről, ha különböző tünetekből legalább négyféle jelentkezik egyszerre és váratlanul, vagyis nem szorongást okozó helyzetben egy összefüggő négyhetes időszak alatt, illetve egy vagy több roham fordul elő, amelyet minimum egyhónapos újabb rohamtól való félelem időszaka követ.- Az eddigi ismeretek szerint úgy tűnik, a pánikbetegek született érzékenysége az oka, hogy az idegrendszerükben könnyebben alakul ki ilyen fokozott stresszreakció. A laikusok azt szokták mondani, hogy az ilyen személy csak beképzeli magának a rosszullétet. Ez nem igaz: a tünetek tényleg kialakulnak nála, és ő ezeket katasztrófaként éli át. Ez nem szimuláció, és nem is ártalmatlan dolog - mondja dr. Fodor László (első képünkön), a Pécsi Honvéd Kórház neurológus, pszichiáter főorvosa.- Hogyan lehet gyógyítani a pánikbeteget?- A Idszolgáltatottság szorongást okozó élményét meg lehet tömi a rosszullét lényegéről szóló információkkal. Ez már segít. Nem biztos, hogy úgy meg lehet gyógyítani valakit, hogy ne legyen több rosszulléte, de úgy igen, hogy uralni tudja a pánikot. Ezekre nagyon Nevezetes szenvedők jók a különböző ellazító módszerek. Megakadályozhatják a rosszullétet, vagy legalább enyhíthetik. Vannak pszichoterápiás eljárások is, mint például a hipnózis, amely a korai szorongásos élményeket segít feltárni. Gyógyszeres kezelések is lehetségesek. Az antide- pressziumok képesek az idegrendszer vele született érzékenységét mérsékelni. A korszerű szorongásoldó gyógyszerek is használnak. Újabban külföldi példákra Budapesten, Győrben, Szegeden, Szolnokon, Egerben, Kecskeméten külön pánikbetegség ambulanciák és centrumok jöttek létre.- Baranya megyei egészségügyi kínálatban ez nincs, legalábbis ilyen címszó alatt egyetlen egészségügyi intézmény sem működtet külön szakambulanciát, ami persze nem jelenti azt, hogy üyen ellátás nincs - tájékoztat dr. Debreczeni László (második képünkön), helyettes megyei tiszti főorvos.- A külön szakambulancia létrehozását ki kezdeményezhetné?- A megyei ellátási struktúra mind fekvőbeteg, mind a járóbeteg-ellátás tekintetében évente megtartott megyei egyeztető fórumon alakul ki, amin részt vesznek az intézmények. Minden intézmény ezen a fórumon tesz ajánlatot, hogy milyen ellátásokat kíván működtetni és a Egészségbiztosító Pénztárral január 1- töl megfinanszíroztatni. Ha az egyeztető fórumon támogatásra talál, akkor működési engedélyt kell kérni egészségügyi szolgáltatás folytatására az ÁNTSZ-tői. A törvény szerint az ÁNTSZ részt vesz az egészségügyi ellátórendszer átszervezési, új intézményt és szolgáltatást alakító folyamataiban. Az ÁNTSZ elvüeg tehát maga is kezdeményezhetne.- Ami nem is lenne kizárt, ha a háziorvosok mindennap hozzánk telefonálnának, hogy nincs olyan intézmény, ahova elküld- hetnék a pánikbetegeket. Ám ilyen igény nem volt. Az intézmények idei ajánlatában sem szerepelt efféle külön centrum létesítése. A háziorvosok megyei szakfelügyelő főorvosa úgy ítéli meg, hogy ebben a témakörben sokszor kaptak a háziorvosok továbbképzést. A pánikbetegség többnyire nem okoz olyan diagnosztikus problémát, hogy azonnal tovább kelljen küldeniük a pácienst.- Hogy gyorsan felismerjük miről van szó, és megnyugtassuk a beteget, ezt a háziorvos is meg tudja tenni. Sokan nem is akarnak elmenni pszichiáterhez, azt afféle bélyegnek érzik, hogy ők elmebetegek. Ilyenkor a háziorvos nekilát a kezelésnek. Én is kezeltem olyan beteget, aki ki is gyógyult a pánikbetegségből. A súlyosabb, régebb óta fennálló betegség esetén a pácienst mindenképpen pszichiáterhez küldjük. Megoldott, hogy az ilyen betegek szakorvoshoz kerüljenek - mondja dr. Lomb Dénes (harmadik képünkön). A felismerést tartja a döntő momentumnak.- Odáig kell eljutni, hogy azt mondhassuk a páciensnek: igen, ez egy betegség, ami azonban nem veszélyes. A legfőbb segítség az, hogy a beteg tudja: a rosszullét elmúlik magától is, tehát ne ijedjen meg. Baj addig van, amíg az illető nem megy, illetve nem a megfelelő orvoshoz megy a panaszaival. Az ügyelet ugyanis nem igazán alkalmas arra, hogy ilyen betegséget diagnosztizáljanak. Háziorvosként egyre több ilyen betege van. Meséli: néhányan köztük sajátos módszerrel küzdenek a pánik ellen. Van aki a zsebében aprópénzt számolgatva eltereli a figyelmét a rohamról. Az országban és Pécsett működnek már úgynevezett szorongás-szakambulanciák.- Ezek főleg pánikbetegeket látnak el, mivel ez az egyik leggyakoribb szorongásos betegség. Hyen centrum működik a klinikán és például a Honvéd Kórházban is 1996 óta. A pánikbetegség gyakori, ezért minden pszichiáter jól felkészülten tudja ellátni az ilyen betegeket - mondja dr. Fodor László főorvos.- Akkor milyen szakmai értelme van a külön pánik- ambulanciáknak, centrumoknak? Miért lenne jó nálunk is üyen?- A pszichiáter által elsajátított pszichoterápiás módszer azokban eredményesebben alkalmazható. Akkor van értelme egy ilyen centrumnak, ha a gyógyszeres kezelésen túl például képes a betegek önsegítő közösségét létrehozni és annak működését segíteni. Célzott szűrővizsgálatot is indíthatnak. Működésüknek figyelemfelhívó szerepe is van. A páciensnek is könnyebb vállalni, hogy ilyen szakambulanciára megy, mint azt mondani, hogy a „bolondok házába”, vagy pszichiátriai szakrendelésre jár. Egyébként mind a pécsi klinikán, mind a Honvéd Kórházban - igaz csökkentett óraszámban - finanszíroz az Egészségbiztosító Pénztár ambuláns pánikbeteg-ellátást. A kapacitás az igazi probléma.- Nincs elég szakember. Az összes pécsi pszichiátriai járóbeteg-ellátás túlterhelt. A pszichoterápiás beavatkozásra idő hiányában kevés lehetőség van. Bármelyik pécsi járóbeteg-ellátó intézményben a napi forgalom 30-50 beteg. Ha ezt a napi rendelési idővel vetjük össze, akkor riasztó szám jön ki: betegenként 10-15 perc, ami csak arra elég, hogy érdeklődjünk, hogyan érzi magát a beteg, mik a tapasztalatai a gyógyszerekkel, és felírjuk a következő adagot. mmenMnHBHi Vajon a becsült pánikbeteg népesség mekkora hányada jut el szakorvoshoz? S hányat kezelnek, illetve hányán kezelik önmagukat könnyű nyugtatókkal? (Vagy alkohollal!)- Csak nyugtatókkal kezelni a pánikbetegeket, főleg bizonyos nyugtatókkal kis adagban és nem megfelelően, az komoly hiba - szögezi le dr. Fodor László.- Egyébként pontos számadatokat nem tudok. Csak abból következtetek, ami az egyéb pszichiátriai betegségek és a gondozásba vett páciensek arányára vonatkozik. A depressziós betegek egytizede, az alkoholbetegek 5-7 százaléka áll kezelés alatt. A pánikbetegségnél sem lehet ennél jobb az arány. Pedig a pánikbetegség is erősen rontja az érintettek életminőségét, munkaképességét. Az alkoholizálás és az öngyilkosságok hátterében is gyakran ez a betegség áll. Vagyis bőven kiérdemli a nagyobb figyelmet. DUNAI IMRE Ezzel a lelki zavarral igen kreatívan és sikeres pályát befutva lehet együtt élni. Hiszen a pánikbetegség sok nevezetes személyt sújtott eddig is. Ettől szenvedett pl. Rousseau, Goethe, Shelley, csakúgy mint a legtöbbet emlegetett lélekgyógyász, Sigmund Freud is, aki egyébként először írta le A kényszer és fóbia című művében a pánikrohamot. A hölgyek köréből említhetjük a hollywoodi filmcsillagot, Kim Basingert. A betegség kutatása úgy húsz éve kapott nagy lendületet az USA-ban, ám már az ókori tudós orvos, Hippokratész is ír némelyeket súlyosan gyötrő „időszakos szorongásról és rettegésről”. Állítólag Jelcin orosz elnököt is pánikrohamok gyötörték, ezért menekült az alkoholhoz, s voltaképpen indokolatlanul hajtották végre rajta a szívműtétet. MÉSZÁROS ATTILA Talpcdás Beszélgetek a pécsi suszterrel. Mondhatnám így is: cipész, de ebben a műhelyben messze nem érzem, hogy az előbbi megnevezésnek valami leszóló hangneme lenne. A mester keze jár, csoda gyorsan forgatja a lábbeliket, egy felesleges mozdulata nincs, pontosan oda nyúl, ahol az a kellék, szerszám van, ami éppen kell neki. Jó suszter. Arról beszél, hogy régen nem volt ennyi dolga. Most sokkal több. Miközben az okok közül kettőt említ, megjegyzi, neki jő így, mert részben jobban keres, másrészt ismét rangja lehet a szakmájának. Úgy, mint annak idején - teszi hozzá és megkérdi, szoktam-e nézni a tévében a bájos sorozatot az öreg suszterről és a rajzfiguráról? Mert kérem, kommentálja, a suszter is lehet tekintélyes és bölcs ember. Szóval, a két ok. Rengeteg a vacak cipő, szögezi le a mester. És csak bámul, hogy micsoda pénzeket kémek olyan holmikért, melyekről utóbb - persze, ■ néz fel a szemüveg mögül, csak ha szakember kezébe kerül! - kiderül, nem igazi bőrből van, rossz a varrás, a ragasztás, nem bírja az esőt. Szóval, hiába nem régi a cipő, gyorsan hozzá, a suszterhez kerül. A másik ok nagyjából az előzőben is benne van. Az árak miatt ma már igen meggondolják az emberek, inkább ne próbálják-e megjavíttatni az elvásó lábbelit. Régen, kérem szépen - folytatja a mester -, ezeket eldobták. Akkor volt a suszterek szakmája és pénztárcája a mélyponton.- Mindenki talpal! - ecseteli a helyzetet. Ő „hivatalból”, mások meg a megélhetésért. Azt mondja a mester, itt valami matematikai összefüggést lehet felfedezni. A pénzért folytatott megszakítás nélküli tal- palás és a szorosan vett cipő- talpalás között egyenes arányosság van.- Nem mondom - zárja a témát -, hogy elsősorban azért kopnak a cipők, mert a sok fut- kosásban elrongyolódnak. Az az igazság, hogy azért régen is kellett talpalni - nekem is! - a megélhetés érdekében. Csakhogy akkor bírták a cipők! Mert akkoriban, kérem szépen, a mainál azért egyenesebb arányosság volt az ár és a minőség között! KOZMA FERENC Zuhanás Az életkor nem számít. Sokszor hallja az ember, de azért tegyük a szívünkre a kezünk, nem mindig hisszük, főleg az egésznapi robot és rohanás után, amikor matuzsálemek fáradtságával dőlünk a fotelba. Olykor-olykor nem árt valami meggyőző dolog, valami olyasmi, ami saját életéveinkre való tekintettel is reményt keltő, adaptálható, ami az ötvenen- hatvanon-hetvenen felülieknek perspektívát ad, s elűzi a fölföl törő depressziót. Egy történet, egy esemény, egy kézzel fogható, szemmel látható bizonyíték. Valami meggyőző. Ilyen volt a hét végén a Balatonalmádiban megrendezett ejtőernyős összejövetel, melyen egy 84 éves férfi (a magyar ejtőernyősök doyenje) a magasból beleugrott a Balatonba. Tette a Guinness rekordok közé való, egyfajta csoda. S bár sokan bíztak benne (legfőbbképpen saját maga), a megmosolyogtató és egyben emberi a hírben az volt, hogy közvetlenül utána ugrott le a magasból a háziorvosa is. Hiszen, mit lehet tudni? Mindenesetre Magyar Miklós, mert róla van szó, elsőként hagyta el a repülőgépet és pontosan a célba érkezett. A Wesselényi strand előtti öbölbe. A hazai ejtőernyősök doyenje (aki még 1938-ban kezdte az ejtőernyőzést), ezek után kissé csapzottan, elázva, de remek formában és mosolyogva jött kifelé a vízből, jó erővel húzva maga után az ernyő köteleit. Ahogy a tévén keresztül láttam, nagyon élvezte a dolgot; legföljebb a hirtelen eléje ugró riporter kérdése zavarhatta meg, aki hogyléte felől próbálta faggatni. Tényleg. Hát hogy is lehetett volna ez a derék öregúr? Vajon mire gondolhatott a zuhanás percei alatt, ott az ég és föld között a szélben? Vajon mi minden jutott az eszébe, ahogy a víz felé közeledett. Vajon hátra-hátra tekintve huncut módon figyelte-e aggódó háziorvosát, avagy csak egyszerűen, behunyt szemmel élvezte a lebegést az ég és föld között, a gondtalanság perceit, azt a csodát, ami keveseknek adatik meg napjainkban, nyugdíjasoknak. hetedik oldal HOLNAP Riport A korábban Diáksziget néven futó, mára Pepsisziget elnevezésű egyhetes eszméletvesztésre azért érdemes kimenni, mert az óbudai Hajógyári Szigeten egy, a megszokottnál jobb, élhetőbb Magyarország képe alakulhat ki a látogatóban. Portré Dr. Győrfy Mihály kilencedik alkalommal jutott fel Európa tetejére, a Mont Blanc csúcsára A hosszúhetényi sportembernek az a terve, hogy 50 éves korám megmássza az összes kontinens legmagasabb pontját, kivételt csak az Everest jelent. Portré A véletlenek céltudatossága Ha nem tudnánk, hogy eredendően bölcsész, nyugodtan nézhetnénk akár menedzsernek is. Négy nyelvből van nyelvvizsgája, nem tétlenkedett. Ha a jövőről kérdezem, egyértelmű a válasza: szakdiplomata szeretne lenni. Számos rendezvény fűződik a nevéhez, a legismertebb talán a Nemzetközi Kultúrhét (ICWiP)- Gondolom nem úgy született, hogy négy nyelven beszélt...- Orvos akartam lenni, mivel édesapám is az. Bár nyolcéves korom óta tanultam angolul, mégsem fordult meg a fejemben, hogy ne orvos legyek.- Aztán mégsem lett...- Kétszer próbálkoztam sikertelenül a felvételivel, harmadszorra átjelentkezéssel kerültem fizika szakra.- Végig Pécsett kísérletezik. Miért?- Nem akartam Pesten maradni, ez a város pedig mindig nagyon tetszett. Édesapám nagybátyja is itt él.- Égy évvel később már ott van az angol szakon is.- Nem tudom, miért nem próbáltam meg korábban. A felvételire végül is a barátnőm beszélt rá.- Igaza volt. Már '94-ben elkezd szervezkedni a hallgatói önkormányzatnál. Unta magát?- Tulajdonképpen igen. Mindig szervező típus voltam és ráadásul zavart, hogy a TTK-s hallgatók nem nagyon tudnak külföldre menni.- Nem fúrták? Diákönkormányzatokban ez divat...- Eleinte minden segítséget megkaptam. Később viszont, amikor az egyetemi hallgatói külügyi csoportot csináltuk, meg is akartak buktatni. Ma zökkenő- mentes az együttműködés.- Hagyott támadási felületet?- A működési szabályzatba kötöttek bele, de kijavítottuk.- Tudja, hány hallgatónak segített ösztöndíjat szerezni?- Pontosan nem, több száznak biztosan. De a különböző kultúr- heteken nagyon sok külföldi diák jött hozzánk is.- Önmagának viszont nem nézi ki a legjobb ösztöndíjakat.- Volt munka bőven, nem akartam itt hagyni. Azért egy évre ’98- ban én is kimentem Leicesterbe, Angliába. Jó volt, mert itt legalább valódi egyetemista életet élhettem.- Ma már hivatalosan is segíti az egyetemet, a hallgatói kül- ügyektől viszont visszavonult.- Szerződéssel a nemzetközi kapcsolatok menedzsere vagyok, de az új külügyesekkel változatlanul jó a kapcsolatom. Ezekben a hetekben a kultúrhét szervezése a fő feladatom. LENDVAI DÁVID Tarrósy István 1973. július 27-én született Budapesten. A JPTE fizika.szakára '93-ban kerül. A SIEN Nemzetközi Diákcseréért Alapítvány elnöke, megalapítja az Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottságot. Félállásban az Oktatási Minisztériumban tanácsadó. Nőtlen, gyermeke nincs. ! \
