Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-07 / 184. szám

2. oldal- - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2000. Július 7., péntek Felértékelődött az EBESZ szerepe Az emberi jogok, a fenntartható fejlődés és humanitárius kérdések a tanácskozás napirendjén Helle Degn a parlamenti közgyűlés szerepének növelését sürgette fotó. europress/epa Kettős évforduló: az európai enyhülés folyamatát elindító Helsinki Záróok­mány elfogadásának negyedszázados és az új Európáról szóló Párizsi Charta megjelenésének tizedik születésnapja jegyében kezdődött meg csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésének 9. ülésszaka. Bukarest A szervezet 55 tagállamából érkezett mint­egy 250 parlamenti képviselőt a házigazda Románia részéről Emil Constantinescu ál­lamfő köszöntötte a parlamenti palotában. A román elnök az EBESZ szerepét méltatva hangsúlyozta: országa egyszerre haszonél­vezője és aktív résztvevője a szervezet által képviselt folyamatnak. Constantinescu a román hozzájárulás komoly elismeréseként értékelte azt a bi­zalmat, hogy jövőre Románia látja el az EBESZ soros elnöki tisztét. Beszédében kiemelt helyen foglalkozott azzal, hogy Romániában partneri viszonyt alakítottak ki a nemzeti kisebbségekkel, minden Ro­mániában élő nemzeti kisebbségnek parla­menti képviselője van, és - mint fogalma­zott - az egyik nemzeti kisebbség képvise­lői a kormányzásban is részt vesznek. Mindez elősegítette, hogy Románia jó vi­szonyt tudott kialakítani szomszédaival. A nyitóülésen felszólaló Helle Degn, az EBESZ parlamenti közgyűlésének most tá­vozó dán elnöke kiemelte, hogy az EBESZ az elmúlt öt évben tárgyalási fórumból a különböző helyszíneken fellépni képes szervezetté alakult át. Külön szólt a válasz­tásokon vállalt megfigyelői szerepről, az adott problémákkal foglalkozó „demokrá­ciacsoportokról”. A szervezet és a parla­menti közgyűlés viszonyát illetően felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlésnek még mindig nincs hivatalos helye az EBESZ döntéshozatali folyamatában. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügy­miniszter a soros osztrák elnökség mérle­gét megvonva szólt az EBESZ koszovói és bosznia-hercegovinai missziójáról, azokról a tárgyalásokról, amelyeket az új orosz vezetéssel folytattak, hogy az EBESZ kép­viselői visszatérhessenek Csecsenföldre. Ferrero-Waldner emlékeztetett arra: írásban kérte Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy támogassa a Dnyeszteren túli terület­ről hozott határozatok végrehajtását. A bukaresti ülésszak központi témája a jó kormányzás, a regionális együttműkö­dés, a demokratikus intézmények, a nyil­vánosság, a törvények szerepének erősíté­se, a korrupció elleni küzdelem. Az öt­napos tanácskozás folyamán külön szek­ciókban vitatják meg a demokrácia, az emberi jogok és a humanitárius kérdések témakörét, a fenntartható gazdasági fejlő­dés problémáját, valamint a politikai és biztonsági kérdéseket. ______________■ Hír ek röviden Rudolf Schuster ébredezik Az innsbrucki klinikán kezelt szlovák államfő a mélyaltatást követő fokozatos ébresztés eredményeként csütörtökön kinyitotta a sze­mét, és néhány egyszerű kérdésre reagálni tu­dott. A pozsonyi egészségügyi miniszter írás­ban is átadta lemondását a köztársasági elnök hivatalának. Tibor Sagát az elnök gyógykeze­lésével kapcsolatos bírálatok miatt távozik. Baross-park Szlovákiában Nógrádi László közlekedési és vízügyi minisz­ter szlovák kollégájával, Jozef Macejkoval teg­nap felavatta az egykori „vasminiszter” szülő­helyén, Pruzinán (Barossfalván) létesített em­lékparkot. Baross Gábor hazánk egyik legsike­resebb politikusa volt, akit a magyar vasút megteremtőjeként is emlegetnek. Szülőháza már nem áll, de a helyén emlékpark létesül. Tudósok tiltakozása Ötven Nobel-díjas tudós nyílt levélben tiltako­zott Clinton amerikai elnöknél az országos ra­kétavédelmi rendszer (NMD) terve ellen. Megítélésük szerint az NMD „vajmi kevés vé­delmet tud nyújtani, súlyosan károsíthatja vi­szont az ország biztonsági érdekeit”. A raké­tapajzs költséges és felesleges, hiszen kijátsz­ható, és a mai ellenségek helyébe később má­sok léphetnek. A rendszer arra ösztönözheti Oroszországot és Kínát, hogy saját stratégiai érdekei védelmében felgyorsítsa hadászati ar­zenáljának korszerűsítését. Kárpótlás kényszermunkáért A német törvényhozás alsóháza, a Bundestag elfogadta a náci korszak egykori kényszer- munkásainak kártalanítási alapítványára vo­natkozó törvényt. A döntés lehetővé teszi, hogy még az idén sor kerüljön az első kárté­rítési összegek kifizetésére. Nem lesz autópályadíj Németországban továbbra sem kell autópá­lyadíjat fizetni a személygépkocsi-vezetők­nek. A közlekedési miniszter kijelentése ugyanakkor ellentmond bizonyos lapértesü­léseknek, amelyek szerint 2008-tól kilométe­renként 1,5-3,3 pfennig autópályadíjat tervez­nek kiszabni a személyautókra. Díszőrség SS-veteránoknak A finn hadsereg katonái díszőrséget álltak egy helsinki koszorúzásnál, amelyen az SS egy­kori német és finn katonái vettek részt. A had­sereg szóvivője szerint nem volt ismeretes, hogy egykori német SS-tagok is jelen lesznek a koszorúzáson. Blair fia őrizetben Londonban őrizetbe vették Tony Blair brit kormányfő idősebbik fiát. Euan Blair része­gen hevert a londoni West End központjában, ahol barátaival a vizsgaidőszak befejezését ünnepelték. A rendőrjárőr mentőt hívott a fia­talemberhez, ám végül mégsem a kórházba, hanem a rendőrőrsre kísérték be. ítéletidő a szomszédoknál Egy halottja és hét súlyos sérültje van a szer­dai ukrajnai viharoknak. Déli szomszédunk­ban, Romániában az évszázad legforróbb nya­ra tombol. Az elviselhetetlen kánikula eddig négy áldozatot követelt. Bukarestben szerdán talajszinten 65 Celsius-fokot mértek. Törvény Milosevicsért Belgrad A szükséges kétharmados aránnyal a jugoszláv parla­ment mindkét háza meg­szavazta a közvetlen elnök- választásról szóló törvény- módosítást. A korábbi alaptörvény úgy ren­delkezett, hogy az államfőt a parlament választja meg, és ez a megbízatása egyetlen, négy esz­tendeig tartó, meg nem hosz- szabbítható időre szól. A kor­mányzó szocialisták és a Jugo­szláv Baloldal pártja azonban megtalálta azt a formulát, amely megnyitja a kiskaput az alkotmányban. A módosítás ugyanis úgy szól, hogy 2001 jú­liusában, amikor Milosevics mandátuma lejár, a nép közvet­lenül megválaszthatja őt köztár­sasági elnöknek. A parlament alsó- és felsőhá­zának szavazásakor az ellenzék és Montenegró képviselői nem támogatták a változást. A De­mokratikus Alternatíva pártja és a nyugati világ iránt elkötelezett montenegróiak hevesen bírálták a döntést. A parlament a képviselővá­lasztásról szóló törvényt is meg­változtatta, és ez a kisebbik tag- köztársaság súlyát csökkenti. Montenegró, ahol „halálos csa­pásnak” nevezték a döntést, ko­rábban abban reménykedett, hogy sikerül olyan módosítást ki­csikarnia, amely előbb-utóbb el­vezethet az önálló állam kikiáltá­sához. (GY. Z.) Különleges kapcsolatok Budapest - Becs Az Európai Unió tagorszá­gaiban szinte egyöntetű fel­háborodást keltett az Oszt­rák Szabadság Párt kezde­ményezése nyomán hozott parlamenti döntés a nép­szavazás kiírásáról. A referendumra akkor kerül sor, ha legkésőbb az esztendő végén Nizzában megtartandó állam- és kormányfői csúcsértekezleten a közösség nem oldja fel az Auszt­riával szemben hozott embargót. A soros elnökséget betöltő Fran­ciaország köztársasági elnöke, Jacqes Chirac egyértelműen kije­lentette: ilyen döntésre nem ke­rül sor, Jörg Haidert pedig nemkí­vánatos személynek nyilvánítot­ták Münchenben. Az unióval folytatott csatlako­zási tárgyalások és a kétoldalú magyar-osztrák kapcsolatok ké­nyes egyensúlyát nehéz a kiala­kult helyzetben a budapesti dip­lomáciának megtalálnia. Marto- nyi János külügyminiszter sze­rint Brüsszelben semmiféle rosz- szallást nem váltott ki a magyar magatartás.- A külügyminiszterek megér­tik a magyar álláspontot. Aggasz­tó viszont, hogy az Unión belüli feszültségek akadályozhatják az intézményi reformokat, vagy megállapodás ratifikációját. Na­gyon öriiltem, hogy kineveznek három bölcset az Ausztriában fennálló tényleges helyzet vizs­gálatára. A gond csupán az, hogy jelentésük megtételére nincs semmiféle határidő. Ez viszont az osztrák kormányt elindította egy olyan úton, amit én a magam részéről nagyon veszélyesnek tartok. Nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás: nem hi­szem, hogy a referendum befo­lyásolná a tizennégyeket. A népszavazás kérdései A választópolgároknak az alábbi kérdésekre kell egységes igennel vagy nemmel válaszolniuk: „A szövetségi kormány az EU-szerződés reformjának folya­matában nyilvánítsa-e ki minden rendelkezésére álló eszköz­zel, hogy- az Európai Unió többi tagországa az Ausztriával szemben jogellenesen hozott szankciókat azonnal törölje el;- az Európai Unió mint egyenjogú államokat magában foglaló közösség az összes tagállamnak ugyanazokat a jogokat és kötelességeket garantálja, és egyes nagyobb államok ne gyakorolhassanak előjogot a többiek felett;- az Európai Unió garantálja minden ország alapjogát kormá­nya szabad megválasztásában és figyelemmel van minden demokratikus párt szabad versenyére és jogaira éppúgy, mint a közvetlen demokratikus berendezkedésre;- vezessenek be európai szinten és a tagállamok között vilá­gos feladatmegosztást, és a régiók értékelődjenek föl;- kötelezzék az Európai Unió minden intézményét, hogy tart­sa be a jogállamok alapvető törvényeit és a polgárok emberi jogait;- az EU-szerződésbe kerüljön be egy jogállami eljárás bírói ellenőrzéssel az Unió alapértékeinek megállapítható sérülése esetén.” EUROPRESS Kit figyel az elektronikus fül? Nyomozást indítottak a francia igazságügyi szervek az USA által létrehozott és az angolszász országok közreműködésé­vel tevékenykedő elektronikus hírszerző rendszer ügyében. Strasbourg - Párizs Szokatlan módon Washington egyik szövetségese nyíltan fellép annak kiderítésére: vajon igaz-e, hogy a megszerzett adatokat az amerikaiak saját partnereik ellen is felhasználják? A francia vizs­gálatot az Európai Parlament egyik képviselője indította el, aki panaszt tett a párizsi főügyész­nél, mivel szerinte a kémműhol­dakból és hatalmas lehallgatóál­lomásokból álló Echelon műkö­dése nem pusztán az egyes sze­mélyek magánélethez való jogát sérti, hanem Franciaország ke­reskedelmi és nemzeti érdekeit is megkárosítja. Az amerikai kormány tegnap értetlenkedését fejezte ki a vizs­gálat miatt. George Tenet, a Köz­ponti Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója határozottan cá­folta, hogy az Egyesült Államok gazdasági előnyszerzésre hasz­nálná föl a nemzetközi elektroni­kus lehallgató rendszert. Magát az Echelon létezését soha sem ta­gadták, de a hivatalos magyará­zat mindig az volt, hogy rendel­tetése a nemzetközi terrorizmus, a fegyver- és a kábítószer-keres­kedelem ellenőrzése. Az Echelont még a hideghábo­rú idején, 1948-ban hozta létre az Egyesült Államok, s az együttmű­ködésbe bekapcsolódott Nagy- Britannia, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland. A moszkvai KGB-mú­zeumban ma is őriznek egy lehallgatóberendezést, amely évekig a szovjet atomflotta mur- manszki támaszpontja előtt fe­küdt a tengerben, közvetítve a szovjetek hírforgalmát. Jóllehet a hidegháborúnak ré­gen vége, az Echelont továbbra is üzemeltetik. A rendszert az ame­rikai Nemzetbiztonsági Ügynök­ség, a NSA felügyeli, amely az elektronikus felderítés központja negyvenezer alkalmazottal. A le­hallgatóállomások közül ötven az orosz műholdak hírforgalmát fi­gyeli, másik negyven viszont a nyugati szövetségesek titkait pró­bálja megszerezni. Az egyik leg­nagyobb részleg Angliában mű­ködik: 1400 mérnök, informati­kus és nyelvész foglalkozik az összegyűjtött információk fordí­tásával, feldolgozásával. EUROPRESS HIÁBAVALÓ TILTAKOZÁS. A környező országok kifejezett aggodalma ellenére három és fél órával azt követően, hogy a cseh állami nukleáris biztonsági hivatal megadta az engedélyt, szerdára virradóan Temelinben elkezdték az atomerőmű első blokkjának feltöltését a fűtőelemekkel. A munkálatok 10-14 napot igényelnek. fotó: europress/epa t i A

Next

/
Oldalképek
Tartalom