Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-01 / 178. szám

10. oldal - Új Dunántúli Napló KULTÚRA-MŰVELŐDÉS 2000. Július 1., szombat ||1 Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Hírcsatorna ALKOTÓTÁBOR SIKLÓSON. A Siklósi Alkotótáborban ma háromhetes szobrászati szim­pózium nyílik a DeForma Ala­pítvány rendezésében. A tá­borban pécsi alkotók, Dobány Sándor, Fürtös György, Molnár Sándor, Nagy Márta és Buda­pestről Kádasi Éva szobrász- művészek, valamint holland és svájci alkotók dolgoznak majd. (br) ZENEI TÁBOR BOLYBAN. Jú­lius 3-án 18 órakor a bólyi Er­zsébet Vigadóban megnyitják a IV. Országos Fuvolás Tábort, amely július 8-áig tart. Az ese­ményen a vendéglátók mellett Kiskőrösről, Szegedről, Győrből és Salgótarjánból érkezett taná­rok adnak hangversenyt, (br) ORSZÁGOS KIRAKODÓVÁSÁR. Július 1-jén és 2-án rendezi meg Pécsett a Széchenyi téren a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ a XXII. Országos Szőttes- és Cse­répvásárt. Ma 11 órakor a kultu­rális és idegenforgalmi központ Pincegalériájában nyílik kiállí­tás az alkotók munkáiból, 15 órakor a Széchenyi téren folk­lórműsorra, holnap 15 órától egyebek közt fazekas- és szövő­versenyre kerül sor. (br) ZENÉSZ FOTÓI. Molnár Gyu­la ornitológusnak, a szegedi Molnár Dixieland névadó zenei vezetőjének természetfotóiból nyílik tárlat július 3-án Pécsett az Ifjúsági Ház folyosói galériá­jában. A tárlat augusztus 10-éig látogatható a ház nyitvatartási idejében. (br) BEZÁR A HÁZ. Júliusban és au­gusztusban nyári szünet lesz a pécsi Művészetek Házában. Az utolsó, szezonzáró program júli­us 3-án 20 órától a „Pécs zenéje az 1940-es években” című est lesz a jubiláló pécsi szimfoniku­sok rendezésében, a Mecsek Fú­vósötös és a Pécsi Klarinét Kvar­tett közreműködésével. Július 4- étől naponta 13 óráig ügyeletet tartanak a házban. (br) KONCERT A BAZILIKÁBAN. A Püspökvári Zenés Esték kere­tében zajló orgonakoncert-soro- zat következő előadására július 9-én 19 órakor kerül sor a pécsi Bazilikában. Az esten Vedres Csaba zongoraművész és Gyermán Júlia hegedűművész lép fel, műsorukon a zongora- művész művei szerepelnek. ________________________(BHI Ku lturális előnyből művelődési hátrány? Az idegen hamarabb ráharap a helyi értékekre, mint az itt lakók, állítják a legtöbb baranyai kistelepülésen. A kis­térségek közül a pécsi sajátos helyzet­be került, az itteni majdnem hetven ki- sebb-nagyobb falunak ugyanis a nagy­város közelségének gyakran bénító ha­tásával is meg kell küzdenie. Míg Baranyában a nagyobb városok köré csoportosuló kisebb települések élvezhe­tik a vonzáskörzetbe való tartozás elő­nyeit, a Pécs körüli falvak többsége egy kulturális-közművelődési vákuumban ta­lálja magát. A város „elszívó” hatása ér­vényesül a munkalehetőségek, a kulturá­lis kínálat bősége, a szociális és egész­A pécsi kistérségről ségügyi ellátás színvonala terén; az elemzők szerint leginkább a megyeszék­helyhez közelebb eső községek fejlőd­nek, míg a peremvidékek falvai elnépte­lenednek, vagy halmozottan hátrányos helyzetű lakókkal népesülnek be. A Pécsi Tudományegyetem Felnőttkép­zési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Intéze­te által készített felmérés következtetései szerint erősség lehet a térségben, hogy a 6-os út miatt a közlekedési viszonyok aránylag jók, az üdülőterületeket dinami­kusabban lehet fejleszteni, adódik lehető­ség horgász- és vadászturizmusra, a heles- fai üdülőtavakat, az abaligeti cseppkőbar­langot, s néhány kiemelkedő, aktív közös­ségi életet élő települést érdemes megláto­gatni. Gyengeség is van sajnos elég, hi­szen még mindig sok a zsáktelepülés, új munkahelyek szinte nem teremtődnek, a munkanélküliség általános probléma, s a fiatalok elvándorlá­sa is. A korábban megtartó erőnek remélt művelődési intézményeket működtetni sok helyen nem lehet, legfeljebb az iskola vállalja át a köz- művelődési felada­tokat. A kitörést (vagy a csendes araszo­lást) különfélekép­pen képzelik a fal­vak. Vannak he­lyek, ahol művé­szek jelenléte vál­toztatja meg a közösséget. Hogyan képes egy alkotó vagy bármilyen alkotása módo­sítani a világon? Hát, ahogyan a Pécs kör­nyéki, többnyire csak néhány száz lakosú A pécsi kistérséghez 65 község, valamint Pécs és Szentlőrinc városa tartozik. A kistérség lakossága 209 ezer fő, 78 százalékuk Pécsett él. A hétévesnél idősebb lakosság 27 százalékának nincs is­kolai végzettsége. 32 százalék általános iskolát végzett, 32 százalék középfokú vagy szakmunkásvégzettséget szerzett, 9 százalék felsőfokú iskolával bír. A településeken (Pécset kivéve) 14 közművelődési intéz­mény működik. A peremterületeken nincsenek intézmények. Alkotó művelődési közösség négy éve 104 volt (Pécsett 82), két éve már csak 80 (Pécsett 62). A térségben 34 közkönyvtár van. Az olvasók több, mint 83 százaléka Pécsett iratkozik be. Bicsérden már hat éve dolgoznak együtt a képzőművészek fotó: w. t. falvakban látják: lassan. A példának gyakran szívesen felhozott Bicsérden is, aho­gyan Vér József polgármester elmondta, már hat éve dol­goznak képzőművészek, leg­alább tizenöten, köztük Soltra Elemér, Pandúr József, Barakonyi Klára. A faluban állítottak fel már stációt, lé­lekharangokat, virágtartókat, díszkapukat, padokat, s gaz­dagodtak az alkotótáborok­ban született vagy száz zsűri­zett képpel.- A művészek részt vesz­nek a falu arculatának alakí­tásában is - emelte ki a polgármester -, több oldalon leírják észrevételeiket, ja­vaslataikat. Teljesen világos, hogy nincs fejlődés kultúra és művészet nélkül, az itteni lendület pedig átcsaphat más terü­letekre is. Aki a kultúrának gátat vet, ön­magának rúg gólt. Nálunk az alkotótábo­rok révén külföldi kapcsolatok is terem­tődtek. Ma Bicsérden egész napos esemény- sorozat tanúskodik arról, hogy ténylege­sen van legalább 150-200 ember (máshol ez egy falu), aki az alig ezres lélekszámú települést meg tudja mozgatni. Egy fecske is csinált nyarat Bostán, ahol Györki Judit polgármester éppen most készíti a vagy 800 éves falu monog­ráfiáját. A bostai portáján időszakos kiál­lításokat rendező Kós Lajos bábművész 150 csodás bábját szinte mindenki látta a faluban, ahol a 154 lakos között 40-nél is több a gyermek. Ebben a faluban ritkán találnak munkát az emberek, de a közös­ségi események azért összehozzák őket, különösen, ha zene és tánc is van, s le­het valamit kapni is. A kultúrát így „kap­csolt áruként” ismerik. A faluházat ta­valy pályázati pénzből felújították, az idén helytörténeti kiállítás nyílik itt. Más a helyzet az ugyancsak aprócska, talán csak 30 házas Kovácsszénáján. A falut fölfedezték a külföldiek, sőt amióta Omódi László fotóművész révén meg­nyílt itt az ország egyetlen fotógalériája, a turisták is szívesebben megállnak. Ed­dig már 14 tárlat volt, terveznek nyári fo­tótábort, csülagásztábort, de jártak már itt ifjú geológusok is. Igaznak látszik tehát, hogy a kultúra valóban lehet húzóerő. De csak akkor, ha az egy-két elszánt, karizmatikus em­ber mellé legalább néhány segítő is felso­rakozik. Ezeréves keresztény Baranya Valószínűsíthető, nemcsak a régión belül, de országosan is rendkívüli értékeket, régészeti kincseket bemutató kiállítás nyílt tegnap a pécsváradi várban, amely kereszténységünket és államiságunkat is reprezentálja. la tizenhatot-tizenhatot. A kiállí­táshoz „mellékelt” csodásán szép katalógusban Dercsényi Balázs ta­nulmánya valamennyit be is mu­KÖZÉPKORI TEMPLOMOK, KOLOSTOROK BARANYÁBAN Mecseknádasd • Jelentősebb templommaradványok □ Ferences rend Nw.0 Pálos rend ■ Benedek-rend Mánia Hetvehely • Bakonya a Pécs Köságótöttös ® ^ 00 Kevageszolds Cserkút « Háton Siklás BPécsvárad ■ Szenttlrfnltás Nagybarsány Forrás: Kereszténység és államiság Baranyában című katalógus Amit a fotókon és a tárlókban lát­hatunk, önmagában is árulkodó, egy szakember számára különö­sen. „Baranya és a kereszténység a Krisztus utáni 4-14. században” és „A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántú- lon” címmel nyílt a kiállítás, az előbbi beszédes tárgyak sokaságá­val informál, utóbbi Lantos Miklós fotóinak felhasználásával enged barangolni a tájék múltjában - tu­dom meg Huszár Zoltán megyei múzeumigazgatótól. Mint el­mondta, a tárlat létrehozása, a kö­zel háromszáz műtárgy kiválasz­tása jó egyéves előkészítő munkát követelt a Janus Pannonius Múze­um szakembereitől. A nagybecsű, a közönség elé is ritkán kerülő le­letanyag a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Pécsi Dóm Múzeum, a Pécsi Püspökség és nem utolsó­sorban a bakonyai Kondacs Pál kölcsönzött műtárgyaival teljes. A látnivaló egyébként a laikus szá­mára is szédítő - állatfejben vég­ződő bronz és üvegpaszta karpe­recek, gyűrűk, pénzek, haj­tűk, üvegpo­hár, fibulák, nyakékek. Mind-mind kurrens, ritka érték, a közel­múlt régészeti szenzációjá­val, a Krisz­tus-monog­rammal meg­koronázva, de még ez a meg­hökkentő gaz­dagság is csak a jéghegy csú­csa ahhoz ké­pest, amit Ba­ranya múltja, történelme tónál. A templomos Baranya, ahol Szent István 1009-ben alapította a Pécsi Püspökséget, huszonöt olyan mérvadó keresztény építé­szeti emlékeket tarthat nyilván, amely a mai megye területére esik. Tolna megye hetet, Somogy és Za­tatja, külön leírást adva a cserkúti, a hetvehelyi vagy a siklósi feren­ces templom freskóinak keletke­zéséről is. A tárlaton látható Bara­nya 1964-ből való barokk címere is a szőlőfürtöt tartó két alakkal - és nem felejtendő, hogy a tájék millenniumi bemutatója a látoga­tók számára is csak úgy válik tel­jessé, ha ugyanitt megtekintik a pannon táj szőlő és borkultúráját reprezentáló tárlatot is, amely már hetekkel korábban megnyílt. Feltétlenül meg kell említenünk azokat a kiváló szakembereket, akik a kiállítást tető alá hozták. Katona Győr Zsuzsa és Kárpáti Gá­bor régészek a tárgyi kiállítás szakmai rendezői, dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató férjé­nek, a lankadatlanul és óriási szakértelemmel fotózó Lantos Miklósnak a gyűjteményéből állí­tott össze egy olyan kollekciót, amelyre sokan emlékezni fogunk. A helyi borkultúrával foglalkozó tárlat Burján István leleménye, míg a nagyszerű kalauzul szolgá­ló, valóban kivételesen szép, infor­mációban gazdag és mindenki számára áttekinthető katalógust Huszár Zoltán szerkesztette. A ki­állítók elsősorban a Magyar Mil­lennium Kormánybiztos Hivatal­tól, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól kaptak támoga­tást, de jelentős segítséget adott megvalósításához a pécsváradi önkormányzat, a Baranya Megyei Önkormányzat és több pécsi és helyi vállalkozó is. Emlékzászlók A hét végén nyolc baranyai település veheti át a millenni­umi emlékzászlót. Ivándárda, Magyaregregy, Alsómocso- lád, Bicsérd, Sásd, Orfű, Fel- sőszentmárton 1-jén, Pata- poklosi 2-án ünnepel. Orffin 17 órakor szoborparkot is avatnak, az országgyűlés alel- nökének, dr. Szili Katalinnak a részvételével. Magyaregre- gyen 11 órától falunap zajlik, ide Csépe Béla miniszterelnö­ki tanácsadót és Bokor Bélát, a megyei közgyűlés alelnökét várják. Bicsérden is egész na­pos megemlékezést tartanak. Ivándárdára a település el­származott lakói térnek visz- sza a 10 órakor kezdődő prog­ramra. (LY) Vendégségben Baranyai résztvevője is volt a nemrég zárult tuzlai művész­telepnek. Az egyhetes, ma­gyar, horvát, bosnyák alko­tóknak rendezett műhely­munkában Herczeg László és Barakonyi Klára pécsi képző­művész vett részt, valamint a mohácsi származású Sárkics György. _____________________________________________ILY) Fut nak a képek_________________________________________ Melyik a kilenc közül? Steven Phillips hollywoodi forga­tókönyvíró megkap egy fontos díjat, vacsorát rendeznek a tisz­teletére, másnap pedig a produ­cere közli vele, hogy ki van rúg­va, mert nincs benne már spiri­tusz. Egyik sikeres barátja azon­ban beajánlja egy múzsa kegyei­be. Zeusz egyik leánya ugyanis éppen az amerikai mozivárosban tartózkodik. A Múzsa csókja (The Muse) cí­mű fűm alaphelyzetét azért is­mertetem, hogy jelezzem: a tör­ténet fantasztikusnak tűnő, ám valójában realisztikus szituáció­ra épül. Az embereket gyakran akkor szokták elküldeni, mikor legjobban végzik a munkájukat, talán éppen ezért, múzsák pedig vannak, erre minden valamire való költő esküszik Homérosz óta. Habár hogy éppen Holly­woodban, ez egy kicsit erős, de egy vígjátéknak ennyi túlzás meg se kottyan. No de ki ez a múzsa, úgy ér­tem, azon kívül, hogy ő Sharon Stone, akinek a tehetsége nem komikai természetű ugyan, a szerepe sincs igazán megírva, de finnyás és lehengerlő kényeske­désével kedvesen parodizálja az amerikai dívák életstílusát, bele­értve önmagát is. De melyik a ki­lenc múzsa közül? Fogas kérdés. Thália biztos nem, mert ezt a vígjátékot - jól kitalált alaphely­zete ellenére - elfelejtették meg­írni, bonyodalma úgyszólván nincs is. Lehetett volna belőle, te­szem azt, egy félreértésekkel teli, humoros szerelmi háromszög a múzsa és az Andie MacDowell által játszott feleség mulatságos vetélkedésével. De nem lett, mert a két nő féltékenykedés helyett szépen összebarátkozik a cuk­rászművészet jegyében. Amit egyébként nem is lehet csodálni, mert a főhőst alakító s a stábot irányító Albert Brooks nem elég érdekes és vonzó ahhoz, hogy két ilyen szép és igényes nő haj­ba kapjon érte. Látszik, hogy ő valójában epi- zodista, aki kisebb szerepeket hi­telesen meg tud oldani, ebben a kategóriában Oscar-jelölést is ka­pott, de főszerepben kissé lötyög rajta a ruha. Unjuk kicsinyes fon­toskodását a két nagyasszony mellett. NAGY IMRE FILMJEGYZETE Tehát Erátó sem, ez is ki van zárva. Hát akkor melyik? Nem le­het más, csak Euterpé. Merthogy régen hallottam már ilyen szép filmet! A zenekar tisztán, hibát­lanul játszik, a vonósok szárnya­ló melódiákat adnak elő, s a plasztikusan felépített dallamok­ból úgy bomlik tó a zongoraszó­ló, mint mélyről fakadó vallo­más. A film zenéjét Elton John szerezte, nemcsak a dalokat, ha­nem a gazdag instrumentális ré­szeket is, és ő énekli a befejező címlista dalát. Más produkciónál ilyenkor már kiürül a mozi, most az emberek a helyükön marad­nak, s hallgatják az éneket. Né- hányan talán arra gondolnak, hogy újra jegyet kellene váltani, s még egyszer végigülni az elő­adást - csukott szemmel, csak a muzsikára figyelve. Kár, hogy a vetítés közel száz percében alig húszban szól a zenekar, főként Akár őt is múzsának nézné az ember (Andie MacDowell) az egyes jelenetek közti összekö- ják is a műélvezetet. De ne akar- tő képek alatt. De ezek valójában junk túl sokat. Euterpé homlo- fontosabbak, mint maguk a dia- kon csókolta Sir Elton Johnt. Ér- lógusok, amelyek olykor zavar- jük be ennyivel! % *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom