Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-06 / 183. szám

2000. JÚLIUS 6., CSÜTÖRTÖK HATTER RIPORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal Vérellátás soron kívül A vérszállításra berendezkedő vállalkozó esete kísértetiesen hasonlít a For Life légimentés kálváriájához. Munkája nélkülözhetetlen, de a szövevényes egész­ségügyi jogszabályok és a kialakult szabálytalan gyakorlat akadályozzák, oly­kor lehetetlenné teszik a tevékenységét.- Egyszerű történet az enyém - mondja Benke Attila (első képünkön). Nyolc éven át a Gyermekkórház gépkocsivezetője voltam. 1998 augusztusában volt a cégnél egy na­gyobb létszámleépítés. Eljöttem, s azóta vál­lalkozóként egészségügyi szolgáltatásokat nyújtok, elsősorban vérszállításra rendez­kedtem be.- Miért nem kezdett hamarabb ebbe a te­vékenységbe?- Addig nem engedte a törvény, amit csi­nálok. Azóta sem támogatja, de nem tiltja. Eleinte a háziorvosokat láttam el kötszerek­kel, ragtapasszal stb., majd vállaltam az egészségügyben keletkező veszélyes hulladé­kok elszállítását is. A megyében sok körzeti orvosnak, állatorvosnak a keletkező veszé­lyes hulladékok megsemmisítésére és elvite­lére nem volt szerződése az erre specializá­lódott pécsi kft.-vel, s ezen igyekeztem én se­gíteni. A pécsi panelüzemben van ugyanis egy központi gyűjtőhely, ide szállítottam az új egyezségek alapján a hulladékot.- Hogy jön ide a vérszállítás?- Mindig foglalkoztatott a gondolat, hogy autóimmal többféle sürgős egészségügyi szolgáltatást lássak el. így került képbe a vérszállítás is, a folyamat pedig 2000. január elsejétől felgyorsult, mert új felállás szerint akkortól Pécs lett a régió vérellátó központ­ja. Ezért az Országos Vérellátó Központtal szerződést kötöttem, hogy 24 órás ügyelet­ben bedolgozok a pécsieknek. Ha például minden autójuk úton van, éjszakai ügyelet­ben kevesebben vannak stb., olyankor hív­nak hogy segítsek be. Plusz a véradó állo­másról a kész vérküldeményeket kiviszem Szigetvárra, Kaposvárra, Siklósra, ha más szállítóeszközzel nem oldható meg a sürgős szállítás. Ehhez megkülönböztető jelzés használatára kértem engedélyt két autóra, amit meg is kaptam.- Ha nem a vérellátó a megbízó, akkor mi­ként szállítanak sürgős esetekben vért?- Olyankor többnyire „sürgősségi taxiszál­lítás” van. Ezt átalánydíjért végzik, s tulaj­donképpen arról van szó, hogy a vért igénylő A különleges szállítás kellékei Egy sürgősségi vérszállításra beállított autó 3 évnél öregebb nem lehet, s legfeljebb 10 éves koráig üzemelhet, plusz kell egy fel­szerelt tartalék kocsi. A jármű oldalán sürgősségi ellátás feliratot kell elhelyezni - termé­szetesen az engedélyek beszerzése után. A kocsit megkülönböztető jelzéssel, kék lámpával kell felszerelni. A sürgősségi vérszállításhoz speciális szállítóeszközök kellenek, melyek hűthetők és fűthetők. Egyes készítmények ugyanis 4 Cel- siuson, mások 22 Celsius-fokon szállíthatók. Az autókban elengedhetetlen a telefon, mert a szállítmányt feladó­nak mindvégig nyomon kell tudni követni a küldeményt. A kocsit casco biztosítással és a tevékenységi körnek megfelelő külön felelősségbiztosítással is el kell látni. intézmény hűtőtáskájába csomagolt vért kü­lönösebb biztonsági rögzítés nélkül, de rövid távon, főként városon belül taxival szállítják el. Valójában az egészségügyi törvény szerint a sürgősségi vérszállítás a mentési kategóriá­ba tartozik. A mentőszolgálatról azonban köztudott, hogy egyelőre örülnek, ha a beteg­szállítást úgy ahogy el tudják végezni. Meg­szereztem hát az engedélyeket, az ÁNTSZ pedig jegyzőkönyvezte, hogy mit hogyan kell csinálnom. Meg kell jegyeznem, hogy az or­szágban elsőként kaptam a tisztiorvosi szol­gálattól ilyen magas szintű támogatást.- Vagyis minden rendben.- Ezt követően hiába adtam olcsóbb, biz­tonságosabb szállítási ajánlatot több kórház­nak, visszaírták, hogy a vérszállítás náluk megnyugtató módon ren­dezett még sürgősségi esetekben is. Hiába csiná­lok mindent utasítássze- rűen, nem tudok tovább­lépni, mert mindenütt fal­ba ütközöm. Az egyik kór­ház azért nem tud szerző­dést kötni, mert csőd­közeiben van, a másik át­alakulás előtt áll, a harma­dik arra hivatkozik, hogy csak minimális vérmennyiségre van szükségük, arra meg jó a taxi is. Eközben az ÁNTSZ előírása értel­mében havi 89 ezer forintot fizetek a külön­legesen felszerelt autóimra havonta.- Vannak az ilyen céljárműveknek elő­nyei is.- Lennének, mert például a tűzoltó és a mentőkocsik mindenféle adómentességet élveznek. De minden kedvezmény megszer­zése újabb kiadásokat is eredményez, újabb engedélyek beszerzését jelenti. Most éppen sürgősségi vérellátó telephelyet építek a Magyarürögi úton. A kék lámpa használatá­hoz ugyanis előírták, hogy tüntessem fel a kocsik oldalán a sürgősségi betegellátást. Ennek a teljesítéséhez viszont 24 órás ügye­letet kell biztosítanom, diszpécserközpont­tal, kiszolgáló épülettel, orvossal. Ha kész lesz a telephely, akkor az egész régióban szeretném összegyűjteni a háziorvosok által levett vért, és eljuttatni a vérellátóba.- Az autók sürgősségi vérszállításra al­kalmassá tételéhez más feltételeket is telje­síteni kell.- Minden azzal indult, hogy az Egészség- ügyi Minisztériumtól kaptam először egy ál­lásfoglalást, mely szerint az életmentő gyógyszerek szállítása, ideértve a vérkészít­ményekét is, mentési tevékenységnek te­kintendő. Majd a Közigazgatási Hiva­taltól adómentessé­get kértem mentőau­tó használatára. En­nek feltételéül azt szabták, hogy az ÁNTSZ engedélyezze a mentést. Az ÁNTSZ-től viszont az volt a válasz, hogy a vérszállítás nem mi­nősül mentésnek, ezért erre nem is kell működési engedély. Végül az ÁNTSZ-től ideiglenes működési engedélyt kaptam. Véglegest akkor adnak, ha egy másik jogsza­bálynak is megfelelek, együttműködési kö­telezettséget igazolok az Országos Mentő- szolgálattal. Mivel a Pécsi Regionális Vérel­látó Központtal külön szerződésem van, hogy 24 órán át szállíthatom számukra a vért, így ezzel a háttérrel kértem az OMSZ- től az együttműködési szerződést, de vá­laszt nem kaptam a levélre.- Ha tehát megérkezik a szerződés, akkor minden egyenesbe kerül.- Most van csak igazán baj. Az autóimat a feltételeknek megfelelően felszereltem. Az egyik kocsi azonban műszaki hiba miatt a na­pokban leégett. A biztosító rendezi a kárt, de a véradó állomással kötött 24 órás ügyeleti vérszállítási kötelezettségemnek nem tudok eleget tenni, mert nincs tartalék kocsim. A kék lámpa használatára, a mentésre, a sürgős­ségi ellátásra pedig az engedélyezéái procedú­ra újra évekbe telik, hiszen még az első kör sem zárult le teljesen. A telephely befejezésé­hez felkerestem bankokat, de mindenütt az az első kérdés, hogy mi a garancia üzleti ala­pon a kölcsön visszafizetésére? Fedezetként ingatlant nem tudok letenni, mert mindene­met a vállalkozásba fektettem. Ha viszont tar­talék kocsim nincs, az újat pedig szintén a banki kölcsönből szeretném megvásárolni, akkor nem tudok minden szerződési kötele­zettségemnek megfelelni. így a kör bezárul.- Vért akár ételhordóban is lehet szállíta­ni, ez nem egészségügyi tevékenység - véle­kedik a baranyai ÁNTSZ egyik szakembere. A sürgősségi esetek viszont az Országos Mentőszolgálat hatáskörébe tartoznak. Ezt a feladatot akkor lehet privatizálni, ha erről az OMSZ főigazgatója egy alternatív szervezettel szerződést köt. Az ÁNTSZ szakembere úgy látja, hogy az OMSZ meg tud felelni magánse­gítség nélkül is az ilyen sürgősségi szállításoknak.- Mentő csak akkor szállít vért, ha nincs más megoldás, akkor is az adott intézmény osztályvezető főorvosa vagy ügyeletvezetője külön megrendelőt kell ki- töltsön. A vérszállítás jogszabály szerint nincs a mentőzés profiljában, s évente legfel­jebb egy-két alkalommal kémek meg ben­nünket ilyen munkára - mondja dr. Buda Pé­ter, a baranyai mentőszolgálat vezetője. Meg­jegyzi azt is, hogy szervek transzplantációjá­hoz, gyors beavatkozásokhoz bevált mód­szer az InterCity mozdonyvezetőjének átadni a hűtődobozt. Egyébként pedig a vérellátó dolga, hogy kivel oldja meg a sürgősségi vér­szállításokat.- Igen nagy szükség van sürgősségi vér­szállításra, hiszen éjszaka ugyanannyi mun­ka van, mint napközben, a véradó ügyeleti stábja viszont kicsi. A vér, vagy vérkészít­mény útját folyamatosan nyomon kell követ­ni, s vannak esetek, amikor a küldemény egy percet sem késhet - ismerteti a szállítási gya­korlatot Uherkovichné dr. Paál Mária (máso­dik képünkön), a Pécsi Regionális Vérellátó Központ igazgatónője. - Az InterCity szállítás már jó ideje nem legális, s nem véletlen, hogy éppen wie kötöttünk szerződést erre a mun­kára. Ő ugyanis 10 éves egészségügyi gyakor­latával tudja, hogy ebben a szakmában mit jelent a pontosság, az idő. Példa erre egy sió­foki szülő nő életének a megmentése. Ami­kor kiértesítettük, hogy sürgős küldeményt kell elvinni a Balaton-partra, a megkülönböz­tetett jelzést használva egy órán belül eljut­tatta a vérszállítmányt. Benke Attila segítsé­gére feltétlenül igényt tartunk - összegez a vérellátó igazgatónője. mészáros b. endre KOZMA FERENC A guberáló Banknyitásra várva elnéztem a minap egy asszonyt Pécsett, aki az egyik kertvárosi szeméttároló edényt kutatta Hosszú bottal feszült figyelemmel, szinte már tudományos módszerrel szortí­rozta a konténer tartalmát, egyik feléből a másikba terelve a haszontalan holmikat, s csak akkor nyúlt kézzel a konténer­be, amikor száraz kenyeret, üve­get, ruhaneműt kozott felszínre a feháróbot. Ekkor ballal kitá­masztotta a tároló vissza-vissza csapódó fedelét, és jó mélyen be­lehajolva, gyors mozdulattal mentette a kiszemek dolgot. Éreztem, hogy nem kezdő a szakmában. Ezt csinálhatja évek óta, nap mint nap, s bár sokan megvetéssel nézik (bizo­nyára rá is szólnak időnként), megélhetésének kényszere mi­att már közömbös számára a külvilág minden rezdülése. Szi­gorúan a kukák béltartalmára koncentrál. Gyakorlottan, már az első blikkre felismerve, hogy melyiknél érdemes tovább időz­ni, melyikből mit remélhet. Ta­lán szaglása is más, mint a többi embernek, kiérzi azt a nyomravezető illatot is, amit a büdösség elfedni igyekszik. Ha megkérdeznénk, bizo­nyára tudna mesélni e lakótele­pen élők étkezési szokásainak változásairól, az életszínvonal tetten érhető alakulásáról, visz- szaigazolná azt, hogy miként hatott az utóbbi évekbeni inf­lációcsökkenés és közösköltség- emelés a panelházakban lakó családokra. Elmondaná, hogy voltak szebb idők is. Hiszen a szemét a mindenkori fogyasz­tói szokások végső produktu­ma, a mindennapok beszédes lenyomata. Hogy a messzi múltra utal­jak: ismereteim szerint a régé­szek óriási örömmel tárták föl annak idején a budai várban azt a középkori kutat, amelyet Mátyás királyunk idejében konyhai szeméttel töltöttek föl. Ebből következtettek az étek­kultúrára (vizák csontvázai, kagylók, törött üvegpoharak és porcelántálak cserepei között turkálva), s e szemétből emel­tek ki sérült középkori mell­szobrokat az utókor nagy örö­mére. A régészek és az említett kertvárosi guberáló között ta­lán csak annyi a különbség, hogy utóbbit nem a távoli múlt, hanem a nagyon is köze­lijelenünk „élteti”. CSERI LÁSZLÓ_________________ Iskolatáska Az már a világ legtermészete­sebb dolga, hogy az iskolás gyerekek tanfelszerelése évről évre többe kerül. A szülők ak­kor járnak el a leghelyesebben, ha egész évben gyűjtenek a szeptemberi iskolakezdésre. De hogy nem csupán sokba kerül mindez, hanem egyre nagyobb a súlya is, az csak most került napvilágra. Egy minisztériumi felmérés szerint a fővárosi gye­rekek iskolatáskája a legnehe­zebb, 7,2, a kistelepüléseken élőké pedig 5,7 kilogramm. Hogy ez a másfél kilós kü­lönbség miből adódik, nem de­rül ki, talán a buszbérletből, amely egy falusi gyereknél rit­kábban található. Természete­sen az 5,7 is nagyon sok, ha arra gondolok, hogy Nyugat- Európában nem kevés iskolá­ban a gyerekek alig cipelnek magukkal valamit, mert a rendszer olyan, hogy arra nincs szükség. Lehet, hogy azok a gyerekek sokkal kevesebbet tudnak, mint a mieink, de a végeredményt látva, mármint a felnőtt társadalom teljesítmé­nyeit, nincs okuk különöskép­pen a szégyenkezésre. Talán akkor lehetne várni némi előrelépést ezen a terüle­ten, ha oktatási minisztereink tömegközlekedési eszközökkel járnának a munkahelyükre hét­kilós táskával a hátukon nap mint nap, bár egy nyolcvan ki- lónyi miniszterhez legalább har­minckilós nehezék illenék, hogy az eredeti arányok megmarad­janak. Mert a súlycsökkentés­nek felülről jövő kezdeményezés esetén nagyobb a valószínűsége. Annak idején, az én gyerek­koromban is nehéz volt az isko­latáska, de nem azért, mert tele volt zsúfolva könyvekkel, ha­nem azért, mert bőven volt ben­ne hely másnak: acélgolyóknak, mágnespatkónak, kavicsoknak és U-szögeknek a csúzlihoz. De az a hét kiló, nem ez a hét kiló, annak varázsa volt. S akkori­ban még a csúzli voü az egyet­len fegyvere a gyermeknek, ma már, egyelőre még csak Ameri­kában, a gyerek szitává lövi a tanárt, ha nem tetszik neki an­nak ábrázata. Egy vágott csövű géppisztoly pedig tele tárral plusz négy-öt tojásgránát bizony megnöveli az iskolatáska sú­lyát, s egyértelmű, hogy még Amerikában sem könnyű isko­lásnak lenni. hetedik oldal HOLNAP Riport A hatvanas években még Latinoints Zoltán is részt vett a Nemzeti Színház tervpá­lyázatán, ugyanolyan ered­ménytelenséggel, mint azóta több százan. Valamennyi pá­lyázat közül talán a mostani a legbotrányosabb. Ennek egyik áldozata Dévényi Sán­dor Kossulh-díjas építész is. Portré Amíg sok vidéki kisvárosban halódik a kultúra, Komlón • egyre jobban virágzik. Kö­szönhetően a sohasem unat­kozó, rendkívül tevékeny Hamóczy Csabánénak is, aki a Színház- és Hangver­senyterem igazgatója Portré Dolgozni az idő ellenében Stockholmban, amikor az európai körúton lévő Csontváry- kollekció képei már a kiállítóterem falain voltak, s jutott egy szusszanásnyi idő, a kiállításon dolgozó, képeket ren­dezgető Czakó Ferenc rájött, hogy a művész áttetsző papír­ra készített három rajza valójában együvé tartozik.- Miről van szó tulajdonképpen?- Csontváry, mielőtt a monumen­tális képeit megfestette volna, előrajzolta a témát pauszpapíron, amit aztán később átvitt a vá­szonra. Már nagyon ráérve, egye­dül elmerülve nézegettem a fala­kon lévő képeket, amikor egyszer csak, mintha észrevettem volna valami szokatlant. Gondolatban az egyik rajzot tükörképére fordí­tottam, s ekkor mintha egy ugyancsak ott függő, külön keret­ben léyő másikhoz illett volna. A hátam' is beleborsózott. Aztán észrevettem azt, hogy egy harma­dik, nagyobb rajz, pontosan e kettő fölé való.- Tehát a három kép tulajdon­képpen ösz- szefüggő volt valamikor.- Úgy van. A felismerés­től szinte alig tudva szólni, megemlítettem a dolgot a szak- - De ön bizonyára másképpen embereknek, akik szintén meg- közelít a festményekhez? hökkentek. Nem akarván hinni a - Nem csak a festményekhez, tényeknek. Már gyerekkoromban érdekeltek a- Ehhez a restaurátor szeme kellett?- Nem tudom. Talán valami rá- érzés, amihez az adott körülmé­nyek is segítettek. Az elmúlt hu­szonöt évben a múzeum szinte valamennyi képe bekerült a mű­helybe, a kezeim közé. Különö­sen a kiállítások előtt van szükség kisebb-nagyobb helyreállításra. Czakó Ferenc, a megyei múzeum restaurátora 1954-ben született Zalaegerszegen, s az érettségi után került Pécsre, az akkori Tanárképző Főiskolára. Főiskolai ideje alatt már restaurátornak jelentkezett mai munkahelyén. Nős, felesége könyvtáros, három gyermekük van, egy lány és két fiú. régi holmik, s igyekeztem javítgat­ni, helyreállítani esetleges sérülé­seiket. Ez az én szeretett világom, s ma is furcsállom, hogy ha valaki azt mondja, hogy nyűg a munkája, nem szeret a munkahelyére be­menni. Nekem hobbim az, amit csinálok. Jó az idő ellen dolgozni.- Ami néha lehetetlen.- És néha lehetséges. Az elmú­lásnak vannak fá­zisai, s olykor el­jön az a pillanat, amikor meg kell állítani a romlás folyamatát, ne­hogy helyrehoz­hatatlan kár keletkezzen. Akad szerencsére sokféle olyan emberi alkotás is, ami megérdemli a gon­doskodást.- A tárgyak szeretetét hallom a hangjából.- Valóban, én semmit sem do­bok el, legyen az szántásból kifor­gatott cserép, egy régi pénz, vagy bármi emlék. S ami nagyon jó, hogy körülvesznek és hozzám tartoznak, akár a családom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom