Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-01 / 178. szám
W M 2000. JÚUUS 1., SZOMBAT HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal „A játékszabályokat kell ismerni” Félidei beszélgetés a baranyai országgyűlési képviselőkkel (2.) - Dr. Hargitai János Amikor lejárt a napokban dr. Hargitai János (képünkön), a baranyai 5. számú országgyűlési egyéni választókerületből a parlamentbe jutott képviselő útlevele, a Ház külügyi osztályán kellett intéznie, hogy érvényes legyen. Ott csodálkozni kezdtek. Mióta képviselő Hargitai úr? Hogyhogy nem jelentkezett mindjárt a ciklus elején? Mert csaknem az összes honatya első dolgai között az szerepelt, hogy diplomata útlevelét beszerezze. Ami egyébként a képviselőknek jár - de a mohácsi kerületben megválasztott politikusnak nem ez volt a legfontosabb.- Min keresztül mérhető a képviselői munka minősége?- Két területen keresztül mindenképpen. Én a képviselői munka alapfeladatának a törvényalkotási folyamatban való részvételt tekintem. Egy jogvégzett ember, mint amilyen magam is vagyok, ezt akár élvezheti is, függetlenül attól, hogy a tévénézők szemében ez a munka olykor ellentmondásosnak tűnik. A parlamentben dolgozó, főleg egyéni választókerületből a Házba került képviselői munkát ezen túl minősíteni lehet azokon az eredményeken keresztül is, amelyeket körzete érdekében lobbizott ki. Ezt, megmondom őszintén, kevésbé élvezem, de az egyéni képviselői feladatkörrel ez egészen természetes, hogy együtt jár. Idegölő, nehéz tevékenység az államigazgatás útvesztőiben bizonyos dolgokat előbbre vinni. Ehhez kapcsolatok kellenek és bulldogszemlélet.- Azzal, hogy a bulldog-szemlélet a „munkaeszköze”, lényegében azt a közeget minősíti, amellyel szemben csak ilyen szívósággal lehet eredményt elérni.- Nem akartam az államigazgatást ezzel minősíteni. Kormánypárti képviselő vagyok, ez egyértelműen helyzeti előnyt jelent, ez a világon mindenütt így van. Csakhogy a minisztériumi adminisztráció nem a kormány fejével gondolkodik, és ez teljesen normális magatartás egy köztisztviselőtől. Ő fejlesztésekben gondolkodik - és erre jön a politika. Több fejlesztési cél közül az egyiket preferálja. Ez a helyzeti előnyünk ebben a ciklusban. Egy példa: a falugondnoki rendszer. Mohács térségében is éppen úgy szükség van rá, mint mondjuk az Ormánságban. A minisztériumi szakember azt mondja: sokkal feszítőbb ez a gond az utóbbi térségben. Tökéletesen igaza van, de nekem nem ennek elfogadása a feladatom. Az én leckém az, hogy választókerületem településeinek érdekeit szolgáljam, helyzeti előnybe hozzam ezeket.- Sűrű, nehezen átverekedhető közeg az állami adminisztráció -ez az egyik oldala a munkaterületének. A másik a parlament, ahol sok szakkérdésben első számú megszólalója a Fidesz-frakciónak - néha kongóan üres ülésteremben.- Általában így van ez a parlamentekben, bár ez a választót nem vigasztalja. Oka az, hogy a törvényalkotás folyamatában a képviselő szakterületeken mozog, bizottságokban. Én, mert általában volt választási lehetőségünk, kifejezetten kértem, hogy az emberi jogi-kisebbségi- vallásügyi bizottságba kerüljek, mert ez elsősorban elméleti-jogi téren dolgozik. És tudatosan választottam az országgyűlés egyik legfajsúlyosabb bizottságát, a költség- vetési és pénzügyit, mert egyéni képviselőként hatékonyabban befolyásolhatok forráselosztásokat. Sajnos, Dél-Dunántúlról jószerével csak egyedül vagyok ebben a testületben. Vagyis elsősorban a bizottságokban folyik a munka. Amikor döntések előtt áll a parlament, akkor akár kormányzati, akár ellenzéki oldalról nem hiányoznak a képviselők. Ha azonban nekem minden egyes alkalommal a parlament plénumán kellene ülnöm, függetlenül attól, hogy témája nem érinti a választókörzetemet, illetve nem tartozik a szakterületemhez, ez óriási időveszteséget jelentene, és ennek Mohács és térsége látná hátrányát.- Mi a véleménye arról, hogy az ellenzék erőkoncentrációval vádolja a kormányt?- Ma egészen más feladatokká kell megbirkóznia a kormánynak, mint az előző két ciklusban. Gondoljunk csak a bűnözésre, a maffiák szerepére, a korrupcióra. Az ezek elleni harchoz mozgástérre van szükség, s ez a kormány be is játssza az egész pályát. Szeretném azonban hangsúlyozni - ezt az ellenzék nem teszi -, hogy mindezt teljes mértékben az alkotmányos keretekre figyelemmel.- Egyéni választókerület - frakciófegyelem. Ütközhet a különböző forrásból eredő két érdek?- Tíz esetből kilencszer nem születik meg ez a konfliktus. Azért állítom ezt határozottan, mert a törvényalkotás folyamatában nehéz eltérést találni az országos és a helyi érdek között. Egy adott jogszabály nem érintheti hátrányosan például Mohács térségét sem. Bizonyos esetekben azonban elképzelhető, hogy a frakció közös akarata nem egyezik az én akaratommal. Ez elsősorban a fejlesztési források elosztásakor, vagy a döntések háttérben történő előkészítésekor fordulhat elő.- Vegyünk egy konkrét példát. A kormány arra ösztönzi az 1100 főnél alacsonyabb lélekszámú településeket, hogy az általános iskolai felső tagozatos oktatást társult formában oldják meg.- Racionális javaslat, s duplájára emeli a gyerekek után járó központi támogatást. Választókörzetemet is erősen érinti, de nem minden településnek érdeke, például ott, ahol nemzetiségi oktatás folyik az óvodától az általános iskola befejezéséig. Lehet, a szomszédos településen nincs ilyen, a társulás ezért logikátlan, eredményeket rombolna szét. Ezért kivételeket javasoltam a bizottsági előkészítés során, s azt, hogy ezek a települések is kapják meg a kétszeresére emelt normatívát.- A választási kampány során tett ígéretei közül melyiket tartja a legfontosabbnak?- Konkrét ígéreteket sehol sem tettem. Mohács térségének nincs szüksége arra, hogy valaki ködös ígéretekkel hitegesse. A polgármesterek közül jöttem, ismerem a térségben dolgozó jelesebb cégeket, a civil világot is. Itt csak a játékszabályok használatára van szükség és ezek mindenki számára világosak is. Ezzel a lehetőséggel kell élnünk.- Csakhogy ez az a választókerület, amelyik az egyik elhúzódó csata színhelye. Du- na-hídra, útépítésre gondolok.- Baranya általában elzárt a nagy infrastruktúráktól. Kezdettől fogva azt mondtam, a 6-os és az 56-os út nagyon fontos. Csak az lehet a feladatunk, hogy a 6-os majdani fejlesztésének előkészítése ebben a ciklusban befejeződjön. Ez pedig kötődik az 56-oshoz és a hídhoz is. Baranyában az elmúlt 10 évben csak két e körbe tartozó nagyobb volumenű fejlesztés volt: a mánfai út korszerűsítése, illetve Pécs és Siklós elkerülésének megoldása, az előbbié azonban csak részben. Mohács térségében legutóbb elkészült az út Udvarig, kezdődik a kamionok leállósávjának kialakítása - közel 150 millióért -, elindul Pécs várad térségében egy hosszú kapaszkodósáv építése a 6-oson, egy másik a Bonyhád felé vezető szakaszon. Elkészült a lánycsóki delta, megépül a mohácsi villanyrendőrig a kiváló minőségű út, döntően állami forrásokból, amit oda tudtunk „lopni”. Előkészítés alatt van Szederkénytől a bólyi elágazásig tartó útszakasz felújítása, tavasszal indul a beruházás. A legnagyobb volumenű fejlesztés, amelynek előkészítése megtörtént, Mohácsot érinti: az elkerülőút, mai költségeken számolva több mint 1,7 milliárd forintért. Most készülnek a kiviteli tervek, az út a mohácsi hídhoz vezet, annak ismerjük már a helyét a város rendezési tervében. A hídra azonban még várni kell, de meg fog, mert meg kell épülnie. Sajnos, az előző két parlamenti ciklusban is rendelkezésre álló fejlesztési pénzeket ezekre a célokra nem vették igénybe. Én pedig mindezekről a fejlesztésekről úgy beszélek, mint amelyek biztosan megvalósulnak. MÉSZÁROS A. Az országgyűlés tekintélyéről A napokban a kisgazda Pallag László a parlamenti képviselők 10-15 százalékáról mondta, hogy érintettek lehetnek korrupciós ügyekben. Hargitai neheztel a koalícióban partner politikusra. A képviselő véleménye szerint a bejelentés csak arra volt jó, hogy zavart keltsen. Szerinte Pallagnak bizonyító okiratai nincsenek. Úgy véli - jóllehet ő is tagja, vagy volt tagja több parlamenti vizsgálóbizottságnak -, ezek a testületek nemigazán alkalmasak arra, hogy felderítsenek valamit. „Pallag kijelentése csak arra jó, hogy még jobban elbizonyta- lanítsa az amúgy is bizonytalan rendőrséget és nullára csökkentse a parlament tekintélyét” - teszi hozzá Hargitai. Ilyen folyamatokat - kommentálja - elindítani és elérni nem nehéz, ebben rejlik a veszélyessége. Ugyanakkor állítja, hogy nem zárható ki a képviselőházból a korrupció, elsősorban a közbeszerzési eljárásokhoz kötődően. Német, nálunk műköclő cégek kifogásaik során a magyar joggyakorlatot, a bürokráciát és a közbeszerzési eljárásban jelentkező korrupciót említik az elsők között. Nagyon jó lenne - tanácsolja Hargitai János -, ha a képviselők, közöttük a baranyaiak is, távol tartanák magukat a közbeszerzési eljárásoktól. Mert közreműködésre - mondja - gyakran érkeznek felkérések, hozzá is. CSERI LÁSZLÓ Belépődíj A jubileumi szentév tiszteletére megnyílik a pécsi püspöki palota a látogatók előtt: július hatodikétól augusztus végéig minden csütörtök délután. A gyönyörű belső terekkel és még gyönyörűbb festményekkel, szobrokkal, gobelinekkel díszített palotába a belépődíj fejenként ezer forint, nyugdíjasoknak hétszáz, csoportoknak kedvezményt adnak. Hogy az ezer, illetve a hétszáz sok vagy kevés, nem könnyű eldönteni. A magyar múzeumi árakhoz viszonyítva soknak tűnik, a nemzetköziekhez mérve már nem annyira. Az biztos, hogy a szegényebb rétegekhez tartozók, köztük sok hívő, művészetkedvelő is csak a palota kívülről való megtekintését tűzheti ki célul ezután is. Ezt az érzést átéltem jómagam is néhányszor. Emlékszem, még ifjú koromban egy egyhónapos spanyol körút során mi, néhány árva és szegény magyar, számos gyönyörűséges templomba szerettünk volna bemenni, részint mert nem hétköznapi látvány egy spanyol barokk templombelső, részint meg azért, mert némelyikben gyönyörű el Gréco képeket lehetett látni. Egyetlen módja volt a borsos árú belépő mellőzésének, ha hozzá tudtunk csapódni egy-egy, többnyire amerikai vagy japán csoporthoz. Az amerikaiakhoz még úgy ahogy sikerült is, de a japánokkal baj volt. Minduntalan kilógtunk, hiába igyekeztünk mandulavágásúra összehúzni szemünket. A módszert nyilván itt is megpróbálják alkalmazni né- hányan, amely természetesen elítélendő. Talán jobb megoldásnak kínálkozik kihasználni azt a kedvezményt, hogy a családjukkal látogató gyerekeknek ingyenes a belépés. Gyereknek kell öltözni: matrózblúz, fehér térdzokni, szok- nyácska vagy rövidnadrág, hajunk két copfban, ha kislányok vagyunk, ha nem, s férjünkkel vagy feleségünkkel kézen fogva bevonulunk. Koravén típus, jegyzi meg a jegyszedőnek a párunk, ha az gyanút fogna. A megtakarított pénzt pedig a látogatás után sör vagy bor formájában leöntjük a torkunkon. Berúgunk, mint az állat. Mert arra nem sajnáljuk. MÉSZÁROS ATTILA ______________________ Eg y ház kazettái Addig, amíg egyházi ügyekről, templomokról ritkábban lehetett hallani, kevesen tudták, hogy az egy-két festett kazettás mennyezetű templomon túl azért több is van a környéken, az országban, a Kárpát-medencében. Hogy egy politikai kurzusnak a népi, vallási kultúrához kötődő művészeti értékek elhallgatása miért volt jó, megfejthetetlen, de most már ez amúgy is idejét múlt polémia lenne. Ezekben a napokban egy még félezer lélekszámot sem elérő kis baranyai község, Patapoklosi ad otthont egy igen rangos, fontos rendezvénynek. Meghívták a péntektől vasárnapig tartó programra a Kárpátmedencéből az összes olyan település polgármesterét, plébánosát, ahol festett kazettás mennyezetű templom van. Közel 250 meghívót postáztak és több mint 100 vendég érkezett. Mert Patapoklosiban is kazettás templom van, immár kétszáz éve. Némi szünettel. Ez a szünet azonban nem régen fejeződött be. Mondhatnánk azt is, a falu a rendezvénnyel saját temploma újbóli teljességét ünnepli. Vagy a győzelmét. A patapoklosiaknak ugyanis valóságosan „vissza kellett harcolniuk” a sajátjukat, református templomuk díszeit. Amikor közel másfél évtizede a templom rendkívül rossz állapota miatt leszerelték a karzatokról a kazettákat, azok Kecskemétre kerültek. Bizonyára van annak magyarázata, miért éppen oda - a városban egyházi múzeum is van de Baranyában azt kérdezzük: miért nem maradtak legalább itt? Végül is nálunk is lehetett volna helyet találni nekik. Amikor jó két évvel ezelőtt a patapok- losiak igen komoly erőfeszítése eredményeként felújították a templomot és kérték vissza a festett kazettákat, bombaként robbant, hogy Kecskeméten nem akarják adni. Száztíz darab parasztbarokk képről van szó! De gondoljuk bele magunkat a patapoklosiak helyzetébe is: tőlünk vitték-vették eV. S hogy mennyit ért a győzelmük? Például Patapoklosi lehet a református világtalálkozó részeként a festett kazettás mennyezetű templomok települései küldötteinek házigazdája. ________________Egy öregember emlékirataiból Él etfaragók hetedik oldal HÉTFŐN Riport Egy ujjlevágás története. Két esztendeje húzódó ügy végén hirdetett ítéletet a Pécsi Városi Bíróság. Az 1998- ban kezdődött események következtében egy nyugdíjas pécsi férfi vesztette el ujját. A bíróság véleménye szerint orvosi műhiba következtében. Portré Panyik István a rendszerváltás idején munkahely nélkül maradt, mert a tervezőiroda megszűnt, s éppen hogy privatizálni tudta fotóberendezéseit. Ott volt minden fontosabb eseményen, és kat- togtatta fényképezőgépét. Tizedik emeleti panelszobám agy- és gatyarohasztó hőségében egy öreg belső-somogyi pásztor jut eszembe. A legelőn forgattunk, kánikulában. Az öreg ünnepi ingben, dolmányban, posztókabátban és nadrágban, kalapban ült a fa alatt. Mellette a riporter, Hárságyi Margit egy atlétatrikóban izzadt, s első kérdése az volt:- Jóska bácsi, nincs melege ebben az öltözékben?- Hitvány madár az, amellik elhaggya a tollát! - válaszolta tömören az alany, aki mellesleg Sobri Jóska unokájának mondta magát, s a népművészet mestere volt. A hetvenes évek végén jártunk, s a köztünk élő népművészetet akartuk megmutatni. Ám kiderült, a legtöbb kedves faragványát rég elvitte a múzeum, csak személyes tárgyak maradtak. Többek között egy csinos étkező-berendezés, a széktámlákon archaikus képregénnyel, betyár, csaplárosné, zsandárok, s díszítésül néhol valami virág... Bizony leesett az állunk, amikor kiderült, minden virágnak neve van, nem véletlen, hogy milyen jelenet része, hogy „ha csak azt vesszük, ugye, másra gondul az embör, ha ötszirmú virágot lát, s másra ha hatszirmút, mert az ugye többet jelent mint az emböri világ.” Az öreg, aki' mindent tudott a birkákról, kecskékről, s maga ivartalanította, gyógyította, ha kellett operálta a juhait, minden gazt névről ismert erdőn és mezőn, s csak nézte a sok bugyuta városit. Aztán megszánt bennünket, kihozott egy botot, s azt mondta: - Amikor úgy gondoltam, hogy elérkezett az idő, hogy én is faragjak egy kígyós botot, sokat gondókottam...- Jóska bácsi, és min gondolkodott?- Hát, annyit éltem. Mi kerüljön a botra. Igyekeztem értelmesen bólogatni. Ő bizalmasabb lett.- Látja itt az alján még tölgylevelek, makkok vannak, mert az erdő szélén születtem, s eleinte ka- nászbojtár voltam, s ugye a kígyó az olyan mint az üdő, vagy a szerelmek története... - és az azóta elfelejtett nevű virágok és növények kígyó köré faragásával elmesélte a vén pásztor élete történetét.- És most mit csinál? Most nem farag?- Dehogynem, csak már nem szeretők - mondja szégyenlős mosollyal a szája sarkában, s kihoz egy félig faragott díszdobozt.- A népművészeti szövetkezet küldi ezeket a kész dobozokat. A minta is elő van rajzolva, csak ki kell faragni. Nem sokat fizetnek, de azért még csinyálok néha egyet-kettőt, hogy ne felejtsék el, hogy vagyok.- És ezen a dobozon mi van?- Semmi, csak dísz - mondja halkan. - De állítólag ezt veszik a külföldi népek... Magam is láttam ilyen gyönyörű dobozokat, gyönyörű hímzések mellett, népművészeti boltokban a pesti, Váci utcai kirakatokban. Ekkor értettem meg, miért nem örültem igazán nekik. A piacszervezés ornamentikává merevítette azt, ami valaha az alkotók legszemélyesebb ügye volt. Nem sótartót faragtak, hanem legendákat, nem ivócsanakot, hanem mágikus tárgyat, nem botot, hanem önéletrajzot, nem lapic- kát, hanem szerelmi vallomást... a faragás önkifejezés volt, a tárgy üzenet s csak harmadlagosan ornamentika. Ezért tartom sokra a ma élő faragóemberek közül azokat, akik nem az elkoptatott ornamentikát akarják feléleszteni, hanem ősibb formákhoz, netán az ember és fa mitikus kapcsolatához nyúlnak vissza. Bükkösdi László s
