Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-31 / 208. szám

4. oldal - Uj Dunántúli Napló B ARANYA I T Ü K Ö R 2000. JÚLIUS 31., HÉTFŐ ■■ M Kevesebb a kukorica, bajban lehetnek a gazdák Baranyai körkép A kiadós eső még javíthat a kukorica terméseredmé­nyén, ám az már most meg­állapítható, hogy hektáron­ként átlagban legalább egy tonnával kevesebbet takarí­tanak be a baranyai gazda­ságok. A megye takarmány­ellátása ettől függetlenül nincs veszélyben. A megye a kukoricaövezetbe tar­tozik, nem véletlen tehát, hogy a gabonanövények közül ez az el­sősorban takarmánynak való szemes termény rendelkezik a legnagyobb vetésterülettel, 87.700 hektár vár betakarításra. Hogy ez mikor kezdődik, azt még a rendsze­resen határt já­ró falugazdá­szok sem tud­ják megjósol­ni, ugyanis sok függ az elkö­vetkező hónap időjárásától. Ha tovább tart a kánikula, szep­tember végén már lehet törni a csöveket. Ha viszont változé­konnyá válik - vagyis lesznek esős napok, s napközben a hő­mérséklet sem lépi túl a 25 fokot -, akkor a vegetáció nem áll le, s a betakarítás az eddig megszo­kott időszakban - október köze­pe, november eleje - kezdődhet. Az előzetes felmérések alap­ján átlagosan hektáronként 5,8 tonna lesz a terméseredmény, amely jóval elmarad a tavalyi 7 tonnától. Tóth Sándor (képün­kön), a Baranya Megyei Földmű­velésügyi Hivatal vezetőhe­lyettese szerint a veszteség egy­értelműen a szárazság terhére ír­ható, hiszen január óta az el­múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva 250 milliméterrel ke­vesebb volt a csapadék. Ettől függetlenül ebből a gabonafajtá­ból a megye továbbra is megter­meli szükségletét, minden való­színűség szerint a termésből jut még exportra is. Csak nem annyi, mint tavaly, bár azt még nem lehet tudni, hogy a folya­matosan ' csökkenő állatállo­mány miatt pontosan mennyi ta­karmányra (búzára, árpára, zab­ra és kukoricára) lesz szüksége Baranyának a következő betaka­rításig. Az mindenesetre már most előre megjósolható, a kukoricát egyetlen gazda sem fogja tudni ősszel az államilag garantált áron (14.000 forint/tonna) elad­ni, hiszen novemberi határidőre a tőzsdei ár már most eléri a 25 ezer forintot. Azok járnak majd rosszul, akik előleg fejében előre lekötötték - nem egyszer a ga­rantált ár alatt - a termést, hi­szen ha egyoldalúan felbontja a szerződést, az súlyos anyagi kö­vetkezményekkel jár. B. G. Bizonytalan a vasútvonalak sorsa Megújulás előtt áll Dél-Dunántúl több fontos vasúti vonala. Egyes tervek meg­valósulásához azonban európai uniós támogatás szükséges. A programok sok tízmilliárd forintba kerülnének, ezért néhány mellékvonal üzemeltetésének módja kérdésessé vált. Baranyai körkép A budapest-dombóvár-gyékényesi vasútvo­nal a páneurópai korridor V/b-vel jelzett ré­sze. Átépített vonalszakaszról van szó, a pé­csi igazgatóság területén különösebb gond nincs vele. A pálya 120 kilométeres sebessé­get bír Pusztaszabolcstól Dombóvárig. A Déli pályaudvartól Százhalombattáig azon­ban jelentősek a problémák, ennek a sza­kasznak a felújítására a közeljövőben egy pályarehabüitációs program keretében vél­hetően sor kerül.- Ehhez a munkához nem kapunk sem­milyen európai támogatást - mondta el a Dunántúli Naplónak Sülle Ferenc (képün­kön), a MÁV Rt. pécsi területi igazgatója. Az említett program lényegesebb része a dom- bóvár-gyékényesi szakasz, a felépítmény itt már 35 éves. 100 kilométer/óra sebességre építették, és Kaposvártól Gyékényesig nem készült el a korszerű vasútbiztosító beren­dezés. A Budapest-Gyékényes vonal átépí­tése 58 milliárd forintba kerül, 1998-as ár­szinten. A munka jövőre kezdődik és a ter­vek szerint 2007-ben fejeződik be. A megújuló dombóvár-gyékényesi sza­kasz 120 kilométeres sebességhez készül. Ehhez csatlakozik az V/c korridor: a Dombóvár-Pécs-Magyarbóly-Eszék-Szara- jevó-Ploce vonal, amely az úgynevezett eu­rópai TINA-hálózat része. A felújításhoz eu­rópai pénzeket vár a MÁV. A pályázatáról a döntés leghamarabb az év végére várható. Ha nincs támogatás, a magyar szakaszt alig­ha lehet átépíteni belátható időn belül. A be­ruházás költsége 1999-es árszinten 28,6 mil­lió euró, vagyis, mintegy 8 müliárd forint. Ebből a pécs-dombóvári szakasz 10 millió euró, és a pécs-magyarbólyi 18,6 millió euró. A Dombóvár-Pécs vonalszakasz pá­lyája 120 kilométeres sebességűnek épült és villamosítva van. Itt abból adódnak gondok, hogy Szentlőrinc és Pécs állomáson nem ké­szült el a biztosítóberendezés. A pécs-ma- gyarbólyi szakasz 80 kilométeres sebesség­re épült, ebből a magyarbóly-vülányi 100 km/órásra lett átépítve a 70-es években. Ám kissugarú ívek vannak benne, hagyományos a pálya, az állomások nem épültek át, kor­szerű biztosítóberendezés és villamosítás nincs. Amennyiben a horvát szakaszon a vonal villamosítása Pélmonostortól a bosz­niai határig elkészül, mindenképpen be kell fejezni a magyarbóly-pécsi szakaszt is. A rétszilas-szekszárdi vonal átépítése most folyik és 2000-ben be is fejeződik. Épp ezen a héten adják át Szekszárdon az új Sió- hidat, amely 500 millió forintba került. Idén elkészül továbbá Simontornyán a korridor részeként az új Sió-híd is, ez mintegy 700 millió forintos beruházás. Egy kormányhatározat ezer kilométer hosszú mellékvonal üzemeltetése alól mentesíti a MÁV-ot 2000- ben. A Pécsi Vasútigaz- gatóság területén olyanok estek bele, amelyeken je­lenleg sincs jelentős forga­lom: a dombóvár-lepsényi, a tamási-keszőhidegkúti és a pécsvárad-palotabozsoki vonal. A drávavölgyi vasútnál a villányi elágazás-Siklós-Harkány-Sellye- Középrigóc vasútvonal esetében arról folyik a vizsgálat, hogy mi legyen a jövője. A pé­csi igazgatóság Phare-pályázaton nyert és saját pénzből 28 millió forintért elkészítet­te egész Dél-Dunántúl vasúti mellékvonala­inak vizsgálatát. Ez a vizsgálat a regionális szerep, valamint pénzügyi és környezeti hatáselemzés alapján mond javaslatot a vo­nalszakaszról.- Múlt szerdán kaptam meg a tanul­mányt a drávavölgyi vasútról - mondja Sülle Ferenc. - Abban azt írják, hogy a harkány- villányi szakaszt mindenképpen fejleszteni kell, a Harkány és a Középrigóc közötti sza­kaszt pedig csak akkor szabad, ha a térség gazdasági és idegenforgalmi erősödése in­dokolttá teszi. Ha ilyen nincs, akkor a meg­szüntetését javasolják, a szinten tartását semmiképpen se. Az alternatívákról viszont még további vizsgálat szükséges. Ugyanez áll a pécs-bátaszéki vonalra is. A régióra vo­natkozó teljes vizsgálati anyag az év végéig készül el. DUNAI I. Idénymunka: sok szabálytalanság A nyári idénymunkákkal kapcsolatos munkaügyi szabály­talanságok rendszeresek a megyében, munkaszerződések helyett megbízási szerződések alapján foglalkoztatják a dolgozókat, a bérek kifizetésére és a munkaidőre vonatko­zó előírásokat nem tartják be. A diákszövetkezetek tagjai is csak munkaszerződéssel dolgozhatnak, az ezzel kapcsola­tos hiányosságok is gyakoriak. A robogó Torontóba kerül Hírcsatorna DÍSZTŐR az alezredesnek. A Magyar Köztársaság belügymi­nisztere huzamosabb ideje végzett eredményes munkájá­ért, 50. születésnapja alkalmá­ból dísztőrt adományozott Soós József rendőr alezredes­nek, a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság értékelő-elemző osztálya vezetőjének. Az elis­merést dr. Orbán Péter vezér­őrnagy, országos rendőrfőkapi­tány adta át pénteken Buda­pesten. (sn) SZALATNAKI SÉTÁNY. A település önkormányzata pályázati tőke hozzáadásával a terv szerint az ősztől parkosít, valamint egy új sétányt alakít ki. (cs) SZENTEGÁTON A FALUHÁZ felújítására készül az önkor­mányzat, miután pályázaton pénzt nyert az évszázados épület megerősítésére. Idén el­sősorban a tető megerősítésére futja a támogatásból. Legkevesebb hatmillió forint kellene a teljes épület-korsze­rűsítéshez. ________________________|CS) Bar anyai körkép- Az ellenőrzött munkáltatók mintegy 75 százalékánál talál­tunk különböző hiányosságokat, halmozott szabálytalanságok esetén a kiszabható munkaügyi bírság 50 ezertől 3 millió forintig terjedhet - nyilatkozta lapunk­nak Wágner Béla, a Baranya Me­gyei Munkabiztonsági és Mun­kaügyi Felügyelőség vezetőhe­lyettese.- Idénymunkákra jellemző, hogy munkaszerződések helyett szabálytalanul, megbízási szer­ződéseket - amelyben a feladat­kör, a munkaidő és a fizetés nincs feltüntetve - kötnek a dolgozók­kal, a társadalombiztosítóhoz így nem kötelesek bejelenteni az al­kalmazottakat. A nyári ellenőrzések tapaszta­latai szerint elsősorban betakarí­tási munkák esetében fordul elő, hogy készpénz helyett termé­nyekben fizetik ki a béreket. A vonatkozó szabályozás szerint azonban a fizetés maximum húsz százalékát lehet természetben ki­fizetni, a fennmaradó összeget fo­rintban kell rendeznie a munkál­tatónak. Jellemző továbbá, hogy idénymunka esetén a megenge­dettnél, vagy a szerződésben fog­laltaknál hosszabb munkaidőben foglalkoztatják az alkalmazotta­kat. Nyári diákmunkák esetén gya­kori panasz, hogy a fiatalokat egy-két hét után fizetés nélkül el­bocsátják.- A munkaügyi felügyelőség a vonatkozó rendeletmódosítás ér­telmében, január elsejétől csak az épp aktuális hiányosságok esetén vonhatja felelősségre a munkáltatót, visszamenőleges hatállyal nem intézkedhet - mondta a vezetőhelyettes. - Ha valakit például fizetés nélkül el­bocsátottak, ettől az évtől kezdő­dően a munkaügyi bírósághoz kell fordulnia jogorvoslatért. Wágner Béla hozzátette, a di­ákszövetkezetek tagjainak is munkaszerződést kell kötniük vagy a szövetkezettel, vagy a munkáltatóval. - Pécsett a közel­múltban bukkantunk ilyen jelle­gű visszaélésre, az ügy kivizsgá­lása folyamatban van - mondta. A 32 és fél fok fölötti hőmér­sékletben dolgozóknak - ami a nyári szabadtéri munkák eseté­ben gyakran előfordul - órán­ként negyedóra pihenőidőt kell biztosítani. A megkérdezett vá­rosi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékesei kérdésünkre elmondták, hogy a rendszeres munkaegészségügyi ellenőrzések során ennek betar­tását is vizsgálják. A tapasztala­tok szerint a klímára vonatkozó előírásokat a munkáltatók be­tartják, bírságolásokra legalább­is az elmúlt években nem került sor. WALD KATA Siklós-Pécs Szombaton este a siklósi várban tartott sorsoláson Papp Lászlóné pécsi előfize­tőnk (képünkön) nyerte a félmillió forintos Suzuki-ro- bogót. A szándék szerint a nyeremény hosszú útra ké­szülhet: Kanadába. A nyertes a megdöbbenéstől szó szerint leült, amikor a sorsolás eredményéről telefonon még szombat este értesítettük. Hosszú ideje ol­vasója és előfi­zetője a Dunán­túli Naplónak, figyelemmel is kísérte akcióin­kat hónapról hónapra, tehát látta a robogó fényképét is az újságban, ám nem gondolt rá, hogy akár meg is nyer­heti. Tulajdonképpen ilyen kíván­ság sem fogalmazódott meg ben­ne. Az utóbbi fél évben három csa­ládtagja halt meg, özvegy lett, iga­zán nem számított semmi jóra.- Talán ez valami jobb időszak előjele - reménykedik. - Egyéb­ként nem tartoztam a szerencsé­sek közé. Soha semmiféle komo­lyabb nyereményem nem volt és sorsoláson sem húzták ki még a nevemet - mondja, de hangja ar­ról árulkodik, hogy most nem bánkódik már ezen. Somogy megyében született, 1952 óta él Pécsett. Harminchat évig dolgozott az egészségügy­ben, húsz évig a POTE bölcsődé­jét vezette, s most már negyedik éve nyugdíjas. Egy házban lakik a fiával és két itthoni unokájával. A lánya ugyanis 12 éve Torontóban él. A másik két unoka tehát föld­rajzilag eléggé messze került a nagymamától. Ám már ők is tud­ják, hogy nyertes lett a sorsolá­sunkon.- Eldőlt már a robogó sorsa?- Mivel nekem nincs jogosítvá­nyom, magam nem használha­tom. Ám a vöm vasárnap visszahí­vott telefonon Torontóból, hogy ők tudnák használni a robogót. Tehát nekik adom.- Nem lesz olcsó a kijuttatása.- Ez már a lányomék dolga, ők állják. ____________________iL NE MERE ISTVÁN: Szerelmes ________szélhámos 19 . Ezzel a mérhetetlenül erős kí­vánsággal aludt el. ...és ugyanazzal ébredt is. A vágyakozás olyan erőt adott ne­ki, hogy alig bírt magával reggel. Kipattant az ágyból, megette Ibolya reggelijét és nagy lendü­lettel távozott. Az asszony moso­lyogva nézett utána, arcán lát­szott: ezt megfogtam. Azt hitte biztosan, hogy a férfi már nem tud nélküle élni. Sajnos - vagy jobb volt így? - Flóri látta az asz- szony arckifejezését egy tükrö­ződő ablaktáblában, és ez csak megerősítette elhatározását. In­nen el kell menni, amikor csak lehet. Könnyen előfordulhat - ju­tott eszébe - hogy amit az éjsza­ka olyan részletesen eltervezett, az még ezen a héten megtörté­nik? Maximum négy-öt nap múl­va? De mivel benne volt az a má­sik, furcsa vonzás is, összezavar­ta kissé. Otthagyta hát Ibolyát, gyalog ment a belváros felé. A villanegyed szélén csaknem földbe gyökerezett a lába: Mag­dolna jött vele szembe! A léleg­zete kissé elszorult. Ő most ugyan más bőrben bukkant fel, de nem tudta azonnal elhesse­getni a gondolatot, hogy ezt a je­lenetet valakik megrendezték, hogy lássák az ő reakcióját. Túl­ságosan is filmszerűen gondol­kodott néha... És Flóri hallott már különféle történeteket a szélhámosok leleplezéséről, vagy lelepleződéséről. Amikor megpillantotta a járdán szembe­jövő asszonyt, agya villámgyor­san elemezte a teendőket. Elő­ször is körülnézett. Vannak-e va­lahol a közelben gyanúsan visel­kedő civil férfiak? Mert akkor azok biztosan detektívek. Kifi­gyelték, hol van, merre jár, és megbeszélték egyik leleplezőjé- vel, özvegy Kisnével, hogy itt jöj­jön vele szemben. Kíváncsiak rá, hogyan fog reagálni? De nem látott ilyeneket. Csak az asszony jött szembe, bevásár­lókosárral kezében, gyanútlanul ballagott. Már csak tíz méterre volt tőle. Néhányan jártak még arra. Flóri sebesen döntött. Sej­tette, az özvegy aligha ismerheti fel - nem abban az alakjában ke­rül eléje, ahogyan ő ismeri. Mag­dolna Kisné egy ötvenes mindig sötét ruhát viselő, enyhén őszes férfit szokott látni - most viszont egy negyvenes, fiatalos úr jött vele szembe, színes ruhában, másféle mozgással, sétabot nél­kül. Tehát Flóri egyetlen pillanat alatt más, vidám kifejezést eről­tetett az arcára, de azért amint közelebb ért, úgy tett, mint aki a homlokába lógó haját fésüli el a tenyerével. így gyakorlatilag el­takarta az arcát, amikor Magdol­na ráemelte volna a tekintetét. De az asszony nem is vette őt észre, elmentek egymás mellett. Flóri izmai megfeszültek most kéne elrohanni, gondolta, de óri­ási erőfeszítéssel fékezte le ezt a képzeletbeli iramot. Nem is volt rá szüksége, mint kiderült körül­belül harminc másodperccel ké­sőbb. A környéken semmi sem változott, nem rohantak elő de­tektívek a parkoló autók mögül, nem léptek eléje a zöldségesbolt ajtajából. Senki sem kiáltotta, hogy „A törvény nevében...!” Vagy ezt manapság már csak a filmekben szokták mondani? Flóri nem ismerte a letartóztatás rituáléját, még sohasem kapták el és nagyon remélte, ezután sem fogják. Volt ugyan benne egy hal­vány, kellemetlen érzés: minél több „esetet” csinál, annál na­gyobb az esélye, hogy megfog­ják. Minél több embert csap be, annál közelebb az óra, amikor elcsúszik egy banánhéjon. De remélte, az újságok által közölt szélhámos-lebukások csak kis részei a valóságos eseteknek. Sőt, szinte mániákusan hitt ab­ban, hogy a lebukott pályatársak csak a jéghegy csúcsát jelentik, ahogy mondani szokták. A nagy többség ügyesen tevékenykedik, róluk éppen azért nem olvasnak soha az újságok vásárlói, mert elvegyülnek a tömegben, teszik a dolgokat és ügyesen. Egysze­rűen nem kerülnek rendőrkézre, nem tudja senki, milyen trük­kökkel dolgoznak. Legfeljebb a károsultak, az áldozatok tesznek olykor feljelentést, de ennek sincs folytatása. Hiszen a tette­sek után gyakorlatilag semmi nyom sem marad. Flóri erősen remélte, ő is ez utóbbiak közé tartozik most és örökké... Eljutott egyik szokásos átöltözőhelyére, majd a szállo­dába. Nem kellett most töpren­genie semmin. Volt ideje, és ezért megtervezte a következő akciót. Ennek célpontja már az a kis fehér ház volt, ott valahol Ötvösháza keleti szélén, távol a városkától. Flóri körülnézett. Senkit sem látott. Még nem volt dél, de a nap már magasan járt és valósággal ontotta a suga­rakat. A férfi kis híján megiz­zadt. Rossz inget és nadrágot vi­selt, lábán erősen használt tor­nacipővel. Mindezt egy utcai tur­kálóban szerezte be. Egy csúnya nájlontasak volt még nála, ezt most nadrágszíjára csomózta, hogy szabad legyen mindkét keze. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom