Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-26 / 203. szám
fö'H 2000. Júuus 26., SZERDA BÁRÁNY Agl TÜKÖR Új Dunántúu Napló - 5. oldal Foghíjas telekvásár Szászvár Már az előzetes híre is nagy vitát kavart a községben az építési telkek árusításának. A faluban ugyanis többen attól féltek, hogy romák lesznek a vevők, s elértéktelenednek a környékbeli ingatlanok. Többen már az önkormányzati ülésen is beígérték, hogy azonnal felvásárolják készpénzért a fog- híjépítési telkeket, csak hogy a cigányok ne költözhessenek oda. A romák viszont éppen azt sérelmezték, hogy az eredetileg a szociálisan rászorulóknak meghirdetett program csorbult, mivel a testület úgy döntött, hogy nem kijelölés alapján, hanem liciteljárással lehet megszerezni a közművesített portákat. Hétfőn megtörtént az első liciteljárás is, felemás eredménynyel. A Hársfa utcában ugyanis éppen a helyi Lungo Drom szervezet elnöke és testvére pályázott meg két telket, valamint egy szászvári férfi, aki már a testületi ülésen is készpénzt lobogtatott, hogy azonnal vevő ugyanezen birtokokra (300 forint/négyzet- méter áron, s egy-egy rész kb. ezer négyzetméteres). Most végül mindannyian elálltak a vásárlástól. A készpénzes úr azért, mert sokallotta az egy hónapi várakozást a testületi ülést követően, a Lungo Drom-os vevők pedig továbbra is diszkriminatívnak tartották a licitálást - tudtuk meg Bék Jánostól, Szászvár polgármesterétől. így a portákat 3 héten belül újra liciteljárással próbálják eladni. Mindössze egy telket sikerült értékesítem Újtelepen, mert mostanra itt csak egy vásárló maradt, tehát licitálni sem kellett. M. B. E. Pénzt fial a kultúrház Harkány Az elvi döntés megszületett. E szerint úgy újítják fel a művelődési központot, hogy a népművelés minél előbb jövedelmező üzletág is legyen. A népművelési vállalkozók elsősorban a konferenciaturizmus fellendülésében bíznak. Burgert Ottó, az önkormányzat kulturális és sportbizottságának tagja kérdésünkre elmondta, hogy a rekonstrukciót és bővítést szorgalmazó elvi döntés megszületett, sőt születőben már a beruházási és a kivitelezési terv. Ezenkívül előkészítik a pályázatokat, hogy minél előbb állami támogatáshoz jusson a városvezetőség. Az elképzelés szerint a kulturális központot egybeépítik a szomszédos, volt bolgár múzeummal, s így újabb területhez jutnak. Azzal pedig, hogy a jelenlegi lapostetőt átalakítják és padlásteret létesítenek, ugyancsak további helyiségeket építhetnek. Ráadásul megszűnik egy régi gond is, vagyis nem fog beázni a könyvtár. A jövedelmezőséget illetően legfőképpen abban bíznak, hogy a majdani konferencia- és moziterem kihasznált lesz. Vasas Csaba, a művelődési ház igazgatója állítja, hogy jó propagandával - az újdonságok révén - idővel többletbevételhez jutnak. CSUTI J. RENDBEN A ROMOK. Megtisztították, rendbe tették Pécsett, az Ágoston téren az elmúlt években feltárt középkori kolostor szabadban lévő maradványait. A régészet után érdeklődő diákok munkája nyomán az ásatási terület is emeli a közelmúltban felújított tér hangulatát. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Fogyó hordók, gyarapodó viták Tévesnek ítéli a garéi hulladékot szállító cég Illés Zoltán állításait- Téves tényeket és adatokat közölt Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke múlt heti bejelentése alkalmával, amikor kétségbe vonta az ártalmatlanítással megbízott konzorcium munkáját, kifogásolva a klórbenzol bizonytalan elhelyezését, és azt, hogy a garéi veszélyes anyagokat csak külföldön lehet ártalmatlanítani - hangzott el a GP Konzorcium tegnapi sajtótájékoztatóján. Budapest-Garé Sajgó Zsolt, a konzorciumot alkotó egyik cég, a Geohidroterv Kft. vezetője a Dunántúli Naplónak leszögezte, a múlt év augusztusában kötött, kétmilliárd-háromszázöt- venmillió forintos szerződésben vállaltaknak eddig szerintük a cégcsoport tökéletesen eleget tett. Mint ismeretes, a konzorcium összesen 14 ezer tonna veszélyes anyag megsemmisítését vállalta ez év december 31-ig, melyből eddig hatezer tonna jutott a németországi és ausztriai égetőművekbe; a Környezetvédelmi Minisztérium azonban a közelmúltban szigorította a cég szerződését, arra kötelezve a konzorciumot, hogy heti négyszáz tonnányi szállítást és megsemmisítést végezzenek el. Az igazgató állította, a szállításról teljes körűen ellenőrizhető adat- és dokumentumsorral rendelkeznek, melyből az is kiderül, hogy csupán februárig vittek - összesen 148 tonna - klórbenzollal szennyezett hordóaprítékot a győri égetőműbe, ám azóta ez is külföldön kerül elégetésre. A cégvezető hangsúlyozta, valóban elmaradásban vannak, de a szállítás az előírt határidőre be fog fejeződni. Sajgó Zsolt elmondta, bár a környezetvédelmi bizottság elnökének bejelentése kárt okoz az ártalmatlanító cégeknek és a magyar környezetvédelemnek is, egyelőre nem kívánják az ügyet jogi útra terelni, hozzátéve, hogy szerintük Magyarországon legalább öt égetőmű tudná megbízhatóan vállalni a feladatot. A Dunántúli Napló helyszínen járt munkatársa megtudta, az említett 14 ezer tonnányi hulladékmennyiség csak becslés, így könnyen előfordulhat, hogy a föld alatt további hordók százai rejtőznek több tonna veszélyes anyaggal gyomrukban. Sajgó Zsolt lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére kifejtette, amennyiben ez valóban így van, a konzorcium ezek elszállítását is kedvezményesen vállalja. A Szalánta előtt, a Görcsöny felé elágazó bekötő után nyílik balra egy jelöletlen betonút a telep felé. A felszínen lévő hordók szemmel láthatóan elfogytak, pillanatnyilag a több száz méter hosszú földhányás alá temetett, rendkívül rossz állapotban lévő hordók kiemelése zajlik. A teherautó-fordulókban a föld alól kilátszó hordósorok nagy része korrodálódott, a klórbenzol néhol szivárog az agyagos talajba. A telep távolabbi részében az összegyűlt csapadékot vezetik műanyaggal bélelt medencékbe. Bár a veszélyes hulladék java része a föld alatt van, a jellegzetes vegyszerszagot már több száz méterről, sőt, talán egy kilométerről is lehet érezni. Lapunkat Csóka Árpád telepvezető tájékoztatta a folyó munkálatokról. Mint megtudtuk, a nyári melegben a munkások éjszakai műszakban dolgoznak, este hattól reggel hatig két műszakban szállítják a kis földkatlanban lévő telep bejárattól távolabbi végében lévő feldolgozóhoz az anyagot. Itt a megolvadt részeket eltávolítják - a klórbenzol hűvösben földszerű, szilárd anyag, ám negyven fok körüli hőmérsékleten cseppfolyóssá válik -, majd a szilárd hulladékot szétválogatják és hordókba töltik, a hordók acéllemezeit a helyszínen aprítják és rakják konténerekbe. Ottjártunkkor a már becsomagolt anyagot - a műanyagedényeket raklapokra rendezik, majd további védőfóliával borítják - készítették elő a targoncák a késő délután érkező magyar és osztrák szállítmányozási cégek speciális kamionjai számára. A teherautók aztán a Garé-Pécs-Szekszárd útvonalon - a megyeszékhelyt kikerülve - a 6-os főúton hagyják el Baranyát, majd útjukat Székesfehérvárról Hegyeshalomig folytatva az országot. Az általunk látott szállítóleveleken ausztriai és német célpontok szerepeltek. ----T. G. A távhőszolgáltatók állítják: amíg nem szigorítják a fémátvételt, addig ismeretlenek lopni fogják a távhővezetékek alumíniumburkolatát. Ez ellen csak úgy védekezhetnek, ha eladhatatlan anyaggal pótolják a hiányzó borítást. Fogy a hotavcsövek burkolata Baranyai körkép Fifikásak a tolvajok, legalábbis anyagismeretből nemigen lehet becsapni őket. A pécsi erőmű esetében inkább a gőzvezetékeket szeretik lecsupaszítani az alkalmi, ám tudatosan tevékenykedő fémgyűjtők a rejtettebb szakaszokon. Miért? Mert a csőrendszert borító alumínium és horganyzott lemeznek tisztességes ára van, még úgy is, hogy jóval áron alul tudnak csak túladni rajta. A Pétáv a dézsmálók által kedvelt és már lelopott alumíniumborítást kétféle, állításuk szerint eladhatatlan anyaggal pótolják. Az egyik a műgyantás üvegszál erősítésű burkolat, ami esztétikai okok miatt nem igazán nyerő, a másik az alucink. Ez utóbbi az alumíniummal szemben ezüst színű, nehezebben megmunkálható, viszont az egyik legjobb tulajdonsága az, hogy az átvevőknek nem kell. Bár a Közüzemi Rt. őrizteti a forró víz és az erőműi gőzvezetéket, azért éves átlagban 50-100 négyzetméternyi alumíniumburkolatnak még így is lába kél. Ez is közrejátszik abban, hogy a hajdani alule- mezek megközelítően egytizedét már alucinkkel pótolták. Komlón a belvárosi távvezeték mintegy harmadáról, a PE Rt. tulajdonában lévő zobáki vezeték több mint feléről lelopták a külső burkolatot, a kettő teljes helyreállítása szerényen számolva is 40 millió forintba kerülne. A Fűtőerőmű Kft. erejét megfeszítve azon fáradozik, hogy legalább a távvezeték hőszigetelését szinten tudja tartani, a lelopott borítást már nem alumíniummal, hanem acéllemezzel pótolják. Szigetváron még februárban lelopták a kórházi kazánházból a lakótelepet ellátó előremenő és visz- szamenő 450 métér hosszú háromszázas átmérőjű távvezeték alumíniumburkolatát. A tettesek azóta sincsenek meg.- Csütörtökön dönt a képviselő-testület, hogy milyen pénzből és milyen olyan anyaggal pótolják'a burkolatot, ami elveszi a kedvét a fémtolvajoknak. A helyreállítás várhatóan 3-5 millió forintba kerül, de ez az összeg nem terhelheti a fogyasztókat - mondja Vermes László, a szigetvári távhőszolgál- tató cég ügyvezetője (képünkön). B. M. L. Körözik a rablókat Mint arról lapunkban beszámoltunk, június 17-én Pécsett, a Nagy Imre út egyik élelmiszer- boltjában két ismeretlen férfi a bevételt követelve késsel megfenyegette, és megkötözte az üzlet alkalmazottját, majd elmenekült. A rendőrség kéri, hogy aki az alábbi személyleírások alapján az elkövetőket felismeri, vagy bármit tud a bűncselekménnyel kapcsolatban, jelentkezzen a 72/311-666/15-59-es, vagy a 107-es telefonszámon. Az egyik elkövető 180 cm magas, 20-25 év körüli, kisportolt testalkatú, szőkésbarna, melíro- zott, tüskére sodort hajú férfi. Bal karján nonfiguratív mintázatú tetoválás látható, amely a teljes felkarra, valamint a hátára is kiterjed. Feltűnően sűrű, középen összenőtt szemöldöke van, nyakában vastag aranyláncot hord. Társa egy 170 cm magas, 20-25 év körüli, egészen rövid, barna hajú, átlagos testalkatú férfi. Feldolgozatlanul elherdált arany Hordókban, feldolgozatlanul, gyakorta más mézek javítására szolgáló adalékanyagként kerül ki az országból az egyik olyan termékünk, amely egészen egyedülállóan jó minősége révén éppen úgy hungarikum lehetne, mint például a tokaji bor. A hazai akácméz lényegében kényszer- helyzetben elherdált arany. Baranyai körkép A múlt évben közepes volt, idén annál is gyengébb lesz a magyarországi méztermés. Jó esztendőkben akár 15 ezer tonnát is pergetnek méhészeink, idén azonban csak 7- 8 ezer tonnára számítanak a szakemberek. Baj is, meg nem is. A múlt évi termés egy része még mindig a méhészeknél van, mert a világpiaci árzuhanás miatt nem adták el. Elvileg kevesebb maradhat a nyakukon. Kérdés azonban, miért nem feldolgozva és ezért magasabb áron kel el a mézünk?- Több oka van - fejti ki Nagy István (képünkön), az egyik legismertebb baranyai méhész. - EU- tagságunk előtt exportunkat védővámok terhelnék, külföldön történő piaci bevezetésükhöz százezer dollárokra lenne szükség, ezt pedig csak állami forrásból lehetne fedezni. Baranya megye egyébként az ország legjobb mézelő régiói közé tartozik, köszönhetően klímájának. Ám mifelénk sem fogy ebből eredően több méz. A hazai átlag- fogyasztás egy évben fejenként 40 deka, Németországban ennek éppen négyszerese. Nem az ár a döntő tényező. Inkább a táplálkozási szokásokat, a reklám és a termékfejlesztés hiányát okolják a méhészek. Jellemző például, hogy jégkrémre egy évben 15 milliárd forintot fordítunk, fejenként 3 kilogrammot vásárolunk. Ha az említett 40 deka két-három- szorosára nőne, elfogyna a hazai méztermés. Egyelőre azonban - írja a méhészek szaklapja - „hordókban herdáljuk.” Á termék ára a felvásárlástól a fogyasztóig akár a háromszorosára is emelkedhet. Az akácot most 310-350 forintért veszi át a felvásárló, a termelőtől 600 körül, a piacon 700-ért, az üzletekben 800- 1000 forintért lehet kilóját megvenni. Régebben a hazai „mézmozgást” uralta a Hungaronektár. Jó pár éve, hogy a monopolhelyzetben lévő cég darabokra hullott. Ma már van olyan felvásárló cég is, amelyet méhészek alapítottak, de működése szinte semmit sem könnyített a méztermelők helyzetén. Csökken ellenben a méhészek száma, pontosabban a méhcsaládok, kaptárak egyre kevesebb kézben koncentrálódnak. Nem jelent megváltást az EU-csatlakozás sem. Az unió mintegy 300 ezer tonnás mézfogyasztásának csupán a felét termeli meg, a többit importálja. Ez utóbbiban a 10 ezer tonna magyar méz csepp a tengerben, ám - fogalmazza meg dr. Dögéi Imre, a Méhészet főszerkesztője - „nem mindegy, hogy ez a csepp elszürkül a nagy mézmasszában, vagy aranyként csillog benne”. Beck Mátyás, a pécsi méhészek egyesületének elnöke is siralmasnak minősíti a hazai mézfogyasztást. A megyeszékhelyen mintegy 150, Baranyában 780 méhész dolgozik, átlagban 40-42 kaptárral. Méztermésük 440-450 tonna. A méhészet - jelzik a szakemberek - leszálló ágon halad, a méhészek pedig kiszolgáltatott helyzetben vannak. Olyannyira, hogy a félelmeken alapuló várakozások szerint nem zárható ki, pár éven belül annyira lecsúsznak a felvásárlási árak, hogy a vegyesméz kilója megegyezik majd a cukoréval, az akácé pedig azonos lesz egy liter benzinével. MÉSZÁROS ATTILA A MÉHÉSZETEK SZÁMA, MÉZTERMEIÉS ÉS EBBŐL EXPORT Méhészetek száma Méztermelés (tonna)* Export s (tonna) 1992 19.013 10.742 6.818 1993 17.598 15.873 13.873 1994 16.970 16.236 13.424 1995 16.887 16.000 13.254 1996 15.372 16.000 13.159 1997 15.677. 12.200 7.655 1998 16.672 13.800 9.261 * Becsült adat _____________________Forrás: Méhész újság i A A nyári melegben este hattól reggel hatig dolgoznak
