Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-24 / 201. szám
4. oldal - Új Dunántúli Napló B A R A N Y A I TÜKÖR 2000. Július 24., hétfő Hírcsatorna HALÁLOS baleset Babarcon. Szombatra virradó éjszaka az 57- es úton Szajk irányából Mohács felé haladva elvesztette uralmát járműve felett egy tizenhét éves fiatalember, és fának ütközött. A ) baleset következtében három húsz év alatti utasa közül egy a kórházba szállítás közben életét vesztette, ketten súlyosan megsérültek. A vezető, aki a rendőrség közlése szerint feltehetően ittas állapotban ült a volán mögé, könnyebb sérüléseket szenvedett, ellene jogosítványa bevonása mellett az eljárást megindította a hatóság. Az anyagi kár kétszázötvenezer forint. (mb) IVÁNDÁRDÁN vasárnap tetten érték azokat a betörőket, akik a helyi italbolt ablakának lefeszíté- se után jutottak be az épületbe, s onnan a játékgépből közel nyolcvanezer forintot tulajdonítottak el. A rendőrség megindította az eljárást. (mb) EGERÁG rögzödi részében Kis- tót Gábor főiskolai hallgató szántás után római ház alapjaira bukkant. Római kori maradványokat fedezett fel a Kodány-malomnál, a Rögzödi- és a Pali-patak találkozásánál, valamint egy vízesés aljában és oldalában is. Az ön- kormányzat pénzt biztosított arra, hogy a pécsi archeológusok a rögzödi részben ásatást végezzenek majd. (cs) HARKÁNYI SZIGOR. A város közterein ha valaki padot, szeméttartót rongál meg> virágot tép ki, akár 10 ezer forint bírsággal is sújtható. Amennyiben szabály- sértést követ el, és ezzel nagy zöldkárt okoz, 40 ezer forinttal is büntethető. tcsi Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SCHÄFFER JAKAB 69 éves korában elhunyt. Temetése 25-én a 16 órakor kezdődő gyászmise után lesz az olaszi temetőben. A gyászoló család (4578) Százezreket „emelnek el” A könyvtárból kölcsönzött könyvek némák és engedelmesek, akár a tóból kifogott halak. Akad is nyájas olvasó, aki nemcsak az olvasottakat zárja örökre a szívébe, hanem úgy érzi, hogy örök helyet kell biztosítani a polcán a kölcsönkönyvnek is. PÉCS Az utóbbi években napi 5 majd 7 forint, az elmúlt két évben pedig már napi 10 forint a késedelmi díja egy-egy kikölcsönzött könyvnek, tudom meg Bogáthyné Hasznos Évától, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára olvasószolgálatának vezetőjétől. A „kölcsönzési morál” az intézmény szokásos nyári szünetével kapcsolatban vetődött fel: július 31- én egészen Szent István ünnepéig ugyanis zárva lesznek, de a kölcsönkönyveket a portán hétköznap 10-től 13 óráig a szünet alatt is le lehet adni. Utána a jelenlegi nyári rend lesz érvényben naponta 10-től 12 óráig tartó kölcsönzési idővel, 8-tól 13 óráig olvasótermi szolgáltatással. Szeptember 11-től a hétfőn szokásos 12 órától 20 óráig tartanak nyitva, keddtől péntekig ismét 8-kor nyitják a kaput, s visszaáll a szemeszterekre jellemző rend. Az összesen több mint félmilliós állománynyal rendelkező könyvtárnak 5500 beiratkozott olvasója van. Mintegy 10 százalékuk rendszeresen késik a könyvek visszaadásával, noha egy hónap időtartamra is kikölcsönözhetik, majd meghosszabbíthatják az időt. A késlekedők száma a szigorítások hatására csökkent, mondja az olvasószolgálat vezetője, de érdekes módon a peres ügyek gyakoriságát ez nem csökkentette. Ma is évente 100-150 olyan olvasójuk van - a kikölcsönzött példányhoz foggal-körömmel hű „kemény mag” - akik miatt kénytelenek bírósághoz _ fordulni. Talán ez az oka annak, hogy most egy olyan cég segítségét kérik, amely a könyvek behajtására még a pereskedés előtt kísérletet tesz. Kalányos Katalin, a Csorba Győző Megyei Könyvtár igazgatója úgy véli, ez a módszer tőlük több olvasót riasztana el, mint amennyit pénzben visszahozna a „konyhára”. A cégnek kifizetendő sikerdíj a kisebb gond, igazán az ronthat az olvasókkal való kapcsolaton, ha egy ismeretlen cégnek névvel, lakcímmel adatokat szolgáltatnak. így is csökken a beiratkozó olvasók száma. Hetente és könyvenként 10 forint a késedelmi díj, de a „kölcsönzési” szokások itt sem változtak meg ettől azok körében, akik a legkurrensebb, boltban esetleg már nem kapható könyveket ellopják. Ez ugyanúgy lehet szépirodalom, mint szakkönyv. A számuk szerint a megyei könyvtár a legkiszolgáltatottabb. A 6363 beiratkozott olvasó közül 5320 a kölcsönző, és körükből kerülnek ki azok, akik az évi 300-400 peres ügyet okozzák. Az idén az első félévben 160 ezer forint jött vissza perelt késedelmi díjak formájában, amiből a valós kárra - a ténylegesen elemeit könyvekre - csak nagy pontatlansággal lehetne következtetni. Ennek ellenére sem a késedelmi díjak emelésén, sem más szankción nem gondolkodnak, sokkal inkább új olvasókat szeretnének megnyerni a kínálatban sokoldalú könyvtárnak. Egyébként nyári szünetet sem tartanak. A Pécsi Városi Könyvtárban, amelynek nyolc kölcsönzőhelye van, annyiban más a helyzet, mondja Ujváriné Fűzy Ágnes igazgató (képünkön), hogy náluk a hozzávetőleg 5000 olvasó zöme régi „törzstag” - mondhatni családtag. Megállapodott az olvasókörük, esetenként még azt is tudják, hogy a betérő kuncsaftnak éppen rossz napja van. Érthető, hogy itt évente legfeljebb csak három-négy ügy köt ki a bíróságnál. Ami a nyári szezont illeti, csak egy általános iskolában lévő könyvtáruk szünetel egy-két hétig, valamint idén a Király utcai gyermekkönyvtár felújítási munkák miatt - a többi a vakációban is várja olvasóit. B. R. A kényszerű ügymenet A számítógép a kölcsönzési idő lejárta után 10 nappal automatikusan jelzi a felszólítólevél kiküldésének szükségességét. A második felszólítás után a késlekedők mintegy kétharmada szolgáltatja vissza a könyvet. A harmadik papír általában már a bírósági letiltásról értesít - ez már az intézmény tűrőképességétől is függ. Évente több százan költöznek el, fejezik be az iskolát anélkül, hogy a kölcsönzött könyvet visszajuttatnák. Félcédulás üzletek Nincs hivatalos tartalmi követelmény az olyan cetlikre, amikor a bőröndöt, cipőt, órát stb., egy papírfecnin rögzített írás alapján adjuk át a kisvállalkozónak javításra, értékesítésre. Csak rajtunk múlik, hogy később, gond esetén, mi alapján reklamálhatunk. Baranyai körkép A mosoda darabokra szakítva adja vissza a tisztításra leadott gyapjú faliszőnyeget, aztán esküszik, hogy így kapta meg foltmentesítésre; a bizományis nem emlékezik, hogy két éve pánsípot vett át értékesítésre. Apró, pár ezer forintos kis bosszúságok, s mindnek egy közös gyökere van: az olyan kézzel írt átvételi cetlik, melyekre a javítással megbízott kisvállalkozó csak annyit jegyez fel, hogy X. Y. ekkor és ekkor jöhet a fülcserés bőrtáskáért, a felhúzótengelyhibás óráért. Ha később a Samsonite utazótáska helyett egy koszos vászonszatyrot akarnak visszaadni, vagy a Roamer időmérő helyett egy Junoszty karórát, gyakorlatilag semmit sem tehet, mert a kis cetlin a darab értéke és minősége szinte sohasem szerepel. Mit tehetünk ilyenkor? Erről kérdeztük meg a Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársát, Csonka Editet (képünkön). Kiderült, az ilyen munkamegbízásoknak nincs semmiféle hivatalos tartalmi követelménye, s ha később mégis problémák adódnak, akkor a leírt szöveg a mérvadó. Tehát kizárólag az ügyfélen múlik, hogy mi kerül a papírra, a saját érdekében célszerű feltüntetni az irományon a leadott áru típusjegyeit, értékét, s hibáit. Ez egyébként nemcsak az ügyfél, de a vállalkozó érdeke is, mert a végső esetben polgári peres eljárásra kerülő ügyeknél ő is csak erre a papírra hivatkozhat, s megfordulhat a kérdés, az ügyfél is kérhet valódi bőrtáskát, nem pedig a valóban leadott műanyag tarisznyát. A felügyelőség csak elvétve találkozik efféle panaszokkal, a ja- víttatási szefhődések bizalmi alapon születnek, s pillanatnyilag még ez a bizalom eléggé stabil. M. B. E. A BIZTONSÁGOSABB KÖZLEKEDÉSÉRT. Az elmúlt napok hűvösebb, csapadékosabb időjárása kedvezett a közutak karbantartóinak. Kátyúzták, tömedékelték, javították a megye útjait, a padkákat és az árkokat is rendbe tették a Közútkezelő Kht. dolgozói. Képünk Pécs határában, a Kanizsai Dorottya úton készült. ______fotó. tó™ l. Me sélő és dadogó címerek Baranyai körkép A megye települései döntő részének van címere. Az önkormányzati jelképeket egy szegedi iroda veszi nyilvántartásba. A szakemberek e munka közben kénytelenek voltak „szanálni” is, mert számos címer nem felel meg a heraldikai szabályoknak. Néhány baranyai település címere ezekben a napokban éppen Japánban „mesél”. A kézzel festett, nagyméretű táblák immár a sokadik országban - és több mint húsz nyelven olvasható magyarázó szövegek kíséretében - avatják be a települési jelképeken keresztül az érdeklődőket a magyar történelembe. Amennyiben persze a címer hiteles. Ezek valóban mesélni tudnak, sok címer azonban da- dogósra sikerült. Az önkormányzatok a küencvenes évek elejétől készíttethetnek önálló címereket. A lendület hatalmas volt, eredményeként jó néhány silány, a heraldika szabályaira fittyet hányó alkotás is elkészült. A jelképeket megrendelőket, illetve azok elkészítőit egyébként kötelező előírások nem szorítják arra, hogy mi és miként szerepelhet a címereken, illetve olyan szabályok vannak, amelyeket illik, NEMERE ISTVÁN: Szerelmes ________szélhámos- 13. Flóri két utcával odébb megjegyezte, milyen remekül beszélgetnek ők ketten, „mintha húsz éve ismernénk egymást”, és vajon nem lehetne ezt a kellemes társalgást folytatni? Mivel mindketten egyetértettek abban, hogy gyászruhában nem lenne ildomos beülni egy eszpresszóba, megegyeztek: egy óra múlva találkoznak a fő téren, a Kossuth- szobor alatt. Flóri nem öltözhetett át, hiszen „legendája” szerint nem is lakott a városban. Ezért ugyanúgy öltözve jelent meg a presszóban, mint a temetőben. Kisné viszont hatalmas változáson ment át. Flóri azzal dicsérte önmagát, hogy valóban, nagy hatást gyakorolt az asszonyra. Különben miért akart volna szebbnek látszani, mint amilyen volt? A kissé vastag, húsos ajkakon rúzsréteg ült, több színarany ékszer csillant csuklón, nyakon és fülcimpán, majdnem minden ujjára jutott egy gyűrű. És nem akármilyen gyűrű... Flóri annak idején foglalkozott az ékszerész szakma néhány, számára fontos részletével is. Például meg tudta mondani egy ékszerről, hány karátos aranyból van - anélkül, hogy kézbe vette volna... Kisné - mint hamarosan kiderült: Magdolna - sötétlila ruhát viselt. Kicsit túlöltözött volt az alkalomhoz képest, olyan benyomást keltett, mint aki fogadásra készült. A lába is vaskos volt, csöppet sem szép - Flóri igyekezett nem nézni rá. Az asszony elfogult volt. Akárcsak Ibolya. Flórinak eszébe is jutott, mi lenne, ha betévedne ide a másik, már aktuális áldozata és egyben szeretője? De Ibolya talán akkor sem ismerné fel a férfit. Az általa látott és megismert „Kosztolányi József” egyik részletében sem emlékeztetett erre az itt ülő emberre. Aki ezúttal Szirmai néven mutatkozott be. A társalgást természetesen Flóri bőbeszédűsége mentette meg. Szinte szüntelenül járt a szája, de ügyelt rá, hogy ne legyen fárasztó. Közben erősen figyelte Kisné arcát. Ennek két oka volt. Az egyik az, hogy lássa az asszony: új ismerőse a világot se látja rajta kívül, csak ő érdekű igazán - a másik, kevésbé költői: hogy lássa, mi játszódik le benne. Flóri az elmúlt években mestere lett ennek is. Úgy olvasott a másik arcáról, akárha belelátna a leikébe. De látta azt is, hogy Magdolnának egészen szép bajusza van az ajkán, hogy bibircsók csúfítja el a nyakát, hogy kissé bütykösek az ujjéli. De mit számított mindez, ha azokon a bütykös uj- jakon tízezreket érő gyűrűk csillogtak? Ha semmi mást nem lelek - gondolta - elviszem a gyűrűket. Persze, nem itthon teszem őket pénzzé, hanem kiviszem Bécsbe. Tudta azt is, ennek mi a módja. Fel kell szedni valamilyen egyszerű kis leánykát, legyen legalább tizennyolc éves, az sem baj, ha egy ősi foglalkozást űz. De lehet éppenséggel autóstoppos lány is, aki a balatoni sztrádán várakozik és nem rendelkezik túl nagy ésszel. Rábeszéli, jöjjön vele Bécsbe, ott kap tőle ezer schillinget, és mehet, amerre lát. A lényeg az, hogy a lánynak fogalma se legyen, ki ez a pasas. Lehetőleg a kocsi rendszámát se lássa. Vagy még jobb vonattal menni. A határ előtt feladja az ujjaira a zsákmányolt gyűrűket, szépen - de nem túl feltűnően - viselje csak azokat, míg át nem lépik a határt. Ennyi. Flóri ezt is megtette már nemegyszer. De úgy igazán nem kedvelte az ékszereket, azok csak bajjal járnak. Jobb a készpénz, esetleg a betétkönyv. No persze, nem a tulajdonos nevére szólók... Ösztönösen érezte, hogy a legjobb úton van a nagy pénzhez. Nem feszítette túl a húrt. Amikor Magdolna pillantásaiból látta, hogy rokonszenves neki mint férfi is, amikor már tudta, hogy hamarosan sínen lesz szelíd viszonyuk - úgy terelte a szót, hogy befejezzék ezt a találkozót. Magdolna nagyon elégedett volt önmagával - hiszen még tud hódítani, pedig jól elmúlt már ötven! - másodszor elégedett volt a férfival is. Flóri a beszélgetés folyamán több ízben sejtette, hogy nem sorolható a szegény emberek közé, egy nagy budapesti, sőt rózsadombi villában él, első házasságából van egy fia, aki most kezdi pályáját, általában Merce- desen közlekedik, most a közelben élő rokonainál szállt meg. Nem ok nélkül hozzátette, hogy a közeli napokban szándékában áll egy sokkal nagyobb, szinte kúriaméretű házat vásárolni. Tehát minden szélhámos alapvető szokása szerint gazdagnak, tehetősnek mutatta magát. Hiszen nem állhatott oda a gazdag Magdolna elé, mint egy ágrólsza- kadt koldus... Kézcsókkal, búcsúzott tőle a presszó előtt. Nem kérte, hogy hazakísérhesse, hiszen régimódi - éppen ezért megbízható és disztingvált - urat játszott. Az ilyenek az első alkalommal még sohasem rámenősek, sőt később sem illik. (Folyt, köv.) r I í vagy illene figyelembe venni. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖSZ) és a Belügyminisztérium egyaránt igényelte az önkormányzati jelképek hitelességét és egységes nyilvántartása foglalását. Ennek eredménye az a CD-ROM, amelyen jelenleg már közel ezer település címere szerepel, a hozzájuk tartozó szabatos leírással, történeti indoklással. A Szegeden működő címernyilvántartó irodába az elmúlt másfél-két évben összesen 1700 település küldte el címerét, ebből baranyai közel harminc. Természetesen ott van Baranya megyéé és Pécsé is. Az előbbi és a többi megye jelképe felett is 1998-ban védnökséget vállalt a TÖSZ, ezzel igazolva a címerlexikonban megjelenő jelképek megjelenítésének és leírásának hitelességét. Az említett vándorkiállítást egyébként a külügy és a kultuszminisztérium közösen finanszírozza, az első tárlatot áprilisban Berlinben nyitották meg, s a tervek szerint összesen 61 világvárosban mutatják be. Ez a kiállítás, maga a címergyűjtemény, annak a CD-ROM-on megjelenítése egyedülálló a világon, s a jelképtáron túl a lemez tartalmazza az alkotmány szövegét, az ország térképét, ezen a megyék és címeres településeik elhelyezkedését is. M. A.
