Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-23 / 200. szám
2000. július 23. ★ GAZDASÁG ★ 5 Még a franciák is tartanak a magyar csúcsborászoktól, ám az ennél alacsonyabb kategóriájú minőségi borból, illetve megbízható tájborból, asztali borból, folyó borból keveset termelnek a hazai pincészetek. Pedig lenne rá igény. ■ Az egyre nagyobb eredményeket elérő csúcsborászok száma jó, ha eléri a húszat, s még az ő pályájuk sem alakult kivétel nélkül úgy, hogy már a kezdetektől ezzel a szakmával foglalkoztak volna egy termelőszövetkezetben vagy állami gazdaságban. Az év bortermelője címmel büszkélkedők közül az egri Thummerer Vilmos például virágkertészetet tartott fenn, s akkor tért át a bortermelésre, amikor az energiaválság után a megnövekedett energiaárak miatt nehezen bírta volna a versenyt az ország déli területem lévő kertészetekkel szemben. A borvidéki, bortermőhelyi 436 községben élő 1,7 millió lakosból több mint 100 ezer családban meghatározó megélhetési-bevételi forrás a szőlő- és bortermelésből származó jövedelem. Ebbe a néhány csúcsborásztól kezdve a gigantikus pincészetek beszállítói - akik közül sokan csak szőlőt, mustot termelnek -, alkalmazottai (15-20 ezer ember) s a borkereskedelemmel foglalkozók is beleértendők. Szakértői becslések szerint háromszázra tehető azon termelők száma, akik évek óta palackoznak, s ezerre azoké, akiknek terméséből egy kellemes borízre vágyó fogyasztó nyugodtan vásárolhat, s három százalékot tesznek ki azok, akik elfogadható bort (millió hektoliter) 4,33 4,19 3,82 3.0 átlag* 1995 1996 1997 1998 1999 2000*' *1991-1994 átlaga **Becsült adat készítenek. Volna tehát még perspektíva ebben az ágazatban, hiszen Csizmadia András gasztrofilozófus szerint a mai magyar borkínálatban nagyon alacsony a jó minőségű középkategóriájú borok - tájborok, asztali borok - aránya. A nagyrédei „Szőlőskert” Szövetkezet példája pedig igazolja, hogy kereskedelmi célból is lehet jó minőségű, de elérhető árú - 200-400 forintos - bort készítem. A hajós-bajai borvidéket leszámítva az alföldi homokon képtelenség testes borokat termelni, mégis a Cabernet Sauvignont és a Chardonnayt erőltetik a Süler, a Kadarka vagy a Zweigelt helyett. Pedig a francia borok túlnyomó része ezt a kategóriát képviseli, ott fel merik vállalni, hogy a vidék adottságainak megfelelő fajtákat készítsenek. Márpedig a francia borok .hírét a kimért borok tették naggyá, mert ezek színvonala jóval meghaladja más országok e kategóriájú készítményeinek kvalitását. Egy nem csúcsminőségű, de megbízható itallal a piacon jelen lenni kívánó pincészettel szemben alapvető követelmény, hogy palackozott bort is kínáljon. Rohály Gábor, az évente megjelenő, a hazai borokat minősítő Borkalauz szerkesztője is fontosnak tartja, hogy csak palackozott italok kerülhetnek a katalógusszerű kiadványba.- A palackozás kihívást jelent, mert egyenletes minőség biztosítására kényszeríti a termelőt, s ezt a többség be is tartja - állítja a nemzetközi hírű borszakértő. - Egy bor pedig csak úgy ellenőrizhető, ha palackokba van töltve. A palackozás persze nem csupán becsvágy, hanem tőkeerő kérdése is, hiszen költséges mulatság. Elöregedő tőkék Magyarországon az árutermő bor- szőlőültetvények 3/4-e borvidéken található, területük 70-80 százalékának természeti feltételei viszonylagosan jók. A termő áruborszőlőkben a minőségi fajták területi aránya kétharmados, melynek 3/4-ét 21 fajta teszi ki. A magyar szőlők évi termésének átlagos esztendőben mintegy 75-80 százaléka jó minőségű. A borexport 95%-át a szőlőtulajdonnal nem rendelkező nagy befektetők végzik. E kiszolgáltatottság következtében - néhány fajta kivételével - a minőségi fehérborszőlők felvásárlási átlagára 1997-ben 15%- kal, 1998-ban pedig 41%-kal maradt el az átlagos önköltségtől. A fehérbort adó szőlőt termelők többsége a művelési költségeken takarékoskodik, s nem telepít új töveket. A magyar szőlőterületek nagysága az elmúlt húsz évben 60%-kal csökkent. A szőlők átlagéletkora a gazdaságilag és élettanilag optimális 16 évről a leépülést jelző 26 évre nőtt. A megújulást szolgáló 5 év alatti -nem termő korú - szőlők aránya viszont csupán 5% a minimálisan szükséges 15% helyett. Dinnyedömping Többszörösen is lehetetlen helyzetbe kerültek a hazai dinnyetermesztők. Az aszály kényszerítette korai szezonkezdés miatt a magyar termék ütközött az európai piacon az olcsóbb és jobb minőségű mediterrán dinnyeszállítmányokkal. A felvásárlási képet tovább rontotta az elmúlt napok esős, hűvös időjárása. A 11-13 forintos kilónkénti felvásárlási ár a költségek felét sem fedezi, miközben az eladási árak szélsőségesek, 38-70 forint között mozognak. A Zöldség-Gyümölcs Terméktanács 60 millió forintos kezdőtámogatást kért az agrártárcától és a PM-től, kivált az aszályos területeken dolgozó termesztők részére, vetőmag- és palántavásárlásához. Jégkrém-fagylalt verseny A nyári nyalánkságok közül a hazai piacon ugyan még mindig vezet a fagylalt, ám hátrányát mindinkább kezdi behozni a jégkrém. Utóbbi forgalma az 1997-es 10 milliárdról tavaly 14-re növekedett, idén pedig újabb egymillárdos ugrás várható. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint a jégkrém kedveltsége a 15-19 évesek körében a legnagyobb. Ami a kiszerelést illeti, előtérbe kerültek a családi csomagolások, bár a pálcikás nyalnivalók aránya még mindig 50 százalék. Magyar kromoszómasiker Harmincmillió dollár értékben bocsátott ki részvényt az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetében négy évvel ezelőtt alapított kanadai Chromos cég. A mesterséges kromoszómák biotechnológiai hasznosítása és a szegedi kutatási eredmények technológiává fejlesztése versenyképes termék: a torontói értéktőzsdén 50 millió dollár értékű részvény is elkelt volna. A kereskedés megindulása évekre biztosítja a szegedi intézet kutatás-fejlesztési programját. '»S-lSe-USAToda»'" "SS3£5»"S «SSW® m2000?Í°í^'eEurOPI Ba •• A 90-es évektől már a hazai vállalatok is foglalkoztatnak fejvadászirodákat, ám zömmel még mindig a multi k keresnek közvetítőkön keresztül munkatársat. Ezt tapasztalják az egyik legrégebbi közvetítői csoportnál, dr. Telkes József Vezetői Tanácsadó Irodájánál is.- Az internettel növekvő cégek étvágya csillapíthatatlan - mondja Lukács Zsolt, marketingigazgató. Az információtechnológusok majd1 mind szolgáltatói területre kellenek. Bankokhoz, biztosítókhoz. A telekommunikációban még erős a mobiltelefonos szakemberek közvetítése, ám ha a Matáv monopóliumát feloldják, a vonalas részen az ISDN ígéretes jövőjével hatalmas lesz a szakembervákuum. A második nagy terület a keresletben a logisztikával foglalkozóké, e terület gyorsan a költségérzékenység színtere lett. Ma már globális igény, hogy ne legyen például a szükségesnél nagyobb raktárkészletKelendő a jó értékesítési szakember is. Különösen a „sales force” típusú, például a többmilliós bankinfor- matika-értékesítők vagy a bevásárló- központokkal ártárgyalásra képesek. Ez utóbbi kettő a trenda mai világban. Kvalifikált hazai szakemberből nincs hiány, csupán az informatikai és szaknyelvtudást kéne még erősíteni ezeknél a kiművelt emberfőknél, mind az angolt, mind németet. Amúgy nincsen hiba, intemetmenedzsereink is kompatíbilisak - ismerte el a rangos fejvadászirodák nemzetközi szervezete, az IMD is. Amerikai befektetéseknek - hiszen az ő multijaik kezében van a piac -kérik szakembereinket. A Manpower munkaerő-kölcsönző és -közvetítő iroda fizikai munkástól középvezetőig szolgál a megrendelőinek, kiknek többsége szintén multi vagy külföldi érdekeltségű.- Kilencven százalékban közvetítünk, tizedrészben kölcsönzünk - ecseteli Lakatos Zsuzsa, humánerőforrás-tanácsadó. - Keresettebbek a szakképzett emberek, de sok betanított munkást is kémek tőlünk. Utána következnek az épületgépészek, építésvezetők, raktárosok, raktárvezetők, anyaggazdálkodási vezetők. Irodai munkára recepciósokat, adminisztrátorokat, titkárnőket, számítógépes szakembereket keresnek. Újabban pedig megnőtt az igény felső vezetők mellé alkalmas személyi asszisztenMa már a raktárosoknál is feltétel a számítógép-ismeret sekre. Náluk alapfeltétel minimum egy nyelv felsőfokú ismerete, perfekt írás- és beszédkészség, kommunikációs gyakorlat, számítógépes tudás. Ez utóbbi különben még a raktárosoknál is kritérium. A munkaerejük kikölcsönzését azok részesítik előnyben egy fix állással szemben, akik szeretik a változatosságot, hiszen egykét naptól, héttől akár több hónapra is kölcsönkérnek, mondjuk, hosszabb szabadságolás, betegség idejére egy targoncavezetőt vagy adminisztrátort. (sipka) MEGGYŐZŐ LENDÜLET Várdy Zoltán mindig is saját tulajdonú céget akart. Ehhez persze olyan befektetőket kellett neki és bátyjának, Várdy Attilának meggyőznie ötletük nagyszerűségéről, mint a CBS, a Cox Interactive Media, a Go2Net, valamint a Merrill Lynch és a Schroeders-cso- port főembereit. A Várdy testvérpár így hozhatta létre az eEurope Media nevű társaságot - melynek Zoltán és Attila egyenrangú vezére -, s jelentek meg május elején a cég itteni leányvállalata, a viaNovo.com Rt. révén az internetpiacon. Május 4-én még csak hárman voltunk, s dobozokon ültünk - mutat körbe irodájukon Várdy Zoltán. - Most huszon- ketten dolgozunk, s e rövid idő alatt tizennyolc fizetős hirdetőt szereztünk, melyek közül hét eddig soha nem helyezett el reklámot interneten. Az üzletember alapvető fontosságúnak tartja, hogy a recepcióstól kezdve mindenki tulajdonos is legyen a cégben, ezért minden munkatárs részvényopciót kapott. Meg is látszik a kollégák tulajdonosi szemlélete, ahogy Várdy fogalmaz, még a villanyt sem égetik feleslegesen. Persze nem is akármilyen tervekkel érkezett vissza némi nemzetközi kitérő után a testvérpár, mégpedig azzal, hogy az internetes információszolgáltatás piacán megszerzik a vezető pozíciót. No és persze nemcsak idehaza, hiszen hamarosan nyitnak Csehországban és Lengyelországban, de már Románia, Szlovákia és Szlovénia felé is kacsingatnak, Oroszországról nem is beszélve. Az agilis fiatalember a CBS egyik alelnöki posztját hagyta ott kevesebb jövedelemért és kockázatosabb jövőért, mert már tizenhat évesen azt a célt tűzte maga elé, hogy harmincéves korában saját lapja lesz. - Az még az új- ságírói-szerkesztői mentalitásomat tükrözte, ma viszont már üzletemberként gondolkodom - szögezi le az elnök, aki magyar emigránsok gyermekeként az Egyesült Államokban született, de 22 évesen már Magyarországon szervezte az induló Kápé nevű üzleti hetilapot. Majd a régióban hét médiavállalkozás sínre tételében ű k ö d ö 11 közre, az utóbbi két évet viszont Amerikában töltötte.- Azért fa- vorizálom Magyaror- s z á g o t, mert ez egy új piac, az amerikai sokkal telítettebb - mondja Várdy Zoltán. - A szilícium-völgyi mentalitásunkkal, üzleti filozófiánkkal, nemzetközi tapasztalatainkkal bízhatunk a sikerben, ráadásul jóval komolyabb dolgokat csinálhatunk, mint az Államokban. A viaNovo fiatalos lendülettel rajtolt, tehette, hiszen a munkatársak átlagéletkora 23-24 év. Az ötletgazda ugyanis előnyösebbnek tartja, ha a kollégák rugalmasak, nem megcsontosodott szemlélettel érkeznek a céghez. BORHIÁNY j IfíJJIfo]Pl^,í?Hi ^ftl^rTn'Sí !m «SS si, * s n
