Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-17 / 194. szám

2000. Július 17., HÉTFŐ BARANYA I TŰKOR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Még megoldatlan a fogorvosképzés Egy január elsejével hatályba lépett jogszabály lehetetlenné tette azt a ko­rábbi gyakorlatot, hogy az általános orvosi karokon végzettek a diploma megszerzése utáni 3, illetve 4 év gya­korlati idő eltöltésével szakorvosi vizsgát szerezzenek. Csak másoddip­lomásként kérhetik felvételüket a fog­orvosi karra, újabb ötesztendős kép­zés reményében. Volt olyan orvos, aki együtt felvételizett fizikából a most érettségizettekkel. PÉCS A hazai egyetemek hallgatói önkormányza­tai, köztük az (akkor még) POTE is, bead­ványt juttatott el az egészségügyi minisz­terhez, a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiumának (FSZSZK) elnökéhez, vala­mint az Egészségügyi Szakképzési és To­vábbképzési Tanács (ESZTT) elnökéhez annak érdekében, hogy az általános orvosi diplomával rendelkezők mentesüljenek at­tól a joghátránytól, amely fogszakorvosi szakképesítéssel kapcsolatban érinti őket. Abban reménykedtek, hogy a rájuk vonat­Elutasított kérelmek A szakképzési akkreditáció feltételeit a 36/1999. EÜM rendelet jogilag szabályozta, mely alapján a megfelelő számú akkreditált helyek létrejöhetnének. E rendelet jogszerű alkalmazása folytán az ország egyetemei a megfelelő betegforgalmú, továbbá tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező, öt éve fogszak­orvosként dolgozóknak adták meg a kért akkreditá- ciót. . A PTE dél-dunántúli régiójában idén hét akkreditációs kérelmet utasítottak el. Az elutasítottak véleménye sze- • rint nem ártana az oktatási ombudsman vizsgálata ezen a területen is. kozó jogi szabályozás feledékenység vagy nagyvonalúság következménye, és nem előre megfontolt koncepció. Választ azonban csupán az FSZSZK el­nökétől kaptak, akinek tájékoztatása sze­rint a szakorvosképzés rendszerének ki­dolgozásával megbízott bizottság sokat foglalkozott ezzel a problémával. „Sajnála­tos módon azonban rendeletben megje­lentethető módon nem állt össze ez idáig az általános orvosi diplomával rendelke­zők rezidens rendszerű fogszakorvosi képzésének anyaga, elvei és tartalma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lehetőség elveszett” - írta válaszában az elnök. Azt is közölte, hogy rendeletmódosítás formá­jában még 1999 őszén megjelenik az álta­lános orvosi diplomával rendelkezők fog­szakorvosi szakképzésének rendje. Az érdekelt orvosok, a fog- és szájbe­tegségek szakképesítést remélők ebben az utóbbi ígéretben bízva jelentkeztek szép sorban a továbbképző központokban rezi­dens rendszerű szakorvosi képesítés meg­szerzése céljából. De az év végén megje­lent rendeletből kimaradt a várt szabályo­zás. így az 1999-ben, illetve az után diplo­mát szerzett általános orvosok kirekesz­tődtek a szakképesítés megszerzésének le­hetőségéből. Amint Gönczöl Katalin ombudsmannak (képünkön), majd Né­meth Jánosnak, az Alkotmánybíróság el­nökének több orvos által írt levelükben fogalmaztak: „a közelmúltban hatályba lépett jogi szabályozás egyszerűen átmenet nélküli módon szin­te semmissé teszi az általá­nos orvos fogszakorvosi és szájsebészeti továbbképzésé­nek ügyét illetve jelentősé­gét.” Ez a gyakorlat voltakép­pen azt jelenti, hogy a fog­szakorvosi, szájsebészeti szakvizsga előtt az orvosnak újabb öt esztendőt kell eltöl­teni az egyetemen részben átfedő természetű, részben ismételt, szűkített anyagú stúdiumokat folytatva, majd az újabb diploma megszer­zése után további két éven át részt venni a fogorvosi rezidens rendszerű képzésben. Ha a jogszabály a mai friss általános orvo­sok egyetemi képzésének legelejére eső szakaszában jelent volna meg, nem kerül­hettek volna ilyen helyzetbe, így viszont elmondható, hogy az 1999-ben végzett ál­talános orvosokkal szemben visszaható jellegű, diszkriminatív jogszabályról van szó. A másoddiploma megszerzése pedig nem ingyenes, évi egymillió forint körüli kiadást igényel. Az sem mellékes körül­mény, hogy ez a gyakor­lat az amúgy is hiány­szakmának számító fog- szakorvosok számának csökkenését vonja maga után. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, Gönczöl Katalin válaszá­ban utal arra, hogy a jog­szabály alkotmányossá­gának vizsgálata az Alkotmánybíróság ha­táskörébe tartozik, de felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi miniszter ide vonat­kozó rendelete egyik bekezdése „különös méltánylást érdemlő esetben az alapkép­zettségtől eltérő szakképesítés megszerzé­sére lehetőséget ad. Célszerű, ha ügyükben ezt is kezdeményezik, annál inkább, mert panaszukban utalnak az ellátási érdekre.” Gógl Árpád egészségügyi miniszter az egyik panaszos orvosnak írt ez év június 30-án kelt levelében utalt arra, hogy az ESZTT legutóbbi ülésén foglalkozott a kér­déssel, és elfogadta, hogy az átmeneti in­tézkedések hiányában valóban kifogásolha­tó eljárásról van szó, bár az szakmailag el­fogadható. De az ESZTT elnöke felhatalma­zást kapott arra, hogy „különös méltányo- lást érdemlő esetben” kivételt alkalmazva adjon engedélyt a kérelmezők számára a fogszakorvosi szakképzésben való részvé­telre. A hallgatói önkormányzat és a szakem­berek szerint egyébként az is kívánatos vol­na, ha a régiókban, különösen a dél-dunán­túliban a megfelelő számú akkreditált he­lyet is biztosítanák, mert a rezidensek nem tudnak elhelyezkedni. CSERI LÁSZLÓ Hírcsatorna A SZALANTAHOZ TARTÓZÓ Eszterágpusztán megrongálták a század elején Zsolnay-anya- gokból épült kápolnát. Az egyik oldalát megbontották. A szom­szédságában, az ugyancsak egyházi tulajdonban lévő ha­ranglábat szerencsére nem érte kár. Az esetről Domokos János harkányi építész értesítette a műemléki szakembereket, (cs) KISJAKABFALVÁN az utóbbi nyolc évben nyolc német állam­polgárságú személy vásárolt há­zat. Vannak köztük olyanok is, akiket 1945 után telepítettek ki a községből. (cs) MÁZÁN MÁR HARMADIK éve rendeznek országos vagy nem­zetközi fúvós találkozót. Idén alig egy hónap alatt kettőt is le­bonyolítottak. Először kilenc zenekar randevúzott Baranyán kívül Tolna és Bács-Kiskun me­gyéből. Nemrég pedig német zenészeket láttak vendégül Thübingenből. A házigazda fú­vósokat Pecze Gábor karnagy vezényelte. (cs) A CZIRJÁKTANYA HELYÉN vadászlest emelt nemrég az átai önkormányzati és a lakossági vadásztársaság Szőkéd határá­ban. A hetvenes években elhalt falurészről most már a romok sem tanúskodnak. Csupán né­hány gyümölcsfa jelzi az elsor- vadt település helyét. ______(esi Ne m lesz Dunatáj televízió? A tizenkét esztendeje alapított Szekszárdi Városi Televízió legutóbbi vezetőjének megbízatása ez év június 30-án szűnt meg. A posztra pályázat révén öten is jelentkeztek, köztük a legnagyobb eséllyel dr. Andrásfalvy Bertalan (képünkön), az egykori Antall-kormány kultuszminisztere. A pályázatot azonban a közgyűlés eredménytelennek nyilvánította. SZEKSZÁRD-PÉCS Mielőtt még a szekszárdi közgyű­lés a pályázatokat megvitathatta volna, a városi televízió (VTV) ügyvezetője a gazdasági bizottság elé terjesztette azon javaslatát, amely arról szólt, hogy akkor, ha a város nem tud tizenkét és fél millió forintot adni a televízió eszközparkjának megújítására, akkor tőkeemeléses privatizáció során adja el a VTV hetvenöt szá­zalékos üzletrészét. A közgyűlés végül ezt a javas­latot szavazta meg, miután ered­ménytelennek nyilvánította a pá­lyázatot. Bár a polgármester a döntést felfüggesztette, s az ügy­ről újabb közgyűlésen újra tár­gyaltak, ugyanaz a döntés szüle­tett. Ezek után a korábbi ügyveze­tő megbízást kapott a privatizáció lebonyolítására, amelynek során, a közgyűlés döntése értelmében a 75 százalékos üzletrészt tizenöt részre osztják, s az egyes részek tulajdonosainak személyéről a gazdasági bizottság dönt. Dr. Andrásfalvy Bertalan la­punk érdeklődésére elmondta, őt levélben értesítették arról, hogy a pályázat szabályos volt, de ered­ménytelen. A benyújtott anyag megítélése szerint alapos volt, a koncepció sem volt a szokványos kereskedelmi jellegű. Amint arról az ex-miniszter korábban ripor­tunkban is beszámolt, Dunatáj Televízió néven olyan médiumot kívánt indítani, amely a Közép- Európa és Magyarország közepén lévő térség sajátos múltját, prob­lémáit villantotta volna föl. A tervben Kalocsa, Baja, Dombó­vár, Paks, Dunaföldvár, Mohács és talán Pécs kábeltelevíziós rendszereinek összekapcsolá­sa szerepelt, így a műsor egyszerre lett volna regioná­lis és helyi is. Andrásfalvy reméli, a priva­tizáció után is lehetnek esélyei, bár a részleteket egyelőre nem is­meri. ELKÉSZÜLT AZ ÚJ HATÁRŐRLAKTANYA MOHÁCSON. A vá­rosképbe illő, nem katonai objektumra emlékeztető, igazán szép épület egy baranyai cég munkáját dicséri. _____________fotó: tóth l. A bosnyák kapcsolat Pécs-Tuzla A Pécs és Tuzla közt kiala­kuló egyetemközi kapcsola­tok fejleményeként ma dél­előtt a két egyetem rektora együttműködési megállapo­dást ír alá. A Tuzlába utazott küldöttségnek az egyetemek közti szerződést aláíró dr. Tóth József rektoron kí­vül tagja még dr. Toller László polgármester, dr. Újvári Jenő al­polgármester, Spolár János, a kulturális és oktatási főosztály vezetője és dr. Nagy Endre, a PTE professzora. Az egyetemek közti kapcsolat kezdetét dr. Gyúrok János (ké­pünkön) jelentette, aki rendsze­resen lejárt előadásokat tartani a nyolcezer hallgatót számláló egyetemre. Ez év tavaszán negy­ven szociológus, szociálpoliti­kus, történész és politológus hallgatóval vettek részt kint elő­adásokon. Most, a két intézmény közti formális kapcsolatok meg­születésének idején is 14 hallgató vesz részt az immár öt esztende­je minden évben megrendezett nyári egyetem kurzusain, amely­nek témája ezúttal az emberi jo­gok kérdése. Az egyezmény egyébként az oktatók, a diákok és a kutatási programok cseréjé­ről szól, melynek egyik első fejle­ménye a tuzlai egyetemen a szociális szféra megteremtésé­ben való pécsi segítségnyújtás lesz. Kora ősz­szel a tuzlaiak viszonozzák a látogatást mondta Gyú­rok János. A két város kapcsola­tainak javítása érdekében Toller László találkozik a tuzlai polgár- mesterrel is. Továbbra sincs telek Siklós Mehring István képviselő az épí­tési telkek hiányának megszűnte-, tését javasolta a képviselő-testü­let legutóbbi tanácskozásán. Vé­leménye szerint a Rozmaring ut­cában tíz, míg a Szabadság és Táncsics utcák határolta terüle­ten két ütemben 20-20 telket tud­na kialakítani az önkormányzat. Mint a képviselő felszólalásában rámutatott, azért is szükséges volna lépnie a településnek, mi­vel a központi intézkedések lehe­tővé teszik, hogy a családok ked­vezményes hitelfelvétellel te­remthessenek otthont maguk­nak. Dr. Priol János jegyző a kérdés kapcsán elmondta, az utóbbi helyszínen még az előző testület határozata értelmében 20 ház fel­építésére nyílt volna mód, a ter­vek is elkészültek, azonban a te­rület nem rendelkezik a szüksé­ges közművekkel, s annak kiala­kítása akkor meghaladta az ön- kormányzat erejét. Mint elhang­zott, az adott területen a közmű kialakítása az akkori értéken 80 milliót igényelt volna, a helyzet pedig azóta sem változott, a vá­ros ekkora pénzzel jelenleg sem rendelkezik. Mehring István úgy vélte, a ko­rábbi terveket felül kellene vizs­gálnia a városnak, lévén a régi tervben sorházak, s nem családi házak szerepelnek, illetve meg kell keresni azokat a forrásokat, amelyek által a közművesítés megvalósítható. K. J. Kísért a múlt: ikertelefon-bosszúságok SlKLÓS-PÉCS A telefon manapság már nem csupán a kiváltságosok privi­légiuma, hozzá jutni lényegesen könnyebb, mint valami­kor a rendszerváltás előtti sorbanállós időkben. De a régi idők mégiscsak felrémlenek azok számára, akik még min­dig ikertelefonnal rendelkeznek. Az iker azt jelenti, hogy egy vezetékpárról két előfizetőt szol­gálnak ki, természetesen egy idő­ben csak egyet, és az egyik ág, il­letve a másik ág jelenti a két előfi­zetőt. A gondot az okozza, hogy egy időben csak az egyik tud be­szélni, miközben a másik legfel­jebb valamilyen sistergést hall, még foglalt hangot sem: foglalt jelzést az hall, aki közben hívja a tétlen iker vonalát.- Tekintettel arra - mondja az osztályvezető -, hogy az előfizetőt a telefon használatában ilyen mó­don korlátozzák, előfizetési díja körülbelül egyharmaddal kisebb. A siklósi Girán László meglepő­dött, amikor beszerelték a telefon­ját. Akkor derült ki, hogy ikerpár­ja is van, s ez a tény elkeserítette, hiszen ő ragaszkodott ahhoz, hogy ez ne következzék be. Siklóson nem a központ függ­vénye az ikertelefon, lehetnének akár szólók is, de ezt nem teszi le­hetővé a hálózat, melynek fejlesz­tésére lenne szükség - állítja Bog­iári László, a Matáv berendezés- fenntartó centrumának osztályve­zetője, bár Giránék esetében meg­oldható lett volna a szólóvonal is. Az ikertelefon voltaképpen kény­szermegoldás, s a Matáv törekvése az, hogy a folyamatos cserét vala­hogyan megoldja, tehát fokozato­san „szólósítja” a vonalakat, leg­alább is erre törekszik. Vannak ter­mészetesen olyanok, akik ezt nem kérik, mert idősebbek, amúgy is keveset beszélnek, és az előfizetés is olcsóbb. Az iker előfizetés magyar sajá­tosság, mert bár a svéd cég által gyártott központ Svédországban nem termelt ikreket, de amikor a hetvenes évek elején a szerződé­sek megköttettek, akkor vetődött fel nálunk az igény. Hiszen Ma­gyarországon nagyon kevés volt a vezetékpár, s kényszerűségből fej­lesztették ki ezt a technikát. Pé­csett 1972 óta működik ez a rend­szer, amióta a Crossbar központot létrehozták. Az ikergondok azóta növekednek, amióta az internet kezd nálunk is tért hódítani, hi­szen ha valaki kifog egy rendszere­sen internetező ikert, az nemigen tud telefonálni. Régebben ez nem s ha egy bizonyos impulzusszá­mot elért, a cég „szólósította”, de ez a módszer már megszűnt. Már nagyon sok helyen felké­szült a Matáv a cserére - mondja IKERTELEFONOK SZÁMARÁNYA BARANYÁBAN ~ il. 1.." IV:...'.. " Telefon-előfizetők Baranyában Iker-előfizetők Baranyában 132.000 Pécsi előfizetők száma 60.000 Forrás: Matáv Rt jelentett volna problémát, mert voltak olyan statisztikák, amelyek meghatározták, hogy egy hónap­ban hány impulzust beszél valaki, Bogiári László -, de eddig valami­lyen oknál fogva többnyire min­dig más fejlesztések kerültek elő­térbe. CSERI L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom