Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-16 / 193. szám

2000. július 16. ★ GAZDASÁG ★ 5 W KERTESZEK ELŐNYBEN A magyar kertészetnek szép jövője van, s az Európai Unióhoz való csatlakozás még gyorsíthatja a fejlődését, hiszen a magyar gyümölcsnek, zöldségnek lenne keletje. Ugyanakkor kiemelt támogatásban csak 2000-től részesül az ágazat. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakértői úgy vélik, a magyar kertészeti ágazatnak jó növekedési esélyeket hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás. Az agrártárca az uniós forrásokkal együtt évi 10 milliárd forintot meghala­dó összeggel támogatja a kertészeti termékek előállítá­sát, feldolgozását, valamint értékesítését - tudtuk meg Garics Jánostól, az FVM cím­zetes főtanácsosától. A kor­mányrendelet értelmében a támogatásban azok a kerté­szeti vállalkozások részesül­hetnek, amelyek igazolni tudják, hogy tevékenységük árbevételének legalább 50 százaléka mezőgazdasági termelésből származik. Mi­vel ezekre a termékekre az EU-ban nincs kvótarend­szer, az unió piaci lehetősé­gei között a kertészet a ma­gyar mezőgazdaság húzó­ágazatává válhat. A kertészeti termékek több mint 80 százalékát kis­gazdaságokban termelik meg, s a szakértők szerint a jövőben is a családi gazda­ság lesz a meghatározó gaz­dálkodási forma, ám fejlesz­tésekre mindenképpen szükség van, melyek főként a minőségi termékek előállí­tására, a megélhetési körül­mények javítására és a tér­A GAZDAK GONDJAI- Ez a támogatás részben szociálpolitika, részben pedig az ipar, és nem a mezőgazdaság támogatása- mondja Vurai Gábor zöldség- és dinnyetermesztő. A termesztő szerint mivel az idei esztendő erősen aszályos év volt, így az öntözési díj könnyített a hely­zeten, de ezt a gazdák még mindig kevésnek talál­ják. Nagyon tőkeszegény az ágazat, hiszen a 13 fo­rintos konzervparadicsomra az EU-ban mindenhol 9 forintnak megfelelő támogatást nyújtanak, ezzel szemben Magyarországon pályázat útján csupán 2 forint igényelhető. Az egész országban nem dolgoz­nak fel annyi paradicsomot, mint amennyit a 70- es években egyedül a hatvani konzervgyár. Ez elég szomorú tény, hiszen ezekre a termékekre nincse­nek kvóták, s ennek megfelelően az EU-csatlakozás után föl lehetne futtatni az ágazatot Szabó József gyümölcstermesztő viszont főként a telepítés tá­mogatását tartja óriási dolognak, hiszen egyénileg senki sem boldogulna.- Hosszú távon vannak veszélyei, hiszen mindig csak az adott szezonban értesülnek a vállalkozók arról, hogy részesülhetnek-e támogatásban vagy sem - hívja fel a figyelmet egy problémára a gyü­mölcstermesztő.- Ésszerűbb lenne, ha a termelők legalább két- három évre előre biztosak lehetnének abban, hogy milyen támogatást kaphatnak. Sokan hiányolják, hogy a támogatás nem terjed ki a csomagolásra, ugyanis ma már minden áru­házlánc csomagolva rendeli meg az terméket. Egy vállalkozónak nagy befektetés egyedül megvásá­rolni egy csomagológépet, hiszen szinte biztos, hogy nem tudja kihasználni. Az lehetne a megol­dás, hogy vállalkozók társuljanak, és együtt intéz­zék a csomagolást. Ez eddig még nem valósult meg. melési színvonal emelésére terjednek ki. Az FVM fő célja az, hogy a belföldi feldolgo­zóipari, valamint fogyasztási igényt a lehető legnagyobb mértékben hazai termelés­ből sikerüljön kielégíteni. Az agrártárca a földalapú támogatásokat idén a szán­tóföldi kertészeti növények­re, továbbá a szőlő- és gyü­mölcsültetvényekre is kiter­jesztette. Új ültetvény- telepítések támogatására 5 milliárd forint jut, amelyből a telepítési költség 50 száza­léka támogatható. Évi 4-5 ezer hektár gyümölcsös és 1,5-2 ezer hektár szőlő tele­pítése valósulhat meg támo­gatással. A tárca a szőlőter­mesztés esetében ültet­vényfelújításra is 25 százalé­Zöldségtermesztés: évente 100-120 ezer hektáron 2 millió tonna Gyümölcstermesztés: 96 ezer hektáron 812 ezer tonna Szőlő: 127ezer hektáron 570 ezer tonna Dísznövény: 8000 hektáron Gyógynövény: 40 ezer hektáron kos támogatást nyújt. Fóliatelep és növényház épí­tésére a bekerülési érték 30 százalékát kitevő támogatás igényelhető. Továbbá a termékfeldol­gozást érintő épület és tech­nológia beruházói 30 száza­lékos vissza nem térítendő támogatást, és 40 száza­lékos kamattámogatást kaphanak. Ezen felül 20-25- 30 százalékos támogatást kaphatnak a vállalkozók gépvásárlásra és technoló­giafejlesztésre. Sándor Lea Judit CSŐDÉI CSODÁK „Bravúrosan tud hallgatni a sok szájtépő között. Lehet, hogy van oka rá, vagy van rá oka. Okafogyottá eddig még nem vált: a PHARE-pénzek jönnek-mennek. Mennek - de hová?” - így értékelte Boros Imre, a brüsszeli pénzek elosztásáért felelős mi­niszter munkáját Petschnig Mária Zita és Kéri László. Pedig a miniszter jól sáfárkodik, jut is ma­rad is alapon. Bár, mintha szülőfalujának, a csöpp zalai Csődének a jutból lenne boldo­gabbik része. A majd PHARE-alapon épülő szlovén-magyar vasútvonalnak itt, a százlel­kes településen megállója is lesz. A tervezett vasútállomástól két kilométernyire áll Borosék panziója - egyben üzleti vállalkozá­sainak, magasépítéssel, mezőgazdasággal, vagyonkezeléssel foglalkozó központja is. A Boros-cégek már 1998-ban, tehát az „első két év” előtt 134 milliós forgalmat bonyolí­tottak. Nehéz válaszvonalat húzni a régiós ér­dekeket példásan (országgyűlési) képviselő és az ügyes üzletember magánérdekei kö­zött. Tény, hogy ennyi új építkezés, munkát adó állami és magánberuházás emberemlé­kezet óta nem folyt errefelé. Boros Imre sa­játságos éllovasa szűkebb és még szűkebb környezetének. Éllovas a szó szoros értelmé­ben is, hiszen a panzió-business center egy­ben lovaglóparadicsom is. Ami nem vélet­len, mert a miniszter a Magyar Lótenyésztő és Lovassport Szövetség elnöke is. Miele kontra I MI LE A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) évente száz esetben vizsgál védjegy­konfliktusokat, s az ügyek felében határoz úgy, hogy törli a jogosult védjegyét. Nem­rég a Monofix Kft. Nile védjegyét törölték, ám a cég megfellebbezte a döntést. A Nile márkanév jogosultságának megszűntetését a Miele & Cie GmbH & Co. kérelmezte, mely a Miele védjegyre már 1950 óta rendelkezik Magyarország­ra is kiterjedően nemzetközi oltalommal. Ferenczi Árpád, a német anyacég 1992- ben alapított magyarországi leányvállala­ta, a Miele Szerviz Kft. megbízott ügyveze­tője elmondta, hogy azért nyújtották be kérelmüket a Nile védjegy törlésére, mert az az összetéveszthetőségig hasonlít az ő védjegyeikhez, s mindezt fokozza a kezdő­betűre rajzolt m betű. Ráadásul a Miele névben az ie írás­mód a hosszú (jelölésére szolgál, így a ki­ejtésben is alig van különbség. A jogsza­bályok szerint a hasonlóság is lehet meg­tévesztő. - Az a lényeg, hogy az asszociá­cióban mi jelenik meg - mondja Adler Búcsúzik a BAV Holnaptól nem jegyzik a pesti börzén a Bizományi Kereskedő­ház és Záloghitel (BÁV) Rt. rész­vényeit. A társaság tulajdonosai a tavaszi közgyű­lésen döntöttek a tőzsdei kivezetés­ről. A nyolcvan százalék fölötti ré­szesedéssel szavazó Magyar Fejlesztési Bank RL előbb 1036 forinton tett nyilvános vételi ajánlatot a többi részvényes­nek, majd amikor azok ezt keve­sellték, a bank 1105 forintra emelte a tétet Ez sem sok, ha figyelembe vesszük, hogy a három évvel ezelőtti nyilvános részvényki­bocsátáskor 1400 forintot ad­tak érte a magánbefektetők. Tavaly ilyenkor 1200-1300 fo­rint között forogtak a BÁV-rész- vények a Budapesti Értéktőzs­dén, de amint a fő tulajdonos egyértelművé tette, hogy hátat fordítanak a tőzsdének, a papír ára hamar az ezerforintos név­értéke alá süllyedt. A kisrészvé­nyesek pedig va­lószínűleg hosszú távú befektetés­nek szánták a legrégibb múltra visszatekintő magyar tőzsdei vállalatban való részesedé­süket. Köztudomásúan jó üzlet ugyanis a cég mindkét alapte­vékenysége, a műtárgy-keres­kedelem és a záloghitelezés. Miközben gyors egymás­utánban három részvényt tö­röltek a tőzsde listájáról, mind­össze egy új papír állt be he­lyettük a sorba: a Graphisoft. A világszerte ismert szoftverfej­lesztő társaság részvénye vi­szont máris nagyobb érdeklő­dést keltett, mint a három tá­vozóé együttvéve. Cseh Béla Györgyné, az MSZH fenti ügyben határo­zatot hozó tanácsának elnöke. - Ugyanez az eset állna fenn, ha egy cég Törtei véd­jeggyel forgalmazna pezsgőt, arra hivat­kozva , hogy a híres Törley gyár másként ír­ja a nevét. Nemrég az Adidas megkeresé­sének is helyt adtunk, mely az ugyanolyan betűtípussal írt adios névre vonatkozó védjegy törlését kérte. A Miele céget 1899-ben hozták létre, termékei - főként konyhai és egyéb ház­tartási gépek - Európán kívül Észak- Amerikában és Ausztráliában is megtalál­hatók. A Nile névjegyet bejegyeztető Monofix RL-t 1992-ben alapította Magyarszágon élő egyiptomi tulajdonos-vezérigazatója. (A márkanév hazája híres folyójának, a Nílusnak az angol neve.) A társaság saját tervezésű termékeket gyártat külföldön. Munkatársai vitatják a két védjegy összetéveszthetőségét, melyek szerintük mind színvilágban, mind betűtípusban, mind az összbenyomást tekintve elütnek egymástól. ftftnii* Csúszik az M7-es építése Az M7-es autópálya felújításával kapcsolatos tervek módosításával immár biztosra vehe­tő, hogy az ország legrégebbi sztrádájának rekonstrukciója nem kezdődhet meg a nyár végén, s valószínűleg az eredetileg 40-50 milliárd forintra becsült munkálatok is töb­be kerülnek majd. Vér Iván, a Nemzeti Autó­pálya (NA) Rt. vezérigazgatója bejelentette: a szakemberek úgy döntöttek, hogy az M7- es autópálya felújítását nem a burkolatcseré­vel, hanem a főváros felé vezető oldal har­madik sávjának megépítésével kell kezdem. Matáv: új elszámolás A Matáv Rt. 3-4 milliárd forint beruházással a Compaq Computer Magyarország segítsé­gével új számítógépes forgalomelszámolási rendszert épít, melynek átadását követően a havonta összesített statisztikai alapúról áttér a tételes, hívásonkénti elszámolásra. Az új rendszer révén a társszolgáltatókkal történő forgalomelszámoláskor az adateltérési hiba­határ 1 százalék alá szorítható a jelenlegi át­lagos 2 százalékkal szemben. Műszerészeket keresnek Az utóbbi egy hónapban jelentősen élénkült a munkaerő-kereslet Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ahol 2100-an jutottak állás­hoz a munkaügyi kirendeltségek közvetíté­sével, 2380 munkavállaló felvétele pedig fo­lyamatban van. Egy hónap alatt 6200 üres státust jelentettek be a nyírségi cégek, s vár­tak, illetve várnak jelenleg is új dolgozót, fő­ként a tartósító-, a zöldség- és gyümölcsfel­dolgozó üzemek, a cipő- és textilipari, vala­mint a mezőgazdasági vállalkozások. Mezőgazdasági vásár A millennium és az európai uniós csatlako­zás jegyében rendezik meg szeptember 2. és 7. között a fővárosi kőbányai vásárváros­ban a 73. Országos Mezőgazdasági, Élelmi- szeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK). A szer­vezők több mint félezer kiállítóra számíta­nak, köztük olasz, francia, német, angol és ausztriai cégekre. Az OMÉK a magyar me­zőgazdaság teljes keresztmetszetét bemutat­ja mintegy 30 ezer négyzetméteren. Aki nem tudja, mikor lesz szüksége a megtakarított pénzére, annak a nyílt vé­gű befektetésű alapot ér­demes választania. A bank­betétek a lejárat előtti fel­vétel esetén alig fizetnek kamatot, a folyószámlák pedig eredetileg is kevés hozammal kecsegtetnek. A befektetési alapok összegyűjtik az ügyfelek pénzét, s azt együtt fektetik be az alapok szakértői. Ha zárt végű alapok meghatározott futamidőre és meghatározott összeggel jönnek létre, a befekte­tők csak a lejáratkor jutnak újra a pénzükhöz. A nyílt végű alapok befektetési jegyeit azonban folya­matosan árusítják és visszaváltják, ezért bármikor megkaphatják pén­züket azok ügyfelei. Az adóhitel bevezetésekor a nyílt végű állam­papírok lettek a befektetők ked­vencei. Az alapok sokfélesége mi­att nagyon nehéz választani közöt­tük. A választás legfőbb szem­pontja a befektető elvárása é$ koc­kázatviselő képessége. A magas hozam ugyanis ugyanúgy komoly kockázattal jár, ahogy más befek­tetések esetében. A százmillió fo­rintnál kevesebb vagyont kezelő alapokat célszerű elkerülni, ma már azonban a milliárdos vagyo- nokkal gazdálkodó alapok száma is harminc fölött van. Nem árt még megvizsgálni a kezelt vagyon vál­tozását: ha az gyorsan és nagy arányban csökken, azt jelzi, elpár­tolnak tőle befektetői. Utoljára, de nem utolsósorban érdemes az el­múlt időszakokhoz a mait is meg­vizsgálni, abból ugyanis kiderül az alap befektetési politikája. A rég­óta egyenletes hozamot elérő ala­poktól hasonló eredmények várha­tók a jövőben is, a jelentős hozam- ingadozásokat produkálók viszont valószínűleg részvénybefekteté­sekkel szeretnének nagyobb hoza­mot biztosítani a befektetőknek. Az legnagyobb alapkezelők többnyire valamelyik jelentős bank leányvállalatai, s a pénzinté­zet fiókjaiban forgalmazzák jegye­iket. Közülük a legnagyobb az OTP Alapkezelő, amely egy kocká­zatkerülő és három, részvényekbe is fektető alapot kezel. Nagy alap­családot működtet a Budapest Bank és a Creditanstalt alapkezelő­je is. Táblázatunk a tíz legnagyobb befektetési alap vagyonának és utóbbi időszakokban elért hoza­mainak adatait tartalmazza. A ré­gebben elért hozamok természete­sen nem jelentenek garanciát a jö­vőbeli eredményekre. BUXa A legnagyobb nyílt végű befektetési alapok főbb adatai Alap Kezelt vagyon Hozam VI. 30-án VI. 30-ig (MdFt) Éves {%) Féléves (%) Negyedéves (%) OTP Optima 245,6 +13,83 +5,82 +2,32 Budapest 1. 33,2 +12,70 +5,43 +1,83 Bp. Számlafedezeti 33,1 +10,72 +5,42 +1,85 Budapest II. 32,7 +17,68 +6,18 +0,96 CA Pénzpiaci 21,2 +13,26 +5,63 +2,50 CIB Kincsem 20,2 +14,90 +5,24 +0,60 f f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom