Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-13 / 190. szám

§§ 2000. Júuus 13., CSÜTÖRTÖK HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal PANNON GSM Belügyminisztérium Változatlanul érvényesülő tendencia, hogy a kérelmezők döntő többsége román (2142), jugoszláv (695) és ukrán (546) ál­lampolgár. Tavaly 6066 személy szerezte meg a magyar állampolgárságot honosítás vagy visszahonosítás útján. A kérelmezők személyi összetétele azt mutatja, hogy ma­gyar állampolgárságért elsősorban azok fo­lyamodnak, akiket vérségi vagy családi kapcsolatok fűznek a ma­gyarsághoz. Az új magyar állampolgárok 17 százaléka visszahonosított, 75 százalékának a felmenői között voltak magyar állampolgá­rok, 7 százaléka családi kapcso­latban áll magyar állampolgárral, többnyire a házastársa magyar. Mindössze egy százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik e kate­góriákba nem sorolhatók. Az új állampolgároknak a fele Románi­ából települt át, jelentős azonban a Jugoszláviából érkezettek szá­ma is. A köztársasági elnök 417 külföldi kérelmét utasította el, ezek között több kérelmezőt a büntetett előélete miatt. Egyre növekszik azoknak a száma is, akik magyar állampol­gárságuk fennállásának igazolá­sát kérik: tavaly 4264-en folya­modtak üyen kérelemmel a magyar hatósá­gokhoz. Ot évvel ezelőtt az ilyen típusú ügyek száma negyede volt a jelenleginek. Állampolgárságuk igazolását azok kérik, akik évekkel-évtizedekkel ezelőtt hagyták el az országot, és a magyar állampolgárság fennállását bizonyító útlevéllel nem rendel­keznek. Egyre több az olyan ügy, amelyben az 1900-as évek elején távoli országokba Megállapodás Együttműködési megállapodást írtak alá tegnap az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat (ÁNTSZ) és az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) képviselői Budapesten. A megállapodás célja, hogy egy­mást támogatva eredményeseb­ben működjenek közre a kataszt­rófahelyzetek megelőzésében és felszámolásában. Dr. Bakondi György, az OKF főigazgatója el­mondta: az egyezménnyel egy már működő kapcsolatot fűznek szorosabbra. Dr. Molnár Ilona or­szágos tiszti főorvos kifejtette, hogy az ÁNTSZ számára is igen fontos a társszervezetekkel való együttműködés. Hatékonyan ké­pesek együtt dolgozni, amint ez a ciánszennyezés, valamint a belvi­zek és az árvizek elleni védekezés során is bebizonyosodott. - ré ­Teljesített kérelmek 1360 635 340 25 58 29 12 Elutasított honosítás 71 23 13 _ _ 12 Elutasított v. honos 2 1 _ _ _ elutasított kérelmek 73 24 13 . . 12 További 41 országból érkezett kérelmek közül 184-et teljesítettek, 230-at elutasítottak. RENDEZVÉNYKÖZPONT. Millenniumi kiállítási és rendezvényközpont épül a fővárosban (képünkön az épület tegnap bemutatott makettje), ahol megtekinthetők lesznek azok a tárgyak, amelyekkel a ma­gyar tudósok, művészek, feltalálók hozzájárultak a világ fejlődéséhez. A kivitelezéshez a forrásokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) biztosítja. _________ fotó: europress/kallus győrgy A részletekről és a további készülékajánlatokról érdeklődjön képviseletünkön (Pécs, Ferencesek utcája 6.) vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál! Ajánlatunk a készlet erejéig tart, és kétéves előfizetői szerződés aláírása esetén ér­vényes. A megvásárolható készülék csak Pannon GSM SIM-kár- tyával használható. Az ár az áfát tartalmazza. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. www.pannongsm.hu Szünetelnek a vizsgálatok A folyók szennyezettségének mértéke nem ismeretes Budapest Rosszul alakulhatnak a fo­lyóink tönkretétele miatt indított perek, ha továbbra sem jut pénz a Duna és a Tisza élővilágának vizsgá­latára. Hiteles adatok nél­kül ugyanis nem tudjuk be­bizonyítani igazunkat, a pusztulás valódi mértékét. A tudósok munkája jelenleg an­nak ellenére szünetel, hogy a kormány a folyók állapotának kutatására már többször meg­ígérte a pénzt. Hanyagság, szak­mai hozzá nem értés és rosszin­dulat az oka annak, hogy több mint fél éve leállt két legnagyobb folyónk úgynevezett monito­ringvizsgálata - mondta el la­punknak Hajóssy Adrienne, a Magyar Tudományos Akadémia szigetközi munkacsoportjának szakértője. A tudós szerint a fo­lyóink tönkretétele miatt indított perekben a növény- és állatvilág elhalásának dokumentálása le­hetne a hágai bíróság előtt a leg­főbb érvünk. A Környezetvédelmi Miniszté­rium korábbi vezetése mégsem adott pénzt a felmérésekre, amit azzal magyaráztak, hogy a bioló­gusok úgyis minden évben ugyanazt csinálják, ezért nincs szükség a folyamatos munkára - állítja a tudós. Régebben is ke­mény küzdelembe került az évi körülbelül 80 millió forint kihar­colása, de a mostanihoz hasonló helyzet, hogy több mint fél éve áll a munka, még nem fordult elő. A Tiszával sajnos ugyanez a helyzet. Igaz, ott nyíltan senki nem vonta kétségbe a vizsgálatok szükségességét, ám támogatást erre a munkára sem adtak. A tár­ca élén történt személycseréknek köszönhetően ugyan most úgy néz ki, hogy a vizsgálatok elkez­dődhetnek, ám félő, túl későn - fejtette ki tudósítónknak Olajos Péter biológus, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársa. Teg­nap egyébként Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter kije­lentette: a jövőben tárcája támo­gatja, hogy a Tisza mentén épül­jön ki az a monitoringrendszer, amely minden, a folyó élővilág­ára vonatkozó változást jelezni képes. Mostanáig azonban nem sikerült felmérni a károkat, csu­pán becslésekre lehet hagyatkoz­ni. -w­Több mint hatezer új állampolgár Csökkent a bevándorlási engedélyt kérő külföldiek száma A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala által tegnap közzétett adatok szerint az első félév­ben 4977 bevándorlási engedély iránti kérelmet nyújtottak be, ami a tavalyi­hoz képest némi csökkenést mutat. HONOSÍTÁSOK ÉS VISSZAHONOSÍTÁSOK 2000.1. FÉLÉVBEN román jugoszl. ukrán bolgár szlovák orosz iraki Honosított 1096 571 264 23 52 23 12 vissza­honosított 264 64 76 2 6 6 Mesterséges kromoszóma Szeged Szegedi kutatók mestersé­ges emberi kromoszóma prototípusát hozták létre, amely alapul szolgálhat olyan új génhordozó eszkö­zök kifejlesztésére, ame­lyekkel lehetőség nyílik majd a ma még gyógyítha­tatlan betegségek génterá­piával történő megelőzésé­re, gyógyítására. A Magyar Tudományos Akadé­mia Szegedi Biológiai Központjá­nak (SZBK) Genetikai Intézeté­ben dolgozó kutatócsoport veze­tője, Hadlaczky Gyula tudomá­nyos tanácsadó tájékoztatta szer­dán az MTI-t a legújabb szegedi felfedezésről. Az új mesterséges kromoszómák azoknak a szintén az SZBK-ban előállított mestersé­ges egér kromoszómáknak az emberi megfelelői, amelyekkel az elmúlt év végén vüágszenzáci- ót jelentő sikeres állatkísérleteket végeztek Kanadában. A kutatási eredmény jelentő­ségét egyrészt az adja, hogy a mesterséges emberi kromoszó­ma olyan modellrendszer, amely segítséget nyújthat a kromoszó­mák szerkezetének és működé­sének pontosabb megértéséhez. Másrészt génhordozó és -működtető rendszer, amely szá­mos géntechnológiai alkalmazás­ban rendkívül fontos eszköz le­het. A mesterséges kromoszó­mák egy lehetséges jövőbeni al­kalmazása olyan genetikailag módosított állatok előállítása, amelyeknek szövetei, szervei szövet- és szervbankként szolgál­hatják a transzplantációt. A legtá­volabbi lehetséges felhasználása a mesterséges kromoszómáknak mint génhordozóknak a gyó­gyászat: a génterápia a jövő év­század új gyógyászati technoló­giája lesz. Mindehhez mesterséges em­beri kromoszómára van szükség, annak prototípusát hozták létre a szegedi kutatók. A prototípus alapul szolgálhat a gyógyító célú génhordozó eszközök kifejlesz­tésére, amelyeket génterápia al­kalmazására lehet majd használ­ni. A mesterséges állati kromo­szómákról már kiderült: bejuttat- hatók például a megtermékenyí­tett petesejtbe, s egészséges álla­tok születnek, amelyek csak any- nyiban különböznek normális fajtársaiktól, hogy sejtjeikben megtalálható a mesterséges kro­moszóma. Az állatok képesek örökíteni is a mesterséges kromoszómát, ká­ros következmények nélkül. Ugyanezen kísérleteket kísérleti állatokon el kell még végezni mesterséges emberi kromoszó­mával is, hogy bebizonyítsák, nem jelent semmiféle veszélyt a jelenléte. 4 1 l emigrált magyarok leszármazottai, a máso­dik-harmadik generáció folyamodik állam- polgárságának elismeréséért. Nyilván azért növekszik ezeknek a kérelmeknek a száma, mert amint tagjai leszünk az Európai Unió­nak, útlevelünk egész Európa területén biz­tosít vízummentes szabad mozgást. A tegnap közölt adatokból azt is megtud­tuk, hogy magyar állampolgárságukról ta­valy 995-en mondtak le. Jellemzően azok a külföldön élő magyarok, akik német, oszt­rák, svéd, finn állampolgárságot kívánnak szerezni, erre azonban a fogadó állam tör­vénye miatt csak a meglévő állampolgársá­guk elvesztése után nyílik lehetőségük. Ezek az országok ugyanis nem ismerik el a kettős állampolgárságot. _________________________________KOÓS TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom