Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-10 / 187. szám

2000. Július 10., hétfő TÜKÖR Új Dunántúu Napló - 5. oldal BARANYA Az egerági példa Bizonytalan önkormányzati munkaviszonyok - Felemelkedőben a körjegyzőségek Nincs a megyében olyan polgármesteri hivatal, melynek szabályos lenne az alapító okirata. Ez leginkább azért gond, mert a távozó alkalmazottak csak utólag döbbennek rá, nem köz- tisztviselőként kezelik az itt eltöltött munkaviszonyukat. Többek között ez az általános megállapítása az Állami Számvevőszék legutóbbi megyei vizs­gálatának. Baranyai körkép Mi lesz a pénzünkkel? Miként gazdálkod­nak az önkormányzatok a reájuk bízott forintokkal? Önként és kötelezően ellátott feladataikat milyen alapossággal járják körül? Az országban minden város, a töb­bi településnek pedig egyötöde került be­le abba a vizsgálatba, melyet az Állami Számvevőszék készített. A baranyai megállapítások két döntő, a jövőt meghatározó gondolatot fogalmaztak meg. A megye apró falvas szerkezetéből fa­kad, hogy hazánkban ebben a régióban a legtöbb a körjegyzőség. A 301 községből 256 ezt a közigazgatási formát választot­ta, s a jelek szerint nem oktalanul, mert az egy ügyintézőre jutó igazgatási költség olyannyira kedvező, hogy az egész országban azt tervezik, a baranyai mintára az ezer embernél kisebb falvak­ban megszüntetik az önálló polgármesteri hivatalokat, csak körjegyzőségeket enge­délyeznek. így összegezte az egyik legfontosabb tanulságát az ÁSZ-felmérés- nek Remeczki László számvevőszéki taná­csos. Az ellenőrzések szerint az egy lakosra jutó igazgatási kiadás a körjegyzőségekben 6500 forint, másutt viszont ennek a két és fél­szerese. A baranyai példákat tekintve az ezer­fős népességű Egerág és Hóból között bi­zonyítható ez a különbség, de a 300 lako­sú Oroszló és Szulimán is igazolja, hogy jobb a kör­jegyzőségi megoldás. A legvisszatetszőbb az a do­logban, hogy mind Szulimán, mind Hóból Ön­hibáján Kívüli támogatás­ból (ÖNHIKI) kéri meg a különbözeiét, s természe­tesen meg is_kapja. Mind­emellett az ÁSZ-jelentés- ből az is kiderül, hogy az önkormányzati hi­vatalokban foglalkoztatot­tak létszámát „csúcsra já­ratták” (az egész ország­ban Siklóson jut a legtöbb ügyfél egy ügyintézőre: 518 ember), indokolatlanul veszélyeztetve a kötelező feladatok ellátását. Olyan elgondolkodtató sajátosságok is előfordulnak, amelyek minden önkor­mányzat számára példaértékűek. Egerág például községként a legmagasabb illet­ményalapot - a megyei jogú városokkal azonos szintűt - fizet köztisztviselőinek (32.800 forint, holott az ajánlott 28.150 forint volt). A megyében mégis az egyik legjobb gazdálkodású testületként tartják számon, köszönhetően annak, hogy nyolc kistérségi társulásnak is tagja.- Nem könnyű a kistelepülések önkor­mányzatainak a helyzete - mondja Remeczki László, mert ha egy évben pél­dául az infláció mértéke 20 százalékos, akkor biztos, hogy az érintettek leg­feljebb 10 százalékot kapnak meg támo­gatásként. Ennél is súlyosabb probléma, hogy 1990-től, az önkormányzatiság hatálybalé­pésétől kezdődően Baranyában a polgár- mesteri hivataloknak nincs alapító okira­tuk. Hibásan nem a hivatalokat, hanem a képviselő-testületeket jegyeztették be. Eb­ből az következik, hogy ezekben az intéz­ményekben nem köztisztviselők, hanem a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoz­tatott emberek dolgoznak. Több munka­ügyi bírósági per született ebből, mert az alkalmazott az önkormányzattól távozva több, köztisztviselőket megillető kedvez­ménytől elesett. Valójában a testületként bejegyzett önkormányzatok bankszámlát sem nyithatnának, mert nincs jogi sze­mély, aki képviseli őket. Ugyancsak baranyai pozitívum, hogy a községekben egyre több a közalapítvány, amely az adott település intézményeinek támogatására, a közszolgáltatások színvo­nalasabbá tételére alakult. A személyijö- vedelemadó-bevallásokból szerzett több­letbevétel hasznosítására jöttek létre. Mágocson és Bolyban például négy év alatt megháromszorozódott az adomány mértéke, ami országosan is ritkaságnak számít. MÉSZÁROS B. ENDRE AZ ONKORMANYZATI FELADATELLATAS SZERVEZETI KERETEI J% 19951 2% 3% 1999 2% 2% S 2% M □ PH keretein belül || Társulás f Vállalkozás TJ Ónálló Intézmény Q Közhasznú szervezet ßj Eí,híz jjj Részben inálló Intézmény Q Gazdasági társaság 9 Egyéb Kevesebb, avagy több a szúnyog? Mohács Azt mondják, hogy az idén mintha kevesebb lenne a szú­nyog Mohácson és a környező falvakban a Duna mentén. Legalábbis napközben. Igen ám, de estefelé nem árt átmenetileg szkafanderbe öl­tözni. Két békési cég tartja a kezében a hazai szúnyogirtás 70-80 száza­lékát, ők dolgoznak a -Duna mentén, Mohácson is. Kövesdi Katalin városi főkertész szerint, mivel nem futja sok a városi kasszából e vérszívók kipusztí­tására - összesen háromszori beavatkozást rendelhettek meg -, akként próbálnak hatéko­nyabban lenni, hogy a szúnyog­irtó cégek szakembereivel figyel­ve'döntenek arról, hogy mikor a legoptimálisabb a beavatkozás. Talán ennek is, talán a szára­zabb, melegebb időjárásnak is köszönhető, hogy az idén tűrhe­tő a helyzet a városban és a szi­geten, valamint a velük együtt­működő kistelepüléseken, fal­vakban. Eleddig a városban és környékén a kétszeri szúnyogir­tás már megtörtént, s egy lehető­ség maradt még a tarsolyukban. Kövesdi Katalin szerint évente legalább ötször kéne Mohácson a vérszívók ellen permetezni. Kondács Gábor az egyik béké­si cég vezetője. Közvetve rajta is múlik, hogy miként alakul a helyzet Mohácson. Szerinte, bár egyre hatékonyabb Magyaror­szágon a szúnyogirtás,, különö­sen a kiemelt üdülőterületek körzetében, a Balatonnál, a Ti- sza-tónál, a Dunakanyarban, mégsem elegendő. Ugyanis ha­zánkban jelenleg mintegy 100.000 hektáron végeznek a különböző cégek szúnyogirtást, de az erre a területre évente az összesen kiszórt szer mennyisé­ge (0,8 liternyi jut egy hektárra), kevesebb, mint amit alkalman­ként egy háziasszony a Chemotox-ból kifúj a lakásában. Azokon a vidékeken jobb a helyzet, ahol a kormányzat is tá­mogatást nyújt e feladathoz, az­az célzott pénzt ad az önkor­mányzatoknak. Moháccsal kö­zösen pályáztak, de a város nem kapott egy fillért sem, ami átté­telesen érezhető. K. F. Mérlegen a fehérborút - az önként jelentkezőknél Baranyai körkép Minősítés előtt állnak a fe­hérbőrűt tagjai. A mostani hétvégén kiderült, hogy kik nyújtanak olyan színvonalú szolgáltatást, hogy bekerülje­nek a prospektusokba, és megkapják a minőséget ga­rantáló egyesületi táblát. A hétvégén tizenkét helyszínre lá­togatott el a négytagú minősítő bi­zottság, hogy a Mohács-Bóly tér­ségi Fehérborút Egyesület önként jelentkező tagjainak tevékenysé­gét értékelje. Aki sikeresen szere­pelt a minősítésen, az jogot szerez arra, hogy bekerüljön az egyesület prospektusaiba, és abba az infor­mációs körbe, ami a remények szerint segít a borturizmus iránt érdeklődők ide csalogatásában.- Az egyesület negyvenhárom tagja közül most az első körben ti- zenketten vállalkoztak arra, hogy részt vegyenek a minősítésen ­mondta Werner Józsefné, a szerve­zet titkára. - Két hét múlva szintén ennyien kerülnek sorra, a többiek pedig úgy döntöttek, hogy csak jö­vőre, vagy még később vállalják majd a megmérettetést. Ez egy fo­lyamat kezdete, a bekapcsolódás lehetősége minden tag számára adott. A fogyasztóvédelmi, vendéglá­tó-ipari, borászati szakemberek­ből álló bizottság tíz szempont alapján vizsgálta a minősítésre je­lentkezett bortermelőket, vendég­látósokat és szállásadókat. Az olyan szakmai szempontok mel­lett, mint a felszereltség, a szolgál­tatás színvonala, a befogadóképes­ség, pontértékű a vállalkozó által tanúsított viselkedéskultúra, az in­formációskészség, a környezet és a megközelíthetőség is. Ahol bor­ral is foglalkoznak, ott természete­sen a borvidék jellegzetességeit bemutató szolgáltatásokat is ke­resték a szakemberek. A tapasz- talatokat még értékelik. s. o. A NEPTANCOSOK felvonulásával vette kezdetét szombaton a VII. Harkányi Fürdőfesztivál Halászati pályázatok: zavaros víz Egyelőre csak szóban hosszabbították meg a Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatalban az állami vizek halászati jogára beadható pályázatok - elmúlt hónap végén lejárt - határidejét. A minisztérium illetékese nem tud a módosításról, az időben el­készült pályázók tanácstalanul állnak a helyzet előtt. Baranyai körkép Mint arról beszámoltunk, április közepén a Baranya Megyei Föld­művelésügyi Hivatal pályázatot írt ki a magyar állam tulajdonában lé­vő vizek halászati jogának haszno­sítására. Legutóbb öt évvel ezelőtt osztották fel a halászható vizeket a megyében, az akkor megszerzett jogosultságok az év végén járnak le. Ma még harmincegy olyan álla­mi tulajdonú vízterület van Bara­nyában, amelyiken végezhető ha­lászati tevékenység. Sokan van­nak, akik szívesen vennék ki a ré­szüket a hasznosításból, és a most megjelent pályázat éppen erre kí­nált lehetőséget. A kiírás szerint ugyanis minden magyar állampol­gárságú természetes személy, illet­ve általa létrehozott jogi személy részt vehet a megmérettetésen. A pályázat alapja az a tizenöt évre szóló hasznosítási terv, aminek az első öt évét részletesen, a maradék tizet pedig nagy vonalakban, kon­cepció szintjén kell, illetve kellett volna határidőre benyújtani a hi­vatalhoz. A hangsúly éppen a ha­táridőn van. A földművelésügyi hivatal érte­sítőjében, illetve a Dunántúli Nap­ló 2000. április 12-i számában megjelent pályázati felhívásban ugyanis június 30-a szerepelt, mint az anyagok leadásának végső határideje. Információink szerint az adott időpontra mindössze két horgászegyesület nyújtotta be az elkészült pályázatát. Mint kide­rült, a többiek időben értesültek arról, hogy a határidő valamennyit csúszni fog, így ráérnek még csiszolni a dolgozaton.- A pályázatokat a földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter megbízásából írták ki a megyei fm-hivatalok - mondta el lapunk érdeklődésére Győrbíró Tibor, a tárca tanácso­sa, a halászati ügyek szakértője.- Nincs olyan érvényes jogsza­bály, ami előírná, hogy a pályá­zatok leadási határideje június 30-a. Előttem egy május 24-i keltezésű levél Pécsről, ebben a baranyai fm-hivatal arról értesít minket, hogy július 31-ét jelölte ki a pályamunkák leadási határidejé­ül. Ez egyben egy hirdetés szövege is, ami az FVM-értesítőben is meg­jelenik majd. A korábbi, Baranya megyét érin­tő hirdetésekben ugyanakkor egy­értelműen június 30-a szerepel ha­táridőként. A földművelésügyi hi­vatalban egyelőre nem kaptunk vá­laszt arra a kérdésünkre, hogy mi­től lehet két dátuma is a pályázat le­jártának. Kérdés, hogy ha idő köz­takkal ellentétben nem június, ha­nem július vége az utolsó dátum. Azok, akik az első határidőre összeállították a pályázati anyagot, nyilvánvalóan hátrányba kerültek azokhoz képest, akik tudták, hogy hosszabb idő alatt, körültekintőb­ben dolgozhatnak. Ezen még az Amennyiben a pályáztató fenntartja magának a jogot, akkor lehetősége van arra, hogy a pályázat tartalmát a kiírás után is megváltoztassa, dönté­sét azonban ugyanolyan formában kell nyilvánossá tennie, mint azt az eredeti hirdetménnyel megtette. A szóban forgó esetben - ha megjele­nik az új kiírás - a földművelésügyi hivatal akkor is elkésett a tájékozta­tással, hiszen a határidő közben lejárt. Az eljárás jogilag támadható azok részéről, akik úgy érzik, hátrányba kerültek az információ hiánya miatt, ám ha meg is állapítja a bíróság hogy jogsértés történt, arra nem kötelez­heti a pályáztatót, hogy újra kezdje a versenyeztetést. ben valóban módosult az időpont, akkor arról miért nem értesültek hi­vatalosan is az érintettek, informá­ciónk szerint ugyanis aki érdeklő­dött a hivatalban, az megtudhatta, hogy a pályázati anyagban foglal­sem változtat, hogy a két, időben el­készülő egyesület vezetőinek - az anyag leadásakor - elmondták, hogy ha akarják, később kiegészít­hetik a dokumentációjukat. S.G. Hírcsatorna HIDAS ISKOLÁJA partnerkap­csolatot alakított ki Nestelbach egyik oktatási intézményével. Az okmányt nemrég írták alá a baranyai községben. Az ausztri­ai és a baranyai település diákjai a jövőben megismerik egymást, együtt üdülhetnek, a hidasiak pedig nyelvgyakorlatra mehet­nek ki külföldre. (cs) ALMÁSKERESZTÚRON nem csak a járda, de á polgármesteri hivatal és a kultúrház felújítását is tervezik. A kivitelezéshez pá­lyázati pénzhez szeretne jutni az önkormányzat. (cs) NAGYPALLON egy pécsváradi alapítvány kezdeményezésére csuhéfonó közösség alakult nemrég dr. Say Istvánné sióagárdi népi iparművész ve­zetésével. A pécsieket, erzsé­betieket és óbányaiakat is tö­mörítő csoport első bemutatko­zó tárlata nemrég nyílott meg az általános iskolában. Az ide­genforgalmi érdekesség most is megtekinthető. (cs) PÉCSETT CSELLENGŐ gye rekeket kutat fel egy polgárőr­közösség a szülők kérésére. Az elmúlt két hétben például tíz kószáló gyerekre bukkantak a Ledinán, a Búza téren, valamint a Mohácsi úton. A legfiatalabb hat, míg a legidősebb tizenkét éves volt. A vakációzók a Cor­vin, a Frankel Leó utcából, vala­mint a Hősök teréről bolyong­tak el. (esi i \ Történt-e jogsértés?

Next

/
Oldalképek
Tartalom