Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-09 / 186. szám
tum 2000. Július 9. ★ ARCKÉP ★ 7 Tőkés László: a tűréshatár végéra értünk- Milyen út vezette a lelkészt pályájáról a politikusira?- Dézsen voltam lelkész 1977 és ’84 között. Csodálatos hely volt, de ’84-ben kiraktak a papságból két évre. Összeütközésbe kerültem ugyanis az egyházi és állami hatóságokkal. Mindenképp ez volt a prelúdiuma a temesvári eseményeknek. Felmérést készítettem a dézsi egyházmegyében, hogy a román állam nem enged énekeskönyveket, naptárakat nyomtatni magyar nyelven. Erről tételes kimutatást készítettem, amit egyesek nem tudtak megemészteni. Tiltakoztam Illyés Gyula meggyalázása ellen, aki fellépett az erdélyiek mellett. Erre az akkori püspök, Pap László elítélte Ily- lyést. Én levelet írtam a püspöknek, aki egy kommunista beállítottságú személy volt, s védtem a magyar írót. Aztán ’83 és ’84 táján munkatársa lettem az egyetlen belső román sza- mizdat folyóiratnak, az Ellenpontoknak, ott az egyházat bíráltam. Ezek a püspökök mind kollaboránsok voltak, vagy gyengeségből vagy érdekből. Az igazság mindig fájdalmas, s amikor ez visszajutott az illetők fülébe, akkor szépen kicsaptak a papságból. Két év múlva úgy vettek vissza, hogy szó szerint száműztek Temesvárról.- ön szerint milyen egy jó politikus?- A fő motiváció az elkötelezettség. Azokért, akiknek a politikai érdekeit képviseli, mindent megtegyen. Azért van manapság annyi rossz politikus, mert pontosan ez a motiváció hiányzik, s helyette a pénz dominál. Nekem a hivatásomból is adatik a politikai érzék. Érzékeny vagyok a mindennapok jogtalanságaira. Először csak szűk, egyházi körben, majd egyre tágult előttem a világ politikai színtere. Nem kell igazán nagy filozófiára gondolni ezzel kapcsolatban. Ha látom, hogy mi fáj a gyülekezetnek, milyen jogtalanság éri őket, egyszerűen nem tudok nyugodni e felett. Ha másként cselekednék, nem tudnék kibékülni a lelkiismeretemmel. Hiába papolunk arról, hogy Krisztus urunk az életét áldozta értünk, ha mi a kisujjunkat sem mozdítjuk, vagy a legkisebb lélek nem választható ketté, az én esetemben sem lehet ezt szétválasztani. Erős politikai karakterem van a hivatásomban, amit inkább prófétai karakternek neveznék. Ha ma élnének a bibliai próféták, akkor mindegyikőjüket forradalmárnak vagy szélsőségesnek titulálná az álliberális frakció. Én azon csodálkozom, hogy egyesek csodálkoznak rajtam. Ez a fajta magatartás ugyanis az egyik legmarkánsabb vonulata a hitnek, az egyháztörténetnek, a teológiának, különösképpen a protestáns egyház történetében.- 1984-ben a BBC televízió beszámolt a dézsi Dr Tőkés László a 'Ärfss,r«»«*»■,nRefor1 i elnöke. kockázatot sem vállaljuk azokért, akiknek a szemében Krisztus küldöttei vagyunk.- Tőkés László inkább politikus vagy lelkész?- Mint ahogyan a test és a eseményekről. Önről mint politizáló lelkészről már akkoriban beszélt a Nyugat. Ma hogyan értékeli azokat az eseményeket?- Megjelent egy könyvem, a címe: Temesvár ostroma. Ugyanezt szóról szóra meg lehetne írni Dézsről is. Csakhogy Temesváron volt helyzet, Dézsen pedig nem lehetett helyzet. Isten küldetésének érzem minden akkori tettemet. Ez persze az emberek szemében színpadiasán hat, de én valóban azt éreztem, hogy erre esküdtem fel, ezt kell tennem. Most sem gondolom másként.- A ’89-es forradalom idején a politika miatt nem szorult háttérbe a lelkészi munkája?- Én akkoriban egy erősen tiltakozó lelkipásztor voltam. Csak a szolgálatomat végeztem. Az úgynevezett „valóságos” politikai pályára a hatalom senkit nem engedett. Ezért nem hinném, hogy háttérbe szorult volna bármikor is Isten szolgálata.- A forradalom idején várták középső gyermeküket, Ilonkát. A közvélemény és a külföldi sajtó ezt meglehetősen keményen bírálta, hisz a romániai káosz közepén volt áldott állapotban a felesége. Hogyan vélekedik ezekről a híradásokról?- Természetesen mosolyogva. Az embernek mindig úgy kell élnie, mintha mindig élne, és úgy kell imádkoznia, mintha bármelyik pillanatban meghalhatna. Mi december 10-én még Ju- dit-napon voltunk a szomszédban. 15-én kezdődött a forradalom. Ennek ellenére sem voltunk hajlandóak úgy élni, mint akiket megfélemlítettek. A világ legtermészetesebb dolgának ítélem, hogy a házasság szentségében közben gyermekáldást is vállaltunk. Nem érzek semmi kivetnivalót benne.- A néhány hete lezajlott romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ a vártnál jóval gyengébben szerepelt. A marosvásárhelyi polgármesteri székben most Dórin Florea ül. Ön szerint várható-e ennek hatására a magyarok körében esetleges elvándorlás? „Én leginkább békés, nyugodt életre vágynék, ami az utóbbi tíz évben nem adatik meg”- Nehéz megítélni, hogy ilyen közvetlen és közvetett hatása lesz a dolognak. A közhangulat romlása mindenképpen kihat olyan előre nem látható pályákra is, ami esetleg eredményezheti a szülőföld elhagyását is. Ahol nem érzi otthon magát az ember, onnan előbb-utóbb elkívánnista hatalommal. Ez az RMDSZ már távolról sem a régi. Egyszerűen a hivatalos vezetés szégyelli közölni a tagsággal, hogy menynyi a kilépés, a nem fizető tagság, és milyen mértékű az érdektelenség az RMDSZ-en belül. A választás megmutatta, hogy a magyarok részvételi aránya Ahol nem érzi otthon magát az ember, onnan előbb-utóbb elkívánkozik. kozik. Mi, erdélyi magyarok már nyolcvan éve vagyunk ebben a helyzetben. Úgy látszik, a tűréshatár végére értünk. Egy ’89-es nagy reménység szerte- foszlása után már bekövetkezhet tömeges elvándorlás. Pláne, ha van alternatíva. Mert 80 évig még az sem volt, mostanra legalább választási lehetőségük lett az embereknek, hogy hol éljenek.- ön mint tiszteletbeli elnök, mire alapozta azt a legutóbbi kijelentését, miszerint az RMDSZ vezetőségének teljes és átfogó személycserére van szüksége?- Véleményem szerint az RMDSZ mára egy szűk csoportosulás kezébe került, ez Markó Béla és szövetsé- gesi köre, többnyire a Neptuni Vonal, ami így vonult be a politika történetébe. Ők hajlamosak voltak már ’93-ban kiegyezni az Iliescu-féle posztkommumég az 50 százalékot sem érte el. Lesújtónak tartom a helyzetet, de az manapság egységbontónak minősül. Úgy gondolom, hogy a Markó-féle klikk teljesen kisajátította az RMDSZ irányítását. Egy központi pártirányítás foglalta el a helyét a demokratikus, esernyőszerű pártirányításnak. A Szövetségi Képviselők Tanácsának van egy olyan határozata, hogy ahol sikertelen volt a választás, ott le kell vonni a konzekvenciákat és tisztújítást kell végrehajtani. Itt az országos RMDSZ-veze- tés a saját csapdájába esett, mert ha megköveteli ezt települési szinten, akkor magára nézve is érvényesnek kell tekinteni. Egy rendkívüli kongresszuson általános tisztújítást kell végrehajtani. A legutóbbi értékelő kongresszuson ezt a vezetés szövevényes érdek- csoportja leszavazta. A mostani vezetés lényegében csupán önvédelmi politikát folytat és erősen szorongatja a székét, hogy ki ne essen belőle.- Mi az, amire leginkább vágyik, de még nem érte el?- Én leginkább békés, nyugodt életre vágynék, ami az utóbbi tíz évben nem adatik meg. A boldog polgári családi élet, ami legfőképpen nyugalmas, ez nagyon hiányzik. Nem lehetünk egész' életünkben kereszthordozók és próbatételek súlya alatt görnye- dezők.- Mikor volt utoljára nyaralni a családjával?- Úgy megyek nyaralni, hogy megvan az úszóprogramom, de a munkát se hagyhatom otthon. Elmegyünk azért egy-egy hétre, de ez távol áll a zavartalan pihenéstől. A családom sajnos megsínyli ezt, s a gyerekeimnek, s majd az unokáimnak is osztozniuk kell a sorsomban. Berki Erika Dr. Tőkés László igazságérzete mindig felülkerekedett, ha magyarság- vagy vallásellenes megnyilvánulásokkal találkozott. A református püspök ma is nyughatatlan, s tiszteletbeli elnökként is állandó harcban áll a jelenlegi RMDSZ-vezetéssel.
