Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-05 / 153. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Június 5., hétfő Fogyasztóvédő civil szövetség Fogyasztóvédelmi szövetség megalakítását határozta el a hatékonyabb hazai fogyasztó- védelem érdekében az Orszá­gos Fogyasztóvédelmi Egyesü­let és több fogyasztóvédelmi ci­vil szervezet. Huszay Gábor, a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség főigaz­gatója szerint időszerű az álla­mi, a civil és az önkormányzati fogyasztóvédelmi szervezetek közötti munkamegosztás kiala­kítása. Az államnak csupán saját feladataival kell törődnie, emellett a jelenleginél több pénzt kell nyújtania a fogyasz­tóvédelmi civil szervezetek támogatására, ugyanakkor rá kell szorítania az önkor­mányzatokat saját teendőik el­végzésére. VALUTAÁRFOLYAMOK (JÚNIUS 2.) H Vételi Eladási OTP USA-dollár 271,80 285,74 Német márka 129,45 136,09 Euró* 253,18 266,16 Svájci frank 160,31 170,22 Postabank USA-dollár 271,41 285,33 Német márka 129,22 135,85 Euró* 252,74 265,70 Svájci frank 160,68 169,26 ABN-Amro USA-dollár 272,98 283,68 Német márka 129,89 134,47 Euró* 253,41 264,91 Svájci frank 161,81 167,38 Horvát kuna* * 32,50 34,99 * Devizaárfolyam "Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűekl Ez még nem az a fejlődés Baranya a középmezőnyben a GDP-rangsorban Forrást teremthet a vállalati kötvény Ellentmondásos Baranya megye szereplése a bruttó hazai termék, a GDP előállítása te­kintetében. Míg a statisztikai számok több tekintetben is fejlődést mutatnak, a megye teljesítménye elmarad az országos átlagtól, ilyen módon gazdasági leszakadásról be­szélhetünk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai sze­rint az 1998. évi folyó áron mért 10.087 milliárd forint bruttó hazai termék (GDP) 41,8 százalékát Közép-Magyarország, 29,1 szá­zalékát a Dunántúl és az ugyancsak 29,1 százalékát a keleti országrész adta. Az 1997. évihez képest a GDP 1998. évi előállí­tásában a központi régió és a keleti ország­rész részesedése 0,4, illetve 0,3 százalék- ponttal csökkent, míg a dunántúli régiók részaránya 0,7 százalékponttal emelkedett. A KSH adatai szerint az egy főre jutó GDP 1998-ban 997.000 forint volt. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százaléká­ban Közép-Magyarországon (Budapest és Pest megye) 148 százalékot, Nyugat-Du- nántúlon (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 110 százalékot, Közép-Dunántúlon (Fe­jér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 98 százalékot, Dél-Dunántúlon (Baranya, Somogy, Tolna megye) 77 százalékot, a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 76 szá­zalékot, míg Észak-Magyarországon (Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) és Észak-Alföldön (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) egy­formán 68 százalékot tett ki. Az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország legfejlettebb, közép-magyarországi régiója is csak 71 százalékot ér el az Európai Unió átlagához ké­pest, míg a magyarországi arány csupán 48 szá­zalék. A KSH számításaiból kiderül, hogy 1998- ban a bruttó hazai termék egyformán 10,8 száza­lékát Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl, 10,3 százalékát Észak-Alföld, 10,2 százalékát Dél- Alföld, 8,6 százalékát Észak-Magyarország és 7,5 százalékát Dél-Dunántúl adta. Ezek az arányok lényegében megfelelnek az 1997., illetve 1996. évi számoknak, ám az elmúlt öt évben a GDP előál­lításában 2 százalékpontos eltolódás következett be a dunántúli régiók javára. Ami megyénk szereplését illeti, a múlt évi gazdasági mutatók szerint erősödött Baranya gazdasági potenciálja, mégis folytatódott a me­gye leszakadása a fejlettebb hazai régióktól. A Pécs-baranyai Kereskedelmi Iparkamara elemzé­se szerint az egy főre jutó bruttó nemzeti ter­mék, a GDP 783 ezer forint volt Baranyában, ez­zel az értékkel a középmezőnyben foglalunk he­lyet a hazai megyék rangsorában. A fejlődés ket­tősségét jellemzi, hogy bár ennek az értéknek a növekedése több mint 16 százalékkal megha­ladja az egy évvel korábbit, üteme mégis két százalékkal elmarad az országos átlag változá­sától. A megye gazdaságának állapotát jól jellemzi, hogy a tőkeerős, jó piaci kapcsolatokkal rendel­kező közepes és nagy vállalkozások száma két százalék alatt van. Hiányoznak a jól működő be­szállítói kapcsolatok megyén belül, de országo­san is. A beruházások növekedtek ugyan a múlt év­ben, ennek volumene azonban elmarad az or­szágos átlagtól. Az 50 milliárd forint értékű fej­lesztések meghatározó részét ipari és költségveté­si szervezetek hajtották végre. Jellemző baranyai adat, hogy kis mértékben nőtt a külföldi érdekelt­ségű vállalkozások száma, miközben az egy vál­lalkozásra jutó jegyzett tőke, éppúgy mint a ve­gyes vállalatok összes jegyzett tőkéje - a tekinté­lyes számú kisvállalkozás miatt - csökkent. Sajnálatos módon nem javultak a megye fog­lalkoztatási adatai sem. A 11 százalékot megha­ladó munkanélküliségi ráta alaposan túlszár­nyalja az országos átlagot, a területi differenciák pedig az egyes kistérségekben - Sellye, Sziget­vár, Mohács - még nagyobb problémákat mutat­nak. KASZÁS E. h A BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉG ALAKULÁSA BARAHYÁBAH év gazdasági szervezetek lakosság Forás: KSH Baranya M. ig. beruházásai folyó áron (millió Ft) 1991: 12.458 3785 1992: 15.241 4172 1993: 21.101 4298 1994: 18.202 4290 1995: 21.256 6015 1996: 18.617 8706 1997: 29.420 10.716 1998: 43.643 9560 Jobban kellene ösztönözni a vállalatok kötvénykibocsátá­sát. így a cégek nemcsak a pénzintézetektől vehetnének fel hitelt, hanem a kötvé­nyekből is forrásokhoz jut­nának fejlesztéseikhez. Km János, a pénzügyi szerveze­tek állami képviselője elmondta, hazánkban ma gyatra a vállalati kötvénypiac, bár 1982 óta van le­hetőség arra, hogy a gazdálkodó szervezetek úgy juthassanak for­ráshoz, hogy kötvényt bocsátanak ki. Ez azért lenne fontos, hogy a bankrendszeren kívül egy másik lehetőség is legyen a kölcsönszer- zésre. Azok az országok, ahol fej­lett a kötvénypiac, könnyebben élik át a pénzügyi válságot is. Magyarországon 1997-ben vi­szonylag sok kötvényt bocsátot­tak ki, főleg lízingcégek és bró­kercégek, de a nyomukban járó botrányok, a kötvények értéké­nek vissza nem fizetése, bizal­matlanná tette a piacot és az em­bereket is. Azóta számos ponton módosították a szabályozást, de alig történt valami. A teljes hitel- tartozásban a kötvények aránya ma is csak 2 százalék. A nyugdíj­alapok és a nyugdíjbiztosító pénztárak erősödése ösztönözhe­ti majd a kötvénypiacot. Mivel azonban ez kockázatos befekte­tés volt és marad is, a befektetői döntések előkészítésére a hitelmi­nősítések gyakorlatát is meg kell honosítani. Versenyfutás a támogatásért Néhány nap alatt elfogy a keret? Nagy érdeklődés mutatko­zik a Gazdasági Minisztéri­um (GM) által június 1-jé- től meghirdetett lakossági fűtéskorszerűsítési pályá­zat iránt - tájékoztatott a hét végén az Energia Köz­pont Kht. Az első napon, június 1-jén több mint 200-an nyújtották be igé­nyüket a lakossági fűtéskorsze­rűsítési pályázatra, és további harminc pályázatot fogadott be a központ a megújuló energiafor­rások bevezetésére. A lakossági fűtéskorszerűsítés­sel kapcsolatos pályázat iránti jelentős érdeklődést mutatja, hogy a befogadott pályázatokon kívül legalább 100 megkeresés érkezett levélben is, és nagyon sokan kértek információt telefo­non is. Az eddigi tapasztalatok alap­ján célszerű minél előbb beadni a pályázatokat a lakossági fűtés­korszerűsítés támogatására, mert tekintettel a nagy érdeklő­désre várható, hogy néhány nap alatt elfogy a rendelkezésre álló 100 milliós keret. A központban arra számíta­nak, hogy a lakossági fűtésre rendelkezésre álló forrás egy hét alatt, a megújuló energiaforrá­sok bevezetését szolgáló pályá­zatra rendelkezésre álló további 100 millió forintos forrás egy hónap alatt elfogyhat. Az Energia Központ Kht.-ben hétfőn 12 órától 18 óráig, szer­dán és csütörtökön pedig 9-14 óráig van félfogadás, akkor fo­gadják a pályázatokat, és ekkpr lehet új pályázati lapokat igé­nyelni. bevezető vélemények JP intézmények innováció - szakképzés térségfejlesztés kereskedelemfejlesztés, kereskedelemtechnika uniós felkészítés STABIL , ÉJ FEiAIATIK KAMARA: a helyi gazdaság 150 éve Kereskedelemfejlesztési Bizottság Regionális fejlesztési Bizottság EU-integrációs Bizottság Szakképzési Bizottság, Innovációs Bizottság í elnökség Fogyasztóvédelmi Békéltető Testület A kamara hivatala> ezen belül: Regionális Innovációs Központ Eszéki képviselet Euro Info Center Állandó Választott Bíróság Városi elnökség Városi elnökség Városi elnökség Ellenőrző Bizottság Etikai Bizottság ^ KÜLDÖTTGYŰLÉS Ipari tagozat 3-12 szakmai osztály Baranyai gazdaság választójoggal rendelkező vállalkozásai Kézműves tagozat-12 szakmai osztály Hirth Ferenc a Kontakt Kft ügyvezetője: „A kis- és középvállal­kozások nagyon fontos szerepet játszanak a gazdaságban, de renge- , , teg problémával küz­denek. Az elmúlt évtized arra tanított meg, hogy csak önmagunkra számít­hatunk. Össze kell fognunk a ka­marában, hogy az eddi­gieknél kedvezőbb szabá­lyozást harcolhassunk ki." Tisztelt Olvasó! 1999-ben módosult a gazdasági kamarák működését szabályozó törvény. A jogszabályváltozással kapcsolatosan nagyon sok a félreértés, a félremagyarázás. A Dunántúli Naplóval közösen indított tájékoztató sorozatunkban pontos és a lehetőségekhez képest részletes információkat szeretnénk nyújtani a megye gazdaságát képviselő vállalkozások és Baranya közönsége számára. Mindemellett megyénk több ismert üzletembere is megfogalmazza gondolatait, véleményét és elvárásait a gazdasági önkormányzattal kapcsolatosan. Kérjük, kísérje figyelemmel a sorozatot, és tisztel je meg a kamara vezetését véleményével, javaslataival, miként alakíthatjuk önkormányzatunk munkáját a gazdaság, a vállalkozások számára hasznossá a jövőben is. 7625 Pécs, Majorossy u. 36. • Tel.: 72/507-148 • E-mail: pbkik@pbkik.hu • www.pbkik.hu 4 4 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom