Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-29 / 176. szám

2000. Június 29., csütörtök HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. olda; Az ország ügyeit a- Magyarországon a köztársasági el­nök és a parlament, a parlament és a kormány, a kormány és a köztársa­sági elnök viszonyát az alkotmány szabá­lyozza. Ezen ma senki sem akar változtatni, de ha akarná is, akkor sem tudná egyköny- nyen módosítani ezt a helyzetet. A kérdés nincs napirenden - válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök munkatársunk, Neidzielsky Katalin azon kérdésére, hogy Magyarorszá­gon kialakult rendje van az államfői és a kormányfői hatalomnak. Megfelel-e ez az ön felfogásának, vagy változik-e valami Mádl Ferenc hivatalba lépésével?- A jelenlegi magyar alkotmányos rendszer alkalmas arra, hogy az ország problémáit megoldjuk - folytat­ta a kormányfő. - Itt-ott persze lehetne és kellene is rajta igazítani, ilyen például a médiatörvény, az ön- kormányzatok és a kormány viszonya, a parlament létszámának csökkentés^, az igazságszolgáltatás és az Igazságügyi Minisztériűm közötti munkamegosz­tás, de ezek közül egyik sem érinti a köztársasági el­nököt. Én ugyanazt a föltétien, az alkotmány szerint is kijáró tiszteletet fogom tanúsítani az új köztársa­sági elnök iránt, mint tettem az előző esetében is.- A kérdés pontosabban arra utalt, hogy az ál­lamfői hatalom nálunk inkább protokolláris, míg a kormányfői gyakorla­tiasabb, erőteljesebb.- Ez pontosan így van: az ország ügyeit a miniszterelnök in­tézi, nem a köztársa­sági elnök. A köztár­sasági elnöknek más feladata van, ami ta­lán még nehezebb, mint a miniszterelnö­ké. Nekem az a dol­gom, hogy az ügyek jól menjenek. Ami­kor a miniszterelnök javaslatokat tesz egy probléma megoldá­sára, azonnal kiala­kul a vita. Akik ellenzékben vannak, gyakran nemet mondanak. A köztársasági elnök dolga az, hogy e vitákon felülemelkedve az ország minden egyes polgárát magába foglaló egységet próbáljon kialakí­tani. Ez inkább lélektani, nem pedig kormányzati feladat, aminek nem könnyű megfelelni. Ezért ne­héz jó köztársasági elnököt találni. Szerintem jó kormányfő intézi esélyünk van arra, hogy Mádl Ferenc az ország tel­jes tiszteletét élvező és egységét kifejező köztársa­sági elnök legyen.- Mi a kormány koncepciója a vidék fejlesztéséről?- Önmagában az, hogy valaki Budapesten vagy az ország divatosabb, sikeresebb, szerencsésebb ré­szében született, nem jelenthet előjogokat. Kis fal­vakban és az ország kevésbé szerencsés részem is joguk van az embereknek ahhoz a lehetőséghez, hogy saját erejükkel felemeljék azt a térséget, ahol élnek. Ennek szellemében nagyon komoly progra­mok kezdődtek: az Arany János tehetséggondozó programról eddig ugyan kevés információ hangzott el, a kormány szándékairól azonban sokat elárul. Minden megyében van egy kiemelt iskola, amelyik a központi támogatás kétszeresét kapja annak, mint ami a többi iskolának jár, s ahova az önkormányza­tok azokat a gyerekeket küldhetik tanulni, akik te­hetségesek, de plusz támogatásra van szükségük. Számos hasonló kezdeményezést láthattunk az el­múlt időszakban.- Az olajügyekkel kapcsolatban Pallag László be­számolója több közéleti embert hozott hírbe. Elége­dett a parlamenti vizsgálóbizottság munkájával?- Olyan fájdalmas örökséggel birkózunk, amihez az 1998-ban hivatalba lépett kormánynak az égadta világon semmi köze nincsen. ’98 óta Magyarországon az olajszőkítések ará­nya drasztikusan csökkent. Olyan helyzetet terem­tettünk, amelyben az ilyen törvénysértő tevékeny­ségnek már nincs jövője Magyarországon. Az előző kormányok ügyeivel vagyunk tehát kénytelenek foglalkozni kormányszinten és a parlament bizott­ságának ülésein egyaránt. Ezért mindig különösen érzékenyen reagálok, amikor a régi ügyeket velünk akarják összefüggésbe hozni; ilyen eset volt, ami­kor a belügyminiszter urat is hírbe hozták. Annak érdekében, hogy világossá tegyük, semmi közünk nincs ehhez az ügyhöz, elvárom minden hírbe ho­zott embertől, hogy álljon ki, és a lehető leghatáro­zottabb jogi eszközökkel védje meg a saját becsüle­tét. Azoktól az emberektől pedig, akik a múltban esetleg hibáztak, és most tagjai a magyar államigaz­gatásnak, amint érintettségük kellő bizonyítást nyert, azonnal meg szoktam szabadulni. Tehát ma­gas mércét alkalmazok, mert nem tűrhetem el, hogy olyan embereket, akik jól dolgoznak a kormányban, hírbe hozzanak, csak azért, mert most ez a divat. A múlt nem általunk elkövetett vétkeit látva az a mi fe­lelősségünk, hogy tájékoztassuk a közvéleményt ar­ról, mi is történt abban az időszakban, amelynek 1998-ban véget vetettünk. Ezt meg fogjuk tenni - mondta interjújában a miniszterelnök. _________■ Ár vízi segélyek- függőben Télre minden károsult család szeretne fedél alá kerülni fotó: mészáros jános Várhatóan újabb hosszú és nehéz hetek elé néznek azok a szerencsétlenül jár­tak, akiknek az árvíz során lakhatat­lanná vált a házuk. A kormány ugyanis még mindig nem döntött arról, hogy kik és milyen feltételekkel kaphatnak az új­jáépítésre szánt állami pénzből. A káro­sultak közül csak kevesen számíthat­nak máshonnan támogatásra, mert csak minden harmadik megsérült magán- tulajdonú épületre kötöttek biztosítást. Országos körkép Már egy hónapja határoznia kellett volna a kormánynak arról, hogy az ár- és belvízi katasztrófák után kinek és milyen mértékű állami segélyt kell kiutalni. A döntés elma­radt, majd június 7-ét jelölték meg a követ­kező határidőnek, ám a rendezési terv ak­kora sem készült el. Harmadik nekifutásra a keddi kormányülésen foglalkoztak az üggyel: több mint három hónappal az ár­víz után a kormány úgy döntött, hogy 19 milliárdot juttat a károsult önkormányza­tok és magánszemélyek megsegítésére. Az összeg körülbelül egy-két hét múlva juthat el az érintettekhez - közölte Orbán Viktor miniszterelnök. A támogatásból 6 milliárdot a magán- személyek lakásaiban keletkezett károk enyhítésére szánnak, a többi pénzt az ön- kormányzati épületek helyreállítására ad­ják. A kormányfő hozzátette, hogy két év alatt 21 milliárd forintot fordítottak lakás­építések támogatására az ár- és belvíz súj­totta településeken. A két év óta szinte fo­lyamatosan tartó katasztrófasorozat idején összesen 149 milliárd forintot kitevő ká­rokból a kormány így összesen 86 milliárd forint megtérítését vállalta magára. A nyár­ra tervezett véderő- és gátépítések támoga­tására pedig újabb 6-7 milliárdot akarnak költeni. A minél gyorsabb kárrendezés érdeké­ben a helyreállítási bizottságot is újra felál­lítják, ám a konténerekben és a szükség­szállásokon lakó emberek végre konkrét segítséget szeretnének. A póruljártak már szinte ostromolják a polgármesteri hivata­lokat, de azok csak nagyon szerény támo­gatást tudnak adni. A segélykérők attól fél­nek, hogy a késlekedés miatt nem tudják idejében elkezdeni a helyreállítási munká­kat, és télig nem lesz fedél a fejük felett. Lapunk megkereste a Belügyminisztéri­um helyreállítási osztályát, amelynek veze­tője, Horváth Árpád tűzoltóezredes azt mondta, hogy korai lenne bármit is mon­dani a kiutalásokról, mert a részletek kidol­gozása még hátravan. Egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy mi lesz azokkal, akik­nek nem volt építési engedélyük, így vár­hatóan nem kapnak az állami segélyből. A teljesen lakhatatlan épületek számáról szintén nincsenek adatok. Annyi bizonyos, hogy a települések tulajdonában lévő há­zaknak több mint felére nem kötöttek biz­tosítást, és csaknem 100 esetben még enge- dély sem volt a felhúzásukra. ________-w­Ti zenötmilliárdos jutalom Háziorvosok laborbénító demonstrációja 30-40 ezerrel több beteget fogadtak tegnap a rendelőintézeti laboratóriumok a különös orvossztrájk következtében. A szaktárca vezetője ezzel egy időben pénzjutalmat ígért az egészségügyi dolgozóknak. _________Budapest________ Jú lius elején a Semmelweis-nap alkalmából 15 milliárd forintot osztanak szét az ország csaknem 150 ezer egészségügyi dolgozója között. Ebből fejenként átlagosan bruttó 63 ezer forint jut egy-egy dolgozóra - jelentette be tegnap rendkívüli sajtótájékoztatóján Gógl Árpád egészségügyi minisz­ter (képünkön). Az egyszeri, ki­zárólag bérként kifizethető jutta­tás fedezetét a központi költség- vetésből a Pénzügyminisztérium teremtette elő. Lapunk kérdésére az egészségügyi miniszter el­mondta, hogy az intézmények ve­zetői differenciáltan oszthatják szét a jutalomkeretet. Ezzel idén összességében 16 százalékos ke­resetnövekedés fedezetét biztosí­totta a kormány az ágazatnak - hangsúlyozta Gógl Árpád. Az egyszeri pénzjuttatást a mi­niszter sztrájkhelyzetben jelen­tette be. A Magyarországi Prakti­záló Orvosok Szövetsége (Maposz) tegnap demonstrációt szervezett, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete pedig pénteken tart megmozdulást. Dr. Kollai Balázs, a Maposz el­nöke szerint a hétköznapokon megszokottnál 30-40 ezerrel több beteget kellett tegnap megvizsgál­niuk a rendelőintézeti laboratóri­umok dolgozóinak. A betegek so­kaságát a Maposz felhívásához csatlakozó háziorvosok utalták be a vizsgálatra, tiltakozásul egy sze­rintük végrehajthatatlan finanszí­rozási rendelet ellen. Az ominó­zus jogszabály a kártyapénz meg­vonását helyezte kilátásba, ha az orvos meghatározott időnként nem ellenőrzi minden betege egészségi állapotát. A demonstrá­ciót a Magyar Orvosi Kamara nem támogatta, bár a rendeletet maguk is elhibázottnak tartják. Hogy az ország laboratóriu­mai előtt mekkora sorok vára­koztak, arról ellentmondásos hí­rek érkeztek a fővárosba. A 4600 tagot számlá­ló Maposz ve­zetője szerint akciójuk be­bizonyította, hogy a jog­szabály vég­rehajthatat­lan. Á rende­let elegendő­nek tartja a betegek re­gisztrálását. Ha az orvosok szó szerint értelmeznék, akkor érde­mi munkára nem maradna ide­jük az adminisztrációs feladatok mellett. Amennyiben azonban egy orvos becsületes, és a rende­letet úgy érti: vizsgálnia is kell, akkor a pácienseknek órákig kell majd várakozniuk. Egyébként egy háziorvos jelenleg átlagosan 1700 beteggel foglalkozik, közü­lük 400 jár rendszeresen a rende­lésekre. A többiek becsábítása többnyire kivitelezhetetlen a vál­tott rendelési időkben. Ha azon­ban mégis sikerülne, az orvosok­nak naponta tíz beteggel többet kellene megvizsgálniuk. Ez napi plusz 5 órát jelentene. A folyto­nos felülvizsgálatok megbéníta­nák a szakrendeléseket. Orszá­gosan naponta plusz 50 ezer járóbeteg ellátását kellene meg­oldaniuk. A Magyar Orvosi Kamara véle­ménye szerint a rendeletben csu­pán az orvosok szankcionálása az elhibázott, a vizsgálatok megkö­vetelése nem. Éppen ezért kezde­ményezték, hogy töröljék el a rendeletnek a kártyapénz megvo­násáról szóló passzusait. A kama­ra úgy véli: az új, módosító egész­ségügyi miniszteri rendelet két héten belül megjelenik. A de­monstráció tehát szerintük feles­leges volt. NÉMETH ZSUZSA Hírek röviden Hatósági gázár A miniszterelnök tegnap reggeli rádióinterjújában megindokolta, hogy a kormány miért nem engedte a 6 százalék fölötti gázáremelést, ami végül is a Mól elnökének lemondásához vezetett. Mint mondta, nem lehet megtenni nyugdíjasokkal és gyermekes családokkal, hogy a drasztikus gázáremelés lehetetlen helyzetbe hozza őket. A benzinnél nem, de a gáz árának meghatározásakor az államnak megvan a lehetősége a hatósági ár alkalmazására, és most az emberek érdekeinek figyelembe vételével élt is ezzel az eszközzel. Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a kormány jövőre sem enged a mostani 6 százaléknál nagyobb arányú gázáremelést. Csökken a munkanélküliség Tovább csökkent a munkanélküliség március és május között. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint az egy évvel koráb­bi 286 ezer helyett ebben a három hónapban 267 ezer munkanélkü­lit tartottak nyilván. A foglalkoztatottak száma ebben az időszakban átlagosan 3 millió 822 ezer fő volt, ami 27 ezerrel haladja meg az elő­ző év azonos időszakáét. Katolikusok Csillebércen Az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta Bíró László püs­pök a magyar katolikus családok jubileumi evangelizációjának nyi­tónapján Csillebércen. A Házasok a családért című, pénteken záruló rendezvény utolsó napján felszólal Harrach Péter szociális és család­ügyi miniszter is. Alternatív megélhetés A vidéki lakosság alternatív megélhetését biztosító programok készí­tésére az agrártárca az idén 1 milliárd forintot fordít - jelentette ki Font Erzsébet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője egy szerdai budapesti rendezvényen. Habsburg Ottó a tagságról Magyarország közel van az EU-tagsághoz, de fenn kell tartania kap­csolatait más barátaival, így az Egyesült Államokkal is - jelentette ki Habsburg Ottó a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara üz­leti ebédjén, Budapesten. Felhívta a figyelmet: Magyarországnak azt ígérték, hogy 2002-re már tag lehet, és ezt Budapestnek nem szabad feladnia; ki kell állnia a tagság 2002. évi elnyerése mellett. _______■ Po lgármester-randevú Gödöllő A miniszterelnök és a bel­ügyminiszter is részt vesz azon a háromnapos gödöllői találkozón, amelyen a világ minden tájáról összesereglett ezerötszáz polgármester cse­réli ki tapasztalatait. A talál­kozók történetében először tegnap Ezüstlánc-díjat adtak át Székelyudvarhely és Nyírlugos polgármesterének. A Magyar Polgármesterek III. Vi­lágtalálkozójának sajtófőnöke, Boda Ildikó lapunknak elmond­ta: a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgár- mesterek Egyesülete 1996 óta kétévenként hívja tapasztalatcse­rére a határon innen és túl dolgo­zó polgármestereket. Tegnap az államalapítás ezeréves évfordu­lójára emlékeztek a jelenlévők, majd a magyar önkormányzati rendszerről hallgattak meg elő­adásokat. Ma a szekcióüléseké a főszerep. A település- és térség- fejlesztéssel foglalkozó szekció vezetője, Nánási Éva hangsú­lyozta: elsődleges céljuk az, hogy rendezett információkat adjanak a hazai régiók szervezéséről, il­letve arról, hogy e régiók milyen finanszírozás mellett, milyen in­tézményi háttérrel müyen felada­tokat kapnak majd. A települések humánszolgál­tatásaival foglalkozó szekció té­mája a munkanélküli-segélyt fel­váltó közhasznú munka szerve­zésének technikája, az infra­struktúráról tanácskozó szekció pedig egyebek mellett az útépíté­si és a csatornázási gondokra összpontosít. Az idegenforga­lomról, turisztikáról eszmét cse­rélő szekciótagok hasznos infor­mációkat szerezhetnek a magyar kormány fejlesztési elképzelései­ről, és arról is, milyen pályázatok kiírása várható a közeljövőben. Mindhárom napon fogadja lá­togatóit az első önkormányzati szakkiállítás és vásár. Az építő­iparban, a közlekedésben, az ok­tatásban, s bankrendszerben, az egészségügyben, a mezőgazda­ságban és más területeken hasz­nálatos korszerű eszközök már a nyitónapon nagy tetszést arattak. A kiemelkedő önkormányzati munkáért járó kitüntetést, az Ezüstlánc-díjat egy határon belül és egy határon túl tevékenykedő polgármester, Hovánszky György (Nyírlugos), illetve Szász Jenő (Székelyudvarhely) kapta. TAKÁCS MARIANN í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom