Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-22 / 169. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BÁRÁNY A I T Ü K Ö R 2000. Június 22., csütörtök Hjt? H Hírcsatorna JUNIÁLIST TARTANAK a szigetvári Szent István lakó­telepen szombaton. Az egész napos Szentiván-napi rendez­vényen sportvetélkedőkön, főzőversenyen vehetnek részt a városrész lakói és a vendé­geik, svájci fúvószenekar szó­rakoztatja őket, este utcabál zárja a vigasságot. (gy) ÚTJAVÍTÁSOK. A megye egyes útjain a napokban nem árt óvatosan vezetni. Faze- kasbodánál hidat újítanak fel, míg Baksa és Magyarmecske közt több ponton meglazult padkát erősítenek meg az út­karbantartók. (cs) SÁSDON, a hörnyéki részen tegnap erdőaljtűz ütött ki. A lángok vélhetően egy elhajított égő cigarettától keletkeztek. Szerencsére a fatörzsek nem fogtak tüzet. (cs) A PÉCSI KÖZPONTHOZ tartozó abaligeti polgárőr­csoport önállósulni akar. Az akciót kezdeményező Mol­nár Zoltán szerint ha kht.-vé alakulnak, gazdaságosabban tudnak működni. A nyilvá­nos alakuló ülés július 1-jén lesz. (cs) TORMÁS VÉGRE pályázati pénzhez jutott. Az önkor­mányzat csaknem 700 ezer forintot nyert, és így a napok­ban megkezdhették a két ki­lométeres árokrendszer tisz­títását a Kodák-dűlőben. A munka befejezése után biz­tosra vehető, hogy nagyobb eső esetén sem kerülnek a porták, néhol a házak is víz alá. A kivitelező a sásdi vízi társulat. Családi adókedvezmények Részben emelkedő juttatások, változó az iskoláztatási támogatás A nagycsaládosok adókedvezményét radiká­lisan, az egy- és kétgyermekesekét kisebb mértékben emelné jövőre a kormány, nem tervezi viszont a családi pótlék és az isko­láztatási támogatás növelését. Változások várhatóak az egyéb családpolitikai támoga­tások terén is: a gyermekgondozási díjat (gyed) a minimálbér, míg a gyermekgondo­zási segélyt (gyes), valamint a gyermekne­velési támogatást (gyet) a nyugdíjemelés tornázhatja fel. A végső döntés a költségve­tés elfogadásakor várható. Pécs-Budapest A nagycsaládosok, azaz a három vagy annál több gyermeket nevelő szülők jövőre a jelenlegi 3000 forint négyszeresét írhatják le a havi adójukból, ha zöld utat kap a Szociális és Családügyi Minisz­térium javaslata. Harrach Péter (képünkön), a tár­ca vezetője ezt a napokban jelentette be, hozzáté­ve, hogy eredetileg 3 millió forintig adómentessé­get biztosítottak volna a nagycsaládosoknak, ak­kor azonban a büdzsében már nem maradt volna tartalék az egy- és kétgyermekesek támogatására. A mostani javaslat szerint ők 2001-ben a jelenlegi 2200 forint 120 százalékát, azaz egy hónapban 2640 forint kedvezményt kapnak az adóbefizetés­ből. Ez persze még módosulhat is, hiszen például a Fidesz-frakció hétvégi, esztergomi ülésén szóba került: a nagycsaládosok a havi 12 ezer helyett csak 8-10 ezer forint jóváírást kapjanak, s a fenn­maradó összeget fordítsák a kisebb családok jut­tatásaira. Az adókedvezményt egyébként ott ve­hetik igénybe, ahol jogosultak családi pótlékra (majd iskoláztatási támogatásra), s legalább az egyik szülő fizet személyi jövedelemadót. A kormányzat nem tervezi ugyanakkor, hogy . a családi pótlék, majd a gyermek tanköteles ko­rától az ezt felváltó iskoláztatási támogatás nö­vekedjen. Viszont nem vetették el azt a javasla­tot, hogy az utóbbi egy részét jövőre természet­ben folyósítsák (lásd keretes írásunkat). A kormány más döntései vi­szont befolyásolhatják az egyéb gyermeknevelési támo­gatásokat. A minimálbér jövő­re 40 ezerre, majd 2002-ben 50 ezer forintra tervezett eme­lése a gyermekgondozási díjat húzza magával, hiszen a gyed felső határa a mindenkori mi­nimálbér kétszerese, tehát ez az összeg a jelen­legi 51 ezer forintról bruttó 80 ezer forintra nő­ne. Mivel az átlagfizetés 70 százalékát lehet fo­lyósítani gyedként, 2001-ben mintegy 114 ezer forintos bérnél lehet megkapni a maximum gye­det. Azt már szinte tényként lehet kezelni, hogy az infláció emelkedése miatt legkésőbb novem­berben nyugdíjkiigazításra kerül sor, a kabinet ígérete szerint a következő évi költségvetés pe­dig kiemelten foglalkozik az öregségi el­látások növelésével. Arról egyelőre meg­oszlanak a vélemények, hogy az idei nyugdíjemelés mekkora lesz, ezt befo­lyásolják a második félévi gazdasági adatok is. (A nyugdíjtörvény szerint ugyanis az infláció és a bérnövekedés közös indexe szabja meg az ellátás vál­tozását.) A különböző számítások 1-3 százalékos növelést valószínűsítenek, az 1 százalékosnál nagyobb emelés esetén januárig visszamenőleg kell alkalmazni a kiegészítést. A nyugdíj változása szin­tén hatással lesz a gyermeknevelési jut­tatásokra, hiszen a gyes és a gyermekgondozási támogatás, a gyet (ezt a három vagy több kisko­rút nevelő szülő kaphatja az utód 3-8 éves korá­ig) az öregségi nyugdíjminimummal azonos, je- lenleg 16.600 forint. _______________nyakasz. To vábbra is napirenden van az a javaslat, amely szerint az iskoláztatási támogatás egy részét (valószínűleg a felét) jövőre nem pénzben fizetnék ki, hanem az oktatási intézmény kapná étkezési hoz­zájárulásként. Tavaly éppen azért vezették be ezt a jut­tatást, mert azt a szülő csak akkor kapja, ha a gyer­mek eleget tesz a tankötelezettségnek. A mostani vál­toztatás szintén a diákok érdekeit védené, így az ellátásuknak legalább egy része biztosítva lenne. Gyorsforgalmi út épülhet. Szigetvár-Sellye A 67-es út Szigetvár és a hor- vát-magyar határ közti sza­kaszának kiépítéséről a ta­nulmánytervek elkészültek, a részletekről a napokban tárgyaltak. A harmincmilli­árdos beruházás legkésőbb négy év múlva kezdődhet.- A 67-es gyorsforgalmi út meg­hosszabbítása és a határátkelő lé­tesítése az Ormánság gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen, egy földrajzilag elzárt térség nem vonzó a befektetők számára - nyilatkozta lapunknak Nórántné dr. Hajós Klára, Sellye pol­gármestere. - A Sellyéi kis­térségben élők jelentős ré­sze horvát származású, a határ megnyitása a nemze­tiségiek kapcsolatfelvételét is megkönnyítené. Mozsgai Péter szigetvári polgármester elmondta, a héten Szigetváron tartott megbeszélésen magyar és horvát szakemberek vettek részt. A 67-es út magyaror­szági szakaszának folytatá­sáról a megvalósíthatósági és környezeti hatástanul­mány elkészült, a horvátok ígérete szerint augusztus elejéig a határon túli rész vizsgálatai is befejeződnek. A jelenlegi tervek szerint Révfalunál létesülne a ha­tárállomás, a végleges hely­színt azonban csak a létesí­tendő Dráva-híd helyének ismeretében lehet meghatá­rozni. Néhány héten belül a H két ország operatív bizott­ságokat hoz létre, a munkák ko­ordinálását a megyei önkor­mányzat vállalta magára. Szep­tember közepén a részletes szak­mai anyag már az illetékes tárcák elé kerülhet.- A 67-es út folytatása az or­szágos főúthálózat-fejlesztési tervben elsők között szerepel - mondta Árki Sándor, a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. főmérnöke. - A 35 kilométeres út 25-30 milliárd forintba kerülne. A tervek szerint a két-három évig tartó építkezést szakaszokra bontanánk, első lépésként a hor­vát határtól Sellyéig építenénk meg az utat, majd a Szigetvárról az Ormánság felé vezető szakasz egy része következne. A beruhá­zás az összekötő rész építésével fejeződne be. A főmérnök hozzá­A 67-ES ÚT FOLYTATÁSÁNAK TERVEZETE Sellye ^ országhatár tette, ha a tárgyalások ilyen ütem­ben folynak tovább, az építkezés legkésőbb négy év múlva meg­kezdődhet. W. K. Szigor és példakép Magyarhertelend A falusi turizmus erősítésé­ért Mecsek-Hegyhát néven önkormányzatok társulása szerveződött. Az alapítást kezdeményező köz­ségben, Magyarhertelenden már 14 vendégházat alakítottak ki, és egy új önkormányzati rendelet ér­telmében a lakókat arra szólítot­ták fel, hogy tartsák tisztán a jár­dákat és parkosítsanak a házak előtt. Aki nem tartja be az előírást, akár 30 ezer forintja bánhatja. A szigorításra azért volt szük­ség, mert sokan nem tesznek rendet a telkükön sem. Szeren­csére többségben vannak azok, akik szankció nélkül is dolgoz­nak és példával szolgálnak a tár­sult településeknek, így Abali- getnek, Orfűnek, Bodolyabér- nek, Sikondának, Mániának, Li­getnek, Mecsekpölöskének és Magyarszéknek. Bodolyabéren már működik egy vendégfogadó, Mánián pedig most készül egy. Sok helyen a közterület szépítésében a herte- lendihez hasonló önkormányzati, sőt lakossági törekvések tapasz­talhatók. Kovács Gyula, a szövet­kezés elnöke elmondta, hogy együtt pályáznak azért, hogy a mintegy ötven kilométer hosszú mecsek-hegyháti turistaút-hálóza- tot rendbe tegyék. Az út érinteni fogja egyebek között a ligeti, a ma­gyarszéki és a mecsekpölöskei szőlőket. A helységekben éjjel­nappal működő információs pul­tot hoznak létre, amelynek segít­ségével például a környékre vo­natkozó földrajzi, népességi, hely­történeti adatokkal ismerkedhet meg az érdeklődő. Ugyanilyen célt szolgálnak majd a kihelyezett térképek és táblák is. __csutu. Ki végzik a gyakorlati képzést? Felháborodást váltott ki a szakképzési intézetekben a szak­képzési támogatás tervezett megszüntetése. Az oktatási in­tézmények azon a véleményen vannak, hogy a gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközök pótlására nem lesz pénz. Baranyai körkép A gazdasági vállalkozások bér­költségük másfél százalékát fizet­ték a szakképzési alapba. Ennek háromnegyedét közvetlenül át­utalhatták az általuk megkívánt szakembereket képző intézetek­be, 25 százalékát központosítot­ták. Ennek egy részét újra elosz­tották a megyék között, a fennma­radó összegre az intézmények pá­lyázhattak. Az elképzelés szerint a kormány jövőre megszünteti a hozzájárulást, helyébe a kutatás- fejlesztés elősegítésére szolgáló támogatási keret lépne. Szabó Zoltán, a Szentlőrinci Új­helyi Imre Mezőgazdasági, Élelmi­szeripari Szakiskola igazgatója nem akart hinni a fülének, amikor a hírt meghallotta. Véleménye sze­rint ezzel „kivégzik” a gyakorlati képzést, hiszen ez az alap ponto­san a gyakorlati oktatáshoz szük­séges eszközök beszerzésére szol­gált. A szakképzésnek technikai­lag előbbre kellene tartania, mint az átlagosan felszerelt üzemnek, hiszen a jövő szakembereit készít­jük fel, amelyhez természetesen szükség van a modern, még nem általánosan elterjedt technikára - indokolja az alap szükségességét, hozzátéve, hogy ez bizony nagyon sokba kerül. Az igazgató számítá­sa szerint a fejlesztésekre fordítha­tó pénzek 60 százalékát elveszíte­nék, amely a gyakorlati okta­tás csődjét je­lentené. Hogyan lehet így polgárokat nevelni? - kér­dezi Déri Tibor (képünkön), a pécsi 508-as Szakmunkásképző Intézet igazga­tója, akinek az a véleménye, hogy a szakmunkásokból lesznek az igazi polgárok. A pénzhiány miatt megszűnő gyakorlati oktatás gim­náziummá változtatná a szakisko­lákat, vagyis olyan fiatalok kerül­nének ki padjai közül, akiknek fo­galmuk sem lenne a gépek, beren­dezések, műszerek működéséről. A Pécsett megtelepedett Elcoteq például hogyan jutna felületszerelt technológiához értő emberekhez, ha a gyakorlati oktatásban a fogá­sokat nem tudják a diákok elsajátí­tani? - érvel az igazgató. Bízik vi­szont abban, hogy ha el is törlik a hozzájárulást, központi kerettel helyettesítik majd. Mert a fenntar­tóknak, az önkormányzatoknak a jövőben sem lesz erre pénze - te­szi hozzá Krem József, a mohácsi Marek József Mezőgazdasági Szakiskola irányítója, aki a többi­eknél valamivel könnyebb hely­zetben van, hiszen az ígéret sze­rint az iskola az önkormányzattól átkerül a több pénzzel rendelkező földművelésügyi tárca fennhatósá­ga alá. Az ötlet a szakképzést ellenző lobbitól származik, akik jobban szeretnék, ha a milliárdok a kuta­tást, fejlesztést szolgálnák - vélik a szakiskolában. Kérdés, ki fogja működtetni a kutatóintézetekben létrehozott technikát, ha az okta­tásból kivonul az állam. b. g. Kincs minden kő alatt Nem lehet egy fügét úgy elhajítani a pannon vidéken, hogy az ne valamilyen ókori emléket találjon el, mondják sokan, elsősorban a pécsi belváros páratlan gazdagságú régészeti kincseire utalva. Ezért lett a megyeszékhely modellértékű esettanulmány egy most zajló találkozón. PÉCS A közép-európai régió történelmi városainak szakemberei utaztak egy hétre Magyarországra, hogy három kiemelt helyszín - köztük az egyetlen vidéki település, Pécs - városi régészetét tanulmányoz­zák. Az egynapos látogatáson kö­zel 30 vendég nézte meg az óvá­rost és az ókeresztény emlékeket, s találkoztak több városi vezető­vel és régész szakemberrel is. A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma és az UNESCO, illet­ve annak a világörökséggel foglal­kozó bizottsága támogatja az egy­hetes műhelymunkát, amelyen pécsi résztvevők is vannak, töb­bek között a városi főépítész, Gömöry János. Ő kérdésünkre el­mondta: az itteni eredményeket á régészeti, műemlékvédelmi, épí­tészeti együttműködés szem­pontjából emelték ki, ám a követ­kező napokban arról lesz szó, ki hogyan tud élni az értékeivel, mi­ként lehet menedzselni a világ- örökségi programba bejutott em­lékeket. Pécsett van tennivaló elég, hi­szen a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának vezetőjétől, Kárpáti Gábortól szerzett infor­mációk szerint jelenleg kissé megtorpantak a középkori egye­tem körüli munkálatok, itt most csak a tetőre futja a pénzből, és rendkívül lelassult a kőtár kiépí­tésének ügye is. Továbbra is áll a római város- központot rejtő, az Ifjúsági Ház melletti térség feltárása. A részt parkolóház céljára megvásárló cégnek utolsó értesüléseink sze­rint már tavaly tavaszra át kellett volna adnia az épületet, ám a te­rületen egy kapavágás sem tör­tént. Igaz, a régészeti munkákhoz állítólag már két évvel ezelőtt is legalább 6 millió forint kellett vol­na. Igazi örömhír viszont, hogy néhány nap múlva teljes erővel folynak majd a kutatások a Bazi­lika előtti „V. számú vagy isme­retlen sírkamra” ásatásán, amely­re a város 2 millió 600 ezer forin­tot adott. Kárpáti Gábor szerint nagyon valószínű, hogy a terüle­ten még több ókeresztény temet­kezőhelyet is találhatnának. HODNIK I. GY. A középkori egyetem romjainak védőtető-szerkezetének építésére idén jutott pénz Díszítik az utcákat Villány A közelgő várossá nyilvá­nítás jegyében csinosítják a települést. A július elsejével városi rangot kapó Villányban az eseményre készülődve több településszépí­tő munkába kezdtek. - Korábban a pincesor előtt már elkezdtük a díszburkolat lerakását, most ezt folytatjuk - mondta Takáts Gyula polgármester. - A parkokat is csi­nosítjuk, virágokat ültetünk és rendbe tesszük a zöldterületeket. Az új burkolat lerakása két­millió forintba kerül, az össze­get az önkormányzat saját költ­ségvetéséből fedezi. A polgár- mester szerint a munkával a szakemberek legkésőbb július tizennegyedikéig, vagyis a nyári fesztivál kezdetéig biztosan el­készülnek. MÁTÉ B. < 1 t Támogatás természetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom