Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-21 / 168. szám

10. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA BAN 2000. Június 21., szerda H fl| KISEBBSÉG E K Érettségi Feldbachban Harminc magyar diák érett­ségizik idén Ausztriában, az El) támogatást is élvező Feldbachi Kereskedelmi Aka­démia és Szakiskolában. A stájerországi Feldbachban mű­ködő kereskedelmi akadémián öt éve fogadnak magyar diákokat is, képzésük költségeit 90 százalék­ban az Európa Unió finanszíroz­za. Az iskola egy kereskedelmi és számviteli szakközépiskola, vala­mint egy gimnázium keveréke­ként fogható fel, az általános tan­tárgyak mellett gazdasági, infor­matikai és banki tantárgyakat is tanulnak a diákok. A tanulók ma­gyar nyelvből és magyar történe­lemből anyanyelvükön érettségiz­nek, a többi tárgyból német nyel­ven folynak a vizsgák. Az érettségi birtokában tanulmányaikat egy­aránt folytathatják magyar és kül­földi felsőoktatási intézmények­ben. Jelenleg 52 magyar diák tanul az iskolában, a 30 érettségiző kap elsőként négy nyelven olyan bizo­nyítványt, amelyet az Európai Unió egész területén elfogadnak. A végzett diákok olyan középfokú gazdasági szakképesítést is kap­nak, amely az Európai Unió terüle­tén feljogosítja őket kereskedelmi magánvállalkozások létesítésére. Az akadémiára minden olyan 14 évesnél idősebb magyar diák jelentkezhet, aki nyolc osztályt végzett. Felvételizni német és an­gol nyelvből is kell. A tanulmá­nyok költségeinek fedezésére az Európai Unió diákonként az öt év alatt mintegy egymillió schillinget költ. A magyar diákok Körmenden laknak kollégiumban, ahonnan autóbusszal szállítják őket a ha­tártól 32 kilométernyi távolságra lévő Feldbachba. ■ Rasszizmus elleni törvények Az Európai Unió munka­ügyi és szociális miniszterei június elején Luxemburg­ban olyan törvényt fogadtak el, amely harcot hirdet min­den faji vagy etnikai erede­tű diszkrimináció ellen. Ez az első eset, hogy a Tizen­ötök Európája törvényt fo­gad el a rasszizmus ellen. A törvény szövege külön megha­tározza, hogy mit értenek „faj” alatt, annak ellenére, hogy több tagállam, köztük Németország és Franciaország, már régóta törölte ezt a fogalmat törvénykezéséből. A törvény, az egyenlő bánásmód elve alapján, az Amszterdami Egyezmény 13. cikkelyének aján­lásait terjeszti ki a munkavállalá­son kívül a mindennapi élet min­den területére, az iskolától a köz­lekedésig, a tanulmányi ösztön­díjaktól a szociális védelemig. Az EU a faji alapon történő zaklatást is hátrányos megkülönböztetés­nek tekinti. A törvény nemcsak az EU- tagállamok polgáraira vonatko­zik, hanem mindenkire, aki a Ti­zenötök valamelyikének terüle­tén tartózkodik. A törvény egyik lényeges pontja, hogy nem a sér­tettnek kell bizonyítani, hogy diszkrimináció áldozata, hanem a megvádolt munkaadóknak és magánszemélyeknek is, hogy ré­széről nem történt hátrányos megkülönböztetés. Ami a szankciókat illeti, min­den állam saját hatáskörén belül határozza meg azokat, a lényeg, hogy azok elrettentő hatásúak le­gyenek. A direktíva három évet ad a tagállamoknak, hogy tör­vénybe iktassák az EU diszkrimi­náció elleni rendelkezéseit. ■ Rajzpályázat cigány gyerekeknek Hazánkban igen nagyszámú ci­gány képzőművész munkálkodik úgy a festészet, mint a szobrászat területén. Alkotásaik rendkívül sokszínűek és sajátos karakterű­ek. Hogy az utánpótlással sincse­nek gondok, az a közelmúltban, legalábbis Pécsett, bebizonyoso­dott. A Cigány Kulturális és Köz- művelődési Egyesület által meg­hirdetett rajzpályázaton, mely­hez a Pécs Városi Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat is csatlako­zott, az alábbi eredmények szü­lettek. Egyéni kategóriában 1. helye­zést ért el Bogdán Bianka, a Szieberth Róbert Általános Iskola 2. C osztályos tanulója. 2. helye­zést ért el Szigeti Szabina, ugyan­csak a Szieberth Róbert 3. C osz­tályos tanulója. Két 3. helyezés született: Orsós Gabriella 4. B és Tóth Renáta 4. B, mindketten az Éltes Mátyás Iskolaközpont diák­jai. Különdíjban részesült László Fanni és Rácz Mária Noémi, a Frankel Leó Utcai Tagóvoda óvo­dásai, akik a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat jutal­mát élvezhették. Közösségi kategóriában a Szieberth Róbert Általános Iskola 2. C osztálya nyert 1. helyezést, a Frankel Leó Utcai Tagóvoda pe­dig a Lorenzo Közalapítvány kü- löndíját nyerte el. Bezedek jubileumai Ez a falu - úgy, ahogy van - a Balaton partján is mutatna. Bezedekre nem lehet ráismerni! Az üdvözlőtáblától a falu végéig minden ház kimeszelve, kifestve, a kerítések rendbe téve és az udvarok tiszták. Az utca mindkét oldalán pázsit - nyírva! - bokrokkal, fákkal és a vil­lanyoszlopokon kosárkákban virágok. A templom kívül-belül felújítva, új cserepek a tetőn. Szebb, mint mikor építették - állítják az öregek. És a községháza? - Mintha egy osztrák reklámfüzetből má­solták volna. Egy park közepén - szö- kőkúttal -, ahol minden új és éppen odavaló. 704 éves Bezedek. Ezt pünkösdhét­főtől emléktábla jelzi. Emléktábla hívja föl a figyelmet a falu díszpolgárára, Bezedeki Kresz Márton palotabozsoki esperesre, a kiváló orgonaépítőre is. Emléket állítottak a németek kitelepíté­sének és áttelepítésének Kisnyárádra, valamint a Felvidékről kiutasított 31 magyar családnak. A jubileumi ünnepségre hazajöttek Németországból az időközben elköltö­zött felvidékiek, és mind, akiket valami is köt szüleik, nagyszüleik falujához. Ennyi autó itt még sosem volt! A kétnyelvű szentmisét Mayer Mi­hály megyés püspök mutatta be sza­badtéri oltáron a 40 tagú mohácsi Singende Quelle kórus, a palotabozsoki vegyes kar és a lippói fúvószenekar kíséretében. A mülenniumokra az új Mária-szobor emlé­keztet majd az ugyancsak új Szent István park­ban. Itt áll a két világháború és az elhurcolás emlékműve márványtáblákon az áldozatok ne­vével. De sokan voltak! Fiatal fák övezik, - gránit alapon: ki ültette. Felújították a régi Szentháromság szobrot és parkkal vették körül. Újjászenteléséhez körme­netet vezettek. És a jubileumi ünnepségen ad­ták át Kővágó János, a falu szülöttének, dísz­polgárának könyvét Bezedek 700 évéről ma­gyar és német nyelven. Azt mondta ünnepi beszédében Hoffmann Antal polgármester: „Közös munkával, összefo­gással arra törekszünk, hogy olyan falut épít­sünk fel, amely szebb a réginél, és amelyben egyre több olyan ember él, aki elégedett és bol­dog.” Amit ma látunk - mérföldkő ezen az úton. Bezedeket érdemes megnézni. ____ B. J. Ne mzetiségi fesztivál és ünnep A megyeszékhelyen és egy kis baranyai faluban is gazdag programok várják ezen a héten a nemzetiségi kultúrához vonzódó embereket. A rendezők bíznak abban, hogy az idő­járás is kedvez majd a szabadtéri bemutatóknak PÉCS-SZALATNAK Baranyai Nemzeüségi Fesztivált szervez Pécsett a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Köz­pont. A június 23-án, a Pécs, Jó­zsef Attila utca 10. szám alatt 16 órakor kezdődő eseménysorozat keretében számos rangos bemu­tatóra kerül sor. Az érdeklődők megtekinthetik Papageorgiu Szteliosz, görög nemzetiségű gra­fikus kiállítását, Keményffyné Krawczun Halina, lengyel nem­zetiségű képzőművész tárlatát, fotókat a szerb egyházművészet gyűjteményéből, Gradwohl Zsolt népi iparművész alkotásait vagy Englert Antal mohácsi busó­maszkjait (képünkön). A szabadtéri színpadon fellép­nek a hímesházi gyerekek, a kásádi óvodások, a Pogányi Né­met Kórus, a Szedy Táncegyüttes. Lesz itt baranyai népviseleti be­mutató, az irodalom barátai meg­ismerkedhetnek Kovács József Hontalan új verseskötetével. A Nemzetiségi hagyományok Baranya turisztikai kínálatában elnevezésű program keretében bemutatkozik a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség, a Me- csek-hegyháti Önkormányzatok Társulása, a Magyarhertelendért Egyesület, a Hosszúhetényi Ven­dégvárók és a Hímesházi Vendég­várók. A Német nemzetiségi ha­gyományok útja Baranyában el­nevezésű programban pedig a Magyarországi Németek Orszá­gos Önkormányzata Pécsi Regio­nális Irodája mutatkozik be, vala­mint a Nagynyárádi Vendégváró Kör, az Óbányai Német Olvasó­kör és a Csodabogyó Vendégváró Klub. Szalatnakot 454-en lakják, la­kóinak 50-60 százaléka német nemzetiségű. 22-én a faluban ün­nepségsorozat kezdődik, mondja Radios József polgármester, mely­re száz meghívott vendég érke­zik, köztük Stuttgart környékéről a német testvérkapcsolat révén, illetve a szomszéd polgármeste­rek. A német vendégek Baranyá­val és Péccsel ismerkednek, s részt vesznek a hagyományos disznóvágáson és disznótoros va­csorán. 24-én sor kerül a temp­lom előtti tér millenniumi parkká alakításának bemutatójára, is­mertetik a Phare-pályázaton el­nyert ötmillió forintos beruházási tervet. Ezen a napon szokás évről évre megtartani a nemzetiségi na­pot, melyet most is a Német Klub szervez Szekeresné Burghardt Klára irányításával. Sor kerül szombaton a millen­niumi zászló átadására, szentelé­sére, fellép a Szalatnaki Ifjúsági Német Tánccsoport, a Német Nemzetiségi Énekkar és Bikali Német Nemzetiségi Énekkar is. ____________________1 Old alszerkesztö: Hírcsokor A BARANYAI németséggel is­merkedett tegnap Jochen Welt, a Német Szövetségi Kormánynak a határokon túli németekért felelős megbízottja, a szövetségi parla­ment tagja. Előző este a Tettye vendéglőben vacsorán találko­zott a megyei németség képvise­lőivel. Tegnap fogadta Toller László, Pécs polgármestere. Ellá­togatott a Tiborc utcai Magyar- Német Nyelvű Iskolaközpontba, a bólyi Kolping Szakmunkáskép­zőbe, majd Mecseknádasdra. A PÉCS VÁROSI CIGÁNY Ki sebbségi Önkormányzat felhívja a pécsi cigány tanulók figyelmét arra, hogy a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbsége­kért Közalapítvány és a Magyar- országi Cigányokért Közalapít­vány kiírta ösztöndíjpályázatait az általános, közép és felsőfokú intézményekben tanuló cigány gyermekek részére. További in­formáció és adatlap beszerezhe­tő a kisebbségi önkormányzat irodájában. A cím: Pécs, József u. 4. Tel./fax: 72/325-558. TÉRZENE. Minden vasárnap este 6-7 óra között térzenét ad­nak Pécsett a Színház téren bara­nyai német fúvószenekarok. Jú­nius 25-én a pécsváradi, július 2- án a sásdi, 8-án az Ércbányász, 16-án a babarci. NAGYDÍJASOK. Mind a há­rom nagydíjat baranyaiak hoz­ták el Tatabányáról. A magyar- országi német ifjúsági énekka­rok első országos fesztiváljának nagydíjasai az Arany rozma­ringgal: a pécsi Lenau Gyer­mekkórus, a mohácsi Singende Quelle és a Bólyi Általános és Zeneiskola énekkara. Aranyér­met kapott a palotabozsoki Edelweiss leánykar, a mohácsi Kasz-Engert duó, a palotabo­zsoki Becze-Becze-Báling trió. Mohácsról a Kovács-Bischof duó, a villányi Nachtigallen kó­rus, a Schreck Rita és Fehérvári Olga duó Bonyhádról. Ezüst a mohácsi Nyárs-Pörzsölt-Major trió minősítése. JÚLIUS 9-ÉN nyílik meg az Ulmi Fellegvárban a Dunai Svá­bok Központi Múzeuma gazdag magyarországi anyaggal. A meg­nyitóra meghívást kapott a pécsi Lenau Gyermekkórus. Az épület átalakítására 18 millió márkát költött Ulm városa, Baden- Württenberg és az NSZK kormá­nya. Már gyűlik a kiállítási anyag fotó: tóth László Szépasszonyok, boszorkányok A Pécsi Horvát Színház gazdag és színvonalas prog­ramokat szervez minden nyáron. Idén is sor kerül a hagyományosnak mondható nyári játékokra, s mellette rangos, és minden bizonnyal nem mindennapos kép­zőművészeti kiállítást is megtekinthet a nagy­érdemű. A Giccs-2000 című rendezvény eredetileg horvát és magyar képzőművészek által készített alkotások megjelenítésére vál­lalkozott, de időközben a horvá- tok időhiány és szervezési prob­lémák miatt nem vállalták a tár­laton való részvételt, mondja Er­dős János festőművész, szerve­ző. A giccs, mint téma nehézsé­gét jelzi az is, hogy több felkért művész visszakozott, de végül is Pinczés Sándor, R. Fürtös Ilo­na, Csonka Károly, Rigó István, Molnár Tamás, Tóth István, Ka­zinczy Gábor és Erdős János ma­ga is igent mondott, s így az An­na utcai Csopor(t)-Horda Galériájában június 22-én dél­után Sokcsevits Dénes művé­szettörténész megnyithatja a tárlatöt. Másnap, június 23-án pedig Szépasszonyok, boszorkányok címmel kerül sor az V. Pécsi An­na Utcai Nyári Játékok keretén belül balett ősbemutatóra. A táncjáték témája a magyar hie­delemvilág egyszerre vonzó és félelmetes alakjai, a boszorká­nyok, bűverejük hatása a másik nemre. Hogyan vonzzák és taszítják az érzékek, érzelmek, a csábítás tudományával rendelkező nők az erősebbik nemet. Ebben a történetben a „szépasszonyok” irányítanak, ők adnak impulzu­sokat a kezde­ményezések­hez, ők vállal­ják önként kö­töttségeiket, majd önszán­tukból engedik el vagy pusztít­ják el párjaikat. Az est második része Édes évek címmel a 60-as évek ifjúsá­gának életvitelét, mozgalmi kö­telezettségeit, naiv közösségi hitét, tiszta lelkesedését szán­dékozik bemutatni. A táncjáté­kokat a Pécsi Balett művészei adják elő, a koreográfus Hajzer Gábor, a rendező Uhrik Dóra (képünkön) Liszt-díjas, érde­mes művész. Y * i i ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom