Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-20 / 167. szám

2000. Június 20., Kedd HÁZ A I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal A nyugdíjassors közügy Budapest Pótlólagos nyugdíjemelésre számíthatnak az érintettek azt követően, ha már a gaz­daság második fél évének eredményei körvonala­zódnak. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök erősítette meg az Idősügyi Ta­nács tegnapi ülésén, amelyen je­len volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter is. A szociá­lis tárca mellett működő Idős­ügyi Tanács konzultatív, vélemé­nyező, javaslattevő, koordináló testületként segíti a kormányzati munkát. A fórum tegnapi nyilvá­nos ülésén részletes számvetés hangzott el több millió polgárt közvetlenül, családjuk révén vi­szont az egész társadalmat érintő kérdésekről. A miniszterelnök kérdésekre is válaszolva egyebek mellett hangsúlyozta: jelentősebb, az egész évre vonatkozó pótlólagos nyugdíjemelésre számíthatnak az érintettek, az emelés mértéké­ről várhatóan szeptemberben vagy októberben születik döntés, ha a második fél év gazdasági mutatói körvonalazódtak. A gyógyszerárakkal kapcsolatban a lakosság aggodalmaira válaszol­va jelezte, hogy Gógl Árpád egészségügyi miniszter beszá­molóját követően mérlegelik, szükséges-e egyes készítmények esetében a hatósági ár bevezeté- se vagy sem. _________ics. benköi Sz űk körű vagyonnyilatkozat Sikertelen próbálkozások sorozata Budapest A köztisztviselőket és a rendvédelmi szervek mun­katársait vagyonbevallásra kötelezné jövő januártól a miniszterelnök. A vagyon­adó, és az ennek alapjául szolgáló vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség beveze­tése a rendszerváltás után megalakult mindhárom kormányt foglalkoztatta. A vagyonnyilatkozatról szóló 1990-es törvényi rendelkezést az Alkotmánybíróság 1993-ban azért semmisítette meg, mert az sérti a magántitokhoz való alkot­mányos jogot. A bírák felhívták az akkori parlament figyelmét ar­ra is, hogy a tényleges jövedel­mek, a jövedelemnövekmény fel­tárására nem a vagyonnyilatko­zat a legalkalmasabb, hiszen pél­dául nem képes kimutatni a felélt vagyont. A sikertelen törvény- alkotás után is élénken foglalkoz­tatta a politikusokat a kérdés. Jelenleg ugyan csak az ország- gyűlési képviselők kötelesek va­gyonnyilatkozatot tenni, Orbán Viktor vasárnapi rádiónyilatko­zata azonban arra utal: az eltit­kolt jövedelmek feltárását, a kor­rupció nyomon követését a mos­tani kormányzat is a vagyonnyi­latkozat bevezetésétől reméli. Az országgyűlési képviselők - vala­mint hozzátartozóik - megvá­lasztásukat követően, majd man­dátumuk megszűnésekor egy tit­kos, és egy nyilvános vagyonnyi­latkozatot kötelesek a T. Háznak benyújtani. A lezárt borítékok­ban foglaltak valódiságát senki nem ellenőrzi, azokat csak akkor nyithatja fel a mandátumvizsgá­ló bizottság, ha valamelyik hon­atyát megvádolják. A miniszterelnök minapi beje­lentése azt jelenti, hogy az állam- igazgatásban, valamint a rendőr­ségnél, határőrségnél, katona­ságnál dolgozóknak is hamaro­san vagyonbevallási kell készíte­niük. A javaslat valósággá válásá­tól a kormányzat tisztább, kor- rupciómentesebb közéletet re­mél. A vagyonbevallási alapvető­en támogató Csúcs László kisgaz­dapárti politikus ugyanakkor ag­gályait Is megfogalmazta. Véle­ménye szerint a bevallásra köte­lezettek viszonylag szűk köré­nek kiválasztása nem alkot­mányos. H. M. 1990: Az Antall-kormány törvénybe foglalja a kötelező vagyon­nyilatkozat bevezetését. , 1993: Az Alkotmánybíróság április 2-án hozott határozata alkot­mányellenesnek minősíti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsé­get, mert sérti a magántitokhoz való alkotmányos jogot. 1994: Az MSZP választási programjában szerepel a vagyon­növekmény ellenőrzésének ötlete. Hack Péter (SZDSZ) a képviselők vagyonbevallása mellett érvel. 1997: A parlament elfogadja, hogy az országgyűlési képviselők részletes vagyon- és jövedelemnyilatkozatot kötelesek tenni. 1998: Az Orbán-kormány programja szerint a gyors vagyonoso- dást valami módon ellenőrizni kellene. 1999 április: kormány-előterjesztés a vagyonadó bevezetésé­ről. Ezt Csúcs László (FKGP) élesen bírálta. 2000. június 18.: Orbán Viktor bejelenti, hogy 2001 januártól valamennyi köztisztviselőt, illetve a rendvédelmi szervek munka­társait vagyonnyilatkozat tételére kell kötelezni. Cél: a korrupciós jövedelmek kiszűrése. ____ ____■ A bizottság dokumentumokat követel A politika és az olajmaffia összefonódá­sáról szóló dokumentumok ma délig történő átadását és a zárt tanúkihallga­tások jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát követelték az olajbizottság tagjai a tegnapi ülésen elnöküktől, Pallag Lászlótól. A nyolc képviselő kez­deményezésére összehívott rendkívüli ülés légkörére rányomta bélyegét a köl­csönös bizalmatlanság. Budapest - Országház A június 8-ai tanúkihallgatással, illetve az­zal, hogy az olajbizottság elnöke nyilvános­ságra hozta a zárt ülésen elhangzott, még nem bizonyított súlyos vádakat, megbom­lott a testület korábbi összhangja - mondta a bizottság egyik MDF-es tagja. Pallagra ezután csak úgy záporoztak a kérdések. Miért szegte meg a testület ügy­rendjét, mely szerint a zárt ülés anyagát az elnök titkosítani köteles? Miért írta körül a magas rangú politikusokat vádoló olajos ta­nú személyét úgy, hogy abból már köny- nyen ki lehetett találni, kiről van szó? Egy­általán: ezek után mi értelme a zárt ülések­nek? A bizottság egyik szocialista tagja ma­gányos harcosnak nevezte Pallagot, majd feltette a kérdést: vajon a bizottságnak van-e elnöke, vagy az elnöknek bizottsága? Kóródy Mária (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy miért nincs jelen a legfőbb ügyészség képviselője, holott jómaga már a múlt hé­ten kezdeményezte a meghívást. Pallag idő­hiányra hivatkozott, majd megígérte, hogy intézkedik. Juhász Ferenc (MSZP) szerint az elnök többszörös szabálysértése után Csata előtt: Juhász Ferenc szocialista alelnök és a kis­gazda elnök Pallag László fotó: feb/diósi imre a bizottság már csak „kármentesítést” vé­gezhet, amihez azonnal hozzá kell kezde­ni. Többen javasolták, hogy a jövőben csak nyilvános üléseket tartsanak, felvetődött az is, hogy a bizottság tegyen feljelentést a június 8-án megismert vádak kivizsgálása érdekében. Tóth Károly (MSZP) úgy fogalmazott: a nagyotmondás ideje lejárt, a bizottság - a meglévő bizonyítékokkal a kezében - most már kényszerpályán mozog. De vannak-e Pallagnál bizonyítékok? - feszegették töb­ben is, követelve, hogy azokat ma délig mutassa meg nekik. Az elnök szakértői igyekeztek haladékot kicsikarni, nem sok sikerrel. Fazekas Sándor (Fidesz) szintén Pallagot támadta egy olyan sajtónyilatkoza­ta miatt, amelyben a honatya a képviselők 10-20 százalékát szabálytalan üzletekkel hozta összefüggésbe. Fazekas kérte, hogy Pallag nevezze néven az érintetteket. Mint mondta, ellenkező esetben Áder Jánoshoz kell fordulniuk a T. Ház tekintélyének visz- szaállítása érdekében. Az MDF képviselője - miután megismé­telte, hogy eddig még egyetlen komoly bi­zonyítékot sem látott - az egyik bizottsági szakértő, Szikinger István személyét is kifo­gásolta. Mint mondta, Szikinger a szerte­ágazó bűnügyekkel vádolt Tasnádi Péter védőügyvédje, ezért ajánlatos volna őt tá­vol tartani a titkos olajos dokumentumok­tól. A jogász személye körül kibontakozó vita is jelezte: az a bizonyos egyensúly tényleg megbomlott a bizottságban. Most már csak az a kérdés: kinek jó ez és hogyan tovább? TAKÁCS MARIANN Nem a népi kezdeményezésre? Letette a hivatali esküt a környezetvédelmi miniszter Letette az esküt az új környezetvédelmi miniszter. A parlamenti pártok többsége nem támogatja a hivatásos hadsereg két éven belüli bevezetését. Parlament Dr. Ligetvári Ferenc mától elfog­lalja hivatalát a Környezetvédel­mi Minisztérium élén. Tegnap meghallgatta és támogatásáról biztosította őt az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, délután pedig letette a miniszteri esküt a parlament előtt. Az új környezetvédelmi mi­niszter kinevezése előtt kijelen­tette, hogy a jövőben számít az el­múlt időszakban elbocsátott dol­gozók munkájára. Ligetvári Fe­renc elmondta, hogy a Hortobá­gyi Nemzeti Park korábban levál­tott igazgatóját, Aradi Csabát sa­ját kérésére a nemzeti park főta­nácsadójának nevezi ki. A jövő­ben szorosabbra kívánja fűzni a tárca és a zöldszervezetek kap­csolatát, ezért a civil szervezetek megkapják a támogatás keret­összegét, amelyet ők maguk osz­tanak majd el. 204 ezer állampolgár aláírását gyűjtötte össze az SZDSZ a köte­lező sorkatonai szolgálatot ön­kéntes hivatásos hadsereggel fel­váltó javaslatá­nak támogatásá­ra. Ez arra köte­lezte az Ország- gyűlést, hogy tár­gyaljon és sza­vazzon erről a té­máról. A tegnap megtartott vitá­ban az SZDSZ megismételte azt a véleményét, hogy az ország nem elég gazdag két hadsereg eltartásához. Ma ugyanis - szerintük - egy sorozott és egy komolyabb, NATO-felada- tok ellátására is alkalmas hivatá­sos sereg létezik egymás mellett. A pártok többsége (a Fidesz, az MSZP, az FKGP és az MDF) azonban úgy látta, hogy a tárgyalt célkitűzésnek ma nincs sem érde­mi társadalmi, sem politikai tá­mogatottsága. A tízéves időtar­tamra tervezett haderőreform, amit éppen ma fogadhat el az Or­szággyűlés, azt tartalmazza, hogy átgondolt, ésszerű üteme­zéssel, viszonylag hosszabb idejű átmenet után érkezhetünk el a hi­vatásos és szerződéses hadsere­gig a nemzetőrség egyidejű létre­hozása mellett. A MIÉP volt az egyetlen parlamenti párt, amelyik a sorállomány fenntartása mellett állt ki, mert mint idézték, „ha bé­két akarsz, készülj a háborúra”. Az Országgyűlés ma szavaz a népi kezdeményezésről. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a parla­ment honvédelmi bizottsága egy igen, tizenkettő nem és öt tartóz­kodó szavazattal elutasította a ja­vaslatot, ‘ nem lehet kétséges a plenáris ülés ítélete sem. 5. Á. AZ ÖNKÉNTES HADSEREG LAKOSSÁGI TÁMOGATOTTSÁGA 1996. április 1997. június 2000. február Hírcsatorna ____ SZ ÍVES LEVÉL. A Magyar Szív Egyesület az emelkedő és bi­zonytalan gyógyszerárak miatti tiltakozásul nyílt levelet intézett Gógl Árpád egészségügyi mi­niszterhez. Ebben azt kérik, a kormány folytasson tárgyaláso­kat a gyógyszergyártókkal, hogy a közel másfél millió magyar szív- és érrendszeri beteg reális áron tudja megvásárolni a piacra kerülő korszerű készítményeket. PRAKTIKUS. Már külföldön is használhatják készülékeiket azok a Pannon-előfizetők, akik a speciális, barangolásra szóló Praktikum kártyát teszik készü­lékükbe. A vüág 95 országában fogadhatnak hívást és küldhet­nek SMS-üzenetet, de ugyanígy kérhetik kártyájuk feltöltését is. MINŐSÉGI TURIZMUS. A szolgáltatások fejlesztésével ér­hető el az idegenforgalmi bevé­telek növekedése Magyarorszá­gon - hangoztatta Kraft Péter idegenforgalomért felelős helyet­tes államtitkár egy nemzetközi szemináriumon. Szerinte ma még magas a bevásárló turisták aránya, de 2005-re ez 10-15 százalékra fog csökkenni, és duplájára növekszik majd az üdülés és a konferencia- turizmus. ■ KÉZMŰVESREMEKEK. Az ezredforduló kézművesremekei címmel meghirdetett pályázat legszebbnek talált versenymunkái láthatók tegnaptól a Vigadó Galériában. Több mint 300 hazai és határon túl élő ipar­művész és népművész vállalkozott arra, hogy újragondolja a magyarság évezredes kézműveskultúrájának hagyományait. Alkotásaik bizonyítják, hogy a mai művészek is képesek az államalapítás korának eszkö- zeit, dísztárgyait, viseletéit, ékszereit és fegyvereit ismét megformálni. ____________fotó: feb/körmendi imre Ti los az egyeztetés A versenyhivatalban a gyógyszergyártókat vizsgálják Várhatóan augusztus végére zárul le a Gazdasági Ver­senyhivatal 60 gyógyszergyártó cégnél indított vizsgálata. Mint emlékezetes, ezek a cégek június elején egyszerre jelentették be azonos mértékű, 8,5 százalékos áremelési tervüket. Gazdasági Versenyhivatal Dr. Krepsz Jenő, a versenyhivatal munkatársa lapunknak elmond­ta, hogy a tisztességtelen piaci magatartásról és a verseny korlá­tozásának tilalmáról szóló tör­vény értelmében bizonyos megál­lapodások szabályba ütközőek. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a piaci szereplők valamelyi­ke ezt a törvényt megsérti, vagy valaki ilyen értelmű bejelentést tesz a hivatalnál, akkor a verseny- hivatal vizsgálatot indít az ügy­ben. Ilyenkor szakértőket rendel­nek ki azokhoz a cégekhez, ame­lyek például árkartell gyanújába keveredtek. A gyógyszergyártók esetében is mindenhol ellenőrzik az ármegállapítás módját. Dr. Krepsz szerint akkor is fel­merülhetett volna az áremelések egyeztetésének gyanúja, ha a gyártók nem egyszerre és nem azonos mértékben emelnek ára­kat. A törvénysértés lényege az egyeztetés és nem önmagába az egyidejű áremelés. A vizsgálatot minden esetben 90 napon belül kell elvégezniük. Amennyiben a versenyhivatal megállapítja, hogy a gyógyszer- gyárak törvényt sértettek, akkor büntető szankciókat alkalmaz­hat. Szóba jöhet az adott tevé­kenységtől való eltiltás, vagy enyhébb esetben a bírságolás. Konkrét áremelést azonban nem tilthat meg a versenyhivatal a szabad áras termékek körében, márpedig a gyógyszer is ebbe a körbe tartozik.­A vizsgálat idejére most felfüg­gesztették az áremelést, de mire számíthatnak ősztől a betegek? Dr. Frajna Imre, a társadalom­biztosítás pénzügyi alapjait fel­ügyelő politikai államtitkár első­sorban a tárgyalóasztalnál szeret­né féken tartani az idei gyógy­szeráremeléseket. Végső esetben viszont a tb-támogatott, mintegy 350 készítmény árának idei „be­fagyasztását” is elképzelhetőnek tartja. NÉMETH ZSUZSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom