Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-17 / 164. szám

10. oldal - Új Dunántúli Napló KULTÚRA-MŰVELŐDÉS 2000. Június 17., szombat ||| Ü Oldalszerkesztö: Hodnik Ildikó Gy. Hírcsatorna MOHÁCSIAK MOHÁCSON. Június 25-ig még látogatható Mohácson a Kossuth Filmszín­ház kiállítótermében a városból elszármazott kortárs képzőmű­vészek tárlata. A település gaz­dag képzőművészeti múltját és jelenét Bogdán Zoltán iparmű­vész, Deli Ágnes szobrászmű­vész, Ferenczi Anita, Szigeti András és Tóth Antal (Tónió) grafikusművész, Frey Judit tex­tiltervező, Deli Ágnes, Gábor Éva Mária és Kuti László szob­rászművészek, Lencsés Ida go­belinművész, Mohácsi Regős Ferenc festőművész alkotásai példázzák. (br) KONCERT A DANTÉBAN. A fiatalok népszerű kávéhá­zában rendez koncertet a pé­csi Ifjúsági Ház Snétberger Ferenc gitárművész meghí­vásával. Az előadóművész „For my people” című leme­zét mutatják be. , (br) JUBILEUMI KONCERT. A Pé­csi Szimfonikus Zenekar 10. ju­bileumi fesztiválján június 30- án 20 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban nagy klasszikusok műveiből ad elő Howard Wil­liams vezényletével, megemlé­kezve Bach halálának 250. év­fordulójáról is. (br) EZREDFORDULÓS fesztivál. A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ szer­vezésében a „Baranya 2000” ez­redfordulós rendezvénysorozat keretében június 23-án 16 óra­kor nemzetiségi tárlatok nyíl­nak a házban Papageorgiu Szteliosz grafikus, Keményffy- né Krawczun Halina képzőmű­vész, Englert Antal busó- maszkkészítő és Gradwohl Zsolt fazekas munkáiból, fotó- kiállítás a szerb egyházművé­szeti gyűjtemény kincseiből. Bevezetőt mond Baumgartner Sándor, a Pécsi Kisebbségi Ön- kormányzatok Társulási Taná­csa elnöke. Az eseményen szó lesz a kulturális turizmus és a nemzetiségi hagyományok fej­lesztéséről is. (br) MÉGIS TALÁLKOZNAK a fúvósok. Fals hírek keringtek arról, hogy a Siklósi Nemzetkö­zi Fúvószenekari Fesztivált az idén nem tudja megrendezni a város. A nagyszabású esemény azonban június 30-án 18 órakor a várban a tervezett program szerint, számos külföldi részt­vevővel nyitja kapuit. ______1_________________B5> I Ez ernyi lehetőség, ezernyi gond A kultúra színtereit felhasználva javulhat az életminőség is Elkészült Baranya megye kulturális fejlesztési koncepciója. A fő cél talán sokaknak kínaiul hangzik elsőre, pe­dig a tudásalapú és kommunikációs társadalomba való belépést nem érde­mes halogatni. Siettetni viszont nem lehet, tekintve, hogy minden kezde­ményezéshez pénz kell. Ingyen van viszont az együttműködő szándék, ám ehhez az kell, hogy a kistérségek is felismerjék saját érdekeiket. Utoljára vagy negyedszázada készült fejlesz­tési terv a baranyai kultúrával, a közművelő­dés helyzetével kapcsolatban. A 25 év alatt azonban nem csak a társadalmi szerkezet, a gondolkodásmód változott, hanem a kultú­rához való viszony is. Új és sokszor zavarba ejtő elvek alapján működik az a hétköznapi, az életmóddal kapcsolatos kultúra, amely az emberek társas viszonyaiban kap szerepet, de az biztos, hogy a művelődési igények a mindennapi létben alakulnak ki. Az úgyne­vezett magas kultúra ma csak egyike a szub­kultúráknak, ha azt vesszük, hogy a népes­ségnek nagyjából 15 százalékát érdekli, va­lójában ők őrzik az értékeket. Egyáltalán nem vigasztaló, hogy a középréteg fogy, s nő a passzívak, a lemaradók aránya. A baranyai kulturális fejlesztési koncepció, amelyet sok közreműködővel a Pécsi Tudományegye­tem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fej­lesztési Intézete dolgozott ki, az egyik fő cé­lul az életesélyek különbségének csökkenté­sét tűzte ki. Olyan állampolgárokra volna szükség, akik jobban uralhatják saját életü­ket, s minden ehhez szükséges tudást, kép­zést, élményeket és műveltséget megszerez­hetnek. Nagy fa ez a fejszének, hi­szen ma a lakosság jelentős része a televíziózáson kívül más művelődési formát nem használ, a kulturális és mű­velődési mutatók pedig rom­lanak. Az elemzők szerint a megyében 6 éve még 282 könyvtár volt, ma 256 van; a múzeumlátogatók száma 20 százalékkal csökkent, a szín­házba járóké majdnem tíz­zel, s míg például csak 3 éve is 176 működő baranyai mű­velődési ház volt, ma a szá­muk 106-ra zsugorodott. A megye 302 településéből csak 106 helyen üzemel köz- művelődési intézmény, s az is elgondolkodtató, hogy a 11 városi és a 155 községi könyvtár mellett 76 helyen „szüne­tel” a könyvtári szolgáltatás. Az ilyen „szü­neteltetés” -oka többnyire az, hogy az önkormányzatok nem vállalják a jogsértő magatartást, de a finanszírozást sem. Az ered­mény: ma a falvak lakosságának egyharmada nem jut könyvtári ellátáshoz saját településén. Vannak mégis kiemelkedő eredmények és követni való kez­deményezések. Az olyan nagy hagyományú intézmények, mint a Baranyai Alkotótelepek mellett Bicsérden, Sellyén, Kővágósző­lősön, Pécsváradon is van idő­szakonként amatőr-hivatásos művésztelep, helyi erőből. Itt ellátásért, anyagért nyilvá­nosságot kapnak, és műveket hagynak ott az alkotók. Pécsett, Mohácson, Komlón, Sikló­son egy-egy képzőművész köré 10-20 festő, szobrász, zománcművész, grafikus csopor­tosul, egy-egy művelődési ház infrastruktú­ráját használva. Az „élő múzeum” elgondo­lás megvalósulni látszik például a magyar- lukafai néprajzi műhelyben, de tudnunk kell, hogy ehhez az eredményhez több évti­zedes kitartó munkára volt szükség. A kistérségek kulturális érdekei, az előre­lépés irányai nem mindig esnek egybe, van, ahol az egyébként szintén preferált falusi tu­rizmust lehetne a kulturális szempontból is csalogató lehetőségekkel összekötni, mint Orfűn, Abaligeten, Dunaszekcsőn, Mecsek- nádasdon, Magyaregregyen, Ófalun, Óbá­nyán, Hosszúhetényben, Nagynyárádon, Zengővárkonyban vagy Villányban például. Általános probléma, hogy a kistérségek nem tudnak eléggé hatékonyan élni erősségeik­kel és a lehetőségekkel. Mindenhol megvan­nak a veszélyek, a pécsi kistérségben példá­ul éppen a megyeszékhely elszívó ereje, Szi­getvár környékén a falvak társadalmának to­vábbi pusztulása, a térségi központ tartós válsága, Komló, de Sellye körzetében is a munkanélküliség, az elvándorlás. A mohá­csi vidék viszont éppen az aránylag jó hely­zete miatt eshet el a támogatásoktól, míg Pécsvárad körül a kistelepülések elzáródása, s a műemlékek pénzhiány miatti romlása a fő gond. Sásd környékén az elemzők szerint az elöregedés, az elszegényedés fokozza a hátrányos helyzetet, a siklósi mikrorégióban viszont a települések eltérő fejlettsége okoz­ta feszültségek. A legfontosabb a minél szélesebb körű, helyi felnőttképzés volna, nem csupán a munkaerőpiacon való jobb megjelenés, de az életmódkultúra fejlesztése céljából is. A hivatalos intézmények mellett a civil szerve­zetekre is kiterjedtebb feladatok várnának. A megyei önkormányzat kulturális bizott­ságának elnöke, Nyúlná Zátonyi Zita a kö­vetkező lépésekről szólva elmondta: a kon­cepció mellé egy cselekvési program létre­hozását szorgalmazzák, amelyet majd a na­pi munkában közvetlenül is hasznosítani le­het. ■ Szerepkeresés a galériának Aukciósház, kiállítóhely, közművelődési intézmény is le­gyen-e egy galéria, vagy tartva magát a hagyományaihoz, maradjon a színvonalas kortárs hazai művészet bemutató- helye? A Pécsi Galériával kapcsolatban az utóbbi időben többféle elképzelés kering, ám alaposan kiérleltnek egyi­ket sem mondhatnánk. Nem vitatja senki, hogy a 430 négyzetméterével a legnagyobb pécsi (sőt baranyai) kiállítóhely szakmai színvonalát feltétlenül meg kell őrizni. Ez célnak elég is volna, ám sorra születnek a kü­lönböző ötletek arra, hogyan le­Nagy siker a most nyílt Plakátok/Posters 2000 tárlat vonzzák a közönséget; rendezze­nek benne aukciókat, és így tartsa fönn magát. A megbízott igazgató, Gamus Árpád a híresztelésekre reagálva elmondta, hogy szakmai vélemé­nyüket kérve őket még senki nem kereste fel, ezért erejüket és fi­gyelmüket a kiállítási program tel­jesítésére fordítják. Az azért kide­rült: az aukciókról szóló gondo­latébresztő ötlet szépséghibája, hogy egy árveréshez óriási költsé­gek kellenek, szakértőket, erede­tiségvizsgálatot, katalógust, biz­tosítást kell fizetni, cserébe pedig csak legfeljebb 20-30 százalékos közvetítői díjat lehet felszámolni. Napjaink magyar művészete ke­vésbé érdekli a vásárlókat, akik­ből a környéken amúgy sincs sok. Az igazgató szerint a potenciális vevők, a vállalkozók kielégítik, a befektetésekre vonatkozó igényü­ket a fővárosban. Eladások történ­nek így is, mindegyik tárlaton, legutóbb például Vata Emil szinte teljes kiállítási anyaga elkelt. Mivel a Széchenyi téri nagy ga­lériában csak szükségmegoldás­sal épült a mellékhelyiség, egy esetleges kávézó vagy kultúrkocs­ma sem működhetne itt. Másfajta módon próbálják becsábítani a lá­togatókat: már háromszor ren­deztek idén olyan nyitott napo­kat, amelyeken a társművészetek fiatal alkotói kaptak helyet. Most a Plakátok/Posters 2000 tárlat lát­ható, de már őszre is gondol a stáb, a Pécsi Napokhoz kapcso­lódva ugyanis testvérvárosi alko­tókat várnak, jelenleg nyolc vá­rosból már meg is ígérték a rész­vételt. A pécsi, baranyai képző­művészeknek teremt jó bemutat­kozási lehetőséget, hogy később néhányan cserébe a partnertele­pülésekbe utazhatnak. A tavaly is megkurtított költ­ségvetésből egyensúlyozó galériá­nak a saját 1,5-2 milliós bevétele mellett 18 millió kellene egy év­ben a normális működéshez, de még fontosabb volna, hogy idő­ben legyen megbízható költség- vetés, különben sem előre tervez­ni, sem a programokért felelőssé­get vállalni nem lehet. Bonyolítja a helyzetet, hogy még a Pécsi Galéria épülete sem a városé, hanem a ciszterci rendé. Szerencsére ők támogatják a mű­vészetet. ■ Meseírók A kreativitás, a fantázia fontos összetevője egy írás sikerének, különösen, ha meséről van szó. Most újra kapnak esélyt azok a kis­gyermekek, akik szívesen papírra vetik gondolataikat. Már ötödik alkalommal ad lehe­tőséget alsó tagozatos általános iskolásoknak a Mosonmagyaró­vári Kulturális Egyesület arra, hogy részt vegyenek az orszá­gos meseíró pályázaton. Idén még két hetük van azok­nak, akik kedvet éreznek rá, hogy akár kézzel, akár géppel írt for­mában, legfeljebb négy oldal ter­jedelemben mesét írjanak. Egy kisdiák akár két mesével is részt vehet a pályázaton. Várnak min­den hazai érdeklődőt, de határon túli magyar iskolások is jelent­kezhetnek. Fontos, hogy a pályá­zat jeligés, viszont a tanuló nevét, címét, iskolájának nevét és címét, illetve évfolyamának számát le­zárt borítékban mellékelni kell. A beküldési határidő június 30-a, a cím pedig: Mosonmagya­róvári Kulturális Egyesület, 9200 Mosonmagyaróvár, Pf. 152. Döntés az év végéig várható. Sí Futnak a képek ff* Alice a csodabogarak földjén Az ízlés nehezen, csak lépésről lé­pésre fejleszthető, ellenben köny- nyen és gyorsan romlik. Elég né­hány szappanopera, egy-két mu- csai ízlésű műsor a tévében, és ijesztően megváltozik bizonyos emberek beszédstílusa, arckifeje­zése, még a nők öltözködése is silá­nyabbá válik. A mozgóképi kultúra romlása immár visszafordíthatat­lannak tűnő folyamat: ha az embe­rek rászoknak az „amerikai piték”- re, akkor bizony a giccsgyártók fog­lyaivá válnak. Ez, sajnos, természe­tes. A választékosabb ízlésű kö­zönség azért ma is megtalálhatja a neki való műveket. De felkapja a fe­jét az ember, amikor már egy fran­cia filmen is gyanús tüneteket ész­lel. Itt van például André Téchiné munkája, az Alice és Martin, Juliette Binoche-sal a főszerepben. Mielőtt szólnék róla, elárulom, hogy - többek között - van egy be­vált módszerem egy film minősé­gének, jellegének gyors mérlegelé­sére: figyelem a vágást és a zenét. Hihetetlenül leleplező tud lenni a mozgóképnek ez a két stíluseleme. A tolakodóan hivalkodó hangsze­relés, a képek felelőtlen megterhe­lése CD-re szánt számokkal, a ha­tásvadászó montázs, ami Téchiné módszereit jellemzi, aki mindig el­lentétekre komponálja képkötéseit: a statikusan kitartott felvételt gyors mozgás követi, legtöbbször indo­kolatlanul, a csendet pedig feldü­börgő robaj ellenpontozza. Hát, ké­rem, ez gyanús. A történet túlzásai is azok. A halmozott családi rémségek, a csodabogarak sora, s mindehhez a felszínes pszichológia. Aztán a szerkezet gyengeségei is árulkod­nak, a jelenetek túlbeszélése, a feltűnő üresjáratok. A film első harmada elmond egy szerelmi történetet: ennek hőse egy nő, Alice, akinek viszonya lesz egy nála jóval fiatalabb vidéki fiúvá. A cselekménynek ez a szakasza azzal végződik, hogy a fiú, Martin elájul, sőt kómába esik, mikor Alice közli vele, hogy gyermekük lesz. Úgy gondolom, egy jó film­ben elég lett volna az ifjú részéről egy borongó pillantás. Nyilván azért kellett kómába esnie, hogy még a nehezebb felfogású nézők is rájöjjenek, hogy itt bizony vala­mi titok lappang. A történet kö­zépső harmada visszapillantás, NAGY IMRE FILMJEGYZETE Martin elbeszélése arról a bizo­nyos titokról, háttérben a kötele­ző egzotikumként felszolgát spa­nyol tengerpart látványává. Ezt követi a viszonylag jól megoldott befejező szakasz, amelyben a rendező ugyan teljesen elfeledke­zik hőséről, ám ezt nem nagyon bánjuk, mert Juliette Binoche nemcsak szép, de jóval tehetsége­sebb is, mint partnere. Alice küz­delme szerelméért és születendő gyermekéért a film leghitelesebb szólama. Innen nézve mindaz, amit a vetítés első órájában lát­tunk, teljesen felesleges. Ha váamire, hát erre a produk­cióra érvényes a mondás: a keve­sebb több lett volna. Kevesebb lelkizés, kevesebb spanyol tenger­part, kisebb trauma, fele ennyi csodabogár, visszafogottabb ér­zelmek. Kevesebb Martin. Akkor Alice-ból aká több is le­hetne. Alice (Juliette Binoche) és egy árny a múltból hetne gazdaságilag hatékonyabbá tenni a működést. Hírek és rémhí­rek váltják egymást, az utóbbi hó­napokban felvetődött már az is, hogy vegye át a galériát a múze­um; nyissanak benne valamilyen vendéglátóipari egységet, hogy A legfontosabb 12 pont A fejlesztési célokat 12 pontba sűrítette a kulturális fejlesztési koncepció. A legfontosabbak: A demokráciával élni tudó, aktív, felelősségteljes, kreatív állampolgár nevelése Hatékony információs rendszer a kulturális élet­esélyek kiegyenlítéséért Helyi felnőttképzés, közösségfejlesztés Forrásteremtés a pályázatokból kirekesztödöknek A művészeti élet támogatása Életmódkultúra, életminőség szintjének emelése Megyei kulturális turizmus erősítése Hosszú távú kulturális piacépítés, az új generáci­ók nevelésével Nemzetiségek, etnikumok helyzetének javítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom