Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-14 / 161. szám

2000. Június 14., szerda KISTER MELÓK Új Dunántúli Napló - 9. oldal Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek TERMÉSSZABALYOZAS. Sok helyen tapasztalható, hogy a fehér termésű papriká­kon nagyszámú bogyó, ter­méskezdemény és virág fejlő­dött, ami előrevetíti annak ár­nyékát, hogy gondok lehetnek a minőséggel, aprók lesznek a termések. Ha túlkötött a papri­ka, ritkítással, a virágok és a terméskezdemények eltávolítá­sával állítsuk be azt a kedvező lomb- és termésarányt, ami az adott fajtának, az adott fejlett­ségi állapotában és körülmé­nyek között a piacképes ter­mések fejődését segíti elő. Ez­zel egy időben, illetve azt kö­vetően igyekezzünk a környe­zeti tényezőket helyes irányba változtatni, adagoljunk több vizet, növeljük a páratartal­mat, állítsuk be pontosan a hőmérsékletet. GYOMHASZNOSÍTÁS. A leka­szált fűvel, a kiszedett gyomnö­vényekkel a gyümölcsfák alját takarhatjuk. A tíz-tizenöt centi­méter vastagságú réteg megaka­dályozza a talaj kiszáradását és a gyomok megerősödését, ezzel egyenletesebbé teszi a fák táp­anyagellátását. A talajtakaró ré­teg két-három hónap alatt el­bomlik, fokozza a föld humusz­tartalmát. VETÉS FÉSZEKBE. Ha nincs palántánk, a melegigé­nyes zöldségfélék (uborka, tök, cukkini, patisszon stb.) magját érdemes fészekbe vet­ni. Ássunk harmincszor har­minc centiméter széles és leg­alább ugyanilyen mély gödröt. Az alját minimum tíz cm vas­tagon töltsük meg érett istálló­trágyával vagy komposzttal. A fennmaradó húsz centit is há­rom rész föld és egy rész érett komposzt keverékével töltsük ki. A fészekbe egyenlő elosz­tásban három cm mélyre ültes­sünk négy-öt magot úgy, hogy kelés után, ritkításkor a növé­nyek gyökere ne gabalyodjon össze, és így ne sértsük a bent maradó egyedet. Jó, ha a mag­vakat több rétegű puha szalvé­ta között előcsíráztatjuk a maghéj felpattanásáig. SZAKTANÁCSADÁS. A Kerté szék és Kertbarátok Egyesülete minden kedden és pénteken délelőtt szaktanácsot ad tagjai részére Pécsett, a Nagy Lajos (tirály útja 9. szám alatt, az Ag­rárkamara székházában. Miért sárgulnak a szőlő és a gyümölcsfák levelei? Az olvasó kérdez - a szakember válaszol Az aszályos időjárás következtében fellépett vízhiány tápanyag-felvételi zavart, sárguláso- kat, lankadást okoz a szőlőn, a gyümölcsfákon, a konyhakerti és a szántóföldi növényeken. Egyre többen hoznak be mintát növény-egész­ségügyi állomásunkra, illetve panaszkodnak telefonon, hogy az öntözés ellenére továbbra is kókadoznak a növények, a sárgulások a lomb­trágyázás ellenére sem szűnnek meg. A felületi öntözés nem jelent megoldást, mivel a ta­laj mélyebb rétegeiben is vízhiány lépett fel. A felü­letre kiöntözött víz a talaj felszínéről gyorsan elpá­rolog anélkül, hogy a növény számára hozzáférhe­tő lenne. Az adott probléma lombtrágyák kijuttatá­sával nem, vagy csak részben kezelhető. Nitrogén túlsúlyos lombtrágyák az adott esetben kifejezetten kedvezőtlen hatást fejtenek ki. A sárgulásos tünete­A sárgulás legfőbb oka az aszályos időjárás FOTÓI M. A. két tápanyag-felvételi zavar okozza az esetek 90 százalékában. Ennek okai lehetnek a nem megfele­lő talajmunkák, a rossz talajszerkezet, a vízhiány, az egyoldalú műtrágyázás. Magnéziumos és vastartalmú lombtrágyázás elle­nére is sárgulnak a szőlő levelei, mivel szüntethető ez meg? - kérdezi egy szalántai olvasónk, aki a Tenkes oldalában műveli szőlejét. Ezt a kérdést na­ponta teszik fel az olvasók, van aki személyesen ke­resi fel a növény-egészségügyi állomást, van aki csak telefonon érdeklődik. A növénysárgulás több ténye­zőre vezethető vissza. A legfőbb ok azonban az aszá­lyos időjárás. A tápanyagok nagy részét a növények - köztük a szőlő is - gyökérzetén keresztül veszi fel. Aszályos - 30 Celsius fok feletti hőmérséklet, ala­csony páratartalom, vízhiány - időjárás következté­ben a legkisebb termesztéstechnológiai hibát (példá­ul egyoldalú műtrágyázás, túlzott nitrogénadagolás, vagy annak hiánya, nem megfelelő talajművelés, talajelsavanyosodás, levegőtlen-szerkezetnélküli, rossz levegő- és vízgazdálkodású talajok, vagy talaj­hibák) a vízhiány miatt a növények jelzik. A vízhiány miatt a növények gyökerei még azo­kat a vízben könnyen oldódó tápanyagokat (mak­ro- és mikroelemeket) sem tudják felvenni, ami normális időjárási viszonyok között nem okoz za­vart. Túlzott műtrágyázás esetén olyan sókoncen­tráció alakulhat ki, ami következtében már a nö­vény nemhogy vizet nem tud felvenni, de a talaj von el a növénytől nedvességet. Ilyenkor jelentkez­nek a lankadásos tünetek, amelyek hosszan tartó aszály esetén nemcsak növénysárgulást, lankadást, hanem növényszáradást is okoznak. A vízhiány pótlása napi néhány liter víznek a tő­ke mellé öntözésével nem oldható meg. Az átmene­ti stresszhatásokat mérsékelhetjük lombtrágyázás­sal. A levéltrágyák közül a sárgulás megszüntetésé­re az alacsony nitrogéntartalmú (például Damisol Kondi) lombtrágya javasolható két-három alkalom­mal. Okozhat sárgulást gyökérbeteg, mikroplazmás betegség, vírus- és baktériumos betegség is. A tüne­ti alapon történő meghatározás azonban nagy gya­korlatot igényel. Czigány Csaba Nem a fuzárium a bűnös Egyre több dinnyetermesztő kér­dezi, hogy mivel is permetezzen a hervadást okozó fuzárium el­len. A jelenlegi hervadást okozó tüneteket nem fuzárium okozza. Ezek élettani jellegű tünetek. Pusztán növényvédő szerek al­kalmazásával nem oldhatók meg. Az előző években végbement technológiai váltásnál a terme­lők többsége egy-egy technoló­giát kiragadva változtatott a megszokott termelési szokásain. A legtöbben a talajtakarásos ter­mesztési módot választották, de a fólia talajtakarás alá nem he­lyezték el a tápanyag- és a víz­pótlást szolgáló csepegtető be­rendezést. Ennek következtében a fóliával takart gyökérzónához vizet juttatni már nem tudnak, ezért erős vízhiány lépett fel, melyet esőztető öntözéssel pó­tolni nem lehet. A Baranya Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás fenti problémák elkerülé­sére, a dinnyetermesztés korsze­rű technológiájára bemutatót szervez június 17-én (szomba­ton), délelőtt 10 órai kezdettel a szaporcai művelődési házban. A rendezvényen szakemberek segí­tenek a felmerült problémák megoldásában. Czigány Cs. Kötelező a gyomok irtása A gyomok irtása a földtulajdono­sok, a földhasználók kötelessége. Az elgyomosodott területek po­tenciális veszélyforrást jelentenek a művelt területekre, részben a károsítok elszaporodása, részben a gyomnövények terjedése, vala­mint az allergiát okozó gyomok terjedése miatt. Nem is szólva ar­ról, hogy az egy-egy elgyomoso­dott terület újra kultúrállapotba hozatala több évet, nagy odafi­gyelést és magas költségeket von maga után. A gyommentesítés a földtulaj­donosok, földhasználók részére kötelező. Legegyszerűbb módja az évente két-háromszori kaszá­lás. Ez az időszak az, amikor még a virágzás előtt álló parlagfüvet eredményesen irthatjuk. A par­lagfű irtására, vegyszeres védeke­zésre eredményesen lehet fel­használni a totális hatású Finale, valamint a glifozát hatóanyag-tar­talmú (Glialka, Glyfos, Medalion, Roundup és mások) gyomirtó szereket. Az erdei pajzsikapáfrány is sok kertet tesz hangulatossá FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Gyeppótló növények árnyékban Épületek között, fák alatt sokszor megoldhatatlan a szép pázsit létesítése. Emi­att nem kell elkeserednünk, mert van rá megoldás, hogy árnyékos területen is szép zöld felületet alakítsunk ki. Árnyékban a legtöbb örökzöld növény jól érzi magát. Ilyenek a japán som, a mahónia, a babér­meggy, a japán-kecskerágó kü­lönböző változatai, kúszó hajtá- súak, tarka levelűek, továbbá a bukszus, a borostyán, a kúszó boróka. A lágyszárú évelők közül jól tűri az árnyékot a kékvirágú téli­zöld meténg és indás ínfű. Sárga virágú, ezüstös levelű a sárga csalán, tavasszal fehéret virágzik az erdei szellőrózsa, ősszel nyílik a kékvirágú ólomgyökér. Tarka levelével díszít a podagrafű. Is­mert tavaszi virágaink az ibolya és gyöngyvirág, a kankalinnal együtt jó ámyéki gyeppóüó. Az erdei pajzsikapáfrány is sok ker­tet tesz hangulatossá. A harangvirág több faja - a ba­racklevelű, a csomósvirágú, a kár­páti - is jó gyeppótló. Ha e növé­nyek már összefüggő felületet bo­rítanak, ne kapáljunk közöttük, de a kikelő gyomokat, eseüeg a fák magoncait időben húzzuk ki, mert megerősödve nem bírunk velük. Fák alatt a talaj szárazabb lehet, ezért a rendszeres öntözést ne felejtsük el. Búzás L. A tárkony Kerti fűszernövényünk társnevei: eszteragon, tárkonyüröm. Kö- zép-Ázsiából származik, hazánk­ban Erdélyből terjedt el, az erdé­lyi konyha jellegzetes fűszere. Újabban ismét terjed használata, fűszeres illata miatt. Felálló szárú, 1-1,5 méter ma­gasra növő, terjedő tövű növény, szára alul fásodik. Mivel magot nem érlel, csak tőosztással sza­poríthatjuk, ennek ideje vagy az ősz, vagy a kora tavasz. Fényked­velő, víz- és tápanyagigényes, nem szereti az árnyékot, mosto­ha körülmények között kicsi ma­rad, leromlik. A töveket 40-50 cm-re ültessük egymástól. Kétszer vághatjuk évente, az első vágás ideje a virá­gok megjelenésekor június köze­pén, másodszor szeptember kö­zepe táján. Ne vágjuk túl mélyen, a talaj felett legalább 10-15 cm maradjon meg, ellenkező eset­ben kipusztul. A hajtásokat ár­nyékos helyen (nem napon) szá­rítsuk, majd morzsoljuk. Saláták, savanyított ételek, vad- és bárányhúsok, mártások, levesek fűszere. A legfinomabb ízű ecet, a tárkonyecet úgy állít­ható elő, hogy a tárkonyra annyi ecetet öntünk, hogy ellepje, pár nap alatt szépen átveszi az illatát, az ecetet leszűrjük és már hasz­nálhatjuk is. Buzássy Lajos A permetezésnél ügyeljünk ar­ra, hogy a gyomirtó szer elsodró- dása a kultúrnövények pusztulá­sát okozhatja. A gyommentesítési program végrehajtását az FVM Hivatal fa­lugazdászai, a Földhivatal és a Növény-egészségügyi Állomás szakemberei ellenőrzik. A mu­lasztókkal szemben szabálysérté­si eljárást indítanak, közérdekű védekezést rendelnek el a tulaj­donos, a bérlő költségére. Cz. Cs. Kertészeti Uzlethaz Nyitva: H-P. 8-16, Szombat 8-12 óráig Pécs legnagyobb áruválasztékú szakáruháza Növényvédőszerek és műtrágyák teljes kínálata. Építkezési- és agrofóliák. Műanyag hullámlemez 1.500 Ft/m2 Műanyag hordók, ballonok, kannák. Szúnyoghálók, netlonkerítések, kútszűrők. Bálázózsinegek (0,6 - 0,36 PP) Mielőtt kertiébe indulna, térien Be hozzánk! 7623 Pécs, Megyeri út 64. Tel.: 72/324-444 Kertészkedés méreg nélkül Reneszánszát éli a biokertészet, amely Szabó László ker­tész szerint nem egyenlő a permetezés nélküli növényter­mesztéssel. Az ismert szakíró nemrégiben megjelent köny­vében az egészséges életmódra, táplálkozásra is kínál meg­oldásokat. bő Vannak, akik azt mondják, hogy az a bio, hogy inem permete­zünk semmivel. [Vannak, akik a gyógynövények fogyasztására es­küsznek és van­nak, akik azokat az engedélyhez kötött, környe­zetbarát permet- szereket használ­ják, amelyek bio­termékek előállí­tására is alkalma­sak. Szabó László Kertészkedés méreg nélkül című könyvében SZABÓ LÁSZLÓ 15 év bio­kertészkedés szolgálatában KERTESZKEDES MÉREG NÉLKÜL K. I I-C MEri *=* ""'TI IV11X3í ICjVFr.I ..tz.Í=>FE. K :2 000: azt fejtegeti, hogy egészségünk meg­tartását csak a réz, a mész és olajszár- mazékú szerekkel tudjuk biztosítani. A XX. század má­sodik felében élő emberek borították fel a leghatásosab­ban a természet egyensúlyát, s a na­gyobb haszon re­ményében mérgek­kel pusztították el a hasznos rovarok és madarak egy ré­szét, sivár területté változtatva környezetüket. A szerző külön foglalkozik az­zal a kérdéssel, hogy a bioter­mesztéshez milyen permetező­szert használjuk. Ezt követően a talajélet visszaállítására kínál né­hány, általa is kipróbált mód­szert, majd a bioszőlő, a zöldség- és gyümölcstermesztésre ad hasznos tanácsokat. A vegysze­rek által okozott károk között megemlíti a szerző, hogy az öntö­zővizet is meg kell válogatni. Flu- orozott, klórozott vizet lehetőleg ne használjunk, de szerinte már az esővíz sem alkalmas öntözés­re, mert az a szennyezett levegő­ből származó káros vegyszereket tartalmaz. Tanácsa: legjobb, ha állott vizet használunk, a túlzot­tan meszes folyadékot pedig tő­zeggel savanyítjuk. A tőzeget tar­talmazó porózus zsákot 12 órára kell a vízbe tenni (100 liter vízhez 2-3 kilogramm tőzeget haszná­lunk fel). B.G. Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Kezdődik a nyári vakáció, a gyerekek most több időt töltenek a kertben, játszanak, és közben is­merkednek a növényekkel. Előfordulhat, hogy megkóstolják a növények leveleit, bogyóit, pe­dig akadnak köztük mérgezőek is. Ezért meg kell tanítani őket arra, hogy például a mák tokja mérgező anyagokat tartalmaz, de mérgező a le­ander, a gyöngyvirág és az angyaltrombita is. Méreganyagot tartalmaz a ti­szafa hajtása, a kutyatejfélék tejnedve, az aranyeső termé­se és a ricinus magja. Külö­nösen vonzóak a gyerekek számára a színes bogyók, amelyek közül távol kell tar­tani a kicsiket a magyal, a lone, a tűztövis és az ördög­cérna piros bogyóitól, de nem célszerű megkóstolniuk a mahónia, a gyalogbodza és a vadszőlő kék bogyóit sem. Mérgezési tünetek esetén ne kí­sérletezzünk hánytatással, köptetéssel, vagy hashajtással: azonnal orvosi segítséget kell igénybe venni. A tartós májusi meleg és a csapadékhiány miatt a termőtalaj mélyen kiszáradt, és sok növény máris az aszály jeleit mutatja. Kapál­ni, lazítani kell a felső talajréteget, hogy belő­le minél kevesebb víz párologjon el. A gyü­mölcsfák alját, a bokrok tövét takarni kell le­kaszált fűvel, tőzeggel, fűrészporral, mert a szerves anyagokból álló réteg csökkenti a talaj felmelegedését és megakadályozza a gyomo- sodást. A meleg időben a levéltetvek és a burgo­nyabogarak gyorsan szaporodnak és károsít­ják a haszonnövényeket. Ellenük a Karate és a Mospilan nevű rovarölő szerek kipermetezé­sével lehet eredményesen védekezni. A per­medébe kevert, tapadást fokozó Bio-Film ha­tékonyabbá teszi a védekezést. Az elsodródás megakadályozása céljából szélcsendes idő­ben, lehetőleg a késő délutáni órákban perme­tezzünk. A veteményeskertben kikelt a kapor magja. A kaprot ilyenkor kell szedni, mert most tartal­mazza a legtöbb értékes illóolajat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom