Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)
2000-06-07 / 155. szám
? H 2000. Június 7., szerda HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — A tékozló fiú esete a körjegyzőséggel Határozott, bár csendes harc dúl Magyarmecske önkormányzata és a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal között. Az ellentét oka Cilvánfa. Az a falu, amelyik már annyiszor hívta fel magára a figyelmet, rendszerint a negatívum körébe eső történéseivel. Most azonban Gilvánfa cselekedni akar. Jelesül csatlakozni szeretne a magyarmecskei körjegyzőséghez - ám ott keményen ellenállnak a gilvánfai szándéknak. Az előzmények közül egyelőre csak any- nyit, hogy a romák lakta település egyszer már tagja volt az említett körjegyzőségnek, de pár éve egy gyors elhatározással önállósította magát. Jelenleg azonban nincs jegyzője Gilvánfának, a szakember nyugalomba vonulása miatt. Ez persze szinte teljes mértékben leállította a hatósági ügyintézést a helyi polgármesteri hivatalban. Ha valaki gyámügyi eljárást kérne, ha valahol jegyzői döntésre, közbeavatkozásra lenne szükség, Gilvánfa béna marad. Nincs szakember, aki előkészítse a testületi ülések anyagait. Nem születhet államigazgatási hatósági döntés. A helyzet nyilván tarthatatlan. Ezt tudja a Köz- igazgatási Hivatal is. Az államigazgatási szervnek joga van kijelölni, hogy egy ilyen helyzetbe került települést melyik körjegyzőségnek kell befogadnia. A térség öt körjegyzősége azonban egyöntetűen elutasította a „gilvánfai közeledést”. A döntés a Köz- igazgatási Hivatalra várt. A határozat meg is született: Magyarmecske. A célkeresztbe került község azonban megfellebbezte a hivatal verdiktjét, ám a Belügyminisztériumban a döntést helybenhagyták. Vagyis a határozat jogerős. Mint mindig, ez esetben is a határozat valódi értékét a végrehajtás tartalma, minősége határozza meg. Ha Gilvánfa adott időtől a magyarmecskei körjegyzőséghez kerül (ne), az új helyzetre tekintettel meg kell változtatni a szervezeti A döntés és működési szabályzatot, illetve módosítani kell a körjegyző munkaköri leírásán is. Nyilván a csatlakozott község újabb feladatköröket hozna magával - ez esetben bátran mondható: nem is akármilyeneket! -, rögzíteni kell egyebek mellett például azt is, hogy a jegyző mikor tart fogadási időt Gilvánfán, át kell venni folyamatban lévő ügyeket, s talán még létszámvonzata is lehet a tékozló fiú visszatértének. Magyarmecskén azonban nem jók a tapasztalatok. Az, hogy Gilvánfa egyszer már kiugrott, nem nyom a latban a tiltakozásnál, talán annak idején még meg is könnyebbültek. Viszont van közös tulajdonú intézményhálózat, közös egészségügyi ellátás, közös fenntartású általános iskola. Ide az utóbbi községből 70 gyerek jár. Ezért azonban Gilvánfának fizetnie kell(ene) Magyarmecskének - ám ott hosszú ideje hiába várják a pénzt. Azt az összeget, amellyel Güvánfa hozzájárul az iskola üzemeltetéséhez, az iskolások ellátásához. A helyzet pikantériája az, hogy a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosításához képviselő-testületi döntés kell. A járandó út tehát az lett volna, hogy a Közigazgatási Hivatal döntésének belügyminisztériumi megerősítése után Magyarmecskén össze kell hívni a testületet, ülésén napirendre tűzni az SZMSZ módosítását. Ezt azonban egészen eddig a faluban nem tették meg. Dr. Bércesi Ferenc (első képünkön) ezt mulasztásos törvénysértésnek minősíti. A magyar-mecskei magatartás ellen a hivatal azonban semmit sem tud tenni, mert az ellenlépéshez egy határozatra lenne szükség. A képviselő-testület határozatára, amely szembehelyezkedik a jogerős döntéssel. Ez esetben már lenne mód jogszabályokra támaszkodva a döntésnek érvényt szerezni. De így mire alapozhatná a hivá- tal a szigorát? Állami jogszabályok ugyanis nem teszik jelenleg lehetővé a körjegyzőséghez csatolás kikényszerítését. így az államigazgatási határozat végre nem hajthatósága legfeljebb csak izgatja a hivatalt.- Hivatalunk június 1- jére összehívta az érintett települések polgármestereinek együttes ülését. Mindezt tettük Gilvánfa érdekében - ám pont ők nem jöttek el erre a megbeszélésre. A polgármesterek abban maradtak, hogy június 15-ig újabb , együttes ülésen alakítják ki álláspontjukat. A döntést egy-egy falu önkormányzata önállóan hozza meg, de egybehangzó döntésre van szükség. Addig továbbra is szünetel az államigazgatási ügyintézés Gilvánfán. Az pedig, hogy a testületi ülések anyagainak előkészítéséhez szakember kellene - jegyző nincs -, felveti, hogy esetleg A Hivatal határozatából: „Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Ózdfalu, Csányoszró, Besence, Nagycsány, Királyegyháza, Gyöngyfa, Sumony, Magyarmecske, Kisasszonyfa, Magyartelek, Vajszló, Hirics, Lúzsok, Kórós, Páprád, Vejti községi önkormányzatok képviselő-testületei február 15. napjáig hozott határozataikkal elutasították Gilvánfa község körjegyzőségükhöz való csatolási kérelmét. Magyarmecske, Kisasszonyfa, Magyartelek községi önkormányzatok képviselő-testületeinek indokai: a körjegyzőséghez tartozó községek és Gilvánfa között az elmúlt években rossz viszony alakult ki, az önkormányzatok Gilvánfa ellen az illetékes bíróságnál 4.713.319 Ft megfizetése érdekében fizetési meghagyás kibocsátását kérték 2000. február hónapban.” A miniszter határozatából: „A kijelölés során a közigazgatási hivatal vezetője nincs határidőhöz kötve, azt az év folyamán bármikor megteheti ........A döntés betartása kizáró lag a képviselő-testületek felelőssége. Gilvánfa község a Magyarmecske, Kisasszonyfa, Magyartelek községek alkotta körjegyzőséghez - a kijelölést követő - csatlakozása az összlakosságnak ezer fő fölé emelkedését jelenti. Ezzel a körjegyzőség a magasabb normatív állami hozzájárulás igénybevételére válik jogosulttá.” törvénysértő határozatok születhetnek Gilvánfán. A Közigazgatási Hivatal azonban egyelőre nem kapott olyan jegyzőkönyvet, ami jelezné, hogy tartottak-e egyáltalán képviselő-testületi ülést Gilvánfán. Orsós János, Gilvánfa polgármestere széttárja a kezét. Azt mondja, ő aztán akarhat takarékosan gazdálkodni az önkormányzat pénzével, ha egyszer minden, az utolsó fillérig a segélyekre megy el! Neki, mondja, azért lenne sürgős a körjegyzőséghez csatlakozás, mert az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak járó állami támogatást önálló falu csak egészen kivételes esetben kérheti és kaphatja meg, ellenben csatolt község szinte automatikusan. Vagyis szeremé már erre az évre is megszerezni Gilvánfának ezt a.pénzt. Mert, teszi hozzá, adósságuk az bőven van! Horváth Gézáné (második képünkön), Magyarmecske polgármester asszonya kényes, bonyolult ügynek minősíti Gilvánfa csatlakozási kérelmét. Neki és a körjegyzőséghez tartozó többi falu választott első emberének az a feladata, hogy képviselje és érvényre juttassa a községekben élők akaratát.- A hivatali határozattal szemben fellebbezési jogunk nincs. Van ellenben bennünk kompromisszumkészség, ehhez azonban szükség van a gilvánfai pénzügyek teljes átvilágítására. Amíg ez nem történik meg, aligha mondhatunk igent, de ezzel együtt is úgy tűnik, hogy e hónapban megszülethet a döntésünk. Azt azonban szeretném kiemelni, hogy nagyon nagy hibát követ el, aki ebből a helyzetből politikai tőkét akar kovácsolni, másrészt azt hangsúlyozni, hogy tisztában vagyunk vele, amennyiben csatolják körjegyzőségünkhöz Gilvánfát, ennek a településnek a pénzügyi nehézségei, fizetésképtelensége továbbra is megmarad - a segélyek, a segélyért folyamodók száma a jövőben sem fog csökkenni. Úgy vélem azonban, Orsós Jánossal szemben, hogy valamivel takarékosabb gazdálkodásra azért lett volna módjuk.- Mennyivel emelkedne a miniszteri határozatban is említett normatív támogatás?- Egymillió 450 ezer forinttal. Fel kellene vennünk egy aljegyzőt a gilvánfai ügyek vitelére, de ez a pénz a bérére sem lenne elegendő. Ráadásul az aljegyző mellett egy ügyintéző is kellene Gilvánfa csatlakozása esetén- válaszolja Horváth Gézáné.- Mennyi a képviselő-testületi tagok és a polgármester tiszteletdíja Gilvánfán? - kérdezem Orsós Jánost.- A testületi tagoké havonta 24 ezer forint, de mind többet szeretne, az elérhető plafont. Az én tiszteletdíjam 90 ezer forint.- Milyen díjazást kap a magyarmecskei testületi tag?- Hétezer forintot havonta. Büszke vagyok a képviselőinkre, van aki fel sem veszi, hanem közcélra felajánlja - mondja a polgármester asszony. _____ MÉSZÁROS ATTILA MÉ SZÁROS ATTILA Nem meglepetés Titkos szavazás? A törvényalkotók, házszabálykészítők, egyéb agyafúrt elmék jó előre kiókumíálták, hogyan lehet háttérben maradni olyan döntések mögött, mint amilyen például a köztársasági elnök parlamenti megválasztása. Mint a hétfői szégyenteljes napon is, amikor nem Mádl Ferenc személye volt a tét, hanem az államfőválasztás esetén egységesen fellépő, viselkedő, a politikakultúra minimális szintjén mozgó országgyűlési képviselői magatartás. Helyesebben ennél azért több: a hazai és a nemzetközi közvélemény által tartott tükör elé állni. Nem Mádl Ferenc személyéről, mert bizonyított kvalitásai, alkalmassága, emberi tulajdonságai, ragyogó tudományos pályafutása, nemzetközi elismertsége vitathatatlanná tették jelöltségét. Nem volt ellenjelölt, nem volt két vagy több olyan politikus a ringben, akik mögött a nemzeti érdekhez képest az utóbbi években a közvélemény szemében szinte nullára devalválódott pártérdekek feszültek. Lehetett volna akár nyíltan is voksolni - ehhez azonban bátorság kell. Hol volt 23 képviselő, amikor az ország első számú közjogi méltóságát kell megválasztani? Mi volt nekik oly fontos ügyes-bajos dolguk, hogy nem vettek részt a parlamentnek ezen az ülésén? Kuratóriumi ülés volt? Vagy igazgatótanácsi összeröffenés? Hét érvénytelen szavazat? Amikor csak egy név szerepel a papíron? Amikor szinte minden képviselő mellett ott állt egy segítő, ha valamit elrontott volna, azonnal másik szavazólapot kap? Számolni sem nagyon tudnak. Egymásra mutogatnak a frakciók, szánalmasan silány vádaktól és érvektől hangosak a parlamenti folyosók és a sajtó. Ez nem meglepetés. Megszoktuk ezt a színvonalat. Minden törvény, minden téma vitájánál. Ám most hibás képviselők, átszavazó frakciótagok után kutakodnak álszent pártvezetők. Holott nem a képviselők szerepeltek le. Az egész magyarparlamenti demokráciát szégyenítették meg. Az országot. Ezen a tegnapi megismételt szavazás sem változtat. KOZMA FERENC Rémhír Nem tudom igazán, hogy elmondhatom-e, de lelkiismeretem nem engedi, hogy tovább őrizzem azt a közérdekű információt, amit meglehetősen titkos csatornákon át megtudtam. Állítólag az alulfinanszírozási problémák (pénztelenség) miatt sajátos összefogásra készül a baranyai egészségügy, melyet a társadalombiztosítás is támogat ebben. Kísérletképpen ösz- szehangolják a különféle klinikák és rendelőintézetek munkáját, s hogy ne maradjon egyetlen beteg sem ellátatlan (s ne kelljen hosszasan várakozniuk), az éppen ráérő orvoshoz, műtőbe vagy klinikára irányítják a delikvenst. Például a szívműtétre váró pacemaker helyett esetleg csípőprotézist kap az ortopédián, avagy vakbélműtét helyett bevonják a szülészeti klinika lombikbébi-programjá- ba, s kilenc hónap múltán egészséges fiúgyermeknek adhat életet. Esetleg megröntgenezik, vért vesznek tőle, vagy beutalják Harkányba, járóbetegnek. A szakemberek szerint ilyen és ehhez hasonló intézkedési csokor mellett egészen optimálissá tehető az egészségügyi rendszer, s mindig telik majd mindenre. S a betegek nagy része is gyorsan leszoktatható arról, hogy minden nyavalyával az orvosa nyakára járjon. Nos, ennek a „kísérleti programnak” a híre természetesen rémhír, egy szó sem igaz az egészből. Ám az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése felbátorított, hogy én is megpróbálkozzak rémhírterjesztéssel, ugyanis jogrendszerünk legfőbb őrei szerint egy olyan országban, ahol demokrácia van, s a vélemény szabad áramoltatásának semmi sem állhat elibe, a rémhír is egyfajta vélemény, s ekként a büntetőjog azon passzusa, amely az elkövetőt retorzióval fenyegeti, alkotmányellenes. Törölni kell, mielőbb. Remélem, hogy a fenti csacska álhírért nem kerülök a bíróság elé (vaskosabb rémhírt is kitalálhattam volna), de nekem még nincs igazán gyakorlatom benne. És persze bízom abban is, hogy az idevonatkozó törvénymódosítás nyomán nem fognak a hírek azon nyomban rémhírekké válni. Hiszen olykor a valós hírektől is megretten az ember. hetedik oldal HOLNAP Riport Két esztendeje működik Magyarországon egy társaság, amelynek megítélése igencsak ellentmondásos. Tevékenysége felkelti a piramisjáték gyanúját. A társaság résztulajdonosa és felügyelő- bizottsági tagja Csintalan Sándor országgyűlési képviselő. Portré Ismét újrakezdő dr. Varga- Sabján László, az egykori KISZ-titkár, majd a Németh- kormány személyzeti főnöke, aki hazatérve Pécsre most az Európai Fejlesztési Irodát vezeti. Portré A nagyhatalmak is hibásak A Parlamentben, ünnepi külsőségek közepette vehette át az első díjat az ország külügyminiszterétől Izabella. A NATO első háborújáról mondta el véleményét a siklósi diáklány (a pályázati kiírás szerint), s ennek jutalma volt az a kétszázezer forint, amit az adókkal némileg csökkentettek. Mindenesetre a nyárra bizonyára nagyon jó lesz zsebpénznek.- Jöhet a teljes semmittevés.- Ez nem szokás nálunk, s én sem érezném jól magam, ha nem dolgozhatnék valahol. A vizsgaidő- szak után az idén is szokás szerint egy butikban leszek eladó. Szép ruhák között.- Beszéljünk a pályázatról. Az első díjat sokak orra elől megcsípni nem akármi.- Az Országgyűlés elnökének és a Külügyminisztériumnak a felhívását az iskolai faliújságon olvastam, s ez volt életemben az első pályázat, amin részt vettem. Nagyon boldog vagyok, hogy^ sikerült. Érdekelt a dolog, a háború itt volt a szomszédban, s mivel egyébként szeretem a történelmet is, ezért vágtam bele. A rigómezei csatával indítva felvázoltam Bosznia történelmét a NATO-háború háttéréként, s természetesen a háború szörnyűségeit, a nagyhatalmak viselkedését. Szüleim azt olvasták ki belőle, hogy azért a nagyhatalmak is hibásak. Talán okosabb diplomáciával, szívvel és odafigyeléssel a sok tragédia elkerülhető lehetett volna.- Tényleg azt hiszi?- Igen. Egyébként segítőm volt a szegedi Gulyás László tanár úr, aki Balkán-szakértő, s a dolgozat írása közben én is sokat tanultam tőle. Jobban megismertem a déli viszonyokat, a konfliktus gyökereit.- Mi szeretne lenni vállalkozó menedzserként?- Külön angolt is tanulok, s a reklám világa vonz. Minden energiámat arra fordítom, hogy valamelyik multinacionális vállalathoz kerüljek a főiskola befejezése után. Jövőre végzek majd, s éppen ezért e nyáron már az egyik legfontosabb feladatom lesz tájékozódni a lehetőségek felől, esetleg kinézni magamnak egy reménybeli munkahelyet.- Kedvenc időtöltése?- A könyvek, a zene. És persze sok minden egyéb. Például az utazás. Szeretnék világot látni, s mivel húgom kint van Amerikában - dolgozni ment ki három hónapja - lehet, hogy meglátogatom. KOZMA F. Drommer Izabella, a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának menedzser szakos hallgatója, dolgozatával országos első lett egy hazai NATO-pályázaton. Izabella 1976-ban született Siklóson - ma is itt él szüleivel és két testvérével -, itt érettségizett.
