Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-07 / 155. szám

2000. Június 7., szerda HAZAI TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 3. öld' Vizsgálat a Mólnál Kormánydöntés az őszi törvényalkotásról Budapest Egyebek mellett az őszi tör­vényalkotási menetrendről, a benzináremelések felül­vizsgálatáról, a MiZo- ügyről és a felsőoktatásban megkövetelt nyelvvizsgák­ról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány. A tegnap elfogadott terveknek megfelelően összesen 37 tör­vény, illetve törvénymódosítás szerepel a T. Ház őszi üléssza­kának programjában. A legtöbb időt a költségvetés tárgyalására fordítják a honatyák, de vitat­koznak majd a haderőreform­ról, a köztisztviselők jogállásá­ról, a szakorvosi ellátásról, a hitelintézetekről, a sportról és a tisztességtelen piaci magatar­tásról szóló jogszabályok mó­dosításáról is. Borókai Gábor szóvivő azt hangsúlyozta, hogy főként a kormányprogram megvalósítását szolgáló javas­latokat terjeszti a parlament elé a kabinet. Szintén tegnap döntött úgy a kormány, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja meg az elmúlt hetek benzináremelé­seinek körülményeit. Arra kell választ keresniük: sértett-e tör­vénybe ütköző módon fogyasz­tói érdeket a Mól. A kormány- szóvivő ígérete szerint a vizsgá­lat eredményéről tájékoztatják a közvéleményt. A miniszterek újabb 250 mil­liós hitelkeretet szavaztak meg a MiZo-botrány károsultjainak megsegítésére A 100 százalé­kos kamattámogatású, eddig egymilliárdos hitelkeretből azok a tejtermelő gazdák része­sedhetnek, akik önhibájukon kívül, pontosabban a MiZo Rt. miatt kerültek szorult hely­zetbe. A keret kibővítését a ká­rosultak nagy száma indokolta. Az újabb hitel fedezetéül a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium szarvas- marhaágazat-fejlesztésre elkü­lönített kerete szolgál. A nyelvvizsgák új feltételei­ről szóló, szintén tegnap elfo­gadott döntés értelmében az eddig államvizsga előtt megkö­vetelt nyelvvizsgát az állam­vizsga részeként tehetik le a hallgatók. Ez a megfogalmazás lehetővé teszi, hogy az állam­vizsga megszerzése után sze­rezzenek nyelvvizsga-bizonyít­ványt, ami jelentős könnyebb­ség a végzős egyetemi és főis­kolai hallgatók számára. T. M. Esztergom Nyári katolikus találkozók Tizenkétezer deportált szerzetesre emlékeznek a fővárosban, Csillebércen és ugyanebben az időben ifjúsági evangelizációra várják a fiatalo­kat Zánkára. Az egyházi témák mellett előadások hangzanak majd el a drogfogyasztásról, a környezetvédelemről, történe­lemről, építészetről és még sok egyébről. A csillebérci és a zánkai találkozó résztvevőit is várják a július 1-2. közötti ka­tolikus nagygyűlésre a buda­pesti Kisstadionba. Augusztus 20-án Szent Ist­ván ünnepét tartják a róla elne­vezett fővárosi bazilika előtt. Misét celebrálnak, ahová sokak mellett várják a pápai legátust, a konstantinápolyi (Isztambul) pátriárkát, a moszkvai metro- polita és az Európai Ökumeni­kus Tanács képviselőjét. A mi­sét követően körbehordozzák a Szent Jobbot. Kevéssé örömteli évforduló­ra is emlékeznek a katolikusok. Éppen fél évszázada kezdték meg a női és férfi szerzetesek elhurcolását Magyarországról. Összesen 12 ezer embert de­portáltak, börtönöztek be, vagy löktek az utcára. Holnap a cisz- terek gimnáziumában idézik föl a múltat, majd emlékmisét tartanak a ciszterek Szt. Imre- templomában. ____________________________________IBIHARII Pé ntekig tartja nyári konfe­renciáját a magyar püspöki kar. Elsősorban azt vitatják meg, miként lehet plébániá­kat összevonni, hogy a fo­gyatkozó papság el tudja látni feladatait. A találkozó előtt Paskai László bíboros, esztergomi érsek a ka­tolikus egyház jubileumi ün­nepségeiről beszélt, s a fél év­százada elhurcolt szerzetesek­re emlékezett. Kettős millenniumot ünne­pelnek idén a magyar katoliku­sok, nyilatkozta az egyházi méltóság a sajtótájékoztatón, s hozzátette: az államalapítás mellett a keresztény világ idén emlékezik meg Jézus születé­sének kétezredik esztendejére. Kiemelte, hogy a Föld olyan térségeiben is a keresztény idő­számítást használják, ahol más kultúrák, vallások az uralkodó irányzatok. A magyar keresztény állami­ság, Szent István megkoronázá­sának ezredik esztendejében már eddig sok eseményt ren­deztek, de 2001. augusztus 20- ig további találkozókat szer­veznek. Június 26-30. között családi evangelizációt tartanak Megválasztották a köztársaság új elnökét A Magyar Köztársaság újonnan megválasz­tott köztársasági elnöke Mádl Ferenc jogászprofesszor, akadémikus, nemzetközi szaktekintély. Politológusok szerint nem ártott tekintélyének, hogy nem sikerült már az első fordulóban megszereznie a voksok kétharmadát. Parlament A távozó Göncz Árpád Isten áldását kérte utód­jára, hogy elvégezhesse a most következő öt év­ben fizikailag és szellemileg is embert próbáló feladatát. A rövid, közvetlen hangú beszédet kö­vetően Mádl Ferenc - felülemelkedve a kicsi­nyes választási ma­nővereken - ismét hitet tett arról, hogy legfőbb feladatának a magyar közélet bé­kéjének megteremté­sét tekinti. Kifejezte azt a reményét, hogy többségben vannak azok, akikkel közö­sen meg lehet terem­teni az együttműkö­dést a hazai közélet szereplői között. Eh­hez alapul szolgálhat, hogy elődjéhez hasonló­an ő sem tekinti magát egyetlen párt igazi elkö­telezettjének, amint azt az eskütétel után adott televíziós interjúban is megerősítette. A jogászprofesszor megválasztását mind a hat parlamenti párt vezetője sietett üdvözölni. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte, hogy méltó elnöke lesz a Magyar Köztársaság­nak, aki kifejezheti a nemzet egységét és így a politikai viták nyugodtabbak és civilizáltabbak lesznek. Torgyán József kisgazda pártelnök szerint az államfőválasztás a kormányzás stabili­Mádl Ferenc jogász, egyetemi tanár 1931. január 29-én szüle­tett a Veszprém megyei Bánd községben. Diplomáját 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. 1956-tól 1971-ig az MTA Központi Hivatalának osztályvezetője, később főmunkatársa volt. 1961 -63 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat, rá egy évre elnyerte a kandidátusi címet. A hetvenes évek elejé­től az ELTE polgári jogi tanszékén tanított, közben akadémiai doktori címet szerzett. Az egyetem Civilisztikai Tudományok In­tézetének igazgatója, majd a nemzetközi magánjogi tanszék ve- zetője.1987-ben az MTA levelező, 1993-ban pedig rendes tag­jává választották. 1990-től 1993-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztere, majd a kultusztárca vezetője volt, miközben egy ideig az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöki teendőit is ellátta, illetve a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja­ként is dolgozott. 1995-ben az akkori ellenzék - az MDF, a KDNP és a Fidesz - már őt jelölte köztársasági elnöknek, de akkor a szavazásnál Göncz Árpád megelőzte őt. A következő évben részt vett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület lét­rehozásában és ő lett a szervezet elnöke. 1999. március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át, s elismertségét jelzi az is, hogy az Orbán-kabinet felkérte, legyen a kormány tudományos tanács­adó testületének tagja. Mádl Ferencet jól ismerik a határon túl is. Vendégprofesszor volt a Berkeley Kaliforniai Egyetemen ugyanúgy, mint a Mün­cheni Egyetemen, s tagjává választotta a Harvard Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia is. Különböző nyelveken mintegy 20 szakkönyvet és 200 tanulmányt irt. Párton kívüli, nős, egy gyermeke van. fását erősíti. Dávid Ibolya, az MDF vezetője úgy fogalmazott, minden parlamenti pártnak szövet­keznie kell arra, hogy az új elnök programbeszé­de megvalósuljon, hiszen békéről, összefogásról és együttműködésről szólt. Kovács László szocialista elnök is hangsúlyoz­ta: Mádl beszédében mindaz benne volt, amit az MSZP két éve hiányol a hazai közéletből. Egyben. kifejezte, hogy az államfő mindenben számíthat a szocialisták támogatására. Az SZDSZ azt várja az új köztársasági elnöktől, hogy védel­mezze a demokratikus intézményeket. Csurka István pedig kifejtette, a MIÉP is igyekszik majd együttműködni az új elnökkel, annak ellenére, hogy megválasztásával nem értettek egyet. Mádl tekintélye megmaradt Politológusok sem értik minden részletében azt, hogy mi történt az elmúlt két napban, miért vált szükségessé a háromfordulós szavazási procedúra a parlament­ben. Abban azonban egyetérte­nek, hogy a jelölésnél tapintható- vá vált közeledés a parlamenti pártok között egyszeriben szerte­foszlott, így ismét a durva politi­kai stílus válhat uralkodóvá a ha­zai közéletben. Ágh Attila politológus kicsinyes okok sorozatára vezeti vissza az első két forduló eredménytelensé­gét. Szerinte Áder elhibázott, kisa­játító hangvételű beszéde dühítet­te fel a honatyák egy részét, de a pártokon belül meglévő ellentétek is közrejátszhattak a fiaskóban.- Sajnálom, hogy csak egysze­rű többséggel tudták, a képviselők Mádl Ferencet államfővé válasz­tani, ám ez a tény nem csorbítja sem az ő, sem pedig a köztársasá­gi elnöki funkció presztízsét - vé­li Simon János politológus. Az ál­lampolgárok a köztársasági elnök megválasztása kapcsán arra vár­tak, hogy lecsillapodik a pártok közötti politikai feszültség. Egy­előre úgy tűnik, az adok-kapok folytatódik, amiért csakis a pár­tok okolhatók. Csizmadia Ervin politológus szerint a köztársaságielnök-vá- lasztás harmadik fordulójára azért volt szükség, mert az MSZP-frakcióban sokan elvárták volna, hogy saját jelöltet állítsa­nak a szocialisták. Bizottsági ülések Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságában a szakmi­nisztérium helyettes államtitká­ra, Szabó László elmondta, hogy tavaly nem javult a fiata­lok helyzete, de lehetőségeik bővültek. Szerinte a családsegí­tő kormányzati intézkedések pozitív hatása évek múlva lesz mérhető. Az orvosok és az egészség- ügyi szakdolgozók ügyeletéinek tervezett szabályozásával foglal­kozott az egészségügyi és szoci­ális bizottság ellenőrzési albi­zottsága. A koncepció lényeges eleme, hogy az ügyeletek után legalább 8 óra pihenőidőt köte­lező lenne kiadni. A Magyar Or­vosi Kamara olyan szabályozást tartana kívánatosnak, amely a vállalkozóként dolgozó házior­vosokat sem kényszerítené több túlmunkára az alkalmazotti stá­tusban lévő kollégáikhoz képest. Az Országgyűlés nemzetbiz­tonsági bizottsága elfogadta azt a határozati javaslatot, amely­nek értelmében meghosszabbí­tanák az átvilágító bírók man­dátumát. * LESZAKADT LIFT. Hétfőn le­szakadt az Országgyűlési Kép­viselőház egyik liftje és fél emeletet zuhant. A baleset ide­jén nyolc képviselő tartózko­dott a felvonóban, köztük Lamperth Mónika szocialista és Pallag László kisgazda kép­viselő. A balesetben senki nem sérült meg. VILÁGSZÖVETSÉG. Néhány elnökségi tag bojkottja ellenére sem állt meg az élet a Magya­rok Világszövetségénél, dolgo­zik az elnökség és a különböző bizottságok is megtartották első ülésüket a tisztújító küldöttgyű­lés óta eltelt tíz napban - jelen­tette be Patrubány Miklós. Az MVSZ elnöke szerint amennyi­ben szükségessé válik a rendkí­vüli küldöttgyűlés összehívása, akkor ezt még augusztus előtt megteszik, s megválasztják az új elnökhelyettest. ENERGIAPÁLYÁZAT. A Gaz dasági Minisztérium (GM) által meghirdetett lakossági fűtéskor­szerűsítési pályázatra az első héten olyan sok pályázat érke­zett, hogy az igények alapján a keret már kimerült, ám a pályá­zatok kétharmadát hiányos ada­tok miatt nem lehet értékeim. HAJLÉKTALANOK. Decembe rig készüljön átfogó vizsgálat a magyarországi hajléktalanok­ról, legalábbis ezt javasolta Gyuris Tamás, a Szociális Ta­nács tagja. Árszakértő tapaszta­lati adatokra hivatkozva úgy vélte, hazánkban mintegy 15-20 ezer fedél nélküli ember él, és drasztikusan növekszik körük­ben^ nőkaránya. __________■ ME GNYÍLT A FUVAROZÁSI SZAKKIÁLLÍTÁS. A SPEDEXPO 2000 árubemutatón felvonult 133 cég között fuvarozó és szállítmányozó vállalatokat és haszongépjárművek gyártásával, valamint forgalmazá­sával foglalkozó cégeket találni. Kiemelkedő látványosság a Kamion utca, ahol a közúti fuvarozás erőgé- peit mutatják be csütörtök estig.____________________________________ fotó: feb/kallus györgy Ke vés a kezdő középiskolás A magyar szakos tanárokat átképzésre küldik Legalább három tucat középiskolára elegendő diák hiány­zik a gimnáziumokból és szakközépiskolákból az őszi tanévkezdéskor. A közel száznegyvenezer iskolai helyre ugyanis egyszerűen nincs elegendő gyerek. Országos körkép A jó nevű alma materekbe persze így is sokszoros a túljelentkezés, de a kevésbé vonzó intézmények­nek komoly gondot jelent, hogy miként indítsák el a tervezett osz­tályokat, hiszen országosan 23 ezer gyerek hiányzik az iskola­padokból. Üresen kongani azért nem fog egyik intézmény sem, de néhány szakma utánpótlása ve­szélybe kerülhet. Igaz, van olyan képzési szakirány, amire már nincs igény a gazdaságban, olyan is akad, amire lenne kereslet és mégsem választja magának senki életpályául. Az országnak például több egészségügyi dolgozóra vol­na szüksége, főleg nővérekre, de a közismerten rendkívül alacsony fizetések miatt egyre kevesebben akarnak ápolónak tanulni. Az egyik iskola igazgatónője la­punknak elmondta, hogy a terve­zetthez képest három osztállyal kevesebbet tudnak csak elindíta­ni. Szakértők szerint a betöltetlen helyekkel rendelkező középisko­lák igazgatói kénytelenek lesznek pedagógusokat elbocsátani. A nyelv- illetve számítástechnika szakos tanároknak azonban nem kell aggódniuk a leépítések miatt, mert belőlük akkora a hiány, hogy fele annyi gyerekhez is kevesen volnának. A magyar és történe­lem szakosoknak azonban több izgulnivalójuk van: még a pálya­kezdőknek fizetett 35-40 ezer fo­rintos bér mellett is többen szeret­nének dolgozni, mint ahány szak­emberre igény lesz ősszel. Az Oktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára Kömyei László tudósítónknak kifejtette, hogy a gyerekekért folyó versenyben le­maradó iskolák tanárai számára az országszerte jelenlévő regioná­lis átképzőközpontok tanfolyamai jelenthetik a megoldást. Ezeket azért hozták létre, hogy piacképes tudást adjanak a pedagógusok­nak. Árnyalja a képet, hogy amíg a Dunántúlon túl sok a matemati­ka és fizika szakos tanár, addig Szabolcsban szinte minden terü­leten tanárhiánnyal küzdenek az iskolák. -w­V \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom