Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)
2000-05-16 / 133. szám
8. oldal - Uj Dunántúli Napló ISKOLÁK JÖVŐNEK 2000. Május 16., kedd Oldalszerkesztö: Bóka Róbert Hírcsatorna APÁCZAI-NAPOK. Május 22 én „Ezredforduló diákszemmel” címmel nyílnak az Apáczai-na- pok az Apáczai Nevelési Központban. Május 24-én az ANK most húszéves 2. sz. Általános Iskolája, 25-én az ugyancsak jubiláló Apáczai Néptáncegyüttes ad gálaműsort, a III. Apáczai Táncfesztivált 27-én rendezik meg. HANGVERSENY BOLYBAN. A Bólyi Általános Iskola és Zeneiskola tanári kara május 19- én 18 órakor hangversenyt tart az Erzsébet Vigadóban. A koncert előtt, 17 óra 30-kor Sas Zsuzsa zenetanár és képzőművész tűzzománc képeiből nyílik kiállítás. ISKOLANAP BEREMENDEN. Május 20-án 10 órai kezdettel iskolanapot tart a Beremendi Általános Iskola, amelyre volt diákjait várja. Az esemény sportrendezvénnyel kezdődik, délután kulturális bemutatóra, hangversenyre kerül sor. SZÉPEN, OLASZUL. Az or szágos olasz nyelvi versenyen nagy sikerrel szerepeltek a PTE II. sz. Gyakorló Általános Iskola diákjai. Élőbeszédben Buzási Sarolta végzett az élen, hallás utáni értésben Gross Péter. A nyelvtani teszten az ötödikes Tóth Sandra volt a legeredményesebb, vers- és prózamondásban a hatodikos Gross Dorottya és Stanics Adrienn is az első helyen végzett. GYERMEKNAP AZ IH-BAN. A diákok érdeklődésére számíthat Bokor Katalin „A hit szerepe napjainkban” címmel május 15- én 18 órakor a pécsi Ifjúsági Házban kezdődő előadássorozata a Bibliáról, Jézusról és a hitről. SIKEREK A JANUSBÓL. Péterfalvai Ferenc, a Janus Gimnázium tizedikes diákja megnyerte a Kenguru Nemzetközi Matematika Tesztversenyt, amelyen iskolatársa, a kilencedikes Ruppert László a negyedik lett. Bejutottak az Arany Dániel-matematikaverseny országos döntőjébe is. Országosan kiemelkedő eredményt értek el a Gordiusz-versenyeken, Ruppert a Mikola Sándor-fizi- kaverseny országos döntőjében szerepel most, de országosan 'jegyzik a nevüket kémiából és számítástechnikából is. ■ Lesz-e tandíj a középiskolákban? Lesz-e tandíj az iskolákban? A Pécsi Önkormányzat közgyűlése ugyanis arról határozott, hogy a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola és a Radnóti Közgazdasági Szakközépiskola dolgozza ki a közhasznú szervezetként való működés formáját. PÉCS Többen úgy vélik, a város csak az iskolák finanszírozási terheitől akar szabadulni, ráhárítván azokat a szülőkre. Sőt ha az elv dominószerűen futna végig a középfokon, érintené a gimnáziumokat is. Az átalakulást a gimnáziummal rendelkező Apáczai Csere Nevelési Központnak is felajánlották, bár nem kötelező erővel. Olyan iskolákat jelöltek ki, mondja Meixner András, a közoktatási bizottság elnöke, amelyek a normatív támogatás mellett a saját lábukra tudnak állni. Az átalakulásra szeptember 30-ig kértek tőlük tanulmánytervet. A közhasznú szervezet szabadabb működési forma, amelyben az oktatás színvonala erőteljesen növelhető bevételt hozó új képzések kínálatával, a képződő tőke az iskola fejlesztésére forgatható vissza. Például az eszközállomány törvényben előírt megteremtésére. Szó nincs arról, hogy a város meg akarna szabadulni iskoláitól. Mivel a tanárok közalkalmazotti jogviszonya alkalmazottira változik, várható a szakszervezet tiltakozása is. Bár ha a pedagógus az iskolával úgy kot szerződést, ahogy kölcsönös érdekeik megkívánják, nem érheti veszteség. Lehet, hogy a tandíj kérdésében is álszentek vagyunk? Ugyanis kurrens szakmák esetén a szülők, gyakran gondolkodás nélkül, hoznak anyagi áldozatot. Nem félti a gimnáziumokat Ritter Attila, a Janus Pannonius Gimnázium igazgatója. Az ön- kormányzat jól választotta ki az intézményeket, de persze minden iskolatípusnál ez nem alkalmazható, hisz a „szegény”, de a társadalom számára szükséges szatonák elsorvadnának. Sokan támadják is a várost, hogy épp az aranytojó tyúkjait engedi el. Az alapítványi iskolák egészséges működésére már számos példát találni, de maradtak kérdések is. Az iskolaépület például a városé - de ki viseli a terheit, ha a kht. gazdálkodása befuccsol? Csirke Ernő, az ANK Gimnáziumának igazgatója szerint az átalakulástól közvetlen megtakarítások nem várhatók, de racionálisabb lesz a gazdálkodás, a fenntartó megszabadul egy csomó köztehertől, az alkalmazottként tanító pedagógus nettóban kaphat annyi pénzt, mint eddig bruttóban - de többen érezhetik elveszve eddigi egzisztenciális biztonságukat. Náluk mindez az átlagosnál bonyolultabban vetődik fel. A művelődési központ az elszegényedett lakónegyedben milyen rendezvényekkel termelhetne bevételt? Valószínűleg olyanokkal, amelyek ellentmondanak az iskolákat, óvodákat magában foglaló és kiszolgáló intézmény szellemének. A kereskedelmi szakközépiskola igazgatója, Herold Gyula optimista. A változás nem a szülői pénztárcáról szól. Erre legfeljebb akkor kerülhet sor, ha speciális szolgáltatásokat is kínálnak majd. Úgy érzi, a város bizonyítani akarja, hogy itt olyan szintű az oktatás, ami miatt érdemes pécsi iskolát választani. A szak- szervezet később foglal állást, megvárja a tanulmány létrejöttét. Az iskola eszközállománya már ma is jobb az átlagosnál, június 2-án új tanirodát adnak át. Kiadásaik 90 százalékát a normatívák fedezik, ehhez járul még a szakképzési alap. Költségvetésüknek csak 7-8 százaléka az, amit a gazdasági önállósággal kockára tesznek. Tovább növekszik majd a pályázatok szerepe, a pedagógusok feladata sem változik - továbbra is tanítani kell, jól tanítani! - így az alkalmazotti jogviszonytól inkább a kevésbé rátermettek ódzkodnak. A kereskedelmi szakközépiskola eszközállománya jobb az átlagosnál Kikosarazott és házasodó szakmák A minisztériumok vitáznak, de várható, hogy júliustól számos szakma kikerül a közel ezer szakmát felsoroló országos képzési jegyzékből, többet pedig összevonnak. Baranyai körkép Nem új keletű tapasztalat, hogy a multik érettségizett, tanulásra alkalmas munkaerőt keresnek, míg a kis és középvállalatok olyan szakképzetteket, akik feladatuknak sokoldalúságuk révén tudnak megfelelni. Ezért lesz szükség egyes, már elavult szakmák törlésére illetve összevonására. Épp ez ügyben hívták telefonon a napokban, mondja Déri Tibor, a pécsi Kertvárosi Szakképző Iskola igazgatója, de egyedül a kádár szakma az, amely hiába szerepel a kínálatukon, ugyanis jelentkező tanuló már második éve nincs. Nagy ellentmondás,, hogy ugyanakkor a borkészítés új technológiái a hordók gyakoribb cseréjét követelik meg. Ezt például asztalosok továbbképzésével lehetne megoldani. Elképzelhető, hogy a gázvezeték-szerelő szakma - el- különülve a gázkészülékgyártótól - a víz- és központi fűtésszereléshez kerülne, de integrálódhatnának a lakatos szakmák is. Dr. Iván László, a komlói 501. Csizmazia Szakképző Iskola igazgatója szerint a hozzájuk hasonló régiókban nem számíthatnak új multikra, elsősorban kisvállalatok igényelnek szakképzett munkaerőt, és a választékon belül a hagyományos szakmák képzéséről sem mondhatnak le. Jó néhány szakma már kikopott a képzési rendszerből, a minisztériumok most még vitatkoznak, az iskolák csak feltételezik, hogy például a lakatos szakmák, az eddig külön oktatott férfi és női ruhavarró- vagy a kőművesismeretek - kőműves, hideg- és melegburkoló stb. - egy új, integrált modult képezhetnek a jövőben. Az új irány, a szakmai képzés változó rendszere azt szolgálja, hogy minél több érettségizett szakember legyen a piacon, de egyelőre annak a mintegy 30-40 százaléknak is szakmát kell biztosítania közoktatásunknak, akiknél erre nem lehet számítani. _________________BÓKA RÓBERT_________________ Lá nyok, sírjatok Nem tudom, mennyire kísértik a mai iskolákat az avítt szólamok. Divat-e ma azt mondani a középiskolának búcsút intő diáknak, hogy holnaptól már kilép az életbe? Azt mondani az érettségizőnek, hogy holnaptól már magára utáltán kell saját erkölcsi hovatartozásáért, és azzal együtt a tágabb társadalomért is helytállnia? Fölrecsegnek-e ezek az öröknek hitt közhelyek: tisztes munka, szerelem, család? Kinek- kinek a szívében valamiféle hit? Koptatunk-e szép szavakat arról, mit jelent az az útravaló, amit az iskola ad? És ha koptatunk is, mennyire tekinthető az iskola a személyiség s egy kicsit a lélek műhelyének is? Van-e, maradt-e valamiféle intimitása, ami a nebulót később is vissza-vissza szédíti a vakolathiányos falak közé? A jó iskoláknak valószínűleg maradt, amit dicsérnek a kis tarisznyákkal menetelő lányok könnyei is. A legjobb pedagógusoknak egy-egy gesztusa, de magatartása, karizmája sem törölhető ki az emlékezetből. A rendszerváltás falára írott jelszavak és a beszédek persze ma már szikárabbak: munkaerőpiacról, versenyszellemről, a munkába állás esélyeiről szólnak. Arról kevésbé, hogy a hátrányos helyzetből való kiemelkedés esélye minimális: a családokon belüli iskolázatlanság az iskolázatlanságot termeli újjá. A szociális olló szétnyílását, a társadalmi egyenlőtlenségeket pedig egy szegény iskolarendszer nemhogy mérsékelni nem tudja, de inkább fölerősíti. De fölerősíti a szolgaian elfogadott alapelv is, hogy a homo sapiensből mai kicsiny köztársaságunkban elsősorban nem homo ludenst, nem homo fabert, hanem csereszabatos, mindenütt talpraeső vállalkozókat kell faragni. Hogy a nagy illúziókat, a nagy eszmékhez dörgölődző képmutatás művészetét másfajta illúziók, másfajta sunyiság, az érvényesülni tanulók épp oly naiv, szabadfogású bajnoksága váltsa föl. Milyen szerencsénk, hogy iskoláink többsége ennek a nevelési metódusnak a következetes alkalmazására még nem képes. Kisiskolák matekversenye Baranyai körkép A tavalyi sikeres versmondó verseny után a napokban matematikából rendeztek versenyt a megye kisiskolái. A Kisiskolák Baranya Megyei Egyesülete tavaly októberben sikeres versmondó versenyt rendezett Mindszentgodisán, majd az elmúlt héten Gödrén matematika versenyre került sor húsz kisiskola, összesen 103 tanuló részvételével. Az ifjú matematikusokat Végh István, a község polgármestere köszöntötte. A feladatokat 60 perc alatt kellett megoldani, a mezőnyből a palotabozsoki iskolások teljesítménye emelkedett ki, a különböző korosztályokban három első, két második helyet értek el, de kiválóan szerepeltek Himesháza és Magyaregregy általános iskolájának diákjai is. Mint Gelencsér Gábor, az egyesület elnöke elmondta, a már hagyományosnak tekinthető versenyt az új tanévben is folytatják. A legmagasabb összpontszámot elérő iskola ezen a versenyen már egy vándorserleget vehet át, valamint az új tanév első félévében egy nyelvművelő versenyt is rendeznek Baranya kisiskolás diákjai számára. _____________■ A képzelet olimpiája Az Oktatási Minisztérium által is támogatva országos rajz- és festőversenyt hirdettek az olimpia jegyében. „A Képzelet Olimpiája” elnevezéssel meghirdetett versenyen 9- 13 éves tanulók vehetnek részt, melyet 25 országgal párhuzamosan rendeznek meg hazánkban is. Az olimpia mottóját - Citius, Altius, Fortius: „Gyorsabban, Erősebben, Magasabbra” - népszerűsítő képzőművészeti munkákat várnak a pályázaton, melyeket legkésőbb május 20-ig kell postázni az Mmd Marketing Kommunikációs Iroda, 1053 Budapest Múzeum krt. 3. szám alatti címére. A kartonra, rajzpapírra készült, címmel ellátott munkák nem lehetnek 36x36 centiméternél nagyobbak, a kiírás részleteiről és a kért ötven szavas leírásról az irodánál lehet érdeklődni. A szaktárca, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Olimpiai Akadémia valamint a Magyar Sportmúzeum által is támogatott verseny nem kereskedelmi célú. Áz eddigi tapasztalatok alapján több ezer kisiskolás érdeklődésére számíthatnak. A verseny győztese - a magyar „Képzeletolimpikon” - a Sydneyben rendezendő olimpiai játékokra kap meghívást huszonöt más ország- beli társával együtt. __________■ Or gonaszó, tánc és a celluloidra írható világ Elkényeztet a tehetségeknek az a bősége, melyet a legifjabbak korosztálya kínál. A tizenhét éves Wilhelm Anita Keszthelyen a Helikon ünnepeken csodás orgonajátékával aratott sikert az elmúlt napokban, a csak tizenhárom éves Mészáros Flóra pedig az irodalomtól a földrajzig megyei és országos versenyeken a tudásával magaslott ki a többiek közül. A hásságyi lányt, Wilhelm Anitát (első képünkön) már nyolcévesen ott láthatták a hívek az orgona mellett a helyi templomban. Az egykori kántor, az idős Freitag Komád ma már tizenhét éves tanítványa a közelmúltban Salgótarjánban országos orgonatalálkozón is sikeresen szerepelt, Keszthelyén pedig tagolt, telt zengésű orgonajátékát hallva a szakemberek nemcsak arany minősítéssel ismerték el játékát, de támogatnák a képzését a Szegedi Zeneművészeti Főiskola orgona szakán. Ehhez valószínűleg nem sok biztatás kell a pécsi Janus Pannonius Gimnázium 11. évfolyamos tanulójának, aki ma is mindennap két órát tölt szerelmes hangszere mellett. Zongorával „alapozott”, mondja, négy évig tanult ezen a hangszeren is Levente Judit irányításával, mielőtt végleg áttért volna a hangszerek királynőjére. A pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában most Köcski Tibor atyai jóbarátként gyakorol naponta vele, de sokat tanult a szegedi Csanádi Lászlótól is. Hásságyon a templomban a helybeliek hogyne örülnének, hogy minden vasárnap hallhatják játékát, de van módja orgonához ülni a Pécs-kertvárosi Templomban és a Dzsámiban is. Mint elárulja, emellett tagja a Hásságyi Néptáncegyüttesnek, és a „tesóval”, azaz Bernadettel énekelnek is - e műfajjal a Lenau-ház- ban léptek fel közösen. A nevetése arról is árulkodik, hogy az életnek örülni tudó fiatalok egyike, akinek az idejébe a házimunka is belefér a porcelán- festő édesanya és a borász- kodó, szabadidejében vadászó édesapa mellett. A szerkezetlakatosként dolgozó apa mellesleg - régi álmai maradékaként - nagyszerűen szájharmonikázik is, amikor a furulyán tanuló Bernadett és zongorához ülő Anita révén a családi zenekar ösz- szeverbuválódik. Anitánál négy évvel fiatalabb, tizenhárom éves Mészáros Flóra, a PTE I. Számú Gyakorló Általános Iskolájának hetedikese (második képünkön). A nyüzsgő, az órákon gyakran jelentkező kislány viszont egy lakótelepi lakás lakója, aki a négy fal között szinte mindent begyűjt maga körül, ami feladat, ami tudomány, ami szépség: néhány éve az Arany János Versmondó Versenyek sikeres résztvevője volt, a közelmúltban egy nagyszerű novellával ért el országos sikert, de rendszeresen ott van és az elsők közt végez a megyei történelem-, kémia- és a földrajzversenyeken. A legutóbbi levelező földrajzversenyen ezerből százan jutottak országos döntőbe, ahol egyedüli baranyaiként a tizenegyedik lett. A legfrissebb hír: a Teleki Pál Országos Földrajzverseny döntőjébe hívják az iskolaújságot is szerkesztő, nyüzsgő, de otthon üvegfestésbe temetkező, a képzeletben a kontinensek országútjain barangoló kislányt. Hogyan is győzi? „Extrovertált vagyok” jelenti ki öntudatosan, mindjárt tanárait is említve. És számos versenyen el is indul - önépítő, termékeny becsvágyból, és azért is, hogy a kedvükbe járjon. Készségessége, alkalmazkodásra is kész előzékenysége s az esze miatt a fáma szerint persze voltak irigyei is. Tóth Istvánná magyar irodalomból, Kunos Istvánná földrajzból, Dombi Rétemé történelemből tanítja-patronálja a tehetséges lányt, s persze azért a szülői háttér sem közömbös. Az édesanya történelem és földrajz szakos megyei szaktanácsadó volt, mielőtt az egyetemre ment volna tanítani, az apa kenyere az írás. A fáma szerint Flóra „valamikor” regényíró szeretett volna lenni. Most, hogy kérdezem, most is a régi, most is számtalan a tanulni- és intéznivalója. De ez a sokféleség mintha már egyvalamivé akarna összeérni. Azt mondja, tulajdonképpen filmrendező szeretne lenni. Ha így van, álma teljesüljön: hiszen már azt is tudja, hogy odáig elég göröngyös az út. Később, a gimnázium elvégzése, az angol nyelv elsajátítása után először is jogi tanulmányokat folytatna. ■t v á
